online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 
 

 
 

 

 

MIKSZÁTH KÁLMÁN: A BÁGYI CSODA

irodalom

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
Petöfi Sandor forradalmi latomas költészete
Babits Mihaly
Ady Endre
Tóth Árpad 1886-1928
Az ODL-modellező nyelv
Edgar Allan Poe A műalkotas filozófiaja
 
 
 


MIKSZÁTH KÁLMÁN: A BÁGYI CSODA

Tételek:

   1. Elbeszélői és szereplői szólamok egy novellában

   2. Metonimikus és metaforikus történetalakítás a 19 – 20. század fordulójának

       Epikájában

   3. Anekdotikus történetalakítás az elbeszélésben

   4. A novella műfajána 838g64i k jellemzői egy tanult alapján

   5. Líraiság a romantikus elbeszélésben

Németh G. Béla Mikszáthot a magyar prózaírás egyik legnagyobb mesterének, Jókai mellett a legolvasottabb XIX. századi írónak nevezi. A magyar irodalmi hagyományokba mélyen gyökerező, azokból szüntelenül és sokféleképpen merítő próza a Mikszáth Kálmáné. Pályája kezdetén művei még romantikus ihletűek, de később fokozatosan halad a realizmus felé.

A századvég új irodalmi törekvései a prózában jelentkeznek erőteljesebben, a novella válik a kor reprezentatív műfajává. Mikszáth is ezt a „kis műfajt” választotta mondanivalója formájának. A régen várt írói elismerést számára a „Tót atyafiak” és „A jó palócok” című novelláskötetei hozták meg.

A megváltozott írói szemlélet s az ezzel összefüggő írói eljárások-drámaiság, pszichológiai analízis, lírai átéltség-egy újfajta novellatípus kialakulását eredményezik.

Művészetének két máig ható újdonsága: műfajilag az anekdota, tartalmilag a szigorú realizmus. Műfajilag feltámasztotta a sajátosan és eredetien magyar anekdotikus elbeszélést, a célja felé látszólagos kitérőkkel kacskaringózó, csattanóval végződő igaz történetet, amelynek Heltai Gáspár vetette meg alapjait. Másfelől a story (amerikai publicisztikai műfaj) szókimondó kegyetlenségével, realista szándékú igyekezetével mutatja be „Görbeország”lakóinak az életét.

Parasztábrázolásának az újszerűsége abban rejlik, hogy novelláiban a falusi emberek főhőssé lesznek (Jókainál még epizódszereplők), árnyalt lélekrajzot készít, bonyolult lelki konfliktusokat mutat be. Nem kívülről, hanem belülről nézi és ábrázolja hőseit. Erkölcsi tisztaság és emberi nagyság jellemzi őket.

Jellegzetes figurái közé tartozik a felvidéki paraszt, aki nem a szenvedő, nem a naturalista, hanem a patriarchális falu íratlan törvényei szerint él, ritkán lázad. Jelleme egyenes, érzelmei tiszták, szenvedélyei  nemesek.  A másik típus a különc (pl. Olej Tamás, Filcsik), aki öntörvényű egyéniség, és saját értékrend szerint él.

                                  

Mikszáth Kálmán: A bágyi csoda

A bágyi csoda a   palócok,  1882-ben megjelent kötetében látott napvilágot. Az elbeszélésben az anekdotikus szerkesztésmód és a népi életképszerű ábrázolás együttesen jelentkezik.

Ez a mű egy novella. Rövid, tömör, csattanóra épülő történet, amely az élet egy mozzanatát örökíti meg. Kevés helyszínen, rövid idő alatt játszódik a történet, és kevés szereplőt vonultat fel.

A novella egyszerre romantikus és realista, szerkezete pedig metonímikus és metaforikus. Maga a történet nem fedi azt a jelentést, amit a cím sugall,  a  történet egy asszony fogadalmának a megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a Bágy patak visszafelé folyni, mintsem ő hűtlen lenne a férjéhez. A „bágyi csoda” ennek a hűtlenségnek a metaforikus megfogalmazása. A metaforikus jelentést előkészítik a metaforikus összefüggések a szöveg szintjén.

Mikszáth ebben a novellában tanulta meg a sűrítés mesterségét. Ez annak köszönhető, hogy hiányoznak a részletező leírások, bár a novellában a természet még mindig aktív szereplő ( pl.a molnárné megcsalja a férjét, a víz kezd visszafelé folyni). Másrészt a ballada-stílusú elhallgatások is lerövidítik a szöveget. A szokatlan, nyitott befejezés is hozzájárul ehhez: az olvasóra bízza a befejezést, csakúgy, mint az ítéletalkotást.

Az elbeszélés bevezetőjében előtérbe kerül a Bágy patak, a patak leírásával kezdődik és zárul a mű, a természeti kép keretbe foglalja a történetet. A hirtelen felhőszakadás a hősök sorsának a változását sejteti. A pletykálkodó asszonyok gonoszkodó megjegyzése, a fehér vászon lebegése a szélben- szintén utalnak a végkifejletre. A visszafelé folydogáló patak pedig az asszony hűtlenségének néma tanújele.

Az alaptörténetben megjelennek kisebb történetek: a halottaskocsi elégetése, a pletyka, a fogadalom, Gélyi és a molnárlegény alkuja.

Népi életképpel kezdődik a mű: a malomudvaron őrlésre várakozó emberek beszélgetnek, pletykálkodnak egymás között. Ez a mozzanat a korabeli falusi élet megszokott jelenete. Az író realisztikusan ábrázolja ezt a környezetet, ironikus megjegyzéseket rejt a sorok közé,  cinkosan összekacsint az olvasóval, sejtet, utal, megszakít egy történetet, hogy az elejtett fonalat később felvegye és folytassa. Ez a magatartás a korlátozott tudású narrátorra jellemző, aki bár kívülállóként láttatja ezt a világot, mégis érezteti a személyes jelenlétét.

Mikszáth szubjekív elbeszélő. A történet számára másodlagos az elmondás beszédművészetéhez képest. a beszélő hangneme fontosabb az eseményeknél. Az írott szöveg a szóbeliséget próbálja meg utánozni. Belülről láttat, de a belső megközelítés  közvetett.  A központozási jelek (a három pont, a vessző) és az írószünet szintén a szóbeliséget próbálja utánozni. Ugyanezt a célt szolgálják a kérdő és a felkiáltó mondatok is.

Az időszerkezet is jellegzetes: jelen időben indítja az író a történetet, majd  ebbe beépülnek a múlt emlékkockái( Kocsipál Gyuri elégette a halottaskocsit, Klára fogadalma, Gélyivel való viszonyuk a múltban).Ezekhez az információkhoz részben az író, részben a szereplők révén  szerzünk tudomást. Az egyenes beszéd mellett a függő beszédre is találunk példát, és a szabad függő beszéd jelét is felfedezzük a műben (  a menyecske incselkedése).

 A novella néprajzi gyökerei a palóc világ szigorú értékrendjébe nyúlnak vissza, ahol a közösség véleménye, ítélete az egyetlen mérce.

A szereplők archetipikusak: Vér Klára  nemcsak hűtlen feleség,hanem a csábító boszorkány, akinek a veres haja a középkor hiedelemvilágába vezethető vissza, mint a gonosz jele. Kocsipál Gyuri szintén démoni erővel rendelkezik: kapcsolatot tart ember és alvilág között (  a kocsi elégetése). A csoda értelmezése is archaikus látásmódot feltételez, hiszen Gélyi János a sötét erőkkel szövetkezve és Vér Klári veres hajától megszédülve viszi véghez tervét.

Metonimikus vonásokat is találunk a műben, mint például a realisztikus helyszín, a szereplők bemutatása, az életképszerű ábrázolás és maga a történet. Romantikus a szerelmi szál bevezetése, a titok, a csoda, a vágy, a váratlan fordulat.

Nyelvét, stílusát nem a szókincse, hanem az ezzel való bánásmód, a mondat- és szófűzés sokféle változata minősíti. Lírai hangoltságú, a szubjektumot sokféleképpen kifejezésre juttató epika a Mikszáth-novella. Az epikait, a meseit és a lírait egymáshoz közelítő, a szemlélődő kívülállást és az átélést ötvöző próza.

           

Találat: 23051