online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A MEGVALÓSÍTÁS KERETE: A NEMZETI AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NAKP)

mezőgazdaság



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
Az őszi arpa termesztése
Takarmanycirkok
Búza
Csicsóka
HOGYAN FIZETHETŐK MEG A MEZŐGAZDASÁG KÜLÖNBÖZŐ TELJESÍTMÉNYEI
A mezögazdasag és élelmiszerpiac altalanos és sajatos vonasai
Hüvelyesek
Tragyazas
Takarmanyrépa
Zab
 
 

A megvalósítás kerete: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)

Az NAKP célkitüzései és alaptörekvései

A vázolt többfunkciós agrármodell és ennek alapjául szolgáló földhasználati zónarendszer gyakorlati megvalósítását célozza a Kormány 2253/1999 (X.7.) számú határozatával elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), az európai agrármodell elterjesztésének magyar kerete. A továbbiakban e kormányhatározat szakmai anyagára támaszkodva, annak megfelelöen ismertetjük az NAKP-t. Ez tehát egy olyan új agrárstratégiai rendszer, amely:

többfunkciós mezögazdaságot céloz, amely mindazon – élelmiszertermelési, ökológiai-kör­nyezeti valamint regionális, társadalmi – funkcióját betölti, melyeket a társadalom elvár töle;



fenntartható mezögazdálkodást céloz, amely tartósan abban a helyzetben van, hogy e többféle funkcióját egyaránt el tudja látni azáltal, hogy fenntartható termelési módszereket alkalmaz, valamint annak beismerése által, hogy e termelési, gazdálkodási mód környezeti valamint társadalmi, regionális teljesítményeit honorálnunk kell;

alkalmazkodó mezögazdaságot céloz, amely a tájak adottságainak megfelelö gazdálkodási rendszereket és intenzitási fokot használ a tájra, termöhelyre jellemzö, minöségi termékek elöállítására;

egész területünkre kiterjedö („területfedö”) mezögazdaságot céloz, amely védett vagy hátrányos helyzetü térségeinkben ugyanúgy jelen van, mint agrártermelési régióinkban, de itt ökoszociális feladatai kerülnek elötérbe; végezetül

versenyképes mezögazdaságot céloz, amely megállja a helyét a piacokon is; a verseny azonban tisztességes versenyt jelent, vagyis azokat az „ökoszociális játékszabályokat”, amelyeket az európai s benne a magyar mezögazdaság modellje magába foglal és gyakorlata betart, azokat valamennyi agrárgazdálkodó számára, a WTO[1] keretei között is rögzíteni kell

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) elsödleges törekvése tehát olyan mezögazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti eröforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megörzésén, a táj értékeinek megóvásán valamint egészséges termékek elöállításán és élhetö vidék, az embereknek munkát és megélhetést biztosító gazdálkodási 838g68i rendszer megteremtésén alapszik. Ennek megfelelöen nem egyes termelési ágazatokat, hanem a felsorolt igényeknek egyaránt megfelelö gazdálkodási rendszereket támogat, és az alábbi célkitüzéseket fogalmazza meg:

„a környezetkímélö mezögazdasági termelési módszerek és ezeket megtestesítö rendszerek széleskörü elterjesztése, ezáltal természeti értékeink, a biodiverzitás, a táj, a termöföld és a vízkészletek állapotának megörzése és javítása;

hozzájárulás egy fenntartható mezögazdasági földhasználati, ésszerü területhasználati rendszer, illetve Magyarország agro-ökológiai adottságainak megfelelö kiegyensúlyozott és stabil földhasználati, termelési struktúra kialakításához;

piacképes, kiváló minöségü, értékes termékek termelésének növelése, és ezáltal a mezögazdasági exportlehetöségek javítása;

a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetöségek bövítése, a vidéki életminöség javulásához való hozzájárulás, alternatív jövedelemszerzési lehetöségek kialakítása;

a turisztikai potenciál fejlesztése, kihasználása elsösorban a vidék, a táj képének javítása, az ökoturizmus, falusi turizmus feltételeinek javulása révén;

hozzájárulás egyéb vidékfejlesztési intézkedések sikeréhez, a vidéki népesség, a gazdálkodók termelési-környezeti ismereteinek fejlödéséhez, szemléletváltás elösegítéséhez.”

Miután minden EU-tagállamnak kötelezöen kell, hogy ilyen müködö programja legyen, belépésünk alapkritériuma az NAKP indítása. Mindemellett kedvezö európai fogadtatása lehetöséget biztosít egy olyan országimázs kialakítására, melynek mottója: „Tiszta, élö környezetböl egészséges és biztonságos élelmiszert!” lehet. Elkerülhetetlen és érdekeinknek megfelelö bevezetését ezen túl az is indokolja, hogy:

megteremti a forrásait a sokszínü, minöségi termékkínálat és környezet biztosításának és az ökológiai szempontból tartamos („fenntartható”) agrár- és vidékfejlesztésnek;

a vidéken élö emberek és családok, közösségek számára munkalehetöséget, megélhetést biztosít különösen azokban a térségekben, amelyek környezeti szempontból sérülékenyek, agrárpotenciáljuk és így piaci versenyképességük alacsonyabb, és már ma is jelentös munkanélküliséggel, foglalkoztatási gondokkal küzdenek;

a kultúrtájak és a környezeti elemek fenntartásával alapvetöen meghatározza a Nemzeti Környe­zetvédelmi Program céljai megvalósításának sikerét a vidéki térségekben;

egészséges élelemmel, tiszta ivóvízzel és élö, egészséges környezettel jelentösen hozzájárul az „Egészséges Nemzetért” Népegészségügyi Program – a hangsúlyt a prevencióra helyezö – törekvéseinek megvalósításához; valamint

hozzájárul, konkrét formába önti és forrásokat teremt a „Magyarország Középtávú Gazda­ságpolitikai Programja (az uniós csatlakozás megalapozásához)” kormánydoku­men­tumban megfogalmazott agrár- és vidékfejlesztési, regionális fejlesztési és környezetvédelmi programelemekhez, valamint foglalkoztatáspolitikai célokhoz; mindezen túl

a két pillér mentén megcélzott EU forrásbevonás mértéke és esélye lényegesen nagyobb, mint az elsö pillér termelési kvóták mentén megnyíló lehetösége.

Mindezek alapján joggal mondhatjuk, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program az ökoszociális piacgazdaság közegébe ágyazott fenntartható, többfunkciós európai agrármodell, a környezet- és tájgazdálkodás hazai megvalósításának széleskörü elterjesztésének magyar keretét, nagyléptékü hazai programját adja, és így a termelés-, a környezet- és a vidékpolitika területileg differenciált összekapcsolásának, az agrárpolitika stratégiaváltásának alapvetö jelentöségü kerete és eszköze.

Az NAKP szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai

A NAKP célkitüzéseiben a különbözö térségek adottságainak megfelelö, ahhoz igazodó fenntartható mezögazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg olyan módon, hogy az megfeleljen az EU 2078/92 számú agrár-környezetvédelmi és 1257/1999. számú vidékfejlesztési rendeletében foglaltaknak. A program jelentös támogatási prioritást biztosít az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkcionális mezögazdasági földhasználatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitüzéseinek. Célprogramjai két fö típusba sorolhatók. 

Az elsö fö típust az úgynevezett horizontális vagy országos célprogramok alkotják, amelyek a hazai mezögazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek. Ezen programok célkitüzése az, hogy támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárások terjedéséhez. Ennek érdekében különbözö támogatási programok révén segítik, az integrált növény-, zöldség- ill. gyümölcs­termesztés, az ökológiai gazdálkodás terjedését, a gyepterületek és vizes élöhelyek ökológiai feltételeknek megfelelö hasznosítását valamint a környezetbarát állattartás kialakulását.

A célprogramok másik fö típusát a zonális vagy térségi célprogramok adják, amelyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezögazdasági földhasználatát segítik, hozzájárulva az adottságaikhoz illeszkedö gazdálkodási formák elterjedéséhez, a tájgazdálkodás kialakulásához, a terület környezeti, természeti értékeinek megörzéséhez és fejlesztéséhez. Ezen programok célterületei közé olyan térségek tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi és/vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek. A térségenként kidolgozott földhasznosítási formák, gazdálkodási módszerek alkalmazását támogatják az egyes célprogramok, amelyek hálózatot alkotnak, így kialakulhat az ún. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) hálózata.

A NAKP felépítését a 6. ábra szemlélteti. Célprogramok formájában megfogalmazott, intézkedései az alábbiak:

agrár-környezetgazdálkodási alapprogram,

integrált gazdálkodási célprogram,

ökológiai gazdálkodási célprogram,

extenzív gyephasznosítási célprogram,

vizes élöhely-hasznosítási célprogram,

az Érzékeny Természeti Területek célprogramjai,

képzési, kutatási-fejlesztési, szaktanácsadási és demonstrációs programok.

