online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A kultúrtörténelem, Szóbeliség és írasbeliség, Korszakolas, Müvelödéstörténeti korszakok



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A kultúrtörténelem


A kultúra: átfogja az emberiség egészét; nem politikai központú; egy olyan társadalmi szerkezet, amely függ az életmódtól és mentalitástól. Elkülönítünk írott kultúrát.

A kultúrtörténelem komplex módon vizsgálja a különbözö (kultúrákat) tudományokat.

Kultúra - latin eredetü szó;

jelentése - termel, müvel; lakik valahol, gondoskodik valakiröl, ápol valamit, gondolkodik valamin;

müveltség, müvelödés <= müvel (földet)[szó]

Kultúra = az emberi fejlödés során az emberek által felhalmozott szellemi és anyagi javak összessége; értékrendszer.

Szubkultúra = az egyes társadalmi csoportokra jellemzö kultúra.

Kultúrkör = olyan kultúrák csoportja, melyek genetikailag is összekapcsolódnak(pl. európai: római,görög => közös eszmerendszer(kereszténység); közös nyelv(latin) ).

Civilizáció - latin eredetü szó;

jelentése - polgári; közhasznú, közösségi érték; 313c27d

Civilizáció = anyagi és szellemi javak színvonala.


A kultúra és civilizáció egymás nélkül nem létezik. A kultúrának keretet ad a civilizáció. A kultúra bekapcsolja az egyént a közösségbe és cselekvésre készteti, míg a civilizáció passzivitásra készteti.

A XVI. századi hódítók civilizátoroknak nevezték magukat(pl. Napóleon).

A '48-as forradalom után megnö a "civilizációs - szerep".


Minden kultúrának megvan a saját nyelve. Kezdetben: szóbeli kultúrák(primitív kultúrák esetében még ma is).

Jellegzetes univerzálé a család is: intézmény(társadalmi); a társadalom sejtje; utódlás, nevelés; meghatározza az egyén sorsát(családi modell); a családi modellek minden társadalomban különböznek.


A kultúrára jellemzö: saját írásmóddal rendelkezik(pl. kínai kultúra). A nyelvtörténet jelzi a kultúrák érintkezését(pl. a magyarban az iráni nyelvek[lovas-nomád kultúra]; a nyereg készítését a rómaiak a magyaroktól vették át; a fürdözési kultúra keletröl terjedt el Európában stb.)


Szóbeli költészet => emberi kapcsolatteremtés - eposz, történetmondás.

A mítoszköltészetben minden kultúráknál megtalálhatóak az eredetmítoszok (i.e. 500-ban már tudtak írni, olvasni(hangos, néma olvasás is)). A mítoszokkal általában valamilyen magyarázatot próbáltak adni a számukra lehetetlen jelenségekre(pl. Prométeusz - tüz). Különbözö szimbólumok alakultak ki: életfa, tüz, víz, fény stb. Középpontba kerül a közösségért áldozatot hozó hös, aki megszenved a jóért.

Jellegzetes történetek minden korban keletkeztek(pl. lovaskultúra).


Szóbeliség és írásbeliség

Szóbeliség

A szóbeliség útján terjedö információ lehetöséget adott rengeteg variáns kialakulására (vándormotívumok); különbözö variációk <= memóriára, emlékezetre való támaszkodás; formateremtö erö.(a külsö memória csak az antikvitástól ismert).

A kultúra és a társadalom elválaszthatatlan fogalmak. Értékké válik a jó elbeszélö, a jó mese. Kis településeknek a mesemondók voltak a közösség összetartó és formáló ereje. A történetmondás elválaszthatatlan az embertöl. Az egyén önmagát és környezet is megismeri ; személyiségformáló. A mesékben elkülönül a cselekménysor, a szereplök formálása, lelkiállapota.

A legegyszerübb meséknek is olyan szimbolikája van mint a mitológiának. Az emlékezet formálta az elmondott történetet. A mesemondó személyisége fontos szerepet játszik, ha új dolgokat hall, bármikor változtathat a történeten.

Kollektív emlékezet - egy egész közegre vonatkozik. Az egy nyelvet beszélö kultúrának a tagja annak minden értékéböl, javaiból részesülhet. Egy adott kultúrában egyenletes a tudáseloszlás.

Mindig kapcsolat van a hallgató és beszélö között, a hallgató beleszólhat a történetbe, ezáltal alakíthatja.

Írásbeliség - sajnos hiányos volt a jegyzet J


Korszakolás. Müvelödéstörténeti korszakok


Ez a tagolás az irodalomtudományban található. A korszakokat nem lehet teljesen elválasztani egymástól, a korszakok közötti váltást nem lehet pontos dátumhoz kötni.

Korstílus - meghatározza a világnézetet; több müvészeti ágban hat és érvényesül.

Az új stílus jegyei egy adott területen, adott kultúrában alakulnak ki, diadalra jútnak, majd onnan terjednek el(pl. reneszánsz-Itália). Egy stílusirányzat több központban is kialakulhat(pl. romantika). A kultúrát meghatározza, hogy egy adott társadalomban a felhalmozódott tudásértékek hogyan oszlanak meg a korszakban(pl. kínai kultúra - ösrégi, zárt tudás).


Magyar müvelödéstörténet

Korai nagy müvelödés: Elö magyar kor

Ős magyar kor

Honfoglalás kora

Sajátos fordulat az államalapítás: kiszakadnak egy kultúrából és tudatosan kerülnek bele egy másik kultúrába. Életmód változás: letelepednek. Vallás: pogány > keresztény (Szent István-i gesztus: a pápától kért korona; függetlenség: Szent István nem vazallusként uralkodott; nyitott koronát csak a vazallus uralkodó kapott => függöség jele; zárt korona => függetlenség; államalapítás - tudatos választás; megfelelö intézményrendszer kiepítése - állam-aparátus; a szóbeliségröl az írásneliségre való áttérés - kezdeti betüink latinból; kiépül az egyházi szervezet: püspökség; <= ezek az új viszonyok 1000-1200 között alakulnak ki).


Ember és természet


A kiegyensúlyozott és harmonikus viszony megbomlik.

A XIX. század közepétöl állt be a változás. Az ipari forradalom mintája hatott a magyar társadalomra is: iparban, kultúrában, irodalomban > angol regény, angol müballada[a tudás közvetítésének angol példája reformok útján irányította a társadalmat; forradalmak].

Racionalizmus - az ember hisz abban, hogy a világ megismerhetö; a természetnek ne kiszolgáltatottja legyen, hanem uralkodjon felette.

A modern technikával teljesen átalakították a lakáskultúrát; az emberek foglalkoztatási kultúrája is átalakult; természetes közeghely: egy mesterséges környezet; környezetvédelem kialakulása - 'zöld' pártok; 'Fenntartanó fejlödés' => új szakmák kialakulása.

A természetböl átvett szimbólumoknak, motívumoknak mindig meghatározó szerepük volt (pl. életfa tetején sasok > ezek hozzák le a fejedelmeket a földi világba; vadlúd, kacsa - finnugor > a világ egy vadkacsa tojásából keletkezett; feltárt lakóhelyeket díszítö motívumok; pl. csodaszarvas legendája(>szkíta rokonság); ivóedények, harci eszközök díszítése ).

Az ösmagyarok müveltségére nagy hatással volt a szkíta müveltség.

A világ rétegekböl áll: sas - felül

ember - középen

csúszómászó - alul

A népmesék világában és a díszítömüvészetben megmarad az életfa. Jellegzetes totemállatok: turulmadár, kígyó, ökör az életfa ágain.

Táltos: a sámánizmus kulcsfigurája; különös képességekkel megáldott ember; kapcsolatot teremt a két szféra között; táltos ló, paripa > szárnyas pegazus(mesében).

Kettös lélekhit: életet biztosító(lélegzö) lélek; szabad lélek(ha meghalt az egyén, kiengedték belöle).


A 900-as évekbeli kolostori feljegyzések rabló, portyázó magyarokról szólnak. A halott mellé csak lovának fejét, börét, csontjait tették > lóáldozati emlékezés - motívum. A halotti kultusz fentmarad (pl.disznótor).

A lószerszámok díszítése utal a társadalmi státusra. Az ösmagyarkori ruházat utal a pompához való vonzódásra. A magyarok aranyat kaptak fizetségként a harci szolgálatukért a fejedelmektöl. A hunokról alkotott negatív képet az európaiak rávetítették a magyarokra. Kb. i.e.500-ban alakul a magyarság önálló néppé. Nem lehet tudni, kivel vagyunk rokonok. Az ösmagyarkor kezdetén alakul ki a magyar, önálló nyelv. A nagy kínai falat a hunok ellen építették. A halottakat fejjel Nyugatnak temették.

Az öv társadalmi rangot jelölt. A keleti lovas-nomád népeknél alakult ki övviselet. A hunoknál még jelkép a az íly, nyíl. Kettös fejedelemség: napkirály - gyula(vezér). 7 nemzetség >'hetedhét ország'ra is utal. A halott mellé tükröt is tettek.


A honfoglalás kora


Hunok: félig állati, félig emberi lényeknek jellemezték öket; kiváló szervezökészséggel rendelkeztek; "állatbörbe bújt állatfajzat"; Attila kora: lovas-nomád népek. A nagyon negatív képek a középkorban keletkeztek.

Államalapítás és honfoglalás

Géza; Szent István - államalapítás, befejezte amit elödei elindítottak; augsburgi csatavesztés - majdnem a teljes portyázó magyar sereg odaveszett; 40 gyöztes csata.

A középkori magyar állam megalakulása: Árpád-ház > jelentös uralkodókat adott az országnak; XI. század: minden 10. falunak templomot kell építeni, a templom körzétén túl nem költözhet a paraszt; iskolaközpontok, gyümölcstermesztés központjai; borkészítés titkait müvelik a kolostorokban.

  • Ferenc-rendi kolostorok - ferenceseknek köszönhetö a templomépítés fellendülésé.
  • Erdélyben Árpád-kori templom: Bence Keresztúr, Kolozsvár: Monostori templom.
  • Kolostorok építése gyors ütemben történt a XI-XII században.
  • A leghosszabb középkori emlék a Margit legenda(a keresztény szemlélet határozza meg a világszemléletet). Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Buda - ahol a királyok tartózkodtak.
  • Kora középkori utazások: a királyok az adót természetbe szedték össze.
  • Jelentös épitkezések: királyi kancelláriák, föúri rezidenciák; kövárak(XIII. század, tatárdúlás utáni idöszak ); 2-3 szobás építkezések.

Településformák:

  • A falu népessége változó: 15-20 fös család; 40-50 fös család.
  • A falvakbeli mesterségek:  kovács, fazekas(ezek nem minden faluban), halászat-fontos eledel böjti idöszakban(kolostorok területalastavak).

Településtípusok:

  • Sorban építkezés(egy fö utca)
  • Orsós típusu falutelepülések.

A falu lakossága közösen használta az erdöt, legelöt. Késöbb kiparcellázták a jobbágytelkeket.

A századok folyamán nö a települések lakossága > gyepü - határ - ország. Legszélesebb gyepü kelet fele: az átjárókat erösítették meg, a gyepüket is kezdik belakni. A török hódító hadjáratok idején fö cél várak építése az ország védelme érdekében.

Mezövárosokon több család élt mint falun, nem kapják meg a független státust, hogy szabad királyi város, ezros, ezt köfallal védettek(szabad királyi város > közvetlen a királynak alárendelt).

A XIII.sz.-ban fellendül a kereskedelem, a kereskedelmi utak mentén városok alakulnak ki.


Építkezés a középkori városokban

Budai várban régi polgárlakások: helyiségek kis méretüek, a lakberendezés a legszükségesebb, fekvöhely: széles pad.

királyi lakosztály: mennyezetes ágy, a szekrényt nem ismerték-ládákban(kezdetben fából kivájt) tartották a ruhanemüt.

A középkori öltözködést törvény szabályozta - a ruha színe az életkort és anyaga a társadalmi státust jelezte.

Évszázadokon keresztül megörzödik a láda hasznaálata, az asztal nagyméretü, csak lábai rögzítettek, tetejét csak használatkor tették fel.

XIII.sz. kivülröl füthetö kájhák, kürtök megjelenése.

A középkori lakás bútorzata szegényes.

Megmarad a sátor használata

XI.sz.-i síksági települések: verem-házak, a tetö szerkezete a földön, teteje széna vagy szalma.


A középkori ruházat

A temetkezési leletekben a textilia nem maradt meg.

Keletröl hozott pompakedvelés => úri réteg öltözködési divatja.

Hosszú ing(térdig vagy bokáig érö), a derékon öv, hasított újjú ing; buggyos, hosszú ingújj < nöknél, harisnya vagy nadrág(férfiaknál), pamutharisnya, amire fatalpat varrtak.

