online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

LUDWIG VAN BEETHOVEN (1770-1827)



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
 
 


LUDWIG VAN BEETHOVEN (1770-1827) Ludwig van Beethoven, minden idök legnagyobb zeneszerzöje 1770-ben született Bonnban, Németországban. Már fiatalkorában megnyilvánult tehetsége, elsö müveit 1783-ban adták ki. Fiata 222i81c lemberként ellátogatott Bécsbe, ahol bemutatták Mozarnak; ismeretségük rövid ideig tartott. 1792-ben Beethoven visszatért az osztrák fövárosba, és egy ideig az akkori vezetö bécsi zeneszerzö, Haydn irányítása alatt tanult (Mozart az elözö évben meghalt). Bécsben, a zenei világ akkori fövárosában telepedett le, és élete végéig ott élt.
Beethoven virtuóz zongorajátéka mindenkire nagy hatást gyakorolt, elöadómüvészként és tanárként egyaránt népszerü volt. Hamarosan termékeny zeneszerzö lett. Müveit kedvezöen fogadták, és húszas éveinek közepétöl könnyedén el tudta öket adni a kiadóknak.
Beethoven húszas éveinek vége felé járt, amikor a süketség elsö jeleit észrevette magán. Nem meglepö, hogy a fiatal zeneszerzöt mélyen felkavarta ez a baljóslatú fejlemény, egy ideig még az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott.
1803-tól 1815-ig eltelt éveket Beethoven pályája középsö szakaszának szokás tekinteni. Ez alatt az idöszak alatt, ahogy hallása mind jobban romlott, fokozatosan visszavonult a társasági élettöl. Növekvö süketsége miatt az emberek megalapozatlanul ugyan, de azt gondolták, hogy embergyülölö. Több fiatal hölgyhöz füzték gyengéd szálak, de úgy tünik, hogy minden kapcsolata boldogtalanul végzödött, és végül sohasem nösült meg.
Beethoven késöbb is termékeny szerzö volt. Ahogy múltak az évek, úgy szentelt mind kevesebb figyelmet arra, hogy kora közönségének zenei ízlését kielégítse, mind azonátlal muzsikája továbbra is sikeres maradt.
Negyvenes évei végére teljesen megsüketült. Következésképp nem adott több nyilvános koncertet, és még inkább visszavonult a társasági élettöl. Kevesebb müvet írt, és azok is nehezebben érthetöek voltak. Ekkorra már elsösorban csak magának és egy jövöbeli ideális közönségnek komponált. Állítólag egy kritikusnak ezt mondta: "Ezek nem önnek készülnek, hanem egy késöbbi kor számára".

A sors kegyetlen iróniája, hogy épp minden idök legtehetségesebb zeneszerzöjét sújtotta a süketség. Ha Beethovennek valami emberfeletti eröfeszítés árán süketsége ellenére is sikerült volna ugyanolyan szinten komponálnia, akkor ez lelkesítö és szinte hihetetlen höstett lett volna. Az igazság azonban különösebb a feltételezésnél: valójában a teljes süketség évei alatt Beethoven nem csupán megtartotta korábbi müveinek színvonalát, hanem túl is szárnyalta. Utolsó éveiben komponált szerzeményeit általában legnagyobb müveinek tekintik. A IX. szimfónia már a teljes süketség évei alatt születtek. A bemutatón maga Beethoven vezényelt, s a közönség tomboló tapsát sem hallhatta, csak "láthatta", amikor a zenészek a közönség felé fordították. 1827-ben halt meg Bécsben, ötvenhét éves korában.
Beethoven hatalmas életmüve kilenc szimfóniát, harminckét zongoraszonátát, öt zongoraversenyt, tíz, zongorára és hegedüre írt szonátát, egy sor csodálatos vonósnégyest, kórusmüveket, egy operát és még sok mást foglal magában. Müvei mennyiségénél mégis sokkal fontosabb a minöségük. Fenségesen egyesítik magukban az érzelmek intenzitását és a kivitelezés tökéletességét. Beethoven bebizonyította, hogy a hangszeres zene nem tekinthetö többé másodrangú müvészetnek, és saját szerzeményei a müvészet legmagasabb fokára emelték a zenét.
Beethoven kimagaslóan eredeti zeneszerzö volt, és sok általa bevezetett újítás hatása bizonyult tartósnak. Kibövítette a zenekart, megnövelte a szimfónia terjedelmét és szélesítette skáláját. Azzal, hogy megmutatta a zongorában rejlö hatalmas lehetöségeket, hozzájárult ahhoz, hogy elsö hangszer váljék belöle. Beethoven átmenetet képviselt a klasszicizmus és a romantika között, müvei pedig a romantika számos vonására hatottak.
Beethoven nagy hatást gyakorolt sok késöbbi zeneszerzöre, beleértve olyan különbözö stílusok képviselöit, mint Brahms, Wagner, Schubert és Csajkovszkij. Elöfutára volt Berlioznak, Gustav Mahlernek, Richard Straussnak és még sokaknak.




Találat: 27