online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

ARISZTOTELÉSZ (I.E.384-322)



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

ARISZTOTELÉSZ (I.E.384-322)

Nagy Sándor tanítója

Nagy életmü, egy részük eltünt (Alexandriai könyvtár leégése)

Müvei egy része arab közvetítéssel került Európába

Könyvnyomtatás kezdetén eredeti kéziratokból → alapkiadások mint abszolút mérce pl. Platón: Stefanus-oldalak, Arisztotelész: Bedur-féle oldalak

POLITIKA

Görög városállamok (polisz - ógörög politika szóból)

Politika alapvetö céljai: boldog közösségi élet elérése

Genetikus módszer (eredetkutatás) → kezdetben a nö-férfi viszony volt a meghatározó (alkalmanként találkoztak nemzés céljából - városállam alapja), majd kapcsolatszilárdító viszonyok: családok (szolganép is) → "oikosz" (ökonómia=gazdaság)→ családi élet bensöségéhez kapcsolja a gazdaságot, családok közös élete a politika, családi színtéren gazdaság → családok önszervezödése: falvak → ezek egysége a polisz DE! Politika világa a város, a falvakhoz köti a gazdaságot

Polányi Károly: beágyazott gazdaság, redisztribúció → szerinte Arisztotelész két gazdaságtörténeti világ határán: kereskedelem, háború szükséges eszköz, de a nyereségvágy tiltott!

A korai primitív társadalmakban a gazdasági tevékenységek még nem válnak el más emberi tevékenységektöl: beágyazott gazdaság modellje → a polisz ennek a korszaknak vet véget

A pénzkereskedelem elterjedése: nem konkrét szükségletet elégít ki, hanem nagyobb nyereség kedvéért (uzsora) → csak magát az árucserét engedi meg, a felhalmozás bomlasztja a polisz közösségét

Polisz másik alapvetö célja az autarkheia (önellátás)

Polisz célja továbbá az erkölcsös polgárok újratermelése (fiatalság, mely a hagyományok szerint éli életét) → nem célja a polgárok gazdagítása, a kialakult viszonyokon nem lehet túllépni!

ÁLLAMFORMÁK

Uralmi formák 6 osztálya:

Azokat a formákat tartotta jónak, melyek kizárják a hatalom önzö felhasználását, s ahol maga a hatalom az egész társadalmat szolgálja.

A jó állam a közjót tartja szem elött, benne a törvények uralkodnak

A rossz formák elfajzott formái a jónak pl. arisztokrácia elveszti az ellenörzését → oligarchia

JÓ ÁLLAMFORMÁK

ROSSZ ÁLLAMFORMÁK

Királyság (monarchia)

Türannisz (önkényuralom)

Arisztokrácia (legjobbak uralma, nem feltétlenül vérségi kapcsolat)

Oligarchia (vagyonosok uralma)

Politeia (felelös sokaság vagy katonák uralma) ~ modern demokrácia

Demokrácia (vagyontalan, müveletlen tömeg kezében a hatalom → befolyásolható, felelötlen)


IRODALOM:

Legföbb jó elérésére a legfelsöbbrendü közösség, a városállam törekszik (végsö cél: legföbb jó - autarkheia)

Állam természeténél fogva mindennél elöbbre való; igazságosság az állami létben: jog szabja az igazságot

Azok társulnak, akik másképp nem boldogulnak: nö és szolga megkülönböztetése; háznép →falu →városállam: természet szerint léteznek; családfenntartás eszköze a vagyon; legföbb szerszám a szolga

Vezetés és engedelmeskedés szükségszerü, hasznos: vannak természet szerint szolgák és szabadok. Háború okozta szolgaság - nem feltétlenül jogos, de ha már fennáll a viszony, hasznos: ugyanaz az érdeke a résznek, mint az egésznek

Az állatokat a természet az ember számára hozta létre, vadászat természetes vagyonszerzö foglalkozás, vagyonszerzés a családfö és az államférfiak feladata

Vagyonszerzés másik formája: pénzkeresés. Kereskedelem nem természetes tartozéka a pénzkeresésnek. Pénzkeresés módján szerzett gazdagság nem ismer határt. Nem az élelem megszerzésére vonatkozik, végcél a pénz.

Meglévö anyagi javak felosztása a családfö feladata. Gazdasági feltételeket a természet biztosítja. Uzsora még a kereskedelemnél is természetellenesebb.

Árucsere: kereskedelem, kamatoztatás, bérmunka.

Családfö: úr-szolga, apa-fiú (királyi kormányzás), házastárs (politikai kormányzás)

Bírálja a Platón által felvázolt államot: a nö-és gyermekközösséget, a vagyonközösséget, hogy mindig ugyanazok a vezetök.

Természet dönti el melyik a vezetö, melyik az alárendelt elem. Vezetöben a tökéletes erkölcsi kiválóságnak kell meglennie. Erényeket a szolgában az úrnak kell felkelteni.

Mi legyen a közös tulajdon? A városállam sokaság, nem lehet teljes egység. Városállamot alkotó egyedek faj szerint is különböznek. Egymással szembeni egyenlöség tartja fenn. Vezetö és engedelmeskedö szerep váltogatása. →Túlságosan egységes államra való törekvés nem helyes.

Jobban törödünk azzal, ami a miénk. Ha valami közös, úgy gondoljuk, biztosan törödik vele más, ezért elhanyagoljuk.

Szülökhöz való hasonlóság → felismerhetöek a rokonok. Akik átadják és elhelyezik a gyereket, tudják az igazat. Ha nem ismeri vérszerinti rokonait, olyan visszásságok történhetnek, amit a vallásos felfogás elítél. Asszony-és gyermekközösség az alsóbb osztályokban hasznos: csökken a barátság, nem lázadoznak.

Ha a munkában és nyereségben nem egyenlö a részesedés: vádaskodás → a vagyonközösség kockázatos. A magántulajdon és a vagyonközösség keveréke a jó: "mindenki, akinek van magánvagyona, barátainak is hasznára lehet, a közösnek meg maga is hasznát láthatja" - a vagyon maradjon meg magántulajdonnak, csak az élvezetét teszik közössé. Segítés, adakozás is magántulajdon esetén lehetséges.

Földmüvesek és kézmüvelök részt vesznek-e a vezetésben, államforma → erröl Platón keveset szól. A polgárok számát sem szabja meg: elszegényedés. Aki a vagyont korlátozza, a gyermekek számát is korlátoznia kell. Nem elég, ha egyenlöek a birtokrészek, a közepes nagyságot kell eltalálni. Inkább kívánságokat kell kiegyenlíteni, mint a vagyonokat. Figyelembe kell venni a szomszédos államokat is.

Az állampolgárok részekre bontása nem helyes, zavarokat okoz.

Még az írott törvényeket sem szabad változatlanul hagyni, DE ez gyengíti a törvény erejét, a megszokottságot. A többöl összeállított alkotmány a legjobb. Krétát gyenge alkotmánya ellenére megvédi szerencsés fekvése.

Szolón nem szüntetett meg intézményeket, de a törvényszékeket az egész társadalomból állította össze: ösdemokrácia. DE hiába választhatta és ellenörizhette a nép a hivatalnokokat, minden hivatalt elökelök és vagyonosok töltöttek be.

Az alkotmány a városállam lakosai között uralkodó rend. Teljes polgár részt vesz a bíráskodásban és a vezetésbe - idötartamhoz között hivatalokat (demokráciában) elnyerhetik. A városállam azok összessége, mely szükséges az életnél szükséges autarkheiahoz. Gyakorlatban polgár, aki anyai és apai ágon is az.

Városállam tetteinek kell nyilvánítani, amit a városállam véghezvitt. Államforma szemponjjából a városállam változatlan, még ha lakosai cserélödnek is.

Derék ember = jó polgár? Polgárok feladata a közösség biztosítása. Jó polgár definíciója függ az alkotmánytól, a derék emberé nem. DE a jó vezetö és derék férfi erénye azonos. Jó polgár értsen mind a vezetéshez, mind az engedelmességhez.

A kézmüves nem bevándorló, nem idegen, nem vezetö: akkor polgár sem? Egyes államokban polgárok, másokban nem.

Kormányzás a városállam fölött áll. Kormányzat az alkotmány. Mindenki számára legföbb cél az állami közösség összetartása. A helyes alkotmány a közérdeket, nem a vezetö érdekét tartja szem elött. Jó alkotmány: néhányan vagy sokan közérdek szerint uralkodnak.

Jog = egyenlöség, de csak az egyenlöknek. Legtöbb ember rossz bíró a maga dolgában.

Valódi városállamban az erényröl gondoskodni kell. Városállam a nemzetiségek és falvak társulása a tökéletesség és az autarkheia (boldog, enyénes élet) céljából.

Jobb, ha a tömegeké az uralom, mintha legkiválóbbaké, de keveseké. A tömegben egységbe foglalva a szétszórt vonások. Uralkodni nem engedi a tömeget, de tanácskozási és bíráskodási jog.

A törvényeknek kell a hatalmat képviselni. A vezetöknek csak arra van hatalma, amit a törvény megenged. A törvényhozásnak csak a képesség és származás tekintetében egyenlökre kell tekintettel lenni, a kimagaslókra nem. A demokrácia a jelentéktelen embereket megsemmisíti. A tömegeknek szabadokból kell állnia, akik törvény nélkül nem cselekednek. Legegyetemesebbek az erkölcsi törvények. A hivatalok elnyerésekor azokban a tulajdonságokban vetélkednek, melyek a városállam számára szükségesek.

A fegyveres erö legyen elég a lázadók ledöntésére, de az egész népnél ne legyen nagyobb.

Mikor az egész nemzetségböl egyetlen férfi annyira kimagaslik erény szempontjából, méltányos, hogy egyedüli uralkodó legyen.

Királyság 4 formája: höskorbeli, barbár, aiszümnétész-uralom, lakóniai + sáfárkodó királyság


ETIKA

Középelmélet: erény mindig túlzás és hiányosság között. Erkölcsi értékeket megnevezi, viszonyukat elemzi Pl.

Mértékletesség: érzéktelenség és mértéktelenség között

Nemes lelkü adakozás: tékozlás és fösvénység között

Nemes becsvágy: felfuvallkodottság és kishitüség között


Találat: 419


Felhasználási feltételek