online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A nomadok élete, szokasai





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A nomádok élete, szokásai

A letelepedett népek és a földmüvelo parasztok, városlakók egyaránt nagy ellenszenvet éreztek a sztyeppék lakói iránt. Barbároknak tartják oket, mert nincs igazán lakhelyük és szüntelenül kóborolnak a 323c24d sztyeppéken.
Bár a nomádokat nem egyféle állandó vándorlási vágy hajtja egyik helyrol a másikra, hanem szükségbol teszik, hogy állatainak legelot és vizet találjanak.
Ugyanis a szteppéken a száraz évszak alatt a legelok hamar kiégnek. Mihelyt beköszönt a száraz évszak a nomádok olyan vidékekre költöznek családaikkal és állataikkal együtt, ahol kisebb a hoség és a források is elegendo vizet biztosítanak számukra. Télen pedig éppen fordítva, a naposabb vidékre, a folyók, mocsarak bozótos partjaira, vagy mély völgykatlanokba, erdok szélére hozódik, hogy a hideg ellen védelmet és a legeltetésre egy kevés zöld növényzetet biztosítson állatjai számára. A nomád pásztor nem ismeri a takarmányozást és istállózást, állatai még a legnagyobb hidegben is kint dideregnek a szabad ég alatt és abból él, amit a hó alól elo tud kaparni magának. Csak az érzékenyebb fajtát telelteti át nyitott, fedetlen kerítés mögött. A nomádnak egész életét a legelteto éllattenyésztéshez kellett formálnia. Ha folyvást vándorol barmaival, nem lakhat szilárd, nehezen mozdítható ko, fa, vagy más építményben. Olyan "házat" kellett magának szerkesztenie, melyet mindenhová könnyen hordozhatott magával. Éppen ezért szekereken, gyorsan szétszedheto sátrakban él. Valamint az is természetes, hogy az állattenyésztésen kívül csak annyiban foglalkozik más egyéb dologgal is, amennyire ezt ez az életmód megengedi. A földmüvelés pedig helyhez köti az azzal foglalkozó embert. Ez az oka annak, hogy a kirgizek , türkmének, kalmükök még manapság is csak egészen kis mértékben üznek földmuvelést és az is idegen eredetü. Ugyanis a nomád nem rakhatja földjét a ló, vagy a teve hátára, amikor új legelokre hajtja állatait. A vadász - halász népek is foglalkoznak állattenyésztéssel és a földmüvelo paraszt sem mond le nyájak, csordák, ménesek tartásáról. De a nomád számára az állattenyésztés a létfenntartás és vagyonszerzés legelso, sot talán egyedüli forrása. Sorsa annyira összefonódik állataival, hogy pusztulásuk egyet jelent anyagi romlásával. Kíméli is a jószágot, amennyire csak tudja. Nem vágja le, mert ez egyféle "toke" számára, melynek csak "kamataiból" szabad élnie. Foleg tejen, tejkészítményen él, a húst inkkább vadászat, halászattal szerzi meg.
A hunok ebben is nagyon hasonlítottak a mai lovas nomád népekhez.
A ló elviszi lovasát ismeretlen tájak felé. Lovon távoli országokat lehetett leigázni és szolgaságban tartani. A hunok, avarok, türkök, mongolok, hatalmas birodalmaikat lóháton élve, lovon harcolva alapították meg. Szemben a földmuvelo népek állóharchoz szokott gyaloghadaival, a lovas nomádok taktikájukat a gyorsaságra és mozgékonyságra alapították. Ők voltak az elsök, akik felfedezték a gyorsaság nagy harcászati jelentoségét. A helyhez kötött népek nehézkes paraszthadai felett óriási fölényt szereztek azzal, hogy lovon vágtatva nagy biztonsággal és pontossággal tudtak elöre, hátra, oldalt nyilazni. Ide - oda vágtattak az ellenséges arcvonal elött, támadtak, majd hirtelen megfutamodást tettettek és csak akkor bocsátkoztak küzdelembe, amikor már megbomlott az ellenség tömör arcvonala. Nem nehéz falanxok megsemmisítö erejével, hanem csellel, nagyobb véráldozat nélkül szerettek gyözni. Így harcoltak a hunok is. Íjuk a maga nemében egy müremek. A csontlemezekkel kétoldalt megerösített íj többféle anyagból készült, melyet természetes görbületével ellenkezö irányba kellett felajzani.
De akárcsak a többi lovas nomád nép, ök sem elégedtek meg kizárólag az íjjal és a nyillal. A közelharcban karddal és törrel, hajítódárdával küzdöttek és vértet hordtak. Télen kisebb erdei vadak prémjébe öltöztek , nyáron ruhájuk könnyebb anyagból, vászonból, selyemböl vagy gyapjúból készült, melyet színes hímzések tarkítottak. A tunikaszerü, elölnyíló, térdig vagy combközépig érö kabátot övvel kötötték össsze. Rendszerint börböl varrott hosszú nadrágot hordtak, melynek szárát bokában összehúzták és borsaruba bújtatták. Fejüket csúcsos elörehajló görbe süveg fedte. Az Attila lakomáján résztvevö elokelö "szkíták" kardkötöjét, saruszíját lovaik zabláját arany borította és különféle drágakövek ékítették. A közrendü hunok azonban látszatra elhanyagoltak, mocskosak voltak. A hunok nem tesznek különbséget otthoni és kimenö ruha között. Amibe egyszer felöltöztek, azt addig nem vetették le és nem váltották, míg ronggyá nem foszlott rajtuk. Ez jellemzo a tatárokra, illetve a ma élö nomád népekre is.
A harc, zsákmányolás a nomád élethivatása. Hadjárat vagy más szükség esetén a legnagyobb megpróbáltatásokat és nélkülözéseket is szó nélkül elviseli.
A lovas nomádoknál a had és nép teljesen azonos fogalmak.
A társadalom még nem oszlik meg foglalkozások szerint, még mindenki harcos számba megy. Az elökeloek azonban nem maguk, hanem egész kísérettel vonultak hadba. Kíséretük részben szolgáikból, részben olyan szabad emberekböl szervezödött, akik hozzájuk szegödve udvarukban éltek és ellátásban részesültek szolgálatuk fejében



Találat: 332







Felhasználási feltételek