v Költészete lezárója a magyar utóromantika lírájának megvalósítója a boudelaire-i szimbolista szecessziós költészetének és pályájának 2. és 3. szakaszában új szemléletmódot: a késõ modern fordulatot készíti elõ, expresszionista nyelv jegyével.

v Elsõ kötete: 1899.: Versek

v 1903.: Még egyszer c. verses kötet

Ø jellegzetes Ady-motívumok megjelennek

Ø kín, fény, kép, mámor, pogányság, faun, Gangesz part, szent napkelet

v 1905.: Publicisztika

v 1906.: Új versek

Ø új versnyelvet teremt

Ø felfokozott képszerûség

Ø szecessziós, szimbolikus képek

Ø allegóriák

Ø új témák

Pályaszakasza

v 1906.: Új versek

v Ady tudatosan szerkeszti a köteteit à ciklusokba rendezi (téma szerinti)

v Ady címadása is tudatos:

Ø A cikluscímek szimbolikusan kifejezik a témát, vagy hangulatot a versben

Ø Címei 3 szavasak

v Indít: egy programadó verssel, aminek nincs címe ("Góg és Magóg.")

Ø Léda asszony zsoltárai à szerelem

Ø A magyar Ugaron àelmaradott Magyarországot ostorozó versek

Ø A daloló Párizs à haladás

Ø A szûz ormok vándora à olyan versek, melyeket a költészetben még sose írtak (olyan témák)

v Zárja: egy ars poétikus verssel à "Új vizeken járok"

v : Vér és arany à halál témával bõvül

v 1908.: Illés szekerén à az istenes témákkal bõvül

v 1909.: Szeretném, ha szeretnének à magány

v 1910.: Minden titkok versei à elõzõ kötetek verseit tartalmazza és összefoglalja

v Új versek

Ø Góg és Magóg fia vagyok én."

Góg és Magóg = elmaradottság jelképe

"Hiába döngetek kaput, falat." à elmaradottságból akar kitörni

Küldetéstudata van, új életet akar Magyarországon

Programja: "új idõk, új dalai."

Gyõz az új költészet

Pusztaszer = maradiság szimbóluma

Az "új" szó 6x szerepel a versben

= Magyarország

Góg és Magóg

Nyugat Kelet
Dévény Verecke

Ø Új vizeken járok

Ars poétikus vers

A Góg és Magóg. és az Új vizeken járok közös jegyei:

újat akar

küldetéstudat

mûvészi szárnyalás

Záró vers, mert összeköt, megvalósít, a jövõ bizonyosságát adja

Jellegzetes toposzai:

o víz - élet

o hajó - egyén

Hagyományokhoz való viszony:

o elutasítja

o nem kellenek

Versbeli szerepek:

o Holnap hõse - Szürkék hegedûse

o részeg evezõs

Költõi képei:

o Repülj hajóm - megszemélyesítés

o Holnap hõse - metafora, alliteráció

o Új horizontok - metafora

o Szürkék hegedûse - metafora

Léda asszony zsoltárai

Ø Ady a szerelmi költészetét is megújítja:

o a nõ egyenrangú partner lesz

o Ady a szerelmet nyíltan vállalja

o Adynál a szerelem = küzdelem

o Ady az elsõ, akinél a szerelemben a testi kapcsolat is megjelenik

Ø Héja-nász az avaron

Adyt és Lédát meghatározó szerelem

héja nász

"héja-madár" = Ady és Léda

"vijjogva, sírva, kergetõzve" = negatív érték

"Dúlnak a csókos ütközetek" = erotika

Õsz = elmúlás

Nyár = élet

Ø Örök harc és nász

Ellentétek

A magyar Ugaron

tájleíró verset várunk

középpontban: lírai én à "virág" - szimbólum = viráglétet akar a lírai én

"Elvadult tájon gázolok" - lassú a haladás

Keserû gúny = gyõz az Ugar-lét

tájba vetíti bele a lírai én a gondolatait à allegorikus

Ø A Tisza-parton

= Magyarország (szinekdoché)

Tisza Gangesz
+
bambák harangvirág
álom bakók álmodozás
vad finom remegések

keserûség, öngúny, irónia

Ø A Hortobágy poétája

A címbõl ítélve tájverset várunk (de nem az)

szinekdochés képpel indul

elmaradottság mûveltség

A daloló Párizs

Ø A Szajna partján

Szajna Duna
Párizs Magyarország
haladás elmaradottság
szûz szerelem démonok
kacagás röhejes mámor
szebb, nemesebb, hõsibb céda lányhoz; durva öröm
a lelkem muzsikás bor

hõs = lírai én à "másik" = osztott személyiség

Párizs Magyarország

Pályaszakasza (1912-14.)

è változás történik, a lírai én a középpontból a perifériára kerül, kételkedõ tárgyilagosabb hang jellemzi, elemzõ önszemlélet, versbeszéd egyszerûbb, nyelvhasználat fogalmibb, visszaszorulnak a szimbólumok, múlthoz való kötõdés egyre nagyobb.

è 1912.: Menekülõ élet (utolsó Léda versek)

è 1913.: A magunk szerelme

è 1914.: Ki látott engem?

Pályaszakasza (1914-19.)

è minden a háborúról szól

è megváltozik a költõi szerepe à értékõrzés programja

è a múlt felértékelõdik

è régies nyelveket használ (archaikus)

è népdalok, népmesék megidézése

è expresszív versnyelvezet

è meghatározó tapasztalata a háború élménye, ez minden más viszonyt átjár

è 1918-ig nem adhat ki kötetet

è 1918.: Halottak élén c. kötet:

Ø értékõrzés programja fogalmazódik meg

Ø felértékelõdik a hagyományokhoz való viszony

Ø biblikus, apokaliptikus képrendszer

Ø zsoltáros/kurucos hangvétel

Ø históriás énekek

Ø népmesei/népköltészeti hangok

Ø köznyelv beépül a versnyelvbe

Ø expresszionista

Sípja régi babonának

Ø hangszer toposz

Ø cím à kétértelmûség à figyelmeztet

Ø "bujdosó magyar énekli" à fiktív szereplõ

Ø Vérem népe, magyar népem à hagyományokhoz kötõdik

Ø "átkozott nép" à erõt merít az elváláshoz

Ø népdalból idéz az utolsó versszakban à kötõdés

kellemes

kísérteties

Emlékezés egy nyár-éjszakára

Ø cím à kettõsség:

Ø refrénes

Ø háborúkitörés éjszakája (júl. 31.)

Ø biblikus kép à "Az Égbõl dühödt angyal dobolt." à az ítélet napja

Ø expresszív versnyelv à "Véres, szörnyû lakodalomba." = háború

Ø közvetítõként jelenik meg Ady à "S Isten-várón emlékezem."

Ø "Csúfolódóbb sohse volt a Hold."

Õrizem a szemed

Ø a felesége a menedéke

Krónikás énekek 1918-ból

Ø krónikás à középkor

Ø ragrímek (gyûlnek, keserülnek,.)

Ø értékõrzés programja à "Mag, hó alatt."

Ø mag = élet

Nézz, drágám kincseimre

Ø menedék

: 6146

Felhasználási feltételek