Jogszociológia

Jogszociológia

A szociológia fogalma és kialakulása

- szociológia: a társ-i élet trvszerûségeivel foglalkozó tudomány

- a társ-nak vannak trvszerûségei, melyek kitapasztalhatók, megmagyarázhatóak. Bizonyos jelenségek ismeretében meg lehet jósolni, elõre lehet jelezni, hogy mi fog bekövetkezni (nehezebb, mint a természettud-nál; itt nincs 2 ugyanolyan kísérlet) Alap: ellenõrizhetõ tények

- a valószínûség szó használata helyesebb a trv szó helyett (nem természettudományi trv), x dolgok valószínûsíthetõek

- az emberi társ. mûködésével nem egyedül a szoc. foglalkozik õsidõktõl fogva gondolkodnak a társ-ról a tudósok, filozófusok (pol.tud, jogfilo, közgáztud) A modern korban: a szoc-on kívül is van tapasztalatom a társ-ról, pl: irodalom (ez nem tudomány)

- tudomány: az, aminek elhatárolt tárgya, konkrét fogalomrendszere, rá jellemzõ szemléletmódja és módszerei vannak

- társ.: nem csupán emberek összessége, annál jóval több minõségileg (struktúrája, kultúrája, intézményei vannak). A szoc különbözõ aspektusból közelít a társ-hoz, mint a pszichológia, v. a politika. Szemléletmódja: a társ-i meghatározottság szempontjából vizsgálja a jelenségeket. Sajátos módszerei:

- tárgya lehet:

- makro (nagy társ-i folyamatokat elemzik)

- mikro (az egyes emberek közti interakciókat vizsgálja)

- 1. empirikus vizsgálatok ( közvetlen tapasztalatszerzés - hipotézis, feltevés - operacionalizálódás: a hipotézis és a valóság összevetése)

A) lehet kvantitatív módszer: nagy számban, statisztikai módszerekkel dolgozunk

B) lehet kvalitatív módszer: a kiválasztott tömeggel mélyinterjút készítek, interjúvázlat segítségével beszélgetek, tartalmilag nevezem el utána (konkrét társ-i jelenség vizsgálata puhább módszerekkel)

- 2. elméletalkotás: különbözõ jelenségek közötti viszonyt jelentéssel ruházu 626e48g nk fel

- elmélet és gyakorlat viszonya

- egy elméletet csak egy másik elmélet tud megdönteni (a valóságról szerzett részadatok önmagában nem döntik meg, nem igaz, hogy a gyakorlat az elmélet próbája)

- elmélet: konzisztens rendszer; jól definiálható; leírható + ellenõrizhetõ fogalmakkal logikus egységgé áll össze

- paradigma: magyarázó elv, melyet egy tud.ág tudósai elfogadnak

- a szociológia és a politika viszonya

- a szoc vizsgálódásának mindig vannak pol-i vetületei

- ha a szoc-ban próbálok objektív lenni, lehet hogy a pol-ba ütközik

- a diktatúra nem igazán tûri meg a szoc-ot

- a szoc-nak pol-i konzekvenciái vannak + ki van téve a pol-i támadásoknak

- a szoc története, kialakulása

- a 18. század folyamán alakult ki. Feltételei, okai:

- világnézeti váltás: sein és sollen felcserélõdése

- sollen: "legyen" megközelítés (Bacon, Locke, Hobbes)

- sein: ami van, azt kell megismerni, leírni ("milyen" megközelítés): Vico, Montequieu, Smith, Ferguson

- 18.sz.: kettõs forradalom (ipari és polgári)

- ipari: mélyreható társi változásokat idéz elõ bõvített újratermelés indul el

- polgári a tömegek pol-ilag beleszólhatnak sorsukba egyenlõség hirdetése (pol-i állam és polgári társ szétválasztása, alkotmányosság eszméje)    

- felgyorsul a társ és az ipar fejlõdése. Új jelenségek:

- tömeges elszegényedés (pauperizáció)

- mobilitás felgyorsulása a társ-ban (urbanizáció, mh és lakhely elválik, a gyár sajátos élettér lesz)

- deviáns jelenségek tömegjelenséggé válnak (öngyilkosság, alkoholizmus, prostitúció)

- szegregáció nõ (a társ-i hierarchiában elfoglalt hely szerinti elkülönülés)

- új rétegek (értelmiség, burzsoá középréteg)

- pol-i képviselettel nem egyensúlyozzák az egyenlõtlenségeket

(- deviencia háttere: korábbi közösségek szabályai megbomlanak, új életmód, új közösség. A tömegek elveszítik érzékeiket, közösségüket társ-i válság jelei mutatkoznak, ezek nagy gondolkodókat inspirálnak. Kérdések:

- hogyan biztosítható a rend?

- megismerhetõ-e a társ? (stabil v. instabil?))

- felvilágosodás: a józan ész berendezheti, irányíthatja a társ-at                 (- konzervatív álláspont, pl: Burke: a társ organikus egység, amelyben nem csupán a józan ész szabályoz, a józan ész kevés, mert rajta kívül vannak hagyományok, konvenciók, stb.)

- tudományágak differenciálódása (pl: közgáz és szoc elkülönül)

A korai szociológia alakjai

- Utópista szocialisták: (Fourier, Owen: megbukott a gyakorlatban)

- Saint Simon: az ipari társ fogalmának megalkotója = ipari termelésre berendezkedett társ. A társ. organikus egész, melynek természetes fejlõdési vonala az ipari bõvített újratermelés. A kor trendje az ipari társ-ba való átmenet

- Auguste Comte: a fenti titkára, a szoc atyja, az elnevezés (societas: társ + logosz: tud) is tõle ered. A szoc. a rend és a haladás érdekében megszervezi a társ.-at.

- stádiumelmélete: az emberi szellem fejlõdésen megy át, stádiumai:

1. teológiai szakasz: természetfeletti magyarázatok keresése, a társ-at a vallás magyarázza, nyelve is a vallás

2. metafizikus szakasz: 0 természetfeletti, de nem is tényszerû magyarázat spekulatív szakasz, uralkodó nyelv a filozófia

3. pozitivista szakasz: a tények vizsgálata tudományos módszerekkel: ez a szoc. korszaka. Megvalósítható az elmélet és gyakorlat egysége

- a pozitivizmus fûzödik hozzá:

- a tény és az érték elválasztása, a keveredés kerülése. A tények leírását követi azok értékelése

- lemond a metafizikai spekulációkról, a tudományos módszerekkel nem igazolható következtetésekrõl

- a társ-i statika és dinamika fogalma

- statika: a társ. stabilitását vizsgálja

- dinamika: változás, fejlõdés, haladás vizsgálata

- Comte: van tökéletesedés. A szoc. feladata a társ. elvezetése a rend és a haladás irányába

- a szoc. jelöljön ki utat: a zûrzavart ki kell kerülni, és közben fejlõdnünk kell

- mindenki kérdése:

- mitõl változik a társ?

- mi a válság motorja?

- Lester Ward: a társ-i haladást a társ-i reformmal próbálja összekapcsolni

- Karl Marx (1818-1883)

- szociológiai munkáinak 3 szintje:

1. egy korszakról ad átfogó képet. Konkrét elmezés, precízen, elméleti igényességgel

2. a történelmi fejlõdés mozgatórugóit fogalmazza meg (kommunista kiáltvány)

3. elképzelései, jövõképei, a világ magyarázata

- fogalmakat használ, melyek csak az egész ismeretében érvényesek

- osztályfogalom: eredetileg gazd-hoz kapcsolódó fogalom, a termelési eszközökhöz való viszony tekintetében határozza meg (van-e, v. nincs termelési eszköze?). Másik szakaszban: átgondolt osztályfogalom

- magának való osztály: osztály-öntudat nélküli; nem tudatosul benne, hogy mik az érdekei, ill. hogy ezekért mit tehetne

- magáért való osztály: osztály-tudata van, el tudja rendezni társ-i cselekvését

- utóélete: ma így senki nem alkalmazza, elavult.

- tudományos és ideológiai munkáit el kell választani, szociológiai szempontból osztályelméletét kell kiemelni

- Durkheim, Weber Marxtól eltér

- hogyan, miért változik a társ?

- a fejlõdés motorja a konfliktus, az állandó osztályharc

- társ vizsgálatakor elkülönül alap (gazd-i viszonyok) és felépítmény (kultúra, jog, erkölcs, stb.). A gazd-i alap az elsõdleges, minden ennek a függvénye a gazd-i alap, a termelõ erõk megváltoztatása a termelési viszonyok megváltoztatása a többi megváltozik = kölcsönhatások kapcsolata

- a társ-i formációk elmélete: a termelési viszonyok alapján különbözteti meg az egyes formációkat: õsközösségi, rabszolgatartó, ázsiai, feudális, kapitalista (végsõkig kiélezõdnek az ellentétek)

- a szocialista a proletáriátus elszegényedik, a profitot így tudják kivonni = a munkások kizsákmányolása = a fogyasztás alanyának kivonása a gazd-ból végsõ osztályharc (világforradalom), ahol az új, a kizsákmányolást megszûntetni kivánó proletáriátus kerül hatalomra. Az osztályokat, mint a konfliktusok eredõjét megszünteti, megvalósul az osztály nélküli társ. (ez a prófécia nem jött be). Prob: alulértékelte a kapitalizmus megújulását, hiszen a végsõ kizsákmányolás nem valósult meg.

- Marx követõi

- reformista szociáldemokraták (Bernstein)

- forradalmár kommunisták (kommunista elit: új uralkodó osztály), Milovan Gyilasz

- vitathatatlanul pozitív: látásmód, elemzési módszer, tudományosság

- Herbert Spencer (1820-1903)

- korai szoc, evolucionista szoc = szociáldarwinizmus

- liberális korszakban él (Viktória): a kapitalizmus felemelkedése

- Darwin elméletében (a létért való küzdelem természeti trv-e) találja meg a világ rendszerének megoldását (= evolucionista szoc, szociáldarwinizmus)

- az evolúció elve: a világ az inkoherens, homogén állapot felõl halad a heterogén, koherens állapot felé

- a társ. organikus egység, amely alkalmazkodik a többi társ-hoz. Bizonyos szervek meghatározott funkciót töltenek be = munkamegosztás finomodik, a tökéletesség azt kívánja meg, hogy egyesek elsorvadjanak, mások kifejlõdjenek

- biológiai analógiát használ

- ember-társadalom =

- táplálkozás - termelés

- vérkeringés - közlekedés

- érzékelés - kormányzás

- alapegység: a társ., melyet aszerint elemez, hogy hogyan tud alkalmazkodni. A modern korban:

- katonai társ.: hierarchia, egyenlõtlenség, központi vezérlés (státusz hozza létre): háború esetén jobb

- ipari társ.: szerzõdéses viszony, felek egyenjogúsága, nyitottság, sokszínûség (plurális társ.): béke idején jobb

- ma: agrár társ., ipari társ. (a marxi gondolatot meghaladja ma a posztindusztriális társ)

- Spencer öröksége:

- Maine: Az õsi jog

- Sumner: Népszokások (helyi társ.-k fennmaradáshoz szükséges helyi szokásai)

- Kropotkin: Spencerrel szemben szerinte a kölcsönös segítség teszi lehetõvé a túlélést

A szociológia klasszikusai

- Max Weber (1864-1920)

- Németo. felemelkedését a liberális demokráciától várta

- Marx hatása: céltudatosan jobb választ akart adni Marx azon tételeire, melyekk,el nem értett egyet (a pozitivizmus kritikája)

- spec. módszerei: a társ. emberekbõl áll

- meg kell érteni a társ-i cselekvések mozgatórugóit (társ-i cselekvés: a cselekvõ kalkulál mások cselekedeteivel): megértõ szoc. Megértés nem = átélés (elõbbi külsõ, intellektuális; utóbbi belsõ érzelmi) teljesen megérteni csak azt lehet, ami racionális

- evidens megértés: minden megértés evidens megértésre törekszik (csak számokkal lehet)

- magyarázó megértés: az egyes jelenségek közötti összefüggések lehetõ legpontosabb leírása

- az ideáltípus kategóriája: nincs értéktartalma a kifejezésnek. Az ideáltípus a kutatás eszköze, fogalmi gyorsítás (olyan fogalmi konstrukcó, ami ebben a formában soha nem fordul elõ a valóságban). Mindig új ideáltípusok megállapítása a cél így kerülünk közelebb egy-egy jelenséghez, és ahhoz, hogy trv-ket = tipikus valószínûségeket fogalmazzunk meg

- értékmentességre való törekvés (nem jó-rossz, hanem ha-akkor)

- történetiség szempontja: a kialakulás folyamatában kell szemlélni a valóságot

- Marx kritikája:

- nem a gazd-i determinizmus érvényesül. Kulturális választ ad: alap a kultúra, nem a gazd. (Fontos mûve: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme), a kultúra formálja a gazd-i cselekvést

- a protestáns etikában olyan értékek vannak, melyek kedveztek a kapitalizmus kialakulásának: szorgalom, puritánság, takarékosság, a haszon Istennek tetszõ dolog

- társ.felfogása: a társ. nem csak osztályok szerint tagolódik

- osztályok: Weber is elkülöníti a termelõi, tulajdonosi, stb. osztályokat (aszerint, hogy mennyiben rendelkeznek olyan javakkal, amelyek révén jövedelemhez jutnak): pl: tulajdonosi osztályon belül pozítive privilégizált, közép- és negatíve privilégizált osztály.: javak megszerzésének esélyei szerint különül el

- rendek: azonos életmód, hivatás, kulturális szint, meghatározott szokások: fogyasztás elvei szerint különül el. A rendek közti különbségek sokszor élesebbek (pl: olajmilliárdosok nem tudnak a felsõ tízezerbe kerülni). A rendek és az osztályok nem feltétlenül fedik egymást

- weberi szoc. célja: a társ-i cselekvés (vki számít mások viselkedésével) megértése. Társ-i cselekvés ideáltípusai (racionalizálódási folyamatot lát a világban). Egymást átfedhetik, keveredhetnek:

- célracionális cselekmény: a legegyszerûbb (cél és eszköz egybevetése)

- értékracionális csel.: olyan dolgot veszünk, ami nem egy konkrét célt szolgál, nem az érték vezérel ekkor (pl: a kéregetõnek adunk, mert vallásosak vagyunk)

- affektív (érzelmi) csel.: pld. dühbõl cselekszünk (sem racionalitás, sem érték nem áll mögötte)

- tradícionális csel.: beidegzõdés, rítus, hagyomány. Nem kérdõjelezzük meg

- uralomelmélete: hatalom és uralom elkülönítése

- hatalom:

- a hatalommal rendelkezõ minden körülmények között képes elérni az akaratát

- egyoldalú diktátum mûködését teszi lehetõvé, a nyers erõszak legyõzi az ellenállást

- nem szorul legitimálásra

- uralom:

- parancs, amely másokat engedelmességre késztet

- tartalmazza az engedelmeskedni akarás minimumát, már nem egyoldalú. Vmilyen alapon van lehetõsége, hogy akaratát végrehajtsa

- akkor megalapozott, ha legitim

- ideáltípusai (gyakran keverednek):

- racionális uralom: személytelen. Szerzõdésre emlékeztet, azon az alapon fogadom el, hogy vmiben megállapodtunk. Alap: elfogadás, megegyezés

- karizmatikus uralom: személyhez kötõdõ, vmely személy egyéni szuggesztív erején alapul, abszolút személyhez tapadó a halál véget vet neki

- tradícionális uralom: nem vonja senki kétségbe (pl: királyi családok uralma)

- Weber: az uralom egyre inkább igazgatásként jelenik meg (elõírások személytelen rendje). A bürokrácia a racionális uralomhoz kapcsolódik. (karizmatikus: kíséret; tradicionális: hûbéresség)

- kortársai: Tönnies (cél: a visszafordulás a személyes viszonyrendszerhez); Simmel (kzp-ban az interakciók)

- Durkheim (1858-1917)

- Durkheim (francia szociológus) és Weber közti különbségek

- Weberi elmélet: a társ-i cselekvés tana

(- Durkheimi: a társ-i tények tana, szociologizmus: csak azon jelenségeket sorolták ide, amelyek makroszinten statisztikai módszerekkel megvizsgálhatók)

- kzp: megvizsgálja, hogy milyen körülmények között mûködik és milyen válságban lehet fenntartani a társ-i rendet és társ-i kötelékeket (= szocializáció folyamata), a társ-i tények éppoly objektívek, mint a fizikai tények

- társadalom:

- normák, célok, értékek rendszere

- intézményrendszerek (család, egyház, stb)

- az emberek közötti viszonyrendszer

- szociológia: a társ-i tények vizsgálata. Eleme a kényszer (ettõl társ-i tény). A civilizáció mint kényszerítõ erõ jelenik meg.

- kényszer: széles fogalom, = mindaz, ami befolyásolja a magatartásunkat vmilyen értelemben (pl: nyelv, kultúra, x pénznem az adott országban, divatkövetés)

- különbözõ erõsségû, különbözõ társ-i kényszerek, melyekhez különbözõ szankció járul megsértésük esetén (más a jogi norma és más az illemszabály megsértése). Szankció oka: a cselekedet nem fele meg egy már létezõ szabálynak

1. Weber: a társ-i individumok cselekedeteibõl kell elindulni = alulról fölfelé építkezés

2. Durkheim: makroszinten kell vizsgálni

- a társ-i kötelékek biztosítják a kohéziót és az integrációt amikor lazul a társ-i rend lazulnak a társ-i kötelékek is könnyen széteshet

- értékek és célok: régen nagy megegyezés (pl. a király és a jobbágy is tudta, hogy hol a helye). Durkheim: a polg. dem. nagy híve. Ha az kiiktatjuk, egy szekularizált társ-ban hogyan tartható fenn a társ-i rend?

- 3 munka:

- Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról

- a társ. tagjai régen (a feudális társ. végéig) úgy mûködtek együtt, hogy köztük mechanikus szolidaritás volt (pl: egyházi elõírások), ok: beleszületés egy adott helyzetbe

- a régi típusú közösségek széthullásával átértékelõdtek a társ-i kötelékek

- a korábbi szolidaritást organikus szolidaritás váltja fel, lényege: a munkamegosztés során a társ. egyre inkább differenciálódik, kölcsönös függõség alakul ki, de az egyes részekben fokozódik az egymásrautaltság összefogás (kérdés: hogy megy a társ. mechanikusból organikus szolidaritásba?)

- Marxszal ellentétben Durkheimnél nem a konfliktus a fejlõdés mozgatórugója, hanem a társ-i együttmûködés erõsödik a társ. külsõ részeit összekötõ kapocs.

- kzpi érték a civilizációban a társ-i értékek, az erkölcsi rend

- anómia-jelenség: rendezetlen, zûrzavaros állapot

- Durkheim: ez a társ-i normák szabályozó erejének gyengülésébõl, vagy teljes kimúlásából ered

- nem úgy hatnak, hogy az egyének ehhez igazítanák magatartásukat - széthullhat a társ anarchikus állapotok (pl. USA: brain drain)

- bizonyos szintig O.K. a bûnözés, ha ez az anómia elkerülésének ára

- Durkheim módszerei: egzakt stat-i módszerek

- Az öngyilkosságról (lásd lenn)

- A társ-i tények magyarázatáról

- egy társ-i tény csak egy társ-i ténnyel magyarázható (pl. öngyilkosságok magas számának oka: egy másik társ-i tény problémája, az anómia jelensége. Ekkor a kényszer az, hogy a célok, érzékek, normák rendszerében zûrzavar támadt)

- makrofolyamatokat vizsgál, megállapítja, hogy ezek egymással összefüggésbe hozhatók, így statisztikai módszerekkel vizsgálhatók. Ez a szociológia

- Durkheim követõi: Halbwachs, Mauss, Bourdieu

- funkcionalizmus: adott társ-i jelenség vizsgálatánál meg kell nézni annak funkcióját (pl. a vallás funkciója, hogy fenntartsa a társ-i kohéziót). Kezdetei gyökerei: Comte, Durkheim

A magyar szociológia kialakulása és fejlõdése

- a szociológiának 2x kellett újjászületnie

- kialakulás: 20.sz. eleje (1901)

- Huszadik Század (folyóirat)

- Társadalomtudományi Társaság Köre

- kialakult mûhely, az szoc. elsõ magyar mûhelye

- a Tanácsközt-ig tart, ekkor belekeveredik a pol-ba elhal + emigráció

- 2VH között születik újjá, új élete 1949-ig tart, ekkor az új diktatúra megszünteti

- 60-as évek eleje: társ-i konszenzus kell enyhébb légkör újra megszületik

- máshol, a kialakult polgári társ. talaján a válságjelenségsek és a biztonság hívta életre

- társ-i bázisa Ny-on: megszilárdult középosztály

- Mao:

- még modernizációs válság (0 fejlett polgári viszonyok)

- 2VH között: kettõs struktúrájú magyar társ: polgári és rendi társ. átfedései + a társ alá szorított parasztság

- hiányzott bázisként a kzposztály (0 parasztság, 0 polgárság)

- kzposztály: hivatalnokréteg, de kötõdik a feudális rendszerhez az egyházi, soviniszta ideológiák hatására

ellenzéki tudomány + szûk értelmiségi elit játszadozása

- XX.sz. eleje: a társ-ban minden szellemi erõ megújhodást kívánt (Ady: Új idõk; Nyugat)

- mellettük volt hivatalos irodalom, de hivatalos szoc. sohasem létezett

- Litván György - Szûcs Ervin: a XX.sz. és a társ. elemzése

- Laczkó Miklós: a 2 VH közti mozgalmak elemzése

- új értelmiségi réteg egymásratalálása = 2. reformnemzedék (1.: 1848-ban)

- szoros kapcsolat az ellenzékiség és a szoc. között (a szoc. ekkor új tud.ág, amely ellentétes a hivatalos irodalommal)

- nagy hatás: Spencer (evolucionista szoc) fordítások, interpretációk készülnek

- 1906-ig társ-i bázis nélkül, szûk értelmiségi elit munkálkodása (saját maguknak)

- 1906 utáni változás:

- a társ-i helyzet polarizálódása

- az elképzelések az ideális Mao-ról (ezért azonosítják a polgári radikális irányzattal) radikalizálódás, balra tolódása

- Jászi Oszkár: "tények kellenek"

- Mo. feltérképezése beindult, valós állapotok leírása

- éles társ.kritika bekerülés a tanácsközt. áramlatába, néhányan szerepet is vállaltak nem kívánatos tud.ággá vált. (Jászi, Lukács György, Mannheim: emigráció)

- hosszú csend után Teleki Pál (eu-i szintû földrajztudós)

- a problémák intelligens és finom feltárása

- új mozgalmak forszírozása, cél: a vidéki Mo. életének feltárása = szociográfia, rendszerpárti formában, de azonnal radikalizálódik újra ellenzéki töltés, de ekkor már publikus

- csoportosítás

1. Mo-n belül (ezen belül Lackzó tipológiája szerint 2 áramlat):

A) hungarológia (magyarságtudomány)

- hivatalos, vezetõ körök pol-jához kapcsolódik

- etnográfiai ág (a népi kultúra maradványaival foglalkoztak: népszokások)

- nemzetkarakterológia (a magyar sorskérdésekrõl Szabó Dezsõ, Németh László)

B) szociográfia

- irodalmi szociográfia (szubjekt mûvészeti társ.rajz, pl: Puszták Népe)

- publicisztikai szociográfia (nem mûvészi, nem tudományos; direkt pol-i céllal íródik)

- tudományos szociográfia (majdnem szociológia; Erdei Ferenc, Bibó István)

- fõ vonulat: falukutató mozgalom. Felismerés: a paraszti társ. válságban van, a parasztkérdés megoldása nélkül 0 társ-i megújulás. Válság gyökere:

- megkésett polgárosodás

- polgárosodás túlságosan elõrehaladott

- ezenk kívül város- és munkásszociográfia; iskola- és bérházszociográfia

2. Mo határain kívül (Felvidéki Szavalókör; Erdélyi Fiatalok c. folyóirat)

- 30-as évek: Magyarország Felfedezések c. sorozat (Mo-t tíz részre osztják, de csak 3 készül el)        

- 60-as évek témái: jövedelemkülönbségek, urbanizáció, idõmérleg

Durkheim után a 2. VH-ig

- gazdi háttér: megszilárdult a kapitalista rend

- 1. VH után:

- háború traumája

- szélsõséges pol-i áramlatok megerõsödése (így lehet tudatilag feldolgozni)

- rengeteg gondolkodó emigrált

- európai szociológia visszaszorult, súlypont az USA-ba, csak a 2. VH után születik újjá Eu-ban

- a kor 2 jelentõs gondolkodója:

- Polányi Károly (gazd-i antropológus, munkái korábbi társ-k elemzésén alapultak)

- 2 fontos kategóriát fejleszt ki (ma is használatosak), szerinte nem a piaci mechanizmus az egyetlen gazdálkodási forma, hanem a

- reciprocitás (csere: munkáért munkát; 60-as évek Mo-a)

- és a redisztribúció is (a társ. által megtermelt jövedelmeket elvonom, majd újra elosztom)

- a gazd-t is a társ-ba beágyazottan kell vizsgálni (kapcsolatok rendszere)

- Mannheim Károly

- a tudásszociológia alapjait veti meg

- legjelentõsebb mûve: Az ideológia és utópia

- az ideológiák a társ. uralkodó csoportjainak érdekeit szolgálják, azt legitimálják; az oktatási rend az ideológia átadását szolgálja; ilyen értelemben az ideológiák konzervatívak, mivel az épp fennálló rendet szolgálják

- utópia: mindig változást elõsegítõ tényezõk; az elnyomott rétegek céljait fogalmazzák meg

- az egyetlen osztály az értelmiség: szabadon lebeg, nem kötõdik sehova sem, a fejlõdés érdekeit képes megfogalmazni (az a lebegés a szocializmusban valósult meg az értelem háttérbe szorítása miatt)

- szabad lebegõ értelmiség csak olyan rendszerben lehet, ahol nincs diktatúra, de állami beosztástól független megélhetést nagyon nehéz biztosítani

- az értelmiség nem egységes, hanem differenciált

(- gondolat továbbvitele: 1968: a fiatalság a szabad osztály, mert még nincs ideológiai háttere igazán forradalmár osztály)

- végiggondolta, hogy az emberi társ. miként kerülheti el a totalitárius berendezkedést

- Mannheim tanítványa: Elias (A civilizáció fejlõdése c. munkája)

- azt tekinti végig a történelemben, hogy a társ-t szabályozó külsõ erõk hogyan változnak belsõvé

- a külsõ kényszer egyre inkább belsõvé válik, az emberek szégyent éreznek, ha ezeket a szabályokat nem tartják be

- hol van az optimális határ, ahol kell egy szükséges külsõ szabályozottság és egy belsõ szabadság egyben

- funkcionalizmus (Comte, Durkheim): vmely társ-i intézménynek azt a szerepét vizsgálomm amelyet az egész társ-ban betölt (Durkheim ilyen alapon vizsgálta a vallást)

- korai funkcionalista: Parsons

- korai szakasza: kölcsönhatás-komplexum (egyén és környezet, ill. egyén és többi egyén között). Prob: a tartós mûködés feltétele szerinte a kölcsönhatást szabályozó értékek állandósága

- majd AGIL-séma: rendszer és környezet közötti közvetítés elemei:

- rendszer alkalmazkodása a külsõ környezethez

- rendszer céljainak megvalósulása

- rendszer elemeinek egységesülése

- rendszer lényegi struktúrájának fennmaradása

- Malinavski (antropológus)

- bennszülöttekkel élt, együtt, ennek során számos logikátlan dolgot tapasztalt (pl: karperec-csere) semmilyen jelenség nem érthetõ meg, ha azt nem az egészben betöltött funkciója alapján vizsgálom

- Merton (indiánok közösségét vizsgálta): több fajta funkció (szervezeti funkciók is)

- manifeszt funkció: tudatos, szándékolt

- látens: nem szándékolt, de bekövetkezik

- diszfunkció: szándék ellenére következik be

(- pl: esõtánc: manifeszt funkció: hogy essen; látens: közösségi együttlét fenntartásam a társ-i kohézió megfogalmazása)

A rendszer és a struktúra a társadalomban

- rendszer: egyidejûleg létezõ és együtt változó szociális egységek közötti dinamikusan változó kapcsolat, cél az egyensúly

- Znaniecki: kzp-ban az érték (elvárások)

- Henderson: kzp-ban az érzelmek

- társ. belsõ tagoltságának megfigyelése:

- dinamizmusán keresztül, cél a társ-i struktúra feltárása

- a társ-i rétegzõdés megfigyelése (kzp-ban az egyenlõtlenségek)

- társ-i rétegzõdés (elvi megegyezés alapján):

- az egyének hierarchikus rangsorolásának módja (hierarchia: nem szükségszerû, hogy a társ. hierarchikus rétegzõdést írjon le). Empirikus adatok elemzése alapján egy konkrét társ. adott idõszakban fennálló viszonyaiból alkotott szerkezeti kép.

- társ-i struktúra: itt nincs általános elvi megegyezés a fogalom tekintetében

- 1. történetfilozófiai struktúraelméletek: a társ. mûködésének történeti logikája

- 2. rendszerelméleti struktúraelmélet: a társ-i struktúra, miny a szociális rendszer struktúrája

- R. Merton: a szerepek és pozíciók alapján behaviorista felfogás (térbeli elrendezõdés)

- Parsons: értékek és normák intézményesültsége, objektiválódása

- Lenski, Blan: a társ-i struktúra sokdimenziós tér, ami a társ-ban élõ egyének különbözõ, differenciált dimenziójából áll össze

- volt szocialistáknál: a társ-i tagolódással kapcsolódott össze (Marx)

- Kolosi:

- miként mûködik a társ? (a struktúra fogalmát fedi le)

- hogyan differenciálódik a társ? (rétegzõdés fogalmát fedi le)

- szociológiai tevékenységek a rétegzõdés feltárására:

- az egyenlõtlenségi rendszerben elfoglalt hely alapján kategorizál

- a státuszcsoportok közötti különbségek vizsgálata (státuszpozíciók, pl: lakás, életmód, kultúra, érdekérvényesítés szerint)

- USA: stratifikációs szociológiai kutatás: beosztás jövedelem alapján: társ-i szerkezet kivetítés (alsó-, v. felsõ középosztály, stb)

- Mo: munkamegosztás szerinti struktúraképzés, majd a 60-as évek végétõl a képzettség és a végzettség bevonása is

- struktúra ált. fogalma: az elemek viszonyának az a rendszere, ami magába foglalja az elemek közötti kapcsolatok elveit, módját, mechanizmusait.

- társ-i struktúra: ha a társ-at egésznek tekintjük, akkor a struktúra az emberi viszonyokban megjelenõ szerkezet, amelyben benne van a termelõ tevékenység, az ezt szabályozó érdekviszonyok, és a pol-i intézményesültség

- formációelméleti megközelítés:

1. ált. jellemzõk vizsgálata (pl.: feudalizmus)

2. az adott társ-ban hogyan fejlõdtek ki

- rendszer és struktúra el nem választható egymástól

- rendszer: hogyan differenciálódik

- önmagában is vizsgálható + vizsgálható, hogy miben ragadhatók meg a társ-ban lévõ különbségek; le kell írni, hogy mit értek társ-i hátrány alatt, ill. hogy mi alapján tekintek egy réteget kiváltságosnak leíró jellegû kutatás, pillanatfelvételt készít. Ha ugyanezt a vizsgálatot késõbb végzem képes vagyok meglátni a fejlõdést

- struktúra: hogyan mûködik egy társ.

- struktúravizsg.: miért éppen így változik a társ. Ha változik mikor, miért, hogyan változik

- társ-i struktúra: nem lehet direkt módon vizsgálni, elemzõ kategória; a folyamatok lényegére kérdez rá, nem eloszlási jellegû, hanem relációs viszonyokar vizsgál. Kérdése: mi mivel függ össze, és ez hogyan hat az egészre.

- rétegzõdéselmélet nincs, mert ami már az lenne, az maga a struktúra

- rendszer és struktúra kapcsolata:

- egymástól el nem választhatók

- a rendszervizsgálatok adják az empírikus anyagot a struktúravizsgálathoz

- a struktúra meghatározza a rétegzõdést; de a változás minden pillanatában adott a rétegzõdés, a rétegzõdés körülményei adott hátteret adnak a struktúra változásához egymás adottságai

- a magyar társadalom

- Erdei Ferenc (2 Vh között): kettõs struktúra (rendi, nemzeti, történelmi; ill. egy modern polgári társ. Élén: a vállalkozók). A parasztság a nemzeti lét alatt él. Az agrártás. problémája kulcsprob.

- 1945 után: sztálini modell: a termelõeszközökhöz való viszony alapján 2 osztály és egy réteg van.

-1. osztály: munkásság (állami tulajdonon keresztül tulajdonos)

-2. osztály: tsz-i parasztság (tsz-eken keresztül tulajdonos)

- réteg: szellemi munkát végzõk, értelmiség + kulákok, kiskereskedõk (el kell tüntetni õket)

- Ferge Zsuzsa: rétegzõdéskutatás

- a foglalkozások felõl vizsgálja a társ-at:

- vezetõ rétegek

- értelmiségi rétegek

- szellemi foglalkozásúak

- munkásság, 3 rétege:

- szakmunkás

- betanított munkás

- segédmunkás

- parasztság

- nyugdíjasok

- eredménye: léteznek nagy különbségek a társ-ban, ezek a különbségek még nagyobbak, ha nem csupán a jövedelmeket vizsgáljuk, hanem a lakásviszonyokat, a tartós fogyasztási cikkeket, v. a kulturális tõkét. Az egyes rétegeken belül is vannak nagy különbségek pl: a vezetõ értelmiség és az irodista; a szakmunkás és a segédmunkás között nem áll a 2 osztály 1 réteg elmélet

- 80-as évektõl: újjászületõ mgnszektor

- bürokratikus koordinációs redisztribúció (a pol-i hatalmi centrumban kitalált elvek alapján történõ újraelosztás a szocializmusban). Most új helyzet: a mgnszektor kialakulásával új struktúraképzõ kzp lépett be, ez függetleníteni akarja magát a pol-i hatalmi centrumtól, mint elosztótól.

- Konrád György: kettõs piramis (L alak): vállalkozói szféra + pol-i hat-i redisztribúció

- az 1981-es Kolosi-féle rétegzõdésvizsgálat

- nem csak a foglalkozástól függ a rétegzõdés. A befolyásoló tényezõk 7 dimenziója

- fogyasztás (élelmiszer, szolgáltatások igénybevétele)

- kultúra, életmód (olvasási szokások, iskolai végzettség)

- érdekérvényesítés (társ-i, pol-i funkciók betöltése, munkahelyi biztonság)

- lakás (méret, komfortfokozat)

- lakóhely (város v. falu, kerület v. kzp)

- anyagi színvonal (jövedelem nagysága, betétállomány)

- munkamegosztásban elfoglalt hely (presztízsskálán elhelyezve)

- minden egyén esetén megnézte, hogy a 7 dimenzió mentén milyen pozíciót foglal el egy 1 és 7 között számozott skálán. Kihozta azokat a csoportokat (12), amelyek a 7 dimenzió figyelembe vételével azonos helyet foglaltak el:

- elit családok (7 dimenzió szerint a legjobb helyzetben)

- elit: a társ-i elõnyök megszerzése szempontjából a legjobb helyzetben lévõ csoport

- városias felsõréteg (csak lakáskörülményekben rosszabb az elitnél)

- falusias felsõréteg (lakóövezet rosszabb)

- fogyazósztói magatartású kzpréteg (anyagi és érdekérvényesítési lehetõségek kisebbek)

- városias jómódú munkások (elit szakmák)

- rossz anyagi helyzetû kzpcsoport (átlag alatti anyagi viszonyok)

- falusias kzpcsoport (lakás, lakókörnyezet rossz)

- érdekérvényesítõ alsócsoport (csak a mhely-i érdekvédelem a jó)

- szakszervezeti vezetõk, 0 anyagi elõnyök

- jó anyagi helyzetû falusias csoport (jó anyagi helyzet a háztáji gazd. miatt)

- városias alsócsoport (pl: jól felszerelt lakótelep)

- enyhén deprivált rétegek

- depriváció: vmitõl való megfosztás, ami a társ. többi rétege számára meg van

- halmozottan hátrányos helyzetû réteg (öröklõdik!)

- csonka család anyagi hátrány betegség, alkoholizmus

- alacsony iskolázottság rossz munka

- jellemzõi Kolosi modelljének:

- szûk elit és nagyobb deprivált réteg közötti népesség

- abszolút szóródás: a kzpnél lefelé elhelyezkedõ rétegek

- leszakadó rétegek aránya megnõ

- nõtt az önállóak aránya is (piacgazd-ra való áttérés), de a vállalkozók nagyrésze kényszervállakozó

- a rendszerváltás hatásaként megjelenik a szegény (a létminimum alatt élõ)

Elitelméletek

- a megszakított polgárosodás (Szelényi Iván)

- 1949: pol-i rendszerváltás tul.viszonyok átalakítása = megszakad a fellendülõ polgárosodás (megõrzik vállalkozói kultúrájukat = kulturális tõke)

- 70-es évek enyhülése folytatják ahol abbahagyták

- 2. gazd. kialakulása: nem ez hozza létre a rendszerváltást, nem ezekbõl lesz az új gazd-i elit (70% már a szocialista érában is menedszer)

- politikai kapitalizmus (Lengyel L.)

- 1956 után a pol-i hat enged teret a társ-nak (kevés lehetõség gazd-ban, kultúrában)

- alkutémák: a pol-i hat. biztos dolgaira nem lehet rákérdezni, azt tudomásul kellett venni

- a szociális gazd-i rendszer életképtelen külföldi hitelek eladósodás, függõhelyzet

- tul.szerkezet átalakítása:

- új gazd-i mechanizmus

- gazd-i reformok

- pol-i kapitalizmus: a pol-i tõkét tulajdonosi tõkévé próbálják átalakítani

- Staniszkis

- homogénnek feltételezi a társaságot (pedig több érdekcsoport volt jelen megosztott volt)

- nem látják be, hogy az elõnyökhöz hátrányokon keresztül lehet jutni

- Hankiss Elemér: Nagykoalíciós elmélet

- a régi hat. egy részének sikerült. Az új elit 4 csoportja:

- régi pártbürokrácia csúcsa

- állami bürokrácia fiatal, tehetséges, képezett elemei (érdekük a változás)

- nagyvállalatok menedzserei

- legsikeresebb vállalkozók

- Szalai Erzsébet: Technokrata kontinuitás

- kzp: nagyvállalatok (foglalkoztatás, állami jövedelem felemésztése szempontjából)

- technokrata kontinuitás hasonló Hankis elméletéhez, de:

- pártbürokrácia elkülönül:

- régi pol-i elit

- új pol-elit (50-70-es években pol-ilag megbízható, 80-as években vezetõváltás: szakmai szempontok, hozzáértés)

- új elit: az fenti új pol-i elitbõl jön létre

- kezdettõl fogva kiismerte a 2. gazd. lehetõségeit

- 80-as évek: a privatizáció következtében tulajdonosi helyzetbe jut tõkefelhalmozás

Mobilitás

- általános értelemben: változás, elmozdulás

- szociológiai értelemben: olyan változás, amely az egyén társ-i helyzetének változására utal. Társ-i helyzet: bonyolult, sokszálú

- buktató: a társ-i helyzetváltoztatás nem feltétlenül felemelkedést jelent

- klasszikus mobilitás a szociológiában: foglalkozásban bekövetkezett változás

- alapfogalmak:

- intergenerációs mobilitás: generációk közti mobilitás, az az elmozdulás, azmi a szülõk társ-i helyzetéhez képest jellemzi az utódot

- intragenerációs: az az elmozdulás, ami az egyén életútjához tapad, a saját magához képest történt vmilyen elmozdulás

- házassági mobilitás: egyik fél (ált. a nõ) életében a házasság révén történik változás, ált. emelkedés

- strukturális mobilitás: az a fajta helyzetváltoztatás, ami a társ-i szerkezet átalakulásához kapcsolódik (modernizáció és elõidézheti); vannak olyan rétegek, amelyek eltûnnek, újak keletkeznek: pl: 1945 után a nagybirtokos arisztokrácia eltûnése, a munkásság felduzzadása

- cirkuláris mobilitás: helycserés változás (annyi lép ki az egyikbõl, mint amennyi a másikba belép)

- a foglalkozási mobilitás nagy volt a szocializmusban a szoc. azt vallja, hogy nyitott a társ.

- egyenlõtlenségek aszerint, hogy milyenek az elõnyökhöz való hozzájutás esélyei

- különbözõ társ-i pozíciókhoz egyenlõtlenségek tapadnak;

- különbözõ rétegek egy elõnyösebb rétegbe jutási esélyei különböznek

- helyzet és esély különbözõsége (ennek konzerválódása, vagy nyitottsága)

- a mobilitás nagy száma a nyitott társ-kat jellemzi minél kisebb a mobilitás, annál kisebb a nyitottság

- Ossowski: a szocialista társ. mobilitását vizsgálta elméleti szinten. Amikor a szocialista társ. azt hirdeti, hogy nagy a mobilitás és ez az egyenlõség felé halad, akkor ez nem a pol, hanem az iparosítás eredménye (A Marshall-segély igénybevétele esetén a mobilitás ugyanilyen nagy lett volna)

- Marx: a mobilitásnak konzerváló hatása van, ahol lehetõvé teszik a felemelkedést, ott ez az adott rendszer stabilitásának irányába hat

- USA: bérmunkás lét átmeneti állapot, hosszú távon nem léteznek bérmunkás tömegek, osztályöntudat nem alakul ki

- minden társ. önképében jelentõs helyet foglal el, hogy a társ. nyitott esélyegyenlõség van

- polgári társ: elvileg jogilag esélyegyenlõséget teremt, a mobilitás akadályai elhárulnak, a társ-i egyenlõtlenség kis csatornákon keresztül valósul meg

- Bourdieu: kulturális tõke; kulturális dimenzióban fõleg megvalósul az esélyegyenlõség

- a társ-i helyzetre milyen hatással van a mobilitás?

- általában a társ-i különbségeket enyhíti

- Parsons: a mobilitás nagysága elfogadhatóvá teszi a társ-i egyenlõtlenségeket

- a társ-i egyenlõtlenségeket 2 dolog teszi elfogadhatóvá:

- ha ebbõl a társ. minden tagja hosszú távon profitál (pl: modernizáció ára). Elhibázott gazdpol-i döntéseket is ezzel lehet indokolni

- ha mindenkinek egyenlõ esélyei vannak, nagy a mobilitás esélyegyenlõséget ad. Egyenlõtlenségek nem fognak megszûnni, viszont nem az adott vagyoni osztályba való születés lesz a meghatározó, hanem a kultúra, mûveltség, szakképzettség nem konzerválódik a társ.

- magyar kutatások: kultúrához is tapadnak generációs kötöttségek, sõt itt a legkisebb a mobilitási szám

- az iskola növeli az esélyegyenlõtlenségeket (tömegiskola: nem áll módjában korrigálni)

- kamatozik: akinek kulturális tõkéje van jobban tud érvényesülni, jobban tud élni helyzetével

- magyar társ-ban a kulturális tõke (végzettség, mûveltség) jellemzõsége nõtt

- Róbert Péter: a mobilitás foglalkozás kategóriája csak az egyik, emellett a mobilitásban van még kulturális, vagyoni, és iskolázottsági dimenziói is

- 3 jellemzõ:

- státuszokban meglévõ inkonzisztencia

- a foglalkozási mobilitás a mai napig magas, de nem egyirányú mozgások figyelhetõek meg ha a különbözõ dimenziókat együtt vizsgálom és azt nézem, hogy mekkora változás zajltt (attól, hogy vki elvégez egy iskolát, lehet hogy magasabb beosztásba kerül, de a többi dimenzióban visszalépés történhet. Pl.: bérpol: értelmiségi pályákon nem lehetett magasabb a bér = ellentétes irányú mozgás: magasabb beosztás mellé ellentétes jövedelmi mozgás társult.

- státuszinkonzisztencia: azt a helyzetet írja le, amikor a változás különbözõ irányai vagy kioltják egymást, vagy lejjebb csúszást eredményeztek (Mo.: mobilitási inkonzisztencia)

- státuszmobilitás (tágabb és szûkebb, mint a klassz. foglalkozásmobilitás)

- tágabb: egyéb csatornák figyelembevétele. Státuszdimenzió: olyan képzeletbeli szerkezet, ami az egyén származási helyzete és a vizsgálatkori helyzete közötti összefüggés mutatja meg

- zártabb: a csatornák kiolthatják egymás hatását, kisebb mobilitási mutatót kapunk

- az egyenlõtlenségek különbözõ csatornákon mutathatók ki: ha egyiken belül nagy a mobilitás, az egészet vizsgálva kicsi mobilitás lesz a végeredmény (magyar vonatkozásban: a kulturális tõke erõsen generációkhoz kötött)

1) foglalkozásban: nagyarányú mobilitás, szülõi aspirációk jelennek meg (anyagi áldozatok árán is). Legszélesebb mobilitási csatorna

2) vagyoni csatorna: jóval keskenyebb változás. A vagyoni tõke átörökítése pol-i korlátokba ütközik (pl: gyárat nem, csak mgnjavakat lehetett örökíteni). Szülõi indíttatás a munkában

3) kulturális tõke: egyértelmûek az esélyegyenlõtlenségek (elit iskolák, tagozatos osztályok): nincs egyenes összefüggésben az iskolázottsággal, néha direkt ellene hat.

(- konzisztens mobilitás: a változás minden dimenzióban egyirányú

- enyhén inkonzisztens mob: az egyik dimenzióban változás, a másikban nem

- erõsen inkonzisztens: ellentétes irányú mozgások, eredõjük a helybenmaradás)

- ahogy ezeket a társ. szubjektíve feldolgozza

- mindenki a számára legfontosabb mobilitást érzékeli (2. gazdaság: a felemelkedés lehetõsége annak, aki be tud kapcsolódni)

- lefelé mobilitás: nagyon hosszú ideig el tudta takarni az egyenlõtlenséget (80-as évek 2. felének tömegélménye: a lehetõségek bezárultak, megkezdõdött a lefelés csúszás. A magyar társ. a 80-as évek végéig nyitottnak mutatkozott az iskolai és a foglalkozási mobilitás terén, zártnak az anyagi és kulturális mobilitás terén.

- szocializáció: a társ-i lénnyé válás folyamata, amely során az egyén a számára adott környezetben felveszi mindazon információkat, amelyek segítségével be tud illeszkedni a társ-ba. (magatartást befolyásol elsõdleges csoport és másodlagos, pl: etnikum, életkor, csoport is)

- enélkül az egyén nem tudja kibontakoztatni társ-i kvalitásait a társ. naponta reprodukálódik fizikai és kulturális értelemben is.

- a szocializáció maga az a folyamat, amely révén a társadalom kulturálisan tud reprodukálódni

- a szocializáció pozitív, értékalkotó folyamat, mely során lappangó képességeink aktívvá válnak

- illeszkedési folyamat: az ember társ-i termék, a társ. emberi termék.

- magatartásirányítás
- objektív eszközök (hierarchikusak):

- magatartási szabályok, normák (jogszab, erkölcs, vallás)

- ismétlõdnek

- írott, v. íratlan

- általánosak

- némelyik szankcionált

- ált. hipotetikusak (ha, akkor)

- ideálok, értéke, érdekek rendszere

- jelrendszerek

- közvélemény (a társ-i tudat egy-egy társ-i jelenségre koncentráló, értékelõ kifejezési formája. Feltétel, hogy fontosnak tartsa a kérdést)

- propaganda, manipuláció tudatosan formálhatja

- szerepe: döntésbefolyásolás, tanácsadás, döntéshozó

- a közvéleménykutatás 3 elõfeltevése (posztulátuma):

- mindenkinek van véleménye

- minden vélemény egyenértékû

- közmegegyezés van a kérdésfeltevést illetõen

- tömegkommunikáció (hatékonyság függ a forrástól, a közlés módjától, a hallgató véleményétõl való eltérés foka)

- kétlépcsõs elmélet: a hallottakat megbeszélik a mikrokörnyezettel

- Festinger: kognitív disszonancia (egymással szembenálló tudattartalmak: pl. dohányzik az, aki tudja, hogy ez káros)

- feszültség, cél ennek csökkentése = a kognitív disszonancia redukciója

- objektív világ eltorzítása (nem veszünk tudomást vmilyen tényrõl)

- az álláspontunkat megerõsítõ érvek kiválasztása

- kognitív eszkaláció (erõs belemerevedés x álláspontba)

- visszavonhatatlanság érzése

- önmaga elfogadása

- elõítélet

- alapjai:

- attitûd: az egyén értékelõ beállítódása (vélemény + érzelem)

- sztereotípia: túlzott, v. hamis, de az ember tájékozódását megkönnyítõ jelenség

- attribúció: okot feltételezünk és ebbõl következtetést vonunk le olyan jelenségre vonatkozólag, melyrõl nincs elég infónk

- stigmatizáció: külsõ jegyek alapján alkotott ítélet

- okai:

- pol-i, gazd-i konkurenciaharcban megjelenõ konfliktus

- bûnbak-keresés, bûnbak-képzés (áthelyezett agresszió)

- személyiség szükségletei (fõleg autoriter esetén)

- konformitás: mások elvárásának megfelelõ véleményalakítás, cselekvés. Ok lehet:

- jutalom elnyerése, v. büntetés elkerülése (behódolás)

- belsõ szükséglet (azonosulás)

- internalizáció (befolyásoló vélemény beépítése a saját értékrendszerbe)

- szubjektív eszközök (személyiségi összetevõk): ösztönök, biológiai szükségletek, belsõvé tett normák

Csoportok

- társ-i nagycsoport (életkor, nem, jövedelem szerinti statisztikai csoport): a társ-i makrostruktúra része

- társas kiscsoport (személyes kapcsolatokon alapuló csoport, közös cél, együttes tevékenység, egymáshoz való kapcsolódás, funkcionális kötelékrend): a társ-i mikrostruktúra része

- legtágabb értelemben csoport: ha tagjai között társadalmi interakció és kommunikáció áll fenn)

- csoportfajták (Cooley)

- elsõdleges (pl. család, baráti kör), informális: egyéni igényt elégít ki

- másodlagos (pl. munkahely), formalizált: társ-i igényt elégít ki

- Olson szerint a csoport lehet

- exluzív: minél kevesebb tag, annál nagyobb haszon

- inkluzív: minél több tag, annál nagyobb haszon

- a csoportkutatás irányzatai

- Human Relations (Mayo): személyes megközelítésen a hangsúly (Hawthorne-kísérlet)

- szociometria-elmélet (Moreno): egy-egy csoporton belüli tagok egymáshoz fûzõdõ kapcsolatait deríti fel (csoportalakzatok: abszolút, kör, lánc, Y, X)

- csoportdinamika (Lewin): egyén és csoport viszonya, csoportcélok és egyéni célok kapcsolata. Vezetõi stílusok Lewin szerint: autoriter, demokratikus, anarchikus

- a csoportot determinálja:

- munkamegosztás

- érzelmi viszonyok

- csoporton belüli kommunikáció

- tekintély, egyes hatalmi elemek megléte, v. hiánya, ez alapján (szankció)

- norma és értékképzõ funkció (konformizmus)

- szervezet: formalizált, hierarchizált struktúrával rendelkezõ másodlagos csoport, benne elsõdleges csoportok alakulnak ki. Mûködését meghatározza a társ-i input (a szervezetet körülvevõ közeg); õ maga a kibocsátott végeredménnyel (társ-i output) hat vissza a környezetre

- a szervezet célja:

- Parsons: a szervezet tevékenysége a társ-i cél (harmónikus társ)

- kritikusai: a szervezetek saját szükségleteiket jelenítik meg célként (nem harmónikus társ)

- szervezet belsõ struktúrája: a szervezeti státuszokhoz kapcsolódó szerepek szerint

- a szervezetszociológia irányzatai

- klasszikus szervezetelméleti iskola (Taylor): kzp-ban a munkamegosztás, a formális szervezet (az ember szinte gép)

- bürokratikus szervezet ideáltipikus elemzése (Weber): bürokratikus szervezet szükségessége, materiális racionalitás

- Human Relations (Mayo), kzp-ban az emberi viszonyok (nevezik behaviorista iskolának is)

- Parsons-féle rendszerszemlélet: társ-i jelenségek és szervezetn belüli folyamatok együtt hatnak. 4 fajta társ-i szervezet:

- társadalmi forrásokat biztosító

- társadalmi célokat elérõ

- társadalmi koordinációt biztosító

- kulturális mintákat létrehozó, átörökítõ

- Merton: 3 szervezeti funkció (lásd fenn)

- Crozier: a szervezetnek is alkalmazkodnia kell a társ-i környezet megváltozásához, különben a "hivatal packázása" lesz jellemzõ, hatalmi pozícióból fog tárgyalni az ügyféllel

A deviancia

- deviancia: az elfogadott társ-i normáktól eltérõ magatartás (az elutasító reakciót a társ. különbüzõ képpen fejezi ki)

- számszerûség szerint lesz vmi deviáns

- szokásosan deviáns: öngyilkosság, bûnözés, alkoholizmus, kábszer, mentális zavarok

- Durkheim anómia-elmélete (Az öngyilkosság c. mûvel alapján)

- az öngyilkosságot társ-i tényként vizsgálja

- ok: túl laza v. túl erõs társ-i kapcsolatok

- anómia: norma nélküli állapot, a nagy változások elértéktelenítik az addig igazodást segítõ szabályokat (pl: az elérhetõ célok kijelölése miatt senki nem akart eddig elérhetetlent)

- öngyilkosság fajtái:

- egoista (gyengén integrált társ-ra jellemzõ)

- altruista (túlazonosulást követelõ társ-ra jellemzõ)

- anómiás (ok: vágyak korlátlanul maradása, normák szabályozó erejének csökkenése)

- Merton anómia-elmélete

- a deviáns viselkedés éppúgy a társ-i struktúra terméke, mint a normakövetõ magatartás

- a két strukturális összetevõ (célok és érdekek; a célok elérésének intézményesen biztosított útja) egyensúlyhiánya: anómia öngyilkosság

- anómia-tipológiája (társ-i reagálások, szerep-magatartások szerint)

- konformizmus (cél ész eszköz OK)

- újítás (cél OK, eszköz nincs meg)

- ritualizmus, szabályokhoz való ragaszkodás (cél nem OK, de eszköz megvan)

- visszahúzódás (nem tolerálják, eszközök sem OK)

- lázadás

- szociológiai elméletek a devianciáról

- Znaniecki (lengyel), munkatársa: Thomas

- Eu és az USA között ingázik

- A lengyel paraszt Amerikában c. mûve. Kérdés: miért van az, hogy az emigrált parasztok nagy csoportja lesz deviáns? (azt vizsgálja, hogy milyen, ha az embert kiszakítják környezetébõl)

- az ember 4 fontos vágya:

- elismertség iránti vágy

- új tapasztalatok szerzése utáni vágy

- biztonság iránti vágy

- körülmények alakítására való képesség

- Znaniecki és Thomas önéletrajz-írásos módszerrel dolgoztak, majd ezeket kielemezték:

- nem csak az a fontos, hogy objektív helyzete hogyan változik kívülrõl, az életérzését az határozza meg, hogy a környezete õt hogyan látja. Definiált helyzet: ahogy õ érzékeli saját helyzetét mások visszajelzései alapján ("bevándorolt polák")

- egy nép indentitási rendszere sajátos logika, egy gondolati rendszer alapján áll, amíg ez nem dõl össze, addig az adott nemzet él

- ingázók: hasonló tapasztalatok figyelhetõk meg, a környezetbõl való kiszakadás deviáns magatartás felerõsödése

- USA: fejlõdés, fõleg az empírikus módszerekben (eddig a társ. mint egész, most az egyén a kzp-ban, majd ezt követi a rendszer maga)

- eredet azonban Eu-ban

- nagy elméletek alkotása helyett aprólékos kidolgozottság

- chicagoi iskola: városökológiai irányzat (két jelentõs képviselõje: Park, Burgess: The City)

- mely városrészekhez milyen tárts-i problémák kötõdnek?

- városszervezési problémák

- deviáns magatartások problémája

- Lyna házaspár: a longitudinális vizsgálat kidolgozói

- a vizsgálat elvégzését annak megismétlése követi 5-10-15 év múlva, így a következõ válaszok kaphatók:

- hogyan alakult a szocializáció?

- mik voltak az állandó és változó tulajdonságai

- kisvárosban vizsgálták, hogy hogyan alakul a helyi hierarchia (a legtekintélyesebb polgárok felsorolását kérik, ez különbözik a vagyoni rangsortól párhuzam Weberrel: az osztályok mellett rendek is vannak

- megállapítás: mások az életszervezõ tényezõk, mint a nagy szabadság idõszakában

- devianciák Mo-n

- alkoholizmus (szociológialiag: akinek ez családjában, emberi kapcsolataiban súlyos problémát okoz)

- becslés: a májzsugorban meghaltak számából felszorozva = alkoholisták

- ok: hátrányos társ-i helyzet, tanyasi T-n a legnagyobb, egyéni feszültségek

- drogfogyasztás

- 60-as évek óta nagyobb arányban (szipuzás, majd rendszerváltás után kemény drogok is)

- öngyilkosság

- pszichológia szuicidogén v. nem szuicidogén között tesz különbséget

- szoc.: társ-i tényezõk vizsgálata

- 30-as évek: sok, 2.VH után csökken, 60-as években emelkedik, 80-as években csökken.

- 70% férfi, fõleg középkorúak, NY-Mao-n kevesebb mint a többi részen; inkább fizikai, mint szellemi dolgozók

- ok: alkoholizmus, civil társ. hiánya, személyközi viszonyok csonkasága

- bûnözés

- folyamatosan emelkedik, nõ a fiatalkorú elkövetõk aránya

- függ: a jogi kodifikációktól, jogalkalmazástól, nyomozati hatóságoktól

- látens bûnözés magasabb a magasabb státuszu társ-i rétegek esetében

- rétegspecifikus: a klasszikus bûncsel-eket a rosszabb társ-i helyzetû rétegekbõl követik el inkább (bûnelkövetés családi reprodukciója)

- cigányok aránya magas (mert arányuk a lecsúszott rétegekben is magas)

- mentális betegségek

- más önpusztító devianciákkal szoros a kapcsolata

- Mo. egynegyede a társ-nak neurotikus tüneteket mutat (nõk és szakképzetlenek aránya magasabb, férfiak között a vezetõ beosztásúak, T-i eloszlás az öngyilkosságoknak megfelelõen)

Szocializáció

- interdiszciplináris fogalom (sajátos, illeszkedési folyamat)

- makrszinten: a társ-i reprodukció kulturális aspektusa

- egyén szintjén: társ-i lénnyé válás

- kulturális determinácó elmélete: egyoldalú beilleszkedés

- represszív megközelítés: emberellenes folyamat

- integratív megközelítés: pozitív folyamat

- két oldala: a kollektív minimum átvétele, ill. az individuum kibontakozása

- szakaszai:

- primér szocializáció (a szociális nagykorúságig tart, egyénbõl felnõtt, a szerzett ismeretek nem csak felhalmozódnak, de struktúrálódnak is; alapértékek rögzülése; modern társ: 17-18 év)

- direkt: maga a nevelés (tudatos info átadás)

- látens: nem szándékolt hatások is (az egyén társ-i formálódása, egyéni tapasztalatok leszûrése)

- pol-i szocializáció: hogyan alakul egy pol-i rendszerben az egyén és a politikum viszonya

- a szocializáció nem univerzális folyamat, nem garantálható eredmény, van rossz szocializáció is, mindenki szocializálódik (eltérõ kulturális és mikrokörnyezettel)

- infok származása: szocializáció közvetítõk (ágensek: társ-i normákat közvetítenek):

- elõbbi, v. utóbbi a döntõbb? (egymásra épülnek az infok)

- elõbbi: még 0 kritikai készség, akadály nélkül épülnek be (pl: család)

- utóbbi: átértelmezheti a korábbiakat

- fajtái:

- család (biológiai, pszichológiai szükségletek kielégítése): legerõsebb kapcsolatok (elõtérben az érzelmek)

- szociális rendszer (a hatalom fogalmakhoz bizalom, a szülõk iránti tisztelet kapcsolódik)

- referenciacsoport: az elsõ referenciacsoport, a gyermek érzékeli társ-i helyzetét

- szülõk közötti konzisztencia (ekkor a leghatékonyabb az attitûdök átadása)

- diszfunkció a családban: ha túl sokáig zárt (pl.: szekta), vagy túl nyitott

- meghatározó Mo-n:

- az értékátadás elbizonytalanodása (pl: 45 után)
- a kommunikációs struktúra átalakulása

- a konfliktuskezelés módja (80-as évek konfliktusai)

- kortárscsoport (elsõdleges csoport azonos korú és státuszú tagokból)

- egyenlõségen alapul

- leképezi a társ-t gazdagabb repertoár

- a szülõi befolyás gyengülésével erõsödik hatása

- elismerés és kritika nagyon hatásos

- lehet spontán csoport v. ifjúsági szervezet (pol-i nevelés célja)

- iskola

- direkt nevelõi szándékok megjelenése, néha írásban is

- szelektált, idealizált tananyag

- tanár: utánozási modell + külsõ társ-i elvárás. Hagyományos pol-i értékek átadása elvárt. Vezetési stílusához igazodik a kialakított attitûd: demokratikus demokrácia; tekintély alapú engedelmeskedõ

- rejtett tanterv: osztályban való szereplés = társ-i szituáció; iskolai értékelés; kiválasztási rendszer (engedelmesség, versengés)

- a társ. mikromodellje

- tömegkommunikáció

- minden ember életében jelen van + heterogén tömegek ugyanazt az infót kapják