6. ábra: A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program felépítése

A felsorolt célprogramokon kívül (amelyek hektáralapú támogatásokat illetve költségtérítésre alapuló projekt-támogatásokat tartalmaznak) szükség van az agrár-környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó beruházás jellegü támogatásokra. Ezek körébe olyanok tartozhatnak, mint pl. szántó/gyep konverzió, gyümölcsös, illetve ártéri gyümölcsös telepítése, öshonos állatok beszerzése, az állattartáshoz kapcsolódó legeltetési berendezések helyreállítása, létesítése (karámépítés, villanypásztor rendszer kialakítás, itatók, stb), agrár-környezet­védelemhez kapcsolódó eszköz illetve járulékos munkagép beszerzése, talajvízháztartás helyreállítása, épületberuházások, feldolgozási, marketing támogatások stb.

Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram

Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe vevö, a teljes gazdaságra kiterjedö középtávú gazdálkodási terv elkészítése, és bizonyos táj-, természet-, talaj- és vízvédelmi alapintézkedések végrehajtása szerepel. A farmszintü agrár-környezetgazdálkodási terv magában foglalja a farm adottságain alapuló és a tájgazdálkodás lehetöségeit figyelembe vevö környezetkímélö növénytermesztés (tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem, talajmüvelés, vetésforgó, fajtahasználat) és állattartás tervének kialakítását. A terv elkészítését a megfelelö szaktanácsadási hálózat igénybevételével a gazdálkodó és regisztrált szaktanácsadó ill. szaktanácsadó szervezet közösen végzi. Az alapprogramban való részvétel együtt jár képzési programban való részvétellel is, és bizonyos elemei (felmérés, tervezés, képzés) minden további célprogramban is szerepelnek.

Integrált gazdálkodási célprogram

Az ökonómiai és ökológiai szempontok együttes érvényesítése révén a mezögazdasági termelésben a környezetkímélö „integrált termesztés” gyakorlata alakult ki Európában. Ez a célprogram az integrált termesztési eljárások (ICM ) elterjedését kívánja elösegíteni. Különbözö szakmai követelmények vonatkoznak a szántóföldi kultúrákra, a zöldségtermesztésre  és az ültetvényekre (szölö, gyümölcs). A programban részt vevök vállalják az integrált termesztés elöírásainak betartását. Alapvetöen a következö intézkedéseket kell alkalmazni:

vetésforgó és talajmüvelés tervének kialakítása és végrehajtása,

talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodás (trágyázás) tervének kialakítása és végrehaj­tása,

integrált, megelözésen alapuló növényvédelem szabályainak alkalmazása,

az állatlétszám és az állateltartó-képesség összehangolása,

alapvetö talaj- és tájvédelem,

a gazdálkodási tevékenységekröl nyilvántartás vezetése,

képzési programban való részvétel.

Az elsö két célprogramnak elsösorban a környezeti elemek (víz, talaj, levegö, élövilág) ill. az elöállított termékek minöségére van kedvezö hatása, a következö horizontális célprogramok ezentúl a természetes élöhelyek védelmét illetve a biodiverzitás megörzését is szolgálják.

Ökológiai gazdálkodási célprogram

Ez a célprogram az ökológiai növénytermesztést és állattartást folytató gazdálkodóknak ill. az arra átállni szándékozóknak nyújt támogatást. A támogatások a különbözö müvelési ágak (szántó, gyep, zöldség, szölö, gyümölcs) ill. állatfajok szerint eltéröek lehetnek. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó EU (2092/91 rendelet) szabályok betartását feltételezi a program. A célprogramban az alábbi fö intézkedéseket kell alkalmazni:

Növénytermesztés

vetésforgó és talajmüvelés tervének kialakítása,

ökológiai módszerekkel termeszthetö, ellenálló, általában tájfajták használata,

ökológiai tápanyag-gazdálkodás (trágyázás) tervének kialakítása és végrehajtása,

ökológiai növényvédelem alkalmazása,

talajvédelmi, tájvédelmi intézkedések elvégzése (pl. eróziófogó sáv, talajvédö mulcsozás, élöhelyfejlesztés, biotóphálózati rendszer kialakítása a gazdaság bizonyos területén, legalább 7-12 %-án, stb.),

a gazdálkodási tevékenységekröl nyilvántartás vezetése,

képzési programban való részvétel.

Állattartás

gyephasznosítási, legeltetési terv készítése és végrehajtása,

az ökológiai módszerekhez alkalmazható – általában öshonos – fajták használata,

az agro-ökológiai adottságokhoz igazodó állatsürüség kialakítása,

állatvédelmi szabályok betartása,

ökológiai úton elöállított takarmány etetése,

az állatok szabad vagy félszabad tartása,

a gazdálkodási tevékenységekröl nyilvántartás vezetése,

képzési programban való részvétel.

Őshonos állatok tartása esetén állatonként extra prémium kifizetése jár. Az átállási periódusban az átállás miatti jövedelemveszteséget kompenzálandó, magasabb támogatási összeg kifizetése indokolt. 

Gyephasznosítási célprogram

A magyarországi extenzív mezögazdálkodási rendszerek közül mind gazdasági, mind természetvédelmi szempontból a legnagyobb jelentösége a gyepgazdálkodási rendszereknek van, ugyanis ezekhez kötödik a védett növény- és állatfajok mintegy egyharmada. Magyarországon ma az ország területének kb. 11 %-a, mintegy 1,1 millió hektár terület tartozik a gyep müvelési ágba. A gyepek túlnyomó részét legelöként, kisebbik hányadát pedig kaszálóként és legelöként vegyesen hasznosítják. A kifejezetten rét hasznosítású területek (ahol csak kaszálást végeznek) aránya és maga a rétgazdálkodás - a vízrendezés és az utóbbi évek csapadékhiánya miatt - ma már elenyészö. Nem elhanyagolható a - korábban súlyosan erodált lejtökön elhelyezkedö - talajvédö gyepek aránya sem. Ezek igen kis produktivitásuk és sérülékenységük miatt a termelésben alig játszanak szerepet. A magyarországi gyepek csaknem 70 %-a kis produktivitású, és csak 5 %-a jó termöképességü. A becslések szerint több mint 50 %-uk még extenzíven kezelt, és így természetvédelmi szempontból potenciálisan értékesek. Ez több mint 500 ezer hektár. Ebböl csak mintegy 200 ezer hektár áll természetvédelmi oltalom alatt.

A gyephasznosítási horizontális program részben a meglévö értékes gyepek – mint füves élöhelyek – megörzését, másrészt a szántó müvelési ágból kikerülö mintegy 3-400 ezer ha-os terület visszagyepesítését valamint e területek extenzív állattartási hasznosítását szolgálja. A program a különbözö gyeptípusokra eltérö kezelési, gazdálkodási elöíráscsomagokat tartalmaz és részesít kifizetésben, a legelökön pedig az állattartás rendszerét is meghatározza az alábbi kategorizálás szerint:

száraz és félszáraz gyepek fenntartása;

szikes legelök és legeltetési rendszerek fenntartása;

domb- és hegyvidéki gyepek fenntartása;

rétgazdálkodási rendszerek fenntartása;

legelöerdök és fás legelök hasznosítása, fenntartása;

füves mezsgyék, vegyszermentes szegélyek létesítése és fenntartása

Vizes élöhely célprogram

A mezögazdasági müveléssel kapcsolatba hozható vizes élöhelyek szintén nagy jelentöségüek. Hatásuk termelési, környezeti-ökológiai (természetvédelmi) valamint tájvédelmi szempontból egyaránt kedvezö. Több területre terjed ki e célprogram: árterek, vízfolyások parti sávja, egyéb természetes vizes élöhelyek, halastavak, nádgazdálkodás, rizstelepek és termelésböl kivont területeken (pl. belvízzel veszélyeztetett területek), vizes élöhelyek kialakítása és extenzív mezögazdasági hasznosítása. A felsorolásra kerülö élöhely­típusokon eltérö gazdálkodási módok alkalmazásával valósulhatnak meg a környezet- és természetvédelmi célkitüzések.

Térségi célprogramok: az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere

A térségi célprogramok keretében egy-egy térség ökológiai adottságainak és védelmi szükségletének megfelelö elöíráscsomagok betartása fejében kaphatnak támogatást illetve kifizetést azok a gazdálkodók, akik az adott térségben, érzékeny területen gazdálkodnak. Ezek a programok azokon a területeken kerülnek lépcsözetesen bevezetésre, ahol speciális intézkedések szükségesek a fennálló környezeti problémák megszüntetésére, a természeti értékek megörzésére.

Az érzékeny természeti területeket a természetvédelmi támogatás fontossága alapján értékelve az alábbi három kategóriát állíthatjuk fel.

l. Kiemelt területek: ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedö természeti érté­kek jelentös állománya fordul elö, amelynek fennmaradása már középtávon (5-10 év) is kétséges, amennyiben a természetkímélö gazdálko­dás nem részesül támogatásban.

2. Fontos területek: ahol országos viszonylatban jelentös természeti, táji és kultúrtör­téneti értékek fordulnak elö, amelyek fennmaradása, vagy állapotának javítása érde­kében a természetkímélö gazdálkodás támogatása szükséges.

3. Lehetséges területek: ahol jelentös az extenzív mezögazdasági élöhelyek aránya, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentösége kisebb, illetve olyan területek, hol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével a terület természeti értéke növelhetö len­ne.

Az érintet terület nagysága mintegy 3,3 millió ha, ami az ország összterületének 35 %-a. Területi lehatárolásukat a 4. térkép szemlélteti. Fontossági sorrend szerinti megoszlásukat a 15. táblázat mutatja.

15. táblázat: Az ÉTT kategóriák területe és aránya

ÉTT kategória

Terület (1000 ha)

Arány (%)

Mintaterület



Igen fontos



Fontos



Lehetséges



Összesen



Ország összesen



4. térkép

2002-ben 11 mintaterületen, elsösorban természetvédelmi, tájvédelmi, talajvédelmi, valamint komplex (víz, természet és talajvédelmi) vonzatú program indult. A késöbbiekben évente – a prioritási sorrendnek megfelelöen és a rendelkezésre álló költségvetési valamint EU-források arányában – újabb területi programok indulhatnak.

Az NAKP müködésmódja és támogatási rendszere

A program müködésmódja és támogatási rendszere jelentösen eltér a Magyarországon ma alkalmazott agrártámogatási rendszertöl.

A célprogramokban való részvétel önkéntes, a gazdálkodók maguk döntik el, hogy részt kívánnak-e azokban venni. Az országos programokhoz bárki csatlakozhat, akinek – 0,5-300 ha – saját tulajdonú termöföldje vagy erre vonatkozó tartós földbérlete van, a térségi (zonális) programokhoz természetszerüleg csak azok, akik a meghatározott régióban vagy kistérségben gazdálkodnak.

A gazdálkodó, miután megismerkedik a feltételekkel, és úgy dönt, hogy csatlakozni kíván, 5 éves szerzödést köt az állammal, amelyben vállalja, hogy a szerzödésben foglalt feltételeket (az adott célprogramban megfogalmazott gazdálkodási „szabályokat”) betartja. Ennek fejében évente rögzített hektáronkénti kifizetést kap a szerzödött idöszakban. Ez fedezi a felvállalt intézkedések miatti esetleges jövedelemkiesést, a felmerülö többletköltségeket, és tartalmaz további 20 % ösztönzöt, amely az esetleges gazdasági hátrányok kiegyenlítésén túl a gazdálkodási rendszer ökoszociális szolgáltatásait honorálja, és így a környezetbarát gazdálkodási formákat versenyképessé, vonzóvá teszi a gazdálkodók számára.

Célprogramok formájában megfogalmazódó támogatott gazdálkodási rendszereit, azok becsült területét és finanszírozását a 16. táblázat foglalja össze.

16. táblázat: A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program potenciális kiterjedése
és tervezett felhasználható támogatási forrásai (2006)

Támogatási célprogram

Potenciális célterület


ezer hektár

Támogatási forrás nagysága
(jelenlegi EU normák szerinti minimummal számolva)

ezer Ft/hektár

milliárd Ft

Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram




Integrált gazdálkodási célprogram




Ökológiai gazdálkodási célprogram




Gyephasznosítási célprogram




Vizes élöhely célprogram




Érzékeny Természeti Területek célprogramja




Összesen





Társfinanszírozás megoszlása

EU forrás (80 %)

266 milliárd Ft

Nemzeti költségvetés (20 %)

66 milliárd Ft

Támogatásra jogosultak: az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló környezet- és természetkímélö mezögazdasági termelési módszerek és tevékenységek alkalmazását felvállaló, 300 ha-t meg nem haladó területen mezögaz­dasági tevékenységet folytató, földhasználó

a)      természetes személyek,

b)   jogi személyiségü és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, és

c)      egyéb mezögazdasági tevékenységet folytató szervezetek.

A támogatási jogosultság további feltételei:

a)      a pályázó földhasználó földtulajdonnal, vagy az érintett területre vonatkozó, legalább 5 évre szóló – a Földhasználati rendeletben foglaltaknak megfelelö – érvényes földhasználati szerzödéssel rendelkezzen;

b)      tulajdonában vagy használatában van

legalább 1 hektár szántó vagy gyepterület; illetve

legalább 0,5 hektár zöldség-, vagy gyümölcs-, vagy szölöterület; vagy

legalább 5 ha halastó.

A program támogatására a 2002. évi agrártámogatási keretböl az agrártárca önálló soron 2,2 milliárd Ft-ot, a környezetvédelmi tárca pedig 0,3 milliárd Ft-ot különített el. Az egyes célprogramok induló, 2002-es területalapú támogatásainak mértékét a 17. táblázatban összefoglalt adatok mutatják.

Jelen kísérleti tananyag részletes részében („B” modul) e célprogramok közül a C.1.3, C.1.4., C.1.5., C.2.3., C.2.4., C.2.5. valamint a D.1. célprogramok ismeretanyagát foglaljuk össze (lásd késöbb).

17. táblázat: Az NAKP célprogramjainak területalapú támogatásai (2002)

Agrár-környezetvédelmi célprogramok

Támogatási összeg

(Ft/ha)

A

A 1.

Agrár-környezetvédelmi alapprogram



Talajvédö gazdálkodás



B

B 1.

B 2.

B 3.

B 4.

Integrált növénytermesztési célprogram

Szántóföldi zöldségek

Almatermésüek

Csonthéjasok és bogyósok

Szölö






C

C 1.1.

C 1.2.

C 1.3.

C 1.4.

C 1.5.

C 2.1.

C 2.2.

C 2.3.

C 2.4.

C 2.5.

Ökológiai gazdálkodási célprogram

átállási idöszakban Szántóföldi növények

Zöldségek

Gyümölcs

Szölö

Rét-legelö

a már átállt területekre Szántóföldi növények

Zöldségek

Gyümölcs

Szölö

Rét-legelö












D

D 1.

Gyepgazdálkodási célprogram

Legeltetésre alapozott gyepgazdálkodás



E

E 1.

Vizes élöhely célprogram

Halastó



F


Zonális agrár-környezetvédelmi célprogramok[3], amelyek az alábbi érzékeny természeti mintaterületeken kerülnek bevezetésre: Szatmár-Bereg, Észak Cserehát, Őrség-Vendvidék, Hevesi sík, Borsodi Mezöség, Marcal medence, Drávazug, Dunavölgyi sík, Dévaványa, Turjánvidék, Szentendrei sziget


A területalapú támogatásokat kiegészítö agrár-környezetvédelmi támogatások az alábbiak:

Agrár-környezetgazdálkodási üzemterv készítéséhez nyújtott támogatás, melynek mértéke: komplex üzemtervenként

a)      10 ha gazdaság méretig legfeljebb 50 000 Ft,

b)      10-100 ha gazdaság méretig legfeljebb 70 000 Ft,

c)      100 ha feletti méret esetén legfeljebb 100 000 Ft.

Kiegészítö állat-beállítási támogatás az alábbiak szerint:

Támogatott haszonállat

Őshonos fajta esetén[5]

Ft/db

Nem öshonos fajta esetén Ft/db

szarvasmarha



juh



sertés


-

Agrár-környezetvédelmi tanfolyamok, képzések támogatása képzési tanfolyamon­ként maximum 400 000 Ft. A képzések/tanfolyamok minimális idötartama (nettó) 12 óra, a résztvevök minimális száma 10 fö.

Agrár-környezetvédelmi mintagazdaságok támogatása pályázatonként legfeljebb 8 millió Ft vissza nem térítendö támogatás formájában.

Az NAKP értékorientációja és területi irányultsága

Az NAKP pályázatok elbírálásának rendszere is jelzi annak értékorientációját, egyúttal jelentösen eltér az eddigi magyar gyakorlattól, amennyiben normativitást visz azok megítélésébe. A 100 pontos EU-konform rendszer szempontjait a 18. táblázat foglalja össze.

18. táblázat: Az NAKP pályázatok elbírálásának szempontrendszere

Megnevezés

Adható pontszám

1. A pályázó gazdálkodási formája:

természetes személy

jogi személyiségü vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

egyéb mezögazdasági tevékenységet folytató szervezet





2. Piaci kapcsolat:

terméktanács és TÉSZ tagja

terméktanács vagy TÉSZ tagja

nem tagja termelöi szervezetnek





3. Kedvezötlen adottságú térségben való gazdálkodás

hegyvidéki, dombvidéki térségek

alacsony termöképességü, gyenge földterület (17 AK alatt)

egyéb, környezetvédelmi korlátozás

2 vagy több tényezö együttes fennállása






4. Környezetkímélö gazdálkodás megléte (ökológiai gazdálkodás, integrált növény­termesztés, extenzív gyepgazdálkodás, halgazdálkodás, egyéb):

több mint 3 éve

kevesebb mint 3 éve

nincs






5. A gazdaság területének környezeti (természet-, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége

hármas érzékenység

kettös érzékenység

egyszeres érzékenység





6. Vidéki foglakoztatáshoz való hozzájárulás (munkanélküliségi ráta alapján):

országos átlag alatt vagy egyenlö

azt meghaladja       10 %-kal

20 %-kal

30 %-kal






7. Agrár-környezetvédelmi mintagazdasági szerepkör betöltése, felvállalása

(térségi bemutató, képzési, szaktanácsadási, információs feladatok):

igen

nem





8. Agrár-környezetvédelmi célprogramban a pályázó:

teljes területével részt vesz

területe több mint 50 %-ával vesz részt

területének kevesebb mint 50 %-ával vesz részt





Összesen


A pályázat elbírálása a pályázó egyéni gazdálkodási adottságai (összesen 45 pont) és területének adottságai (összesen 55 pont) alapján normatív módon történik. Minél nagyobb egy adott településen ez a területi pontszám (vagyis hátrányos helyzetü, környezetileg érzékeny és/vagy munkanélküliséggel súlytott térségben helyezkedik el a település), annál inkább számíthat e program támogatására.

5. térkép

A termelés ökológiai feltételeinek korlátozottságát az úgynevezett kedvezötlen adottságú térség (LFA) (18. táblázat, 3. bírálati szempont) európai kategóriája határozza meg. Ide a hegyvidéki, dombvidéki térségek, valamint az alacsony (17 AK alatti) termöképességü, kis agrárpotenciálú és/vagy egyéb – környezet- és/vagy természetvédelmi – korlátozás alá esö (védett természeti vagy vízbázisvédelmi) területek tartoznak. Ennek településenkénti alakulását mutatja az 5. térkép.

A település/gazdaság területének környezeti (természetvédelmi, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége (18. táblázat, 5. bírálati szempont) (6. térkép) szintén korlátokat szab a termelés intenzitásának, és annál jelentösebb a szerepe, minél több szempontból minösül a terület sérülékenynek. Az érzékeny térségekben, településeken fokozottan felértékelödik a mezögazdaság környezeti teljesítménye.

6. térkép

Végül a vidéki foglakoztatáshoz való hozzájárulás (18. táblázat, 6. bírálati szempont) (munkanélküliségi ráta figyelembe­vétele) (7. térkép) adja e területileg differenciált, többfunkciós agrár- és vidékfejlesztési stratégia társadalmi, szociális elemét.

7. térkép

Ha e három szempontot a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pontrendszere szerint összegezzük, akkor értjük meg igazán, hogy milyen nagy térségekben válhat létkérdéssé egy ilyen megközelítésü agrár-, környezet-  és vidékfejlesztési stratégia követése, a többfunkciós európai agrármodell megvalósítását segítö program gyors ütemü fejlesztése és e pillér mentén európai források bevonása. Településenkénti területi megoszlását a 8. térkép szemlélteti, pontos értékei pedig a https://www.nakp.hu https://nakp.gau.hu/palyazat_elbiralas.php internetcímen tudhatók meg.

8. térkép

Minél nagyobb pontszámot ér el (a térképen minél sötétebb) egy település e minösítési rendszerben, annál fontosabb, annál több lehetöséget kínál az agrár-környezet­gazdálkodás valamint az ennek hazai keretit megteremtö NAKP a település és gazdálkodó közössége számára.

A 2002. évi pályázatok elözetes értékelése, tapasztalatai

A program 2002. évi – az agrártámogatások között önálló fejezetben megjelenö – pályázati kiírására több mint 5000 pályázat érkezett, a pályázott terület meghaladta a 270 ezer ha-t, az igényelt területalapú támogatási összeg pedig megközelítette a 4,5 milliárd forintot. Egy pályázat átlagos területe 51,4 ha, összege 839 eFt. Az 1 ha pályázott területre jutó átlagos támogatásigény 16 320 Ft/ha. A pályázatok célprogramonkénti statisztikai adatait a 19. táblázatban foglaltuk össze.

19. táblázat: az NAKP-2002 pályázatok értékelésének statisztikai adatai

Célprogram

Pályázott terület



Pályázatok száma

Pályázott támogatás

ha


db


eFt


Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram







Integrált gazdálkodási célprogram







Ökológiai gazdálkodási célprogram







átállási terület







átállt terület







Gyephasznosítási célprogram







Vizes élöhely célprogram







ÉTT célprogram







Összesen







A program rendelkezésére álló 2,5 milliárd Ft keret célprogramok közötti szétosztása a pályázott terület arányában történt. A területalapú kifizetések és az ezekhez kapcsolódó üzemtervkészítési és oktatási feladatok elvégzésének költségei a 20. táblázatban összefoglaltak szerint oszlanak meg a célprogramok között.

20. táblázat: Az NAKP-2002 forráskereteinek célprogramok szerinti megoszlása

 

Célprogram

Támogatás


Ft


Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram



Integrált gazdálkodási célprogram



Ökológiai gazdálkodási célprogram

átállási terület

átállt terület





Gyephasznosítási célprogram



Vizes élöhely célprogram





ÉTT célprogram



Összesen



A nyertes – támogatásban részesülö – pályázatok száma és a program-föcsoportonkénti ponthatárok alakulása a 21. táblázatban tanulmányozható.

21. táblázat: A támogatásban részesülö pályázatok programonkénti alakulása

Célprogram

Ponthatár

Nyertes

Kimaradt

Összes


pályázatok száma (db)

Agrár-környezetvédelmi alapprogram





Integrált növénytermesztési célprogram





Ökológiai gazdálkodási célprogram

átállási terület

átállt terület









Gyepgazdálkodási célprogram





Vizes élöhely célprogram





Zonális célprogram





Összesen





A 22. táblázatban összefoglaltuk a NAKP-2002 forráskereteinek támogatási jogcímek szerinti megoszlását.

22. táblázat: Az NAKP-2002 forráskereteinek támogatási jogcímek szerinti megoszlása

Támogatási jogcím

Támogatás

Ft


Területalapú támogatás



Üzemterv-készítés támogatása



Oktatás, képzési tanfolyamok támogatása



Állatbeállítási (beruházási) támogatás



Mintagazdaságok támogatása



Program-müködtetés költsége



Összesen



A rendelkezésre álló területalapú támogatási forráskeret a pályázók által igényelt összegnek csak mintegy 45 %-át fedezi, más szavakkal az igény a rendelkezésre bocsátott keret mintegy 2,2-szerese már úgy is, hogy az agrárium a programot és annak lehetöségeit szinte nem is ismeri. Ez önmagában – EU forrásbevonási szándékainkon túl – is feltétlenül indokolja a program költségvetésének gyors ütemü emelését, és minimális célként 7,5 milliárd Ft biztosítását a 2003. évi agrártámogatási rendszerben.




WTO: World Trade Organisation (Világkereskedelmi Szervezet)

ICM: Integrated Crop Management

A természet védelméröl szóló 1996 évi LIII. Törvény 53. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelöen közös KöM-FVM rendelet készül az Érzékeny Természeti Területek rendszerének kialakításáról. A hivatkozott mintaterületeken a késöbb teljes körüen bevezetett rendszer kipróbálása történik 2002 során.

A támogatási összegek a felsorolt területeken szántó- és gyephasznosítási programokra vonatkoznak.

Az alábbi fajták esetében: magyar szürkemarha (szarvasmarha), hortobágyi és gyimesi racka, cigája, cikta (juh), szöke, vörös, fecskehasú mangalica (sertés)

Az EU 1257/1999 EU tanácsi rendeletének LFA – Kedvezötlen Adottságú Területek – besorolása alapján.

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításához elkészült földhasználati zonációs adatbázis alapján.

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításához elkészült földhasználati zonációs adatbázis alapján.

Találat: 2323