|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||
Diplomaterv - Építészeti tanulmány
1. Alap- és környezeti jellemzők
1.1 Funkcionális leírás
Funkció: kulturális központ: többfunkciós nagy- és kisterem, kiállítótér, klubtermek, teázó, büfé.
Összes beépített nettó alapterület: 1900 m2
Helyszín: Göd.
Göd legrégebbi fennmaradt épületét, a műemlékké nyilvánított Kincsem istállót restaurálása után a kulturális központ részeként hasznosítjuk. Tömege megmarad, földszint+padlás jellegű ki 424d37e alakítását galériás elrendezés váltja fel. Az új épülettömeg fejépületként zárja le az U-alakú istállóépületet, az eredeti beépítés szerint, amikor itt még csárda állt. A pillérvázas, lapostetős, egy emeletes új épület a régivel szerves kapcsolatban áll.
1.2 Telek és környezeti jellemzők
A település a fővárostól északra a Duna keleti partján helyezkedik el. Göd közigazgatási területének nyugati fele 110-120 m tengerszint feletti magasságú ártéri síkság, keleti fele teraszokkal jellemezhető, tagolt síkság, mely a Dunától távolodva fokozatosan emelkedik. A település közigazgatási területén a talaj a Duna hordalékhomokján képződött futó, illetve humuszos homok. A Dunán a nyár eleji árvíz megszokott, ez ellen töltés véd. Mértékadó talajvízszint -2 - -4 m. Bővebb jellemzés az Épületszerkezeti, a Tartószerkezeti és az Építéskivitelezési Tanulmányban
Telek: 2-es gyorsforgalmi út mentén, Göd belterületén fekszik. A főút felől enyhén emelkedik, de ezt vékony feltöltéssel és az épület előtti tér rendezésével át lehet hidalni, az épület már vízszintes terepen nyugszik.
A főút közelsége jó megközelítést és rálátást biztosít, viszont nagy zajterheléssel jár, amit építészeti és szerkezeti eszközökkel küszöbölök ki.
Fontos szempont a telek mögött haladó utca kerékpárút minősítése, hiszen így az egy nagyon fontos útvonal, és ezért nem lehet az utca felé a meglévő komor tűzfal architektúráját megtartani, érdemes az épületet errefelé is megnyitni.
1.3 Szomszédos épületek, építési hagyományok
Az övezet besorolása Központi Vegyes Övezet. A városi átlaghoz lépest itt magasabb a középületek aránya (elsősorban kereskedelmi és vendéglátói funkciók), de még itt is sok a lakóépület, a családi ház.
A kis telkek miatt előfordul szabadonálló, oldalhatáron álló, sőt, ikerházas beépítés. Az istálló nagy mérete miatt szélességében teljesen kitölti a saját telkét, foghíjbeépítés-szerűen viselkedik. A telkek a heterogén városszerkezet miatt (a régi városszövet itt találkozik a főúttal) a legkülönfélébb tájolásúak.
A szomszédos épületek között egy nagyobb léptékű található, egy vasbeton csarnok-szerkezetű diszkontáruház. Alsógödre jellemzőek a 20. század eleji villák, a tervezési telek közelében csak egy van, szemben, a főúton. Legjellemzőbbek a családi ház méretű épületek, egy emeletes, vakolt, nyeregtetős házak cserépfedéssel, a század közepén épület "kockaházak" vagy újabb építésűek, jellegzetes építészeti karakter és érték nélkül.
1.4 Istállóépület szerkezete
Kincsem egykori istállójának 2007-ben készült felmérése csatolva.
Hosszfőfalas elrendezés, másfél tégla vastag (44 cm), nagyméretű tömör tégla falak, 4-5 cm vastag vakolattal. A középvonalban pillérekkel alátámasztott, mestergerendás borított fafödém adja a harántirányú merevséget. Az udvar felé lejtő félnyeregtető, a homlokzati oldalon végig tűzfal, fél tégla vastag, téglapillérekkel merevítve. A tető szarufái is alá vannak támasztva és toldva az épület középvonalban. Minden második fa pillér élére állított téglával körbetéglázva, vakolva.
Az épület falainak állékonysága kielégítő, ha vasbeton koszorúval összefogják. A fa szerkezeteket cserélni kell, mivel korhadtak.
Az épület belső udvari homlokzati- és tető-elemei rendeletben védettek (tetősík, hajlás, eresz, szénafeldobók, a raktár kubusa).
2. Műleírás
2.0 A város és a tervezési helyszín
Ld. tablók.
2.1 Miért van szükség új kulturális központra?
Göd jó fekvésű, élhető város. Lakói között igen nagy a nyugdíjasok aránya, ami annak köszönhető, hogy a városban kevés a munkahely, a közintézmény, a kulturális/szórakozási lehetőség. A lakosság fiatalítása fontos folyamat lenne, ehhez szükség van a város kulturális vonzerejének növelésére. Egyszerűen fogalmazva, a Göd nevű alvóvárosba be kell hogy költözzön az Élet. A lakók jelenlegi fórumai, ahogy egy kisvárosban lenni szokott, vendéglátóipari egységek. Sport/szabadidő jellegű intézmény sincs elég, ezek közül legfontosabb a termál strand.
Göd folyamatosan fejlődik, 1999-ben kapott városi rangot, falusi megjelenését lassan kertvárosira cseréli, az infrastruktúrát fejleszti. Épül a Budapestről induló, a Duna pesti oldalán haladó, és egészen Szobig húzódó szép kerékpárút, ami egy egyre népszerűbb közlekedési/sportolási/kikapcsolódási módnak ad lehetőséget (és közvetlenül a tervezési telek mellett halad el). A befektetők kezdik megtalálni a települést, egyre több vendéglátóhely, cukrászda, kávézó, söröző nyílik. A következő lépés, egy fokkal hosszabb távú stratégiának megfelelően a másodlagos igények, a kultúra, az oktatás, a közélet, a szórakozás intézményeinek megteremtése. Ennek is láthatóak már kézzelfogható jelei, már működik a város első művészháza/galériája, bővítik a nagy múltú piarista gimnáziumot, és egy református általános iskola is építés alatt áll.
Az új intézmény építésének kézenfekvőbb oka, hogy a régi művelődési ház méreténél fogva nem alkalmas az összes jelenlegi és tervezett program megtartására, ráadásul az épület a városi könyvtárnak is otthont ad, így az is helyszűkében van. A tervek szerint a régi "művház" teljes egészében a könyvtárnak adna otthont, a programok pedig átköltöznének a Fórumba.
2.2 Kincsem istállója
Az istállóépületről nagyon kevesen tudják, hogy Kincsem, a veretlen és verhetetlen csodakanca, aki 54 versenyéből mindet megnyerte itthon és külföldön, négy évig, 1876-tól 1880-ig Gödön élt és edzett. A történelmi érdekességek sorában az egyik, hogy a versenyló nagyon érzékeny volt az ivóvízre, csak egyféle vizet volt hajlandó meginni, az ezt adó kút itt állt a gödi istálló udvarán (ma egy gazzal benőtt, körbekerített lyuk a földben).
Az épület másik nagy jelentősége, hogy Göd legrégebbi fennmaradt épülete, 1751-ben már állt, a lovas élet virágzó központja volt, ekkor egy csárda is állt előtte. A Grassalkovich-birtok része volt, a város központja. A település térképét/légifelvételét nézve sugárzik az épület jelentősége, jelképezi a 18. század fontos fejlesztéseit, amik által a faluból város kezd születni.
Az épület helyi védelem alatt áll, és kezdeményezték az országos műemlékvédelem alá helyezését. Belső udvari homlokzati- és tetőelemei védettek: tetősík, hajlás, szénafeldobók, raktár kubusa stb. Az udvar valóban a legértékesebb tere az épületnek, szigorú négyzetes formájával, nyugodt keretező architektúrával egy igazán kellemes hely. Ezt a tervemben próbálom erősíteni.
A megőrzés leghatékonyabb eszköze, ha az épületet használják. Az istállóépület karakteres és használható belső terek kialakítására ad lehetőséget. Így egybefonódik a megőrzés és a fejlesztés szándéka, az új kultúrközpont integrálhatja a régi épületet, ráadásul mi lehetne jobb funkció az épület történeti értékeinek bemutatására, mint egy kulturális központ. A település szerkezete az elmúlt évszázadok alatt megváltozott, kiterjedt, besűrűsödött, már nem faluról vagy mezővárosról van szó, hanem egy mai, fejlődő kertvárosról. Az egykori istálló épülete mezőgazdasági jellegű funkcióval nem érvényesülhet többé. Működhet viszont hangsúlyos városközponti középületként.
Ezt igazolja az alábbi közvélemény-kutatás is:
2.3 Beépítés
A program nem férne bele az istállóépületbe, ezért szükséges kiegészíteni. A hozzáépítésnél a legfontosabb szempontom a régi épület tiszteletben tartása volt, ugyanakkor a figyelem felhívása a műemléképületre. Az istálló beépítéséhez alkalmazkodni fontosabb volt számomra, mint a településszövet vonalait követni, hiszen ez egy egyedi épület, ami nem baj ha kilóg a városszövetből. Egy a szigorú ortogonalitást vesztett új épületszárny gyengítette volna az eredeti elrendezés erejét. A beépítés követi az eredeti kompozíciót, amikor az udvar negyedik oldalán egy csárda állt. Fejépületként szolgált, hangsúlyosabb architektúrával és szélesebb épületszárnnyal rendelkezett, mint az istálló. A teljesen szimmetrikus elrendezést kivéve ezeket a jellemzőket én is megtartottam.
2.4 Program
A Fórum akkor tud jól működni, ha egymást erősítő funkciók kapnak benne helyet.
Kell egy nagyterem, ahol a nagyobb létszámú rendezvényeket lehet megtartani. Kellenek a művelődési házakra jellemző klubtermek, ahol a különböző kurzusokat, szakköröket lehet megtartani. Kell kiállítótér is, ahol állandó és időleges kiállításokat lehet rendezni. És kellenek az előzőek merev lehatárolását oldó funkciók, mint pl. a kávézó/büfé.
Nagyterem: többfunkciós. Széksoros rendezvények: színház, mozi, hangverseny, táncelőadás, konferencia, iskolák, óvodák szavaló- vagy színjátszó versenye stb. Ültetős rendezvények: pl. bridzsverseny. Nagy teret igénylő események: iskolák szalagavató bálja, vásár, könyvhét stb. A többféle elrendezés érdekében a székek nem fixek. A színpad ollós emelős szerkezet, a padló síkjába süllyeszthető, illetve onnan 80 cm-re kiemelhető.
A nagyterem akusztikai zsilippel van elválasztva az előtértől. A zsilipben kap helyet a technikai helyiség is, ahol a világítást és a hangosítást kezelik. A technológia bontható álmennyezet fölött kap helyet. Az álmennyezet a szögtörések és a perforált táblák miatt hangterelő hatású. A nagyterem természetes világítást kap homlokzati ablakokon és tetőbevilágítókon keresztül. Belső motorosan eltolható táblákkal a sötétítés is megoldható. A nagy külső zajterhelés és a magas akusztikai igény miatt nehéz térhatároló szerkezeteket és speciális nyílászárókat kell alkalmazni, részleteket ld. az Épületszerkezeti Tanulmányban.
A nagyteremhez (is) tartozó kiszolgáló funkciók: előtér, ruhatár, mosdó, gépészet, büfé, előadói öltözők (személyi, ill. csoportos) zuhannyal.
Konferenciaterem: kisebb terem, 63 fő részére, széksoros elrendezés esetén. Szintén süllyeszthető dobogóval. Asztalos vagy széksoros elrendezés. Tolóajtóval választható el vagy nyitható össze az előtte lévő előtérrel.
A három klubterem három alapvetően különböző jellegű foglalkozást lát el:
klubterem: nyugdíjas-, életmód-, filozófiai-, játék- stb. klubok, nyelvoktatás, szociális foglalkozások
tánc- és tornaterem: néptánc, hastánc, jazz balett, akrobatikus rock'n'roll, tai chi, capoeira, kismamatorna, jóga, szamba, tangó stb. - a teremhez zuhany és öltöző tartozik
kézműves- és rajzterem: komolyabb technológiát nem igénylő szakkörök, pl. kosárfonás, szövés, kötés-horgolás, bőrözés, varrás, selyemfestés stb.
Teázó: a teázó helyiségét bérlőnek adják ki. Ezt a személyt/céget előzetes elképzelések szerint, pályázat alapján az építtető/üzemeltető választja ki, úgy, hogy a létesítmény profiljába illeszkedjen a bérlő tevékenysége, stílusa.
A teázó hiányzó funkció Gödön, a kocsmákkal és cukrászdákkal szemben; pedig erre is volna igény. Budapesten a kultúra újra felfedezett ősrégi fórumaként láthatóan bevált, és igencsak el is terjedt.
A teázó alkalmas funkció arra is, hogy az épületet megnyissuk hátrafelé, az utca, a kerékpárút felé. Aki a teázóban ülve kíváncsi lesz az épület többi helyiségére is, annak senki nem áll az útjába, a teázóból a körfolyosóra kilépve feltárul az udvar és az épület látványa a szemlélődő előtt.
Személyzet: 1 fő recepció/jegyárusító, 2 fő adminisztráció, 1-2 fő büfé, 2 fő teázó, 1 fő gondnok. A karbantartást, a gépészet kezelését, rendszeres ellenőrzéseket és esetleges szállításokat, javításokat egy kiegészítő ember végezheti. Szükséges a büfé napi ellátása friss áruval. Az épületig való frissáru-szállítás megbízás alapján külső szervezet feladata. Takarítás saját alkalmazott vagy megbízás alapján külső személyzet feladata.
2.5 Forma
"Körülnézve a mai magyarországi építészeti feladatok körében, általános tendenciaként megfigyelhető, hogy csak a szerencsésebbeknek adatik meg a tisztán üres lap a munka kezdetekor. Különösen igaz ez, ha az ember kezdő. Számára a paletta az átalakítások, bővítések és pályázatok világa, amennyiben a saját lábán próbál megállni. Őt tehát az üres lapon már mindig várja valami, amibe, vagy amire, vagy ami mellé kell építenie. Valójában azonban a szituáció nem degradáló. Sőt, tulajdonképpen igazán finom, környezetre érzékeny megoldások bölcsője lehet a kialakuló helyzet.
Fiatal építészként számos kiegészítési feladattal találkoztam már itthon, ezért érdekesnek tartottam, hogy megfigyeljem, mit tesz az építész, ha Hollandiában ilyen jellegű problémával kerül szembe."
Valkai Csaba Kiegészítések vizsgálata Hollandiában című esszéjében ötféle viselkedést választ el az épület-kiegészítések tervezésénél, az illeszkedés mértéke szerint:
Tudatos illeszkedés-mentesség
Gyenge illeszkedés
Erős helyi érzékenység
Folytonosság
Egyesülés
Az új tömb az istállóhoz gyenge illeszkedéssel kapcsolódik, ha a fenti rendszerben kell a tervet értelmezni. Tulajdonképpen két különböző illeszkedésről kellene beszélni, hiszen az épület sokkal inkább kötődik az istállótömbhöz, mint a városképhez. Ennek az oka, hogy az előbbihez érdemes alkalmazkodni, az utóbbihoz jelen esetben nem nagyon. A fejépület idegen test képét mutatja a városképben, és az istállótömbtől is didaktikusan elkülönül (homlokzatburkolat), de néhány paraméter alapján mégis illeszkedik hozzá - szigorú ortogonalitás, párkánymagasság, síktartás stb.
A tervezési helyszín, de az egész város sem rendelkezik olyan egyedi karakterrel, amelyhez félve kell hozzányúlni, mint pl. egy középkori kisváros vagy egy történelmi óváros esetében. Úgy gondolom, olyan határozott gesztussal kell a régi épületet kiegészíteni, amely a várossá válás üzenetét is egy kicsit magában hordozza.
2.6 Szerkezet
Ld. szakági Tanulmányok
3. Funkcióelemzés
3.1 10.000 és 20.000 fő közötti lakosságú magyarországi városok kulturális központjainak funkcionális vizsgálata
Barcs - Móricz Zsigmond M vel dési Központ
A fenntartó neve, címe: Barcs Város Önkormányzata - 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.
Az intézmény székhelyének
címe: 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 9.
alapterülete:
Az intézmény alaptevékenysége:
Szakfeladat: M velődési központok, házak tevékenysége
A muzeális intézményekr l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közm vel désr l szóló 1997. évi CXL. Törvény 76. §. (2) bekezdésében sorolt feladatok ellátása.
Az intézmény kiegészítő tevékenysége:
A szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészít tevékenységek
az intézmény helyiségeinek bérbeadása
színpadtechnika, hang- és fénytechnika bérbeadása
kiadványok megjelentetése
fénymásolás
Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyona:
M vel dési Központ (Barcs, Bajcsy-Zs. u. 9.): 1 kamaraterem színpaddal, 4 klubterem, 1 grafika m terem, 2 öltöz (zuhanyzóval), szociális helyiségek, színház- és moziterem, kiszolgáló helyiségek.
Drávaszentesi Faluház: közösségi terem, kiszolgáló helyiségekkel.
Barcs-Somogytarnócai Faluház: 3 közösségi klubterem, kiszolgáló helyiségekkel.
Balatonfüred - Közösségi Ház
Az épületekben található intézmények, civil szervezetek:
Ezen kívül helyet biztosítunk különbözõ foglalkozások megtartására, ismeretterjesztõ elõadások lebonyolítására:
A 200 fõ befogadására alkalmas nagyteremben - térítés ellenében - rendezvények megtartására van lehetõség.
A földszinten lévõ,
Az 50 fõ befogadására alkalmas kistermet kisebb rendezvények, termékbemutatók lebonyolítására lehet térítés ellenében igénybe venni.
Balatonfüred - Városi Művelődési Központ
Fő tevékenysége a közművelődési feladatok ellátása. Az intézmény művelődési központ jellegéből adódóan - a kulturális alapellátáson kívül - sokszínű, a lakosság legkülönfélébb rétegeit és korosztályait érdeklő tevékenységet folytat, Balatonfüred nagyrendezvényeinek szervezési és technikai lebonyolítói feladatait látja el. Ide tartozik többek között a Balatonfüredi Borhetek kulturális rendezvénysorozata, az Anna-bál kísérőrendezvényei, a Magyar Kultúra Napja, az Első Hajó fogadása, a Majális, a Gyermeknap, a Balaton-Ifjúság-Művészet Nemzetkőzi Gyermek Művészeti Fesztivál és Szüreti Fesztivál. Számos egyéb rendezvényen működik közre technikai lebonyolítóként.
Művészeti csoportjaink és klubjaink:
Budakeszi - Erkel Ferenc Művelődési Központ
Terembérlet
A Művelődési Központ közösségi területei, melyek alkalmasak rendezvények, tanfolyamok, találkozók, események, konferenciák stb. tartására
|
Helyiség megnevezése |
Mérete (m2) |
Befogadóképessége széksorral |
Befogadóképessége asztalokkal |
|
Egész emelet |
|
300 fő |
250 fő |
|
|
80 ~ 100 fő |
70 fő |
|
|
|
40 ~ 50 fő |
50 fő |
|
|
Emeleti III. terem |
|
60 ~ 80 fő |
60 fő |
|
|
30 ~ 40 fő |
35 fő |
|
|
|
130 ~ 150 fő |
80 fő |
|
|
Földszinti kiállító terem |
|
~ 25 fő |
20 fő |
|
Alagsori kondi terem |
|
~ 40 fő |
36 fő |
|
Alagsori oktatóterem |
|
10 ~ 12 fő |
8 fő |
|
Szabadtéri színpad + kert |
|
Nézőtér 280 fő |
Nézőtér 250 fő |
|
Parkoló |
|
600~1000 fő |
500 fő |
Marcali Városi Kulturális Központ
|
Nagykáta - Bartók Béla Művelődési Központ
Művelődési Központunk bérelhető esküvőkre, családi rendezvényekre, tanácskozásra, konferenciára, oktatási célokra. Az intézményünkben megrendezett programokhoz igény szerint bérelhető hang- és fénytechnika (projector laptoppal, videólejátszó, televízió, írásvetítő, flipchart tábla).
Terembérleti díjak
Nagyterem Díj (260 Fő):
Kossuth terem Díj (80 Fő):
Bartók terem Díj (25 fő):
Balett terem Díj (60 fő):
Előtér Díj: 3.600.-Ft/óra (férőhely: vásároknak)
Sajószentpéter - Művelődési Sportközpont és Városi Könyvtár
A nagyterem
befogadóképessége: 326 fő, színpad mérete: 7,5 x
Sátoraljaújhely - Kossuth Lajos Művelődési Központ
Rendezvényekre bérelhető helyiségek:
3.2 Magyarországi példák kulturális központra
Bán Ferenc DLA, "A" Stúdió Kft.
Kulturális Központ, Nyírbátor
Szabadság tér 8.
Alapter.:
"A színházterem valódi újdonság - bár működés közben nem láthattam, tehát csak a tervező elmondása alapján tudok róla beszámolni. A lényeg: a meredek lejtésű, jó látási viszonyokkal szerkesztett, puritán nézőtéren a székek egy része eltávolítható. A színpad szintje lesüllyeszthető, és oda lehet átgördíteni a nézőtéri első sorok tribünjét. Ekkor az előcsarnok tere összenyitható egyetlen síkpadló-felületen a nézőtérrel, ami számos nem színházi rendezvényre teszi alkalmassá a teret. A megrendelő igénye volt a többcélú használat, az építész viszont lehetetlennek tartotta, hogy mindezekre több külön termet tervezzen. A gyakorlat fogja eldönteni, hogy mennyire válik be mindez a gyakorlatban. Az épület és benne a nagyterem engem a francia színházépítészet jellegzetes, egyenes széksorral szerkesztett kortárs produkcióira emlékeztet, például az alig három éve megnyitott brüsszeli francia Nemzeti Színházra. Az láthatóan bevált.
Az épület két oldalsó és hátsó homlokzata pontosan beleillik a kisvárosi miliőbe, ahogy azt már Mátészalkán is láthattuk, s hasonlóképp "kontextualista", végiggondolt a térformálás. Ennek jelei többek között az épület alatti áthajtási lehetőség parkolással, a városháza felőli passzázsban pedig a két épületet összekötő híd formálása. Plusz van még apró geg is, ferdeélű parazita fémdoboz az oldalhomlokzatra tűzve, ami belül apró gyakorló-terem, például kórusok szólamai számára."
- Vargha Mihály, Építészfórum
"A színházterem nézőtere moziként is funkcionál a jövőbeni tervek szerint. Befogadóképessége süllyesztéses technikájának köszönhetően kétszáztól hatszáz főig változtatható. A színháztechnika szerkezete őszintén tárulkozik fel a mennyezeten, és az oldalfalak sokszoros törése Zaha Hadid stílusát idézi. 15-15 főnyi öltözőasztal áll rendelkezésre a színházteremhez tartozó több zuhanyzóval, WC-vel ellátott öltözőkben, a színpad alatti szinten. A titkársági és igazgatói irodák is erről a szintről érhetők el.
A legfelső emelet Internet szobája és
klubszobái mellett az épület legérdekesebb eleme a részegszoba, mely
szintén nem rendelkezik egyetlen derékszöggel sem. Funkcióját tekintve
kérdéses, hogy mire hasznosítható, azonban bravúros kivitelezése, hogy az
áttört padlóján át feltárulkozó látvány az egy szinttel lejjebbi, ruhatárnál
várakozókat is meglepi. A kubus ferde oldalainak meghosszabbítása furcsa
alumínium dobozként belóg a járókelők feje fölé - képzettársítást ébresztve a
Baradla barlang épp csak függő sziklájára, mely a szóbeszéd szerint az anyósok
és a hazugok fejére zuhan."
- Szépvölgyi Viktória, Octogon
"A nagyterem minden olyan rendezvény befogadására alkalmas, amelyre egy 15 000 fős kisvárosnak szüksége lehet, mivel a nézőtér és az előadói zóna pozíciója és mérete az igények szerint változtatható. A mozgatható nézőtéri pódiumokat a fix színpadra helyezve a nézőteret és az előcsarnokot egybe lehet nyitni. Az így kialakult tér tömegrendezvények, kiállítások céljára szolgál."
- Bán Ferenc
Rév8 - Alföldi György DLA, Sárkány Csilla, Kolossa József DLA
"Kesztyűgyár" Közösségi Ház
Budapest, Mátyás tér 15.
"A tervek a lakókkal folytatott többszöri viták során jutottak el a végső állapotba. Az egyetemi kollégák egyik legérdekesebb ötlete és számunkra a kivitelezés egyik legmaradandóbb színfoltja az a közös munka volt, melynek során az Erdélyi utcai általános iskola diákjai, civilek, és egyetemisták újrahasznosított műanyag palackokból ülődombokat készítettek és helyeztek el a téren. Két részletben készült el a tér végleges alakja, és ebben részt vettek a lakók, civilek és az önkormányzat képviselői is. De a tér megújulása még nem fejeződik be ezekkel a munkákkal, mert a megújult park és a közösségi ház között gyalogos felületek kialakítására kerül majd sor.
A program másik, a térhez kapcsolódó eleme az üresen álló egykori kesztyűgyár átalakításával megszülető komplexum, amely teret ad alternatív kulturális és oktatási programoknak, közösségi helyet, kulturált környezetet biztosít a környéken élők számára. Amikor a Rév8 munkatársai rátalálták a 19. század végi gyárépületre rögtön érezték, hogy ez a hely lehet a negyed új központja. A rendszerváltás előtt előbb lakóház, majd cipész szövetkezet volt az épületben. Amikor megleltük, talán az utolsó pillanatban, a nagy része már üres volt és csak két család élt benne. A nagykapus, családi ház karakterű utcai homlokzat egy fantasztikus udvart és egy belső ipari épületszárnyat rejtett.
A legfontosabb feladatunk a "Kesztyűgyár" tereinek újraértelmezése volt: az együttest alkalmassá tenni arra, hogy szemérmesen, nem tolakodón becsábítsa a negyed lakóit - fiatalokat, öregeket egyaránt. A bevezetés lépésről lépésre történik a Mátyás-térről az udvaron keresztül az épület belső tereibe. A közösségi ház - mint új funkció - megszerettetése és befogadtatása amúgy is nehéz feladat. A ház egyszerre kíván nyitott lenni az itt élők számára, meggyőzve az embereket a szolgáltatások fontosságára, érdekességére, és egyszerre kívánja kijelölni a közösségi tevékenységek kereteit-határait is. Egy tolakodó intézmény hamar áldozatává válhat a kontrol nélküli utcai mozgalmaknak, ezért a térszervezés nem akar erőszakosan rányomulni az itt élőkre, fokozatosan szeretné a bizalmat felépíteni.
A "Kesztyűgyár" tervezési programja összetett, például itt kap elhelyezést a Rév8 Magdolna Negyeddel foglalkozó egysége, itt dolgozik majd egy ifjúsági tanácsadó iroda, és az épület udvar felőli nagy terei adnak otthont a klasszikus közösségi ház funkciónak. A ház szinte erre a programra született. Az utcai szárnyban közvetlen bejárattal kerültek kialakításra a Rév8-as irodák, az udvarból mely egész nap nyitott kapuval kapcsolódik a Mátyás térhez, lehet intimen megközelíteni a tanácsadó irodát. Az udvar jelenti ugyanakkor a közösségi ház igazi előterét is."
Alföldi György DLA, Sárkány Csilla, Kolossa József DLA
Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár
Balatonalmádi
Tárlatoknak, szakköröknek, rendezvényeknek ad otthont a Városháza előtti parkban, az Auróra Szálloda volt éttermének helyén felépült kulturális központ, és itt kapott helyet a városi könyvtár is.
Funkciók az intézményben: idősek klubja, látványszövöde, Piazza kávézó, tourinform iroda, vízimúzeum, Zóna étterem.
4. Példák mezőgazdasági épület átalakítására
Maali & Lalanda A/S
Mogens Dahl Intézet (istálló átalakítása)
Koppenhága, Brygge sziget
A Mogens Dahl klasszikus és kortárs zenei intézet otthona egy felújított, a 20. század elején épült, eredetileg istállóként, majd autójavító műhelyként működő épület. Funkciói: koncertterem, énekórák terme, adminisztrációs iroda, többfunkciós szoba: pihenő a zenészek számára, tárgyaló vagy vendégszoba.
Koldinghus kastély udvari istállója
Kolding, Dánia
A Koldinghus kastéllyal (ma múzeum) egy időben épült, valószínűleg 1268-ban (!).
A 16. század közepétől udvari istálló. Az eredetileg fa szerkezetű épületeket a 17. században újraépítették, tégla falazattal. Ezeket láthatjuk ma is. IV. Krisztián király uralkodása alatt masszív tornyok álltak az épület sarokpontjain, ezeket később lebontották. A vastag falak maradványai azonban ma is láthatóak az irodák válaszfalai alatt.
A svédek elleni háború után (1657-60) ismét tornyokkal látták el a kastélyt és a lovardát, amelyek azonban ismét elpusztultak. 1717 és '18 között IV. Frederik király a katonai lovasságra hagyta az istállót. A 18. században a Kolding megyei lovas ezred központjaként szolgált.
Az angolok elleni háborúban (1808-14) katonai raktárként működött. A kastély történelmének legfontosabb eseménye, az 1808-as tűzvész az istállót nem érte el.
1819-től '42-ig a lovarda a Holstein könnyűlovasság két századának támaszpontja volt. 1842 és '65 között a hadsereg méntelepe. Később számos funkciót töltött be, többek között iskolaépület is volt.
1907-ben a hadsereg ismét használatába vette az épületet, 1923-ig bevetésre készítették fel itt a fiatal lovakat. Azóta nem tartanak lovakat az istállóban, de még mindig láthatóak a vaskarikák a falakon, ahova kikötötték őket, csakúgy, mint néhány helyen az eredeti padló.
Később katonai raktár, majd 1926-tól a dán Katonai Védelmi Hivatal irodáinak adott helyet. A II. Világháború végén a Gestapo elfoglalta az épületet, és támaszpontot alakított ki benne. Egy börtöncellaként használt szoba ma is eredeti állapotában látható, a foglyai által a falba vésett üzenetekkel. A háború után a dán hadsereg raktárbázisa.
Ma a Dán Helyőrség irodáinak és kiképző helyiségeinek, a városi archívumoknak, múzeumi műhelyeknek és raktáraknak ad otthont.
Kármelita nővérek kolostora (istálló átalakítása)
Magyarszék, Somogy megye
A nővérek eredetileg Pécsett laktak, de az ottani kolostor szűknek bizonyult az egyre nagyobb létszámú közösség számára. 2002-ben vásárolták meg a Pécstől 14 km-re, Magyarszék mellett található egykori lovaspanziót, ahová rövidesen elköltöztek. Szükséges volt azonban az eredetileg teljesen más funkciójú épület alapos átalakítása. A kápolnát az istállóból alakították ki.
Vékony Péter
Laktanyából tudás-monostor
Jászberény
A helyszín
A tervezési
terület Jászberény szegélyén, a Jászteleki út városból kivezető keleti szakasza
mellett elhelyezkedő
A tudásközpont számára biztosított területen jelenleg heterogén állapotú épületcsoport helyezkedik el. Az eredetileg honvédségi épületek egy ideig még raktárbázisként működtek, majd ez utóbbi megszüntetése után ki lettek ürítve és a mai napig használaton kívül állnak. Az állagromlást jelentősen lassította, hogy az épületcsoporton belül semmilyen tevékenységet nem folytattak, kerített területen belül van, védelme és karbantartásának lehetősége megoldott. Az épületek helytörténetileg értékelhetők, különleges építészeti értéket nem képviselnek. Diszpozíciójuk az eredeti katonai elképzelések szerinti, de az új funkcióhoz jól társítható.
A program
A tudásközpont tervezése során a meglévő struktúrák tiszteletben tartása volt a kiindulási pont. Ez a komplexum fontos alkotórésze a város történelmének.
A laktanya, a sorakozótér, a lovarda a három alapelem, aminek megtartása, illetve átfogalmazása által új jelentések alakulnak ki. A zárt keret felbontása helyett az erősebb koncentráció mellett döntöttünk. A tudás-monostor analógia alapján érdekes új összefüggések álltak össze. A dogmákra és tradíciókra támaszkodó, merev katonai életmód és az ismeretlent fürkésző kutatás-fejlesztési tevékenység izgalmas feszültsége áthatja a tervet.
Igyekszünk a meglévő primer tartószerkezeti rendszert teljes egészében megtartani. Az építészeti "belenyúlások" mértéke még így is jelentősnek mondható. Ennek oka a födémek tartalmi és szerkezeti elavultsága, és az új funkciók által megkövetelt szabadabb térstruktúrák iránti igény.
Ütemezés
Az épületegyüttes tulajdonképpeni mozgatórugója a volt laktanyaépület lesz, mely laborokat, kutatóközpontot foglal majd magába, megtartva az épület korábban említett formanyelvét és puritánságát. A város peremén létrejöhet egy új központ, mely várhatóan magába szívja az érdeklődőket, kutatókat, elindítva ott egy szellemi aktivitást.
Az első ütemben épülne meg a konferenciaközpont az előadótermekkel és dolgozókat kiszolgáló menzával.
Ha a központban folyó aktív szellemi élet előadássorozatokkal, konferenciákkal, meghívott vendégekkel kellő vonzerőre tesz szert, akkor időszerűvé és szükségessé válhat a második ütem, mely a kutatói szálláshelyet, valamint a rendezvényteret jelenti.
Istálló-átalakítások:
"1982.: A Ménesudvarban átadtak egy istállóból átalakított 175 férőhelyes Kamaraszínházat [Bábolnán]."
"Cvejin tanya, Vajdaság - Nagyon szép virágoskertet alakítottak ki, gyönyörű pázsittal, és a gazdasszony jó főztje idevonzza a turistákat, a vadásztrófeákkal díszített (az istállóból átalakított) étterembe."
"A magyar hőskor történelmétől megittasult társaság ezt követően folytatta útját Boldogkőváralja felé, ahol a vár megmászása és a hegy alá befúrt - istállóból átalakított - lovagi étterem kínálatának bevizsgálását tűzte ki céljául."
Ökoturisztikai központ, Rácalmás - Volt istálló épület átalakítása (208,38 m2).
Kézműves műhely és demonstrációs terem
"Az egykori lovarda épületét néhány éve felújították, ma egy csodálatos hintógyűjteménynek és a keszthelyi híres lovasemlékeknek ad otthont."
"Egy honvédségi lovardából kialakított sport- és rendezvénycsarnokot adtak át a Mátra lábánál fekvő Gyöngyösön."
Gyulán az Almássy-kastély 1833-ban épült lovardájából az 1950-es években uszoda lett, s e minőségében újították fel alig több mint egy éve.
Debrecenben az egyetemmé alakult Kassai úti Magyar Királyi Huszárlaktanya lovardájából - mely addig átalakítás nélkül megúszta - 1997-ben ifjúsági szórakozóközpont lett.
Tolnán a fedett lovarda tetőszerkezetét az Eiffel-iroda tervezte, ma tornaterem.
Fertődön (avagy Eszterházán) konzervgyár működik a lovarda falai között.
Az U betű négyzetesítése - Városháza fórum 2008 tervpályázat
Tanulságok, hasonlóságok:
EEA - 1. díj
Archikon Kft. - 2. díj
ONL Kft. - kiemelt megvétel
Zoboki-Demeter és Társaik Építész Iroda -
kiemelt megvétel
Finta és Társai Építész Stúdió -
kiemelt megvétel
Vadász és Társai Építőművész Kft. -
megvétel
Mérték Építészeti Stúdió - megvétel
MCXVI Építészműterem
Sporaarchitects
Helmut Jahn
NAPUR Kft.
Art Front Kft.
3H Építésziroda
Tima Stúdió, KÖZTI Zrt.
Találat: 3927