XIV.sz.-ban megjelent a csizma.

Nöi ruhákon nagy kivágás => a templombajárók palástot hordanak, szalaggal átkötött derekú ruha - takarta a bokát.

Fátyol vagy süvegszerü kalap viselése, térdig érö mente szerü kabát.

Mátyás udvarának divatja  => reneszánsz udvartartás, nyugatias öltözet.

Középkor dereka: nyugati mintájú magyar öltözet(pl. huszár öltözet- dolmány>gyöngyökkel, csattokkal díszített).

Keleti hagyomány: a férfiak is viseltek ékszert, a középkortól inkább csak a nök.

Hajtü, hajkarika(fából, csontból) > konty, karikák nemesfémböl is. A hajlevágás megszégyenítésnek számított.

Párta - társadalmi rangjel.

A középkor végére asszonyi kiváltság az ékszerhordás. 

Prémsüveg férfiaknál, dolmány, kabát díszítése, prémbélés a kabátban.

A nemesek a kalapot tollal díszítették: kócsag toll. Virágok a kalapba stb.

Egyszerü réteg: posztó - téli öltözet; nyáron vászon.

Elökelö réteg: télen posztó öltözet; keletröl > selyem, bársony, brokát.

Elöírták hogy miböl készülhet az egyszerü réteg ruházata(bíbor színt csak nemesek hordhattak). Külön volt az arisztokrácia, a nemesség és a parasztság viselete.

A királyi család gyerekei a Képes krónikából tanultak.


Étkezési szokások

Köles(népi réteg), hüvelyesek-lencse stb., tejtermékek.

Szarvasmarhát, kecskét, sertést tenyésztettek => hús, tej(a szerzetesrendek kiváló sajtkészítök).

A vadászattal kiegészítették a konyhának szánt húst, gondoskodtak az állatok téli élelmezéséröl, ugyanakkor szórakozási lehetöség is volt.

Hal - vallásos élet böjt idöszakain fogyasztották, halastavak leztek, a halászat egy fontos foglalkozási ág.

Rákászat - mocsaras területeken.

Füszerek - kakukkfü + a ma használatos hazai és keleti füszerek, déli gyümölcsökkel is füszereztek.

Változatos étrend, sok gyümölcs fogyasztása.

A közrendüek faedényböl, cseréptányérból étkeztek, a királyi udvarban ünnepekkor nemes fémböl készült edényekböl. Evöeszköz: kanál, mindig magukkal hordták az evöeszközöket.

Csészék, csuprok, köcsög - különbözö méret, forma, díszítés; nemesek - ón kupa; király - ezüst vagy aranyserleg.

Borivás általános, szölötermelés, borkészítés. Esküvöi hozományként felmérték a bormennyiséget.

A szerzetesek tanították a sörkészítést - komlóból.



Higiénia

Külön hely élelmiszertárolásra; télen bedeszkázták az ablakokat; viasz- vagy faggyúgyertyával világítottak vagy tüzlánggal; nyitott tüzhely > melegít, világít.

Ivóvíz gondok > járványok(himlö, pestis), melyeket imával, körmenetekkel próbáltak megállítani; karantén felállítása.


Egyházi szervezetek kialakítása


Katolikus templomokhoz tartozó kerületek.

Keleti térítök már Géza idejében megjelentek magyarföldön.

Szent István intelmei: gyenge az egyszínü ország, be kell engedni az idegeneket(pl. zsidók- 3700-10000 zsidó).

Egyházrend : papi rend és világiak. Katolikus klérus: világi papság - pápa és egyházi rend.

Esztergomi érsek > királykoronázás - a magyar közvélemény nem fogadta el a koronázást, a budai polgárok a pápát is kiátkozták. Istvánnak csak a 3. koronázását tartották érvényesnek.

Imre halála után Szüz Máriának ajánlotta fel az országot: Nagy Boldog Asszony.

Létrejön az egyházmegye vagy püspökség és a plébánia; érsekség vagy föegyházmegye


A szellemi élet

A középkori müvelödést meghatározza a kereszténység eszmerendszere > egyházi kultúra. Emellett megvan a világi kultúra(pl. lovagi, udvari). Az ember alávetett a földönkívüli hatalomnak > szellemi lény: Isten. A mindennapok rendjét meghatározta a vallás(ünnepek, böjt). Régi kultúra: magyar szentek (politikai célzat). A nagy püspöki karnak sajátos jogai voltak. A böjt miatt az olasz barátok felháborodtak > hitvita indul a magyar és külföldröl jött szerzetesek között.

Kultúrális örökségek ütközése: olasz -olaj; magyar - zsír, vaj > böjtkor.

A magyar konyhában török és görög(pl. töltöttkáposzta) szokások. XVI.sz. káposztás ételek(magyar).

Gúnyiratok a XIX.sz.-ból : " Zsíros szájú káposzta evö népség ".

Az egyház által összeállított ünneprend szakaszokra osztja az évet. Késöbb a protestánsok is böjtölnek.

Latin nyelv - írott kultúra, müvészetek, diplomácia nyelve, szentek tisztelete, legendák.

A plébánia vezetöje a föpásztor, segédei: segédlelkészek.


Szerzetesrend

Vallásos szervezet; tagjainak életformája közös; szüzességi fogadalom; tanulás > társadalmi felemelkedés. Kolostorokban müködtek a középkori iskolák, a kódexmásoló mühelyek is. Diplomáciai célokat is szolgáltak. Humanista iskolák, gazdasági jellegü ismeretek elsajátítása:gyógynövénytermesztés,

sajtkészítés.

Európai szerzetesrendek:

Ápoló rendek

A bencések(ök alakultak a legkorábban)

Ferencesek(kolduló rend)

Pálosok rendje


Világi irodalom


Jogi és államtudományi irodalom > Szent István törvényei, korabeli jogszokások, hogy a megteremtett nagyar állam müködöképes legyen. Így tartotta a kapcsolatot külfölddel, törvények > megfelelö közbiztonság.

Királyi tükör: Szent István intelmei > uralkodói koncepciókat tükröz, történetírás. Antikvitásban divat volt a saját történet megírása

Geszták, krónikák: a lét szükségletességét szolgálja, politikai törekvés(Anonymus: Gesta 1200 körül).

Európaszerte latin nyelvü irodalom, szabályok. Az egyetem már a középkorban kialakul. Itáliai egyetemek látogatásával a magyarok is bekapcsolódnak az európai vérkeringésbe(Padova-i egyetem).

Legenda

3 rész: 1 - a szent életének felvázolása; korabeli szokás, öltözködés, életvitel, tárgyak használata; 2 - csodatétel; 3 - dokumentum: tanuvallomásokat tartalmaz - bizonyítják a látott csodát.

Líra

Himnusz: antik pogánykorban alakult ki; emelkedett, ünnepélyes hangvétel; istenek dícsérete. A kereszténység kicseréli a tárgyát(pl. Mária himnuszok). Elsö fennmaradt magyar vers: Mária-himnusz. Szüz Mária Magyarország patrónája. Nagy Lajos korától ismeretesek a Mária kegyhelyre való zarándoklatok.


Meghonosodik az írásos kultúra, a magyar helyesírás. Magyar bibliafordítás: huszita Biblia. Megalakulnak az elsö iskolák > írni-olvasni tanulás.

Kódex = kézzel írott könyv.


Müvészeti ágak


Zene: egyházi zene(sajátos gregorián dallam), hangszeres, énekelt vokál; egyházi liturgia fontos eszköze > dalok + népi hangszerek(síp, fúvós hangszerek, pergetös hangszerek), gazdagodik a magyar népdal. Balassi megjelölte a versek dallamát.

Képzömüvészet: festészet, szobrászat. A középkorban a müvészetek feldolgozták a vallásos tematikát. Romantikus, gótikus templomok, katedrálisok - köböl faragott szobrokkal díszítettek. Oltár díszítése szobrokkal, dombormüvekkel(közetek felhasználása); féldombormüvek :kapuk, kapuboltozatok díszítése. Fából is készültek szobrok, tüzvészek miatt nem maradtak fenn.

Egyházi szertartásokhoz kapcsolódik a gyertyatartó, kehelytartó(díszes munkák) használata.

Világi jellegü: ékszerek, az öltözék tartozékai.

Textilmüvészet: gazdag hímzés kedvelt, alsóing használata(mert a felsö sértette a bört- himzésnél használt fémszálak).

Festészet: freskókészítés; festett, díszített templomablakok(szentek élete, Bibliából vett jelenetek); kódezekben a bekezdések kezdöbetüi; képes krónika, geszta, kódex. 

Találat: 288


Felhasználási feltételek