online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Modern dramai törekvések

irodalom



bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
A DRÁMA VÁLTOZÁSA A XX
Anticka literatúra, Orient
A homéroszi eposzok embereszménye, értékrendje és szerkezete, magatartasok és értékrendek ütközése a görög tragédiaban
Kölcsey Ferenc 1790-1838
IMITÁCIÓ A HUMANISTA KÖLTÉSZETBEN
A BALLADA MŰFAJI SAJÁTOSSÁGAI. A TÖRTÉNETI TÁRGYÚ BALLADA.
AZ EPOSZ MŰFAJA. A BAROKK EPOSZ
A középkor irodalma
AZ ÓDA MODERN VÁLTOZATA
Ady Endre (1877-1919) palyaja 1914-ig
 
bal also sarok   bal jobb sarok

Modern drámai törekvések


Bár többen írtak róla (pl. Ady, Lukács György), Molnár Ferenc XX. századi értékelése mégis elintézetlen.

A prózaíró Molnár helye és jelentősége már tisztázott (vö. A Pál utcai fiúk), de nem lehet visszaszorítani csak ebbe a körbe; okok:

  • Molnár önmagát vérbeli színpadi írónak tudta.
  • Ő az egyetlen magyar drámaíró, akiről a világ színházai és színházi közönsége tudomást vett.

A vele kapcsolatban fölmerülő kérdések nagy része megválaszolatlan, mert még a terjedelmesebb munkák is megmaradnak a publicisztikus megközelítés szintjén.

Családi környezetéről jórészt csak húga, Molnár Erzsébet elfogult, torzításoktól sem mentes könyvéből tudhatunk.

  • Apja orvos volt, és munkásgyűlésekre járt.
  • Anyja valószínűleg idegbeteg volt, és kb. a századforduló táján halhatott meg.
  • Az apa mindkét gyereknek az elérhető legmagasabb oktatást biztosította.

Ø     Erzsébet felsőbb leányiskolába járt.

Ø     Molnár a református gimnáziumban érettségizett, majd jogász lett (Genfben is tanult).

  • Hazatérve azonnal újságíró lesz (Vészi József lapjánál, a Budapesti Naplónál, ahol kapcsolatba kerül Adyval).
  • "Pezsgő és érdekes szellemi környezet - de egyben a századvégi bohémvilág is, amely fölött Bródy Sándor trónolt. Állandó éjszakázás, szerencsejáték, mulatás, cirkusz, orfeum, nyilvánosház - pénzt, ideget, életerőt emésztő élet, melynek feszültsége időnként az elviselhetetlenségig fokozódott." (89.)
  • Egy év múlva visszatér Genfbe, ahol több művet is ír.

Ø     A gazdátlan csónak története

Ø     Az éhes város (első regénye)

  • Barátjával, Feiks Jenővel Párizsban tölt néhány hónapot.
  • Visszatérve Budapestre, folytatja régi életét.
  • A Vígszínház házi fordítója lesz (szinte kizárólag francia bohózatokat fordít).
  • Bensőséges barátja Feiks Jenő és Jacobi Viktor
  • Ugyanakkor egy széles körben mozog, amelynek egyik fókusza Bródy Sándor, aki jóban volt Molnár apjával. Molnárt kedvelte, irigyelte, és le is nézte (Molnár viszont mindig tisztelte).
  • A család jó barátságban van Vésziékkel; ezt azonban több dolog is beárnyékolja.

Ø     Molnár és Vészi Margit házassága (1906), majd válása.

Ø     Ady és Vészi Margit kapcsolata: Ady és Molnár mindvégig féltékenyek voltak egymásra. Ady ennek ellenére a házasság helyreállításán munkálkodott, míg Molnár állandóan le akarta járatni Adyt Margit előtt.

  • : hosszú kapcsolat után rövid házasság Fedák Sárival
  • Második házassága azért végződik válással, mert feleségül akarja venni Darvas Lilit (tőle már nem válik el, de élete utolsó másfél évtizedét külön töltik).
  • Molnár viszonya a Nyugathoz: nem egyértelmű.

Ø     A folyóirat köre nagyjából magáénak tudja az írót.

Ø     Ugyanakkor Molnár nagyon ügyel rá, hogy ne tekintsék azonosnak a Nyugattal: csak kevés írást ad, és ha ad, akkor is csak színdarabrészletet, hogy ne kötelezze el magát.

  • A tízes évektől több európai nagyvárosban jár, ugyanis elkíséri darabjait, és részt vesz a próbákon is (kiváló rendező volt, saját darabjai legjobb színpadra állítója).
  • Színművei igazi fölvevő területe a két világháború közt Németország és a német nyelvterületek, illetve az Egyesült Államok.
  • Az őszirózsás forradalom után elvállalja az Otthon Kör elnökségét (Rákosi Jenő helyett).
  • A proletárdiktatúra alatt visszautasítja a Vörös Hadsereg propagandafőnökségét, így a Vörös Újság állandóan támadja. Darabjait azonban játszhatják.
  • A fehérterror idején is vannak színpadi sikerei, de nem érzi magát biztonságban.
  • -ban Corvin-láncot szánnak neki, de ez meghiúsul (nem tudni, miért).
  • Egyre gyakrabban tartózkodik külföldön (Németország és Svájc, a francia és az olasz Riviéra).
  • A II. világháború kitörésekor az USA-ba távozik, ahol haláláig a filmiparban dolgozik.

Doktor úr (1902; első bohózata)

Józsi (1903; bohózat): a kritika jóindulatát megőrzi, de a közönség hidegebben fogadja, mert már többet várnak tőle.


Az ördög (1907; bohózat)

  • Ez már nagy siker lett (a Vígszínház sokszor játszotta, és mindig telt ház előtt).
  • A siker oka valószínűleg az volt, hogy olyan művet írt, amelynek részleteit előtte már mások is megírták, a részletek keveréke viszont teljesen eredeti volt.
  • Molnár az első drámaíró, aki a színpadon is tudja kamatoztatni Freud tanait a tudat és a tudattalan viszonyáról.
  • A mű érdeme még, hogy világfias, de igazi pesti levegőt áraszt.
  • Nagy erejűek a dialógusok: pontos hatásra vannak fölépítve, és mindig meg tudnak lepni. Itt kicsit könnyebb a szerző dolga, mert "az ördög jelenlétével lehetővé teszi olyan dolgok kimondását is, amelyek a reális szereplők által közvetlenül kimondhatatlanok". (97.)
  • Molnár megírja szinte egész művészélete egyetlen merészségét: a vágykielégítés himnuszát. Ez a diadalmas önzés ditirambusa, amely eltapossa a keresztény aszkézistant.
  • A darabban több kitűnő szerep is volt. Az Ördög szerepe szintén bravúros volt, és Molnár Hegedüs Gyula alakjára szabta.
  • Egy olasz színész is látja a darabot: azonnal lefordíttatja, magával viszi, és világsiker lesz belőle (olasz városok, Bécs, Berlin, New York, London).

Liliom (1909)

  • Eredetileg tárcanovella volt.
  • Molnár egyik leghosszabb életű darabja, amelyet ráadásul a legtöbb változatban mutattak be.
  • A darab "tragédiája": nem a szociális kérdést helyezi a középpontba, hanem a lélektani problémát.
  • A világot csak felületesen képes megragadni, ezért a szövegben uralkodóvá válik a groteszk-ironikus és könnyes-szentimentális együtt járása.

"A Liliom félbukása megtanította arra is, hogy a siker nagy bilincs: a közönség azt várja tőle, amiben megszerette. Az ördög után ugyanazt, de másképp. S a Liliom után egy évvel bemutatják a Vígszínházban Molnár következő »ördögi« vígjátékát, A testőrt. A darab mindent elsöprő siker lett a kritika előtt is, a közönség előtt is - és gyorsan elindult külföldi sikerútjára Az ördög által megnyitott kapukon át." (101.)

A testőr (1910)

  • Molnár egyik legjobb darabja.
  • A szerelem mint féltékenység nyíltan jelenik meg benne.
  • A féltékenység specifikusan férfiátok, a nők nem ismerik.
  • A nők így a szerelmet sem ismerik: "Az általa ábrázolt nőknek vonzó testük van, ambíciójuk, akaratuk, de ha talán elvontan vágyakoznak is férfi után, egyik sem szenved értük, miattuk." (102.)
  • A mű tökéletes szerkesztésű kamaradarab: nincs benne egyetlen fölösleges alak vagy szó sem.

A farkas (1912)

  • Az alaptéma hasonló az előzőekhez: az asszony másra vágyása és a férfi elégedetlensége.
  • "De ugyanakkor az egész már hidegebb, mesterkéltebb, mint bármelyik korábbi; itt már valóban minden számítás, és sok a trükk." (104.)

A fehér felhő

  • Öt képből álló "mirákulum".
  • Eluralkodik benne a színpadi hatásvadászat és az érzelgősség.
  • Azért lehet jelentős, mert itt jelenik meg először a túlvilág és a csoda ironikus felhang nélkül.

Farsang

  • A mű helye az életrajzban:

Ø     udvarlás Fedák Sárinak egy parádés szereppel

Ø     mérkőzés Herczeg Ferenccel a kosztümös dzsentridrámában

  • Karinthy karikatúrát ír róla (Kint a farkas, bent a farsang), de valójában már maga a darab is karikatúra.

: Molnár nem ír darabot. Ezután pedig szinte új íróként lép föl.

A hattyú (1920)

  • Amiben új: a porosz főhercegi miliőt mutatja be.
  • Amiben a régi: szellemes kamaravígjáték, pontos poénokkal, remek szerepekkel.
  • Ági Miklós: a konfliktust előidéző nevelő alakja; úgy tűnik, mintha a magyar romantika valamelyik regényéből tévedt volna ebbe a darabba.
  • "Molnár morális gyávaságára [.] mi sem jellemzőbb, minthogy az arisztokráciáról való véleményét még ekkor is csak porosz jelmezben meri elmondani." (113.)

Színház (1921): három egyfelvonásost tartalmaz.

  • Marsall: minden társadalmi konkrétságtól elvonatkoztatott férfi bravúrszerep.
  • Ibolya: az előző darab női ellenpárja, bár erősebb kabaréízekkel.
  • Előjáték a Lear királyhoz: itt már érződik, hogy a szerző kiégett, ismétli önmagát.

Az ezt követő művekben Molnár megújulást keres.

  • Égi és földi szerelem: a vallásos érzés és a metafizikum felé tapogatózás eredménye.
  • Vörös malom

Ø     Az ördögi kapitalizmus gyógyszeréül csak a szívjóságot ajánlja (kifejezetten rossz mű).

Ø     Az embereket marionettfiguráknak látja.

  • Üvegcipő

Ø     A romantika és a naturalizmus világát ötvözi.

Ø     "Az első felvonásban minden el van intézve, a következő kettő már csak a pittoreszk, az anekdota és a kibonyolítás kedvéért íródott meg." (116.)

Ø     Adél alakjában Fedák Sárit "írja ki" magából, a szerelmi háromszögben pedig új szerelmét Darvas Lili iránt, és nehéz harcát, hogy megszabaduljon Fedáktól

  • Riviera

Ø     Miliő: kispolgári-alkalmazotti réteg.

Ø     A szerző vígjátéknak nevezi, valójában egy nagyon keserű vigasság ez.

Ø     A darab alatta van Molnár legjobb teljesítményének; ok: a mű alapvetően filmszüzsé.

Ø     A marionettszerűség itt szervesen épül be a cselekménybe.

Játék a kastélyban (1926)

  • Kétségtelenül a molnári színdarab egyik csúcsa.
  • A mű tartalma: frivol, sőt cinikus vígjáték.
  • ". a morális problémákat a néző előtt elfedi a színpadi ötletesség, a molnári szellemesség, a váratlan helyzetek és váratlan megoldások gyorsan pergő tűzijátéka." (117.)
  • A szerző a színdarabíró alakjával a színdarabírást is bevonja a játékba.
  • A szövegben önmagára is közvetlenül és ironikusan céloz (". életemben annyit loptam a franciáktól - illik, hogy végre én is adjak nekik valamit").

Olympia (1927): technikai szempontból bravúrdarab: nincs benne egy fölösleges szó vagy mozdulat sem.

Még hét darab:

  • A jó tündér
  • Valaki
  • Harmónia
  • Az ismeretlen lány
  • Nagy szerelem
  • Csoda a hegyek között
  • Delila

". valamennyi egyenként és közösen a színpadi szerzőt saját csapdájában vergődve mutatja: szerepeket ír, elsősorban Darvas Lili számára, s nem igazi, önmagában s önmagáért álló színműveket." (121.)

Molnár a magyar kis- és középpolgárság tipikus képviselője volt. Pályája követi a réteg útját: 1912-ig fölível, a háború alatt hanyatlik, a forradalmakban kétlelkűség jellemzi, a '20-as évek alatt újra fölível, és bekapcsolódik az új európai művészeti hullámba. A '30-as években visszahúzódik és hanyatlik.






Molnár mindig színészben gondolkozott: darabjain ki lehetne mutatni a színház lenyomatát, mert a szerepeket meghatározott színészekre írta.


: 1704


Felhasználási feltételek