online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Korai polgari filozófia



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
 
 

Korai polgári filozófia

Történelmi körülmények

A 17. század fordulópont az emberiség történetében. Ez a század az újkor nyitánya, a feudalizmus rendszerének elsö átfogó, megoldhatatlan válsága, visszafordíthatatlan veresége, az angol forradalomgyözelme, a tökés társadalmi--gazdasági alapok kialakulása.
A 17. századra megváltozik Európa vallási térképe, hiszen a német fejedelemségekben, Angliában, az északi államokban, Németalföldön, Magyarországon teret hódít a reformáció. A vallási küzdelmek hatalmi, politikai harcokká fajulnak, amelyeknek a tetöpontja a 30 éves háború volt.
Ennek az idöszaknak egyik leglényegesebb problémája a nemzetek kialakulása, amely Angliában és Franciaországban már a 17. században közel áll a befejezödéshez. Erösödik a nemzeti öntudat, megizmosodnak a nemzeti nyelvek.



Új szemlélet kialakulása

A 17. századra új világszemlélet bontakozott ki, új tudományok és tudományos eredmények születtek. Mindez az egyház és az új tudományok konfliktusát és összeütközését váltotta ki.

A filozófia uralkodó irányzatai:

- empirizmus,
- racionalizmus,
- szkepticizmus.

Az empirizmus (empíria = tapasztalat) szerint az ismeret a tapasztalásból ered. A tudomány kiindulópontja a megfigyelés és a kísérlet, amelynek segítségével általánosabb fogalmakhoz és elvekhez juthatunk. az ismeretek nem léphetik át a tapasztalás körét, s a tapasztaláson túllévö fogalmakra vonatkozó ismeretet nem nyújthatnak. Az empirizmus elveti a velünk született fogalmakat és tételeket. Az az álláspont, amely a megismerést az érzéki észlelésbe vezeti vissza, a szenzualizmus. Empirista felfogású a sztoicizmus és az epikurizmus.
A racionalizmus (racionalizmus =ésszerü, rátió = értelem) kiindulópontja, hogy a megismerés forrása a gondolkodás, a tudás alapja az ész.
A szepticizmus tagadja az objektív igazság megismerhetöségét. Felfogása szerint az igazság egyedül a megismeréstöl függ, tehát egyéni és csak meghatározott idöben és helyen érvényes.

FRANCIS BACON

(1561-1626)

Empirikus gondolkodó volt, ö vetette fel elsöként az újkori filozófia központi kérdését, a módszertant.
Polgárosult nemesi családban született. Tanulmányait 16 évesen fejezte be Cambrige-ben. 1583-ban megválasztják parlamenti képiselönek. Késöbb koronaügyvéd, majd föpecsétör lett. 1518-ban lordkancellár, majd verulami báróvá emelik. 1621-ben perbe fogják, sikkasztással, megvesztegetéssel vádolják és börtönbe zárják. Késöbb I. Jakab felmenti és szabadon bocsátja. A közéletbe ezután már nem tér vissza, hanem a tudománynak szenteli az életét. Föbb müvei: - Instauratió Magna (Nagy felépítés, megújítás), - melynek elsö része a tudományok méltóságáról (1605), - második része a Novum Organum (Utópisztikus állam leírása),
- Régiek bölcsessége
- Szent elmélkedések,
- Anatómia Comparata (Kórbonctani írásmü),
- Nagy-Britannia történetének kezdete stb.

Bacon sokoldalú személyiség, polihisztor, filozófus, politikus, államférfi, kitünö gazdálkodó, kísérletezö ember volt. Ipari növényeket termesztett, a földmüvelésben gépi eröt alkalmazott, ö vetette meg a kórbonctan alapját, hangsúlyozta az állatkísérletek és a gyógyszerek módszeres vizsgálatának jelentöségét, fontosnak tartotta a testgyakorlást. A halálról címü esszéjében azt kívánta magának, hogy "komoly munka közben" haljon meg.

Legföbb célja a tudományok fejlesztése, egy új filozófia megalkotása egy teljesen új módszer alapján.



A tudományok három nagy csoportját különböztette meg az ember három alapvetö képessége alapján:

1. Az emlékezet tudománya a természettudomány
2. A képzelet tudománya a költészet
3. Az ész tudománya a filozófia (természetes teológia, természetfilozófia és az emberröl szóló filozófia.

A tudományos gondolkodás akadályai, Bacon idolum-elmélete

Bacon szkepszissel közeledett a régi ismeretekhez, de olyan kétkedéssel, amelynek célja az új tudás elérése.
Bacon egy sajátos, úgynevezett idolum-elméletet dolgozott ki. Az idolumok (ködképek) a megismerést gátló akadályok, s ezért a megismeréshez le kell küzdeni az idolumokat.

Négy idolumot különböztetett meg:

1. A faj, törzs (idola tribus) idolumai: érzékszerveink csalódásai, az ember természetében rejlenek, érzékszerveink korlátaiból fakadnak. Bacon idejében az emberek meg voltak gyözödve a nap mozgásáról, holott az csupán a látszat. Mégis a téveszmék, érzékszerveink korlátozottsága leküzdhetö, csak fel kell fedezni azokat a törvényeket, amelyek alapján a látszat az emberi tudatban létrejön. A faj ködképeit két módon küzdhetjük le. Az egyik módszer, ha a világ és az érzékszerveink közé eszközöket iktatunk be, melyek korrigálják az érzékszerveinket. A másik módszer érzékszerveink korrigálása objektív törvények megalkotása, amelyekkel megismerhetö az igazság.

2. A barlang idolumai: egyéni elfogultság, rossz szokás (idola spectus). A barlang az egyén kis világa, amelyet a nevelés és a környezet hoz létre. A barlangködképek csak úgy küzdhetök le, ha az ember arra törekszik, hogy más barlangban nevelkedett ember szemével lásson, vagyis belehelyezkedik a más helyzetben nevelkedett ember gondolatvilágába. Az embereket arra akarta mindenkor irányítani, hogy a tudományos objektivitás feltárására törekedjenek.

3. A piac ködképei: helytelen szóhasználatok, beszéd (idola fori). A szavak amelyek elzárják az ember elöl a valósághoz vezetö utat, föleg, ha megfeledkezünk a szavak használata közben a valóságról. Szerinte az új felfedezések, a valóság feltárt új összefüggései új kifejezéseket, fogalmakat követelnek meg, illetve a régi fogalmakat is újra meg kell határozni, ha új tartalom kifejezésére használjuk.

4. A színház ködképei: hamis elméletek (idola thetri), a helytelen filozófiai elméletek "kizárólag a színpadra való elmélet - követelményeknek és kiforgatott bizonyítási módszerek szüleményei.

A filozófusokat három állathoz hasonlítja:

1. Az empirista olyan, mint a hangya - csak gyüjti az információt, de nem dolgozza fel.

2. A spekulatív filozófus - olyan, mint a pók - csak önmagából alkot.

3. Önmagát a méhhez hasonlítja, gyüjti és feldolgozza az információkat.

Az újkori filozófiában elsöként szól a gyakorlat jelentöségéröl, a megismerésben betöltött szerepéröl. Bacon szerint a megismerés célja a természet feletti uralom megteremtése, amelyet nem lehet akárhogyan elérni. A természetet csak akkor tudjuk befolyásolni, ha a természet törvényeit megismerjük, törvényszerüségeihez megfelelöen viszonyulunk, törvényszerüségeinek megfelelöen müködtetjük. A tudásnak óriási jelentöséget tulajdonít "emberi tudás és hatalom egy és ugyanaz."



RENÉ DESCARTES

(1596-1650)

Gazdag bárói családban született. 8 évesen került iskolába. 1612-ben befejezte tanulmányait, s ezután föként a geometriával és joggal foglalkozott. Késöbb beállt katonának és részt vett a 30 éves háborúban. 1629-ben Hollandiában telepedett le és itt írta legjelentösebb müveit.

Müvei:
- Értekezés a módszerröl
- Elmélkedés az elsö filozófiákról
- A filozófia alapelvei
- A lélek szenvedélyei

Ismeretelmélet és módszer

Descartes filozófiájának kulcsa az ismertelmélet, amely arra keresi a választ, hogy van-e megbízható tudás, amelyre mint alapra a tudományt képes megbízható eredményekig eljuttatni.
Úgy vélte, hogy a tekintélyen nyugvó gondolkodást el kell vetni. A hit és a tudás kérdésében nem teremthetö semmiféle kapcsolat, a tudást nem az egyház adja meg az embereknek, hanem az ész. A szepticizmus elméleti alapját és az egész lényegét cáfolja meg.
Descartes nem azonosítja a létezést a tudattal, nem az egyéni tudatból vezeti le a létezést, hanem az egyéni tudatot, mint a létezés bizonyosságát ismeri fel.

Az ismeretek három fajtáját különböztette meg:

1. Tapasztalati ismeretek

2. Magunk által alkotott ismeretek

3. Velünk született ismeretek, eszmék

Etikája

Etikája racionális színezetü. Az embernek arra kell törekednie, hogy ura legyen az érzelmeinek, szenvedélyeit képes legyen irányítani, érzelmeit helyesen ismerje, s így elérhetö az erkölcsi tökéletesség. Az élet céljának az erkölcsi tökéletesedést tekinti.

JOHN LOCKE

(1632-1740)

Wringtonban született. Teológiát, majd késöbb kémiát, orvostudományt és filozófiát tanult. Késöbb magas közhivatalt töltött be.

Müvei:
- Értekezés az emberi értelemröl
- Levél a vallási türelemröl
- Értekezés a polgári kormányzásról

Általános filozófiai eszméi

Az emberi tudás forrásainak problémái foglalkoztatják. Meg kell vizsgálni az emberi értelem eredetét és határait. Szerinte nincsenek olyan elmébe vésett jelek, amelyeket a születéskor magával hoz a világra. Ha lennének ilyen velünk született eszmék, akkor a gyerekeknek és az örülteknek ismerniük kellene azokat.



Két féle tapasztalat lehet:

1. Külsö tapasztalat (rensation): ez az érzéki szemlélet.

2. Belsö tapasztalat (reflexion): a gondolkodás által alkotott eszmék.

Ismeretünk elemeit kétféle képen különbözteti meg:

1. Egyszerü eszmék, ideák: a külsö és belsö érzékelésböl fakadnak,
-a, külsö tapasztalat elemei;
-b, belsö tapasztalat elemei;
-c, külsö és belsö tapasztalat együttes adatai.

2. Összetett eszmék, ideák: az elme a maga müködésével az egyszerüekböl hozza létre, bizonyos értelemben az egyszerü ideák kombinációi,
-a, modus;
-b, szubsztancia;
-c, viszonyok.

A tudományokat két csoportra osztja:

1. Valóságtudományok: tárgyai nem tölünk függenek, így ezeknél nem lehet sem intuitív, sem demonstratív tudásról beszélni.

2. Ideális tudományok: melyeket magunk alkotunk meg, mint pl. a matematika és az etika. Ezek még akkor is megismerhetök, ha nincs nekik megfelelö tárgy a világban.

DAVID HUME

(1711-1776)

Az újkori szepticizmus megalapozója. Skót filozófus, aki pszichológiával, közgazdaságtannal és történelemmel foglalkozott.

Müvei:
- Értekezés az emberi természetröl
- Vizsgálódás az emberi értelemröl

Az emberi elme mivoltát, értelmét, a gondolkodást teszi a kutatásai tárgyává. Azt mondja, hogy az ismereteknek, érzeteinknek, képzeteinknek a forrása a tapasztalat, ugyanakkor számunkra csak az adott, ami a tudatunkban szerepel. A tudatnak nincsenek tapasztalatai a tárgyak és a képzetek kapcsolatára, a kapcsolatnak nincs észbeli alapja, ezért semmilyen módon nem lehet bizonyítani a külsö világ létezését.

Az emberi tudatnak két fajtáját különbözteti meg:

1. Benyomások (impressziók): nem a külvilág tárgyai, nem az emberi elme hozza létre, hanem megismerhetetlen okok.

2. Ideák, képzetek, eszmék: a benyomások emlékképei.

Minden képzet, idea visszavezethetö az impresszióra. A valóság tehát nem más, mint benyomások összessége.

Az eszmetársítás törvényeiböl vezeti le a különbözö tudományokat, a tudományok fö típusai:

1. Hasonlóságon alapuló: a matematika

2. Érintkezésen alapuló: a leíró tudományok

3. Oksági kapcsolaton alapuló magyarázó: a természettudományok, a metafizika.

Etikája

Az ember elsösorban cselekvésre és nem elmélkedésre született. Az erkölcsi jelenségek érzelmi eredetüek, az erkölcs alapját tehát az érzelmek alkotják. Az erkölcsi érték méröi az elemi érzelmek, a gyönyör és a fájdalom. Mindaz, ami gyönyört okoz jó, ami fájdalmat, az rossz.


Találat: 15