online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Minden dolgok mértéke: az ember



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

Minden dolgok mértéke: az ember


A 15. századi Firenzében a lovagi eszményt kiszorította a hírnév eszménye.

Bruni és barátai az antik görög és római szerzőktől kölcsönözték az új eszményt.

A reneszánsz legnagyobbrészt az antik irodalom tanulmányozásán alapul.

De a középkoriak forrásai szűkösek voltak, a rendelkezésükre álló szövegek kétes értékűek, s értelmezéseik gyakran önkényesek.

Sok reneszánsz festmény ábrázolja a munkájába merülő tudós filológust valamely egyházatya, leginkább Szt. Jeromos vagy Szt. Ágoston képében.

Noha a görög és latin tanulmányok erősen hatottak a firenzeiek gondolkodásmódjára, stílusára és erkölcsi ítélőképességére, művészetüket nemigen befolyásolták.

Az egykorú építészet pedig egyáltalán nem volt antik.

A stílus Brunelleschi újítása volt.

Stílusa azoknak a világos fejű, ragyogó elméjű embereknek az igényeit elégítette ki, akik abban a pillanatban jelentek meg Firenze színpadán, amikor a kereskedelem és a bankszakma szigorúbb figyelme lazulni kezdett, és az élet fontosabb lett a pénzkeresésnél.

A reneszánsz épületek a román és a gótikus épületekhez képest valóban kicsinyek.

Nem akarják méreteikkel, tömegükkel mellbe vágni, lesújtani a nézőt, miként az Isten-központú építészet.

Az új stílusban minden az emberi szükségletek ésszerű léptékéhez igazodik.

Arra vannak szánva ezek az épületek, hogy tudatosítsák az emberben a tulajdon erejét, éreztessék teljes erkölcsi és intellektuális lény voltát.

Az emberi méltóság mellett tesznek hitet.

A gravitas, az erkölcsi tisztaság súlyos lépte unalmassá válik, ha nem szegödik kíséröjeléül a könnyü léptü elem.

A korai reneszánsz építészet alapja a matematikai, s kiváltképpen a geometriai szenvedély.

A reneszánsz építészek sokkal egyszerübb geometriai formákkal éltek - a négyzettel és a körrel - s azt az elgondolást dédelgették, hogy ezek felelnek meg a leginkább az emberi testnek: az emberi test és a mértani formák úgymond, szavatolják egymás tökéletességét. A gondolat egy antik építész-teoretikustól, Vitruviustól származik, ismerték tehát a középkori építészek is.

Hasonló érzülettel közeledtek a festészethez is;

a perspektíva néven ismert rendszerben gondolkodva úgy képzelték, hogy matematikai számításokkal sík felületen is pontosan kijelölhetö az alakok térbeli helye.

Valószínüleg ez is Brunelleschi találmánya, de legteljesebben nem ö, hanem két barátja, Ghiberthi és Donatello valósította meg: e két müvész lapos dombormüvei egyfajta festészetként értelmezhetök.

A perspektíva és a civilizáció kapcsolata:

A kezdeti idökben mindenképpen volt kapcsolat.

Az a hit, hogy a valós környezetben ábrázolható az ember, és bizonyíthatóan harmonikus rendben csoportosíthatók az alakok, jelképes kifejezödése volt egy új gondolatnak, amely kijelölte az ember helyét a dolgok rendjében, és hitt abban, hogy az ember maga irányítja a sorsát.

A perspektíva elsösorban városi jelenetek ábrázolásában játszott szerepet, már csak azért is, mivel elönyeit leginkább a kövezett padlók és a távolba veszö árkádok megjelenítésével igazolhatta.

A korai firenzei reneszánsz városi kultúra volt, méltán nevezték a burzsoá kultúrájának

A firenzei kézmüvesek között dúló nyers és nyílt verseny nemcsak a technikai mércét állította magasra, hanem gondoskodott arról is, hogy ne legyen értetlenség az intelligens patrónus és a müvész között.

Bruni:

A firenzeiek és az athéniak között felfedezett párhuzamok:

Érdeklödök voltak mindketten, eleven eszüek, s felsöfokon értettek gondolataik láthatóvá tételéhez.

Mindketten szerették a szépséget.

A középkori embert szabály szerint társadalmi rangja jelképeként ábrázolták: a Santa Maria Novella Spanyol kápolnájának festöje, noha sok eleven részletet festett meg, a királyokból, pápákból, püspökökböl sztereotip figurákat csinált, - az volt a lényeg, hogy rangjukat nyomban felismerjék szerte a gótikus világban.

A realisztikus portrémüvészetet - mely egyedi arcvonásokkal a modell bensö életét képes megjeleníteni - Flandriában találták fel, és Jan van Eyck ecsetjén csakhamar tökélyre is jutott.

Van Eyck személyiségfeltáró munkája nem állt meg az arcvonásoknál.

Saját környezetükben festette meg az embereket.

Ilyen atmoszferikus finomságok ábrázolására a firenzeiek kísérletet sem tettek - eredendöen szobrászi beállítottságú müvészek voltak.

Portré-mellszobraik realizmusát azonban szinte flamand tökélyre vitték.

A 15. század derekán új irányba fordult Firenze szellemi élete: Firenze megszünt köztársaságnak lenni, csak nevében maradt az; a tényleges hatalmat Lorenzo de' Medici gyakorolta.

A versek nagyon érdekelték, de a képzömüvészet egyáltalán nem.

Korának emlékezetes festményeit unokaöccse, Lorenzino rendelte meg.

Az individuum fölfedezése a korai 15. századi Firenzének köszönhetö.

A reneszánsz évszázadának utolsó negyede nemcsak ennyivel marad adósa az észak-itáliai kis udvaroknak: Ferrarának, Mantovának, Urbinonak.

Az urbinói udvar élete a nyugati civilizáció egyik ormát jelentette, s ez annak köszönhetö, hogy az elsö urbinói herceg, Federigo Montefeltro nemcsak müvelt és intelligens ember volt, de korának legnagyobb hadvezére is, aki meg tudta védelmezni birtokait útonálló szomszédaitól.

Szenvedélyes könyvgyüjtö volt, és a müvészeti remekeket meg kellett védeni.

Az urbinói palotának saját stílusa van.

Árkádos udvara higgadt és idötlen.

A termek világosak, levegösek.

Az urbinói kastély civilizációs szerepe túlmutat a 15. századon.

Még a köztársasági Firenzében is viszonylag keveseket érintett meg a reneszánsz szelleme, a kisebb városokban pedig, Urbinóban, Mantovában ez a szellem az udvarra korlátozódott.

A korái itáliai reneszánsznak nem voltak eléggé szilárdak az alapjai.

A kevesek túlságosan elszakadtak a sokaktól, és nem is csak tudásban és intelligenciában, hanem alapvetö elgondolásaikban is.

A humanisták elsö két nemzedékének letüntével nem maradt elegendö súlya a mozgalomnak, s megindult az emberléptékü értékek ellen ható reakció.


Találat: 337


Felhasználási feltételek