online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Az inflació fogalma. A Philllips – görbe rövid és hosszú tavon

gazdaság



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
A költségvetési gazdalkodas makrogazdasagi közelítése. A költségvetési szervek fogalma, alapítasa, csoportosítasa gazdalkodói jogkörök szerint. A költ
Az alapellatas helye, szerepe, finanszírozasa
GYAKORLAT KIFEJEZÉSEK A LEKÉRDEZÉSBEN Mennyibe kerülne termékenként nyilvantartasi aron a készletszint feltöltése a minimalis készletszintre?
A vallalakozas logisztikai rendszere
Etikai kódex a jatékautomata iparban
A makrogazdasag pénzpiaca: a pénzkínalat
A közgazdasagi elméletek fejlődése az ipari forradalomig. Merkantilizmus, kameralizmus. A klasszikus polgari közgazdasagtan megjelenése (Petty, Boisgu
Karoly Róbert gazdasagpolitikaja
A magyar tőzsde története
 
 

Az infláció fogalma. A Philllips – görbe rövid és hosszú távon



Az infláció az árszínvonal folyamatos és tartós – árcsökkenéssel később ki nem egyenlített – növekedését jelenti.

Az infláció idején a pénz vásárlóereje csökken. Az infláció viszont egy dinamikus folyamat, az árszínvonal tartós növekedését jelenti. Ha az aggregált kereslet permanens növekedése nem következik be akkora kibontakozó infláció előbb – utóbb felszámolja önmagát.
















A kormányzati kiadások növe 414h75e kedése csak egyszeri lökést ad az árszínvonal emelkedésének. Miután az árak P0-ról P1-re nőttek a gazdaság visszatért a hosszú távú egyensúlyi helyzetbe, így a további áremelkedést semmi sem indokolja.


A kormányzati kiadások reálértéke nem lehet minden évben nagyobb, vagyis nem tolhatja folyamatosan kifelé az aggregált keresleti görbét. Nincs azonban akadálya annak, hogy a jegybank a pénzmennyiség növelésével folytonosan növelje az aggregált keresletet. A pénzmennyiség növekedésének hatására az aggregált keresleti görbe a pénzmennyiség növekedési ütemével megegyezően tolódik felfelé.

Monetáris alkalmazkodás hiányában az áremelkedés előbb-utóbb kifullad, a kibontakozó infláció ilyenkor rövidesen felemészti önmagát.


A vállalatok a termelési tényezők árait figyelembe véve hozzák meg árdöntéseiket. Az egyik legfontosabb termelési tényező a munka, éppen ezért a bérek alakulása nagyban meghatározza az árak alakulását. Az emelkedés annál nagyobb minél jobban meghaladja a GDP szintje a potenciálist. A bérekre ható nyomással egy időben jelenik meg az árakra ható nyomás is, és ennek a két nyomásnak a kombinált hatása adja a kapcsolatot a GDP-nek a potenciális szinttől való eltérése és az infláció között.


Az (Y-Y*)/Y* értékkel mért piaci nyomás és az infláció között összefüggés van. Ha az Y meghaladja az Y*-ot, akkor az árak és bérek növekedni fognak. Hasonlóképpen, ha az Y kisebb mint Y*, akkor az az árak és bérek csökkenésének irányába hat. Az (Y-Y*)/Y* mennyiség – melyet gyakran GDP résnek is neveznek – százalékos formában kifejezve méri az árakon lévő a megváltozásukat eredményező nyomást.

























Az aggregált kereslet növekedése az AD görbét AD0-ból AD1-be mozdítja. A kereslet növekedésének hatására a gazdaság az E1pontba kerül, ahol az árszínvonal 3 százalékkal emelkedett. Az E1pontban a gazdaság a potenciális kibocsátás felett van, így a munkapiacon túlkereslet uralkodik, ami a nominálbérek növekedésének irányába hat. A nominálbérek növekedésének hatására az aggregált kínálati görbe feljebb tolódik AS1-be. Ha az aggregált keresletben nem történnek további változás a gazdaság az AS görbe újabb elmozdulásával az AD1 görbe mentén haladna tovább felfelé, s hamarosan visszatérne a potenciális kibocsátáshoz, és az árszint stabilizálódna. A kibocsátás szintje akkor maradhat változatlan mértékben a potenciális kibocsátás felett, ha az aggregált kereslet tovább emelkedik, méghozzá pontosan ugyanakkora mértékben, mint amilyen mértékben emelkedtek a nominális bérek. A gazdaság a potenciális kibocsátás felett csak az inflációs folyamat kibontakozása árán maradhat. A Phillips – görbe bármely pontjában az árak és a bérek azonos ütemben változnak. A Phillips – görbe kifejezi azt is, hogy minél nagyobb a tényleges GDP a potenciálishoz képest, annál nagyobb lesz az inflációs ráta. Ha a gazdaság a potenciális felett van a Phillips – görbe azt jósolja, hogy a nominálbérek és az árszínvonal emelkedni fog, méghozzá annál inkább, minél jobban meghaladja a tényleges kibocsátás a potenciálist.






A h együttható érétke adja meg a Phillips – görbe meredekségét. Ha a h érétke nagy, akkor az infláció nagy mértékben reagál a tényleges GDP-nek a potenciálistól való eltérésére. Ha h értéke kicsi, akkora a gazdaság kibocsátása már viszonylag alacsony infláció mellett is jelentősen a potenciális fölé emelhető. Ha a kormányzat a kibocsátást a potenciális szint fölé szeretné emelni, akkor ezt némi infláció árán megvalósíthatja.


Az 1970-es évek világgazdasági fejleményezi alapjában kérdőjelezték meg az infláció és munkanélküliség között tartós választási lehetőséget kínáló Phillips – görbe érvényességét.

A modern Phillips – görbe jellemzői

a bérek növekedése és a munkanélküliségi ráta közötti kapcsolatot, az árak növekedése és a GDP-nek a potenciálistól való százalékos eltérése közötti kapcsolattal helyettesíti. Azokban az időszakokban, amikor a bérek gyorsan nőnek, az árak is gyorsan emelkednek. Másfelől pedig az Okun törvény alapján az (Y-Y*)/Y és a munkanélküliségi ráta között is szoros kapcsolat van

tartalmazza az inflációs várakozásokat

magába foglalja a kínálati sokkok elemét





A modern Phillips – görbe alapján az árak változására három ok következtében nehezedhet nyomás. Egyfelől amiatt, hogy a gazdasági szereplők eleve valamekkora inflációra számítanak. Másfelől amiatt, hogy a munkapiac nincs egyensúlyban, vagyis a GDP szintje eltér a potenciálistól. Végül a gazdaságot ért kínálati sokkok is az árak emelkedését okozhatják. Az aggregált kereslet folyamatos növekedése a gazdaság teljesítményét a potenciális fölé emelte, melynek következtében a gazdaság 3 százalékos inflációs pályára állt rá a rövid távú Phillips – görbe mentén, az F pontba. A gazdaság szereplői felismerik, hogy az inflációs folyamat kibontakozott azt beépítik a várakozásaikba, s az újonnan tárgyalt bérszerződések ár a várt inflációt is figyelembe véve kerülnek kialakításra. A várt infláció figyelembe vétele a Phillips – görbe elmozdulását eredményezi. Az árak így a gazdasági szereplők inflációs várakozásától és az (Y-Y*)/Y értékétől függően egyaránt emelkedhetnek. 

A Phillips – görbe elmozdulása











A várt infláció a közelmúltban tapasztalt tényleges infláció nagyságától függ. Ez a feltevés az adaptív várakozások néven ismert.

Az inflációs várakozások alakulásának rendkívül fontos szerepe van abban, hogy az antiinflációs politika milyen gyorsan és mekkora áldozattal tud ráállni egy alacsonyabb inflációs pályára. Mindezekre az infláció és munkanélküliség szempontjából fontos kérdésekre a választ az inflációigazodás folyamata adja.

Az infláció nyomon követéséhez nem az aggregált keresletet, hanem az aggregált kereslet növekedési ütemét kell figyelembe venni. Ezt fejezi ki a dinamikus aggregált keresleti görbe (DG) amely az infláció és az áruk iránti reálkereslet között teremt kapcsolatot.














A DG0 görbe azon alapul, hogy a megelőző időszakban a GDP értéke Y0 vagyis a gazdaság a potenciális kibocsátáson működött. Ha a nominális pénzmennyiség 10 %-kal növekszik, a reálkibocsátás akkor marad változatlan, ha az inflációs ráta is 10 %. Vagyis a DG görbe a pénzkínálat növekedési ütemét reprezentáló görbét (dM/M) mindig a megelőző időszakban fennálló GDP szintjén metszi. Ha az árak és a nominális pénzmennyiség azonos ütemben emelkednek, a gazdaságban lévő reálpénzkínálat változatlan marad, s így a megelőző időszakhoz képest változatlan marad a reál GDP szintje is. Ha viszont az infláció alatta marad a nominális pénzkínálat növekedési ütemének, akkor a reálpénzkínálat emelkedik és a reálkibocsátás növekszik, s a gazdaság például B pontba kerül. Ez a magyarázata annak, hogy a DG görbe negatív meredekségű, s a görbe mentén az infláció és a reál GDP ellentétes irányban változik. A DG1 görbe azon alapul , hogy a megelőző periódusban a gazdaság a B pontban tartózkodott, a reál GDP értéke Y1 volt. Mivel a nominális pénzkínálat évente 10%-kal növekszik, a reál GDP akkor marad változatlanul Y1 ha az infláció is 10%. A DG1 görbe tehát a dM/M görbét Y1 GDP értéknél metszi. A DG göbe helyzete tehát azon alapul , hogy mekkora volt a reál GDP a megelőző időszakban. A görbe mindig a megelőző periódusban fennálló reál GDP felett fogja metszeni a pénzkínálat növekedési ütemét kifejező görbét. Ezért ha a reálkibocsátás a megelőző időszakban nőtt, akkor a DG görbe a következő időszakban jobbra tolódik, ha pedig csökkent, akkor balra.















A gazdaság induló helyzetben stabil árszinttel rendelkezik, és a potenciális kibocsátás szintjén működik az A pontban. Az aggregált kereslet növekedésének hatására elmozdul a DG göbe, a DG0-ból DG1-be, és a gazdaság a rövid távú Phillips görbe mentén(SP0) a B pontban kerül egyensúlyba. Mivel a tényleges GDP meghaladja a potenciálist, az inflációs ráta emelkedik. Az inflációs ráta növekedése azonban megváltoztatja az inflációs várakozásokat, a Phillips – görbe feljebb tolódik SP1-be. Mivel a pénzkínálat évente 10 %-al nő és mert a megelőző periódusban a reál GDP változott, ezért elmozdul a DG1 görbe is DG2-be, s az új egyensúly a C változott, ezért elmozdul a DG1-görbe is DG2-be, s az új egyensúly a C pontban jön létre. A C pontban a reál GDP tovább növekedett, de már kevésbé mint korábban. Ennek az az oka, hogy a magasabb infláció miatt a reálpénzkínálat a megelőző periódushoz képest kevésbé nőtt, s ez kisebb reál GDP változást eredményez. Sőt a harmadik periódusban (D) már látjuk, hogy a reál GDP csökkenésnek indul, mert az inflációs ráta meghaladja a nominális pénzmennyiség növekedési ütemét.

Phillips – hurok









Ennek tanulsága, hogy a nominális kereslet növekedési ütemének emelése csak átmenetileg képes a reál GDP növelésére. Hosszú távon a gazdaság visszatér a potenciális kibocsátás szintjére. Szemben  a rövid távra vonatkozó Phillips – görbe elmélettel a gazdaság kibocsátását hosszú távon még az infláció árán sem lehet a potenciális fölé emelni. Hosszú távon a Phillips – göbe a potenciális GDP mentén függőleges, a gazdaságpolitikának nincs választási lehetősége az infláció és a munkanélküliség szintje között.




: 2862