|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Az állam fogalma és keletkezése. Az államkapcsolatok.
Az állam keletkezésének folyamatát a nemzetközi jog nem szabályozza, nincs elöírás, hogy az államnak milyen módon, milyen eljárással kell létrejönnie. Az új állam keletkezése jogi tény, vagyis bizonyos joghatások füzödnek hozzá. A nemzetközi jog akkor vesz tudomást az államról, ha már ténylegesen létrejött, ezért az állam keletkezése ténykérdés. Néhány esetben megfigyelhetö azonban a nemzetközi jogi kapcsolat, pl.: nemzeteket megilletö önrendelkezési jog az államkeletkezés alapja.
Nemzetközi szervezet is szerepet játszhat állam keletkezésénél pl.: ENSZ Közgyülés 1947.-ben határozatot hozott a Nagy-Britannia által mandátumos területként igazgatott Palesztina olyan felosztására, amely szerint létre kell hozni egy zsidó és egy arab államot.
Az állam keletkezés folyamata akkor tekinthetö befejezettnek, ha az állam valamennyi fogalmi eleme ténylegesen létrejött. Az államiság alkotójegyeit az ENSZ Alapokