|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 | kategória |  | ||||||||
|
| ||||||||||
 |  |
| | |
|
| ||
| |
|
||||||||||
A kultúrtörténelem
A kultúra: átfogja az emberiség egészét; nem politikai központú; egy olyan társadalmi szerkezet, amely függ az életmódtól és mentalitástól. Elkülönítünk írott kultúrát.
A kultúrtörténelem komplex módon vizsgálja a különbözö (kultúrákat) tudományokat.
Kultúra - latin eredetü szó;
jelentése - termel, müvel; lakik valahol, gondoskodik valakiröl, ápol valamit, gondolkodik valamin;
müveltség, müvelödés <= müvel (földet)[szó]
Kultúra = az emberi fejlödés során az emberek által felhalmozott szellemi és anyagi javak összessége; értékrendszer.
Szubkultúra = az egyes társadalmi csoportokra jellemzö kultúra.
Kultúrkör = olyan kultúrák csoportja, melyek genetikailag is összekapcsolódnak(pl. európai: római,görög => közös eszmerendszer(kereszténység); közös nyelv(latin) ).
Civilizáció - latin eredetü szó;
jelentése - polgári; közhasznú, közösségi érték; 313c27d
Civilizáció = anyagi és szellemi javak színvonala.
A kultúra és civilizáció egymás nélkül nem létezik. A kultúrának keretet ad a civilizáció. A kultúra bekapcsolja az egyént a közösségbe és cselekvésre készteti, míg a civilizáció passzivitásra készteti.
A XVI. századi hódítók civilizátoroknak nevezték magukat(pl. Napóleon).
A '48-as forradalom után megnö a "civilizációs - szerep".
Minden kultúrának megvan a saját nyelve. Kezdetben: szóbeli kultúrák(primitív kultúrák esetében még ma is).
Jellegzetes univerzálé a család is: intézmény(társadalmi); a társadalom sejtje; utódlás, nevelés; meghatározza az egyén sorsát(családi modell); a családi modellek minden társadalomban különböznek.
A kultúrára jellemzö: saját írásmóddal rendelkezik(pl. kínai kultúra). A nyelvtörténet jelzi a kultúrák érintkezését(pl. a magyarban az iráni nyelvek[lovas-nomád kultúra]; a nyereg készítését a rómaiak a magyaroktól vették át; a fürdözési kultúra keletröl terjedt el Európában stb.)
Szóbeli költészet => emberi kapcsolatteremtés - eposz, történetmondás.
A mítoszköltészetben minden kultúráknál megtalálhatóak az eredetmítoszok (i.e. 500-ban már tudtak írni, olvasni(hangos, néma olvasás is)). A mítoszokkal általában valamilyen magyarázatot próbáltak adni a számukra lehetetlen jelenségekre(pl. Prométeusz - tüz). Különbözö szimbólumok alakultak ki: életfa, tüz, víz, fény stb. Középpontba kerül a közösségért áldozatot hozó hös, aki megszenved a jóért.
Jellegzetes történetek minden korban keletkeztek(pl. lovaskultúra).
Szóbeliség és írásbeliség
Szóbeliség
A szóbeliség útján terjedö információ lehetöséget adott rengeteg variáns kialakulására (vándormotívumok); különbözö variációk <= memóriára, emlékezetre való támaszkodás; formateremtö erö.(a külsö memória csak az antikvitástól ismert).
A kultúra és a társadalom elválaszthatatlan fogalmak. Értékké válik a jó elbeszélö, a jó mese. Kis településeknek a mesemondók voltak a közösség összetartó és formáló ereje. A történetmondás elválaszthatatlan az embertöl. Az egyén önmagát és környezet is megismeri ; személyiségformáló. A mesékben elkülönül a cselekménysor, a szereplök formálása, lelkiállapota.
A legegyszerübb meséknek is olyan szimbolikája van mint a mitológiának. Az emlékezet formálta az elmondott történetet. A mesemondó személyisége fontos szerepet játszik, ha új dolgokat hall, bármikor változtathat a történeten.
Kollektív emlékezet - egy egész közegre vonatkozik. Az egy nyelvet beszélö kultúrának a tagja annak minden értékéböl, javaiból részesülhet. Egy adott kultúrában egyenletes a tudáseloszlás.
Mindig kapcsolat van a hallgató és beszélö között, a hallgató beleszólhat a történetbe, ezáltal alakíthatja.
Írásbeliség - sajnos hiányos volt a jegyzet J
Korszakolás. Müvelödéstörténeti korszakok
Ez a tagolás az irodalomtudományban található. A korszakokat nem lehet teljesen elválasztani egymástól, a korszakok közötti váltást nem lehet pontos dátumhoz kötni.
Korstílus - meghatározza a világnézetet; több müvészeti ágban hat és érvényesül.
Az új stílus jegyei egy adott területen, adott kultúrában alakulnak ki, diadalra jútnak, majd onnan terjednek el(pl. reneszánsz-Itália). Egy stílusirányzat több központban is kialakulhat(pl. romantika). A kultúrát meghatározza, hogy egy adott társadalomban a felhalmozódott tudásértékek hogyan oszlanak meg a korszakban(pl. kínai kultúra - ösrégi, zárt tudás).
Magyar müvelödéstörténet
Korai nagy müvelödés: Elö magyar kor
Ős magyar kor
Honfoglalás kora
Sajátos fordulat az államalapítás: kiszakadnak egy kultúrából és tudatosan kerülnek bele egy másik kultúrába. Életmód változás: letelepednek. Vallás: pogány > keresztény (Szent István-i gesztus: a pápától kért korona; függetlenség: Szent István nem vazallusként uralkodott; nyitott koronát csak a vazallus uralkodó kapott => függöség jele; zárt korona => függetlenség; államalapítás - tudatos választás; megfelelö intézményrendszer kiepítése - állam-aparátus; a szóbeliségröl az írásneliségre való áttérés - kezdeti betüink latinból; kiépül az egyházi szervezet: püspökség; <= ezek az új viszonyok 1000-1200 között alakulnak ki).
Ember és természet
A kiegyensúlyozott és harmonikus viszony megbomlik.
A XIX. század közepétöl állt be a változás. Az ipari forradalom mintája hatott a magyar társadalomra is: iparban, kultúrában, irodalomban > angol regény, angol müballada[a tudás közvetítésének angol példája reformok útján irányította a társadalmat; forradalmak].
Racionalizmus - az ember hisz abban, hogy a világ megismerhetö; a természetnek ne kiszolgáltatottja legyen, hanem uralkodjon felette.
A modern technikával teljesen átalakították a lakáskultúrát; az emberek foglalkoztatási kultúrája is átalakult; természetes közeghely: egy mesterséges környezet; környezetvédelem kialakulása - 'zöld' pártok; 'Fenntartanó fejlödés' => új szakmák kialakulása.
A természetböl átvett szimbólumoknak, motívumoknak mindig meghatározó szerepük volt (pl. életfa tetején sasok > ezek hozzák le a fejedelmeket a földi világba; vadlúd, kacsa - finnugor > a világ egy vadkacsa tojásából keletkezett; feltárt lakóhelyeket díszítö motívumok; pl. csodaszarvas legendája(>szkíta rokonság); ivóedények, harci eszközök díszítése ).
Az ösmagyarok müveltségére nagy hatással volt a szkíta müveltség.
A világ rétegekböl áll: sas - felül
ember - középen
csúszómászó - alul
A népmesék világában és a díszítömüvészetben megmarad az életfa. Jellegzetes totemállatok: turulmadár, kígyó, ökör az életfa ágain.
Táltos: a sámánizmus kulcsfigurája; különös képességekkel megáldott ember; kapcsolatot teremt a két szféra között; táltos ló, paripa > szárnyas pegazus(mesében).
Kettös lélekhit: életet biztosító(lélegzö) lélek; szabad lélek(ha meghalt az egyén, kiengedték belöle).
A 900-as évekbeli kolostori feljegyzések rabló, portyázó magyarokról szólnak. A halott mellé csak lovának fejét, börét, csontjait tették > lóáldozati emlékezés - motívum. A halotti kultusz fentmarad (pl.disznótor).
A lószerszámok díszítése utal a társadalmi státusra. Az ösmagyarkori ruházat utal a pompához való vonzódásra. A magyarok aranyat kaptak fizetségként a harci szolgálatukért a fejedelmektöl. A hunokról alkotott negatív képet az európaiak rávetítették a magyarokra. Kb. i.e.500-ban alakul a magyarság önálló néppé. Nem lehet tudni, kivel vagyunk rokonok. Az ösmagyarkor kezdetén alakul ki a magyar, önálló nyelv. A nagy kínai falat a hunok ellen építették. A halottakat fejjel Nyugatnak temették.
Az öv társadalmi rangot jelölt. A keleti lovas-nomád népeknél alakult ki övviselet. A hunoknál még jelkép a az íly, nyíl. Kettös fejedelemség: napkirály - gyula(vezér). 7 nemzetség >'hetedhét ország'ra is utal. A halott mellé tükröt is tettek.
A honfoglalás kora
Hunok: félig állati, félig emberi lényeknek jellemezték öket; kiváló szervezökészséggel rendelkeztek; "állatbörbe bújt állatfajzat"; Attila kora: lovas-nomád népek. A nagyon negatív képek a középkorban keletkeztek.
Államalapítás és honfoglalás
Géza; Szent István - államalapítás, befejezte amit elödei elindítottak; augsburgi csatavesztés - majdnem a teljes portyázó magyar sereg odaveszett; 40 gyöztes csata.
A középkori magyar állam megalakulása: Árpád-ház > jelentös uralkodókat adott az országnak; XI. század: minden 10. falunak templomot kell építeni, a templom körzétén túl nem költözhet a paraszt; iskolaközpontok, gyümölcstermesztés központjai; borkészítés titkait müvelik a kolostorokban.
Településformák:
Településtípusok:
A falu lakossága közösen használta az erdöt, legelöt. Késöbb kiparcellázták a jobbágytelkeket.
A századok folyamán nö a települések lakossága > gyepü - határ - ország. Legszélesebb gyepü kelet fele: az átjárókat erösítették meg, a gyepüket is kezdik belakni. A török hódító hadjáratok idején fö cél várak építése az ország védelme érdekében.
Mezövárosokon több család élt mint falun, nem kapják meg a független státust, hogy szabad királyi város, ezros, ezt köfallal védettek(szabad királyi város > közvetlen a királynak alárendelt).
A XIII.sz.-ban fellendül a kereskedelem, a kereskedelmi utak mentén városok alakulnak ki.
Építkezés a középkori városokban
Budai várban régi polgárlakások: helyiségek kis méretüek, a lakberendezés a legszükségesebb, fekvöhely: széles pad.
királyi lakosztály: mennyezetes ágy, a szekrényt nem ismerték-ládákban(kezdetben fából kivájt) tartották a ruhanemüt.
A középkori öltözködést törvény szabályozta - a ruha színe az életkort és anyaga a társadalmi státust jelezte.
Évszázadokon keresztül megörzödik a láda hasznaálata, az asztal nagyméretü, csak lábai rögzítettek, tetejét csak használatkor tették fel.
XIII.sz. kivülröl füthetö kájhák, kürtök megjelenése.
A középkori lakás bútorzata szegényes.
Megmarad a sátor használata
XI.sz.-i síksági települések: verem-házak, a tetö szerkezete a földön, teteje széna vagy szalma.
A középkori ruházat
A temetkezési leletekben a textilia nem maradt meg.
Keletröl hozott pompakedvelés => úri réteg öltözködési divatja.
Hosszú ing(térdig vagy bokáig érö), a derékon öv, hasított újjú ing; buggyos, hosszú ingújj < nöknél, harisnya vagy nadrág(férfiaknál), pamutharisnya, amire fatalpat varrtak.
XIV.sz.-ban megjelent a csizma.
Nöi ruhákon nagy kivágás => a templombajárók palástot hordanak, szalaggal átkötött derekú ruha - takarta a bokát.
Fátyol vagy süvegszerü kalap viselése, térdig érö mente szerü kabát.
Mátyás udvarának divatja => reneszánsz udvartartás, nyugatias öltözet.
Középkor dereka: nyugati mintájú magyar öltözet(pl. huszár öltözet- dolmány>gyöngyökkel, csattokkal díszített).
Keleti hagyomány: a férfiak is viseltek ékszert, a középkortól inkább csak a nök.
Hajtü, hajkarika(fából, csontból) > konty, karikák nemesfémböl is. A hajlevágás megszégyenítésnek számított.
Párta - társadalmi rangjel.
A középkor végére asszonyi kiváltság az ékszerhordás.
Prémsüveg férfiaknál, dolmány, kabát díszítése, prémbélés a kabátban.
A nemesek a kalapot tollal díszítették: kócsag toll. Virágok a kalapba stb.
Egyszerü réteg: posztó - téli öltözet; nyáron vászon.
Elökelö réteg: télen posztó öltözet; keletröl > selyem, bársony, brokát.
Elöírták hogy miböl készülhet az egyszerü réteg ruházata(bíbor színt csak nemesek hordhattak). Külön volt az arisztokrácia, a nemesség és a parasztság viselete.
A királyi család gyerekei a Képes krónikából tanultak.
Étkezési szokások
Köles(népi réteg), hüvelyesek-lencse stb., tejtermékek.
Szarvasmarhát, kecskét, sertést tenyésztettek => hús, tej(a szerzetesrendek kiváló sajtkészítök).
A vadászattal kiegészítették a konyhának szánt húst, gondoskodtak az állatok téli élelmezéséröl, ugyanakkor szórakozási lehetöség is volt.
Hal - vallásos élet böjt idöszakain fogyasztották, halastavak leztek, a halászat egy fontos foglalkozási ág.
Rákászat - mocsaras területeken.
Füszerek - kakukkfü + a ma használatos hazai és keleti füszerek, déli gyümölcsökkel is füszereztek.
Változatos étrend, sok gyümölcs fogyasztása.
A közrendüek faedényböl, cseréptányérból étkeztek, a királyi udvarban ünnepekkor nemes fémböl készült edényekböl. Evöeszköz: kanál, mindig magukkal hordták az evöeszközöket.
Csészék, csuprok, köcsög - különbözö méret, forma, díszítés; nemesek - ón kupa; király - ezüst vagy aranyserleg.
Borivás általános, szölötermelés, borkészítés. Esküvöi hozományként felmérték a bormennyiséget.
A szerzetesek tanították a sörkészítést - komlóból.
Higiénia
Külön hely élelmiszertárolásra; télen bedeszkázták az ablakokat; viasz- vagy faggyúgyertyával világítottak vagy tüzlánggal; nyitott tüzhely > melegít, világít.
Ivóvíz gondok > járványok(himlö, pestis), melyeket imával, körmenetekkel próbáltak megállítani; karantén felállítása.
Egyházi szervezetek kialakítása
Katolikus templomokhoz tartozó kerületek.
Keleti térítök már Géza idejében megjelentek magyarföldön.
Szent István intelmei: gyenge az egyszínü ország, be kell engedni az idegeneket(pl. zsidók- 3700-10000 zsidó).
Egyházrend : papi rend és világiak. Katolikus klérus: világi papság - pápa és egyházi rend.
Esztergomi érsek > királykoronázás - a magyar közvélemény nem fogadta el a koronázást, a budai polgárok a pápát is kiátkozták. Istvánnak csak a 3. koronázását tartották érvényesnek.
Imre halála után Szüz Máriának ajánlotta fel az országot: Nagy Boldog Asszony.
Létrejön az egyházmegye vagy püspökség és a plébánia; érsekség vagy föegyházmegye
A szellemi élet
A középkori müvelödést meghatározza a kereszténység eszmerendszere > egyházi kultúra. Emellett megvan a világi kultúra(pl. lovagi, udvari). Az ember alávetett a földönkívüli hatalomnak > szellemi lény: Isten. A mindennapok rendjét meghatározta a vallás(ünnepek, böjt). Régi kultúra: magyar szentek (politikai célzat). A nagy püspöki karnak sajátos jogai voltak. A böjt miatt az olasz barátok felháborodtak > hitvita indul a magyar és külföldröl jött szerzetesek között.
Kultúrális örökségek ütközése: olasz -olaj; magyar - zsír, vaj > böjtkor.
A magyar konyhában török és görög(pl. töltöttkáposzta) szokások. XVI.sz. káposztás ételek(magyar).
Gúnyiratok a XIX.sz.-ból : " Zsíros szájú káposzta evö népség ".
Az egyház által összeállított ünneprend szakaszokra osztja az évet. Késöbb a protestánsok is böjtölnek.
Latin nyelv - írott kultúra, müvészetek, diplomácia nyelve, szentek tisztelete, legendák.
A plébánia vezetöje a föpásztor, segédei: segédlelkészek.
Szerzetesrend
Vallásos szervezet; tagjainak életformája közös; szüzességi fogadalom; tanulás > társadalmi felemelkedés. Kolostorokban müködtek a középkori iskolák, a kódexmásoló mühelyek is. Diplomáciai célokat is szolgáltak. Humanista iskolák, gazdasági jellegü ismeretek elsajátítása:gyógynövénytermesztés,
sajtkészítés.
Európai szerzetesrendek:
Ápoló rendek
A bencések(ök alakultak a legkorábban)
Ferencesek(kolduló rend)
Pálosok rendje
Világi irodalom
Jogi és államtudományi irodalom > Szent István törvényei, korabeli jogszokások, hogy a megteremtett nagyar állam müködöképes legyen. Így tartotta a kapcsolatot külfölddel, törvények > megfelelö közbiztonság.
Királyi tükör: Szent István intelmei > uralkodói koncepciókat tükröz, történetírás. Antikvitásban divat volt a saját történet megírása
Geszták, krónikák: a lét szükségletességét szolgálja, politikai törekvés(Anonymus: Gesta 1200 körül).
Európaszerte latin nyelvü irodalom, szabályok. Az egyetem már a középkorban kialakul. Itáliai egyetemek látogatásával a magyarok is bekapcsolódnak az európai vérkeringésbe(Padova-i egyetem).
Legenda
3 rész: 1 - a szent életének felvázolása; korabeli szokás, öltözködés, életvitel, tárgyak használata; 2 - csodatétel; 3 - dokumentum: tanuvallomásokat tartalmaz - bizonyítják a látott csodát.
Líra
Himnusz: antik pogánykorban alakult ki; emelkedett, ünnepélyes hangvétel; istenek dícsérete. A kereszténység kicseréli a tárgyát(pl. Mária himnuszok). Elsö fennmaradt magyar vers: Mária-himnusz. Szüz Mária Magyarország patrónája. Nagy Lajos korától ismeretesek a Mária kegyhelyre való zarándoklatok.
Meghonosodik az írásos kultúra, a magyar helyesírás. Magyar bibliafordítás: huszita Biblia. Megalakulnak az elsö iskolák > írni-olvasni tanulás.
Kódex = kézzel írott könyv.
Müvészeti ágak
Zene: egyházi zene(sajátos gregorián dallam), hangszeres, énekelt vokál; egyházi liturgia fontos eszköze > dalok + népi hangszerek(síp, fúvós hangszerek, pergetös hangszerek), gazdagodik a magyar népdal. Balassi megjelölte a versek dallamát.
Képzömüvészet: festészet, szobrászat. A középkorban a müvészetek feldolgozták a vallásos tematikát. Romantikus, gótikus templomok, katedrálisok - köböl faragott szobrokkal díszítettek. Oltár díszítése szobrokkal, dombormüvekkel(közetek felhasználása); féldombormüvek :kapuk, kapuboltozatok díszítése. Fából is készültek szobrok, tüzvészek miatt nem maradtak fenn.
Egyházi szertartásokhoz kapcsolódik a gyertyatartó, kehelytartó(díszes munkák) használata.
Világi jellegü: ékszerek, az öltözék tartozékai.
Textilmüvészet: gazdag hímzés kedvelt, alsóing használata(mert a felsö sértette a bört- himzésnél használt fémszálak).
Festészet: freskókészítés; festett, díszített templomablakok(szentek élete, Bibliából vett jelenetek); kódezekben a bekezdések kezdöbetüi; képes krónika, geszta, kódex.
Találat: 353
