Fehér kiséret - Áprily Lajos

Fehér kiséret - Áprily Lajos

Hüs tengeri hajnal. Fedélzeten állok.

Madarak kísérnek, lebegö sirályok.

Úgy lengenek néha, mintha szálon húznám,

szárnyukon a hajnal, alattuk a hullám. 444h75e

Hajladoznak, hullnak, incselkedve néznek,

fehérruhás lányok szebben nem cicéznek.

Pajkosan lecsapnak, gyöngyös habba dülnek,

záporos tajtéktól meg-megrészegülnek.

Ilyen madaraim nekem sosem voltak,

fehér bókolással így nem udvaroltak.

Fekete madarak engem nem szeretnek.

Fekete madaruk nincs a tengereknek.

Fekete madarak csak az erdön laknak,

partig elkísérnek, aztán elmaradnak.

Nagy fekete rajban csak eddig gyötörtek:

ragadozó lábbal örömömre törtek,

sokszor temetöböl lopakodva jöttek,

kevés virágomra árnyékot vetettek,

daloló kedvembe rikácsolva csaptak,

színes tollak közé feketét hullattak,

s éjszaka is, hogy az álmom kínnal ölje,

ablakomat verte csörük jégesöje.

Fekete madárnak vízen nincs hatalma,

fekete madár a vízbe belehalna.

Fehér madarakkal észak felé szállok -

Bókoljatok körül, lebegö sirályok,

gyönyörü sirályok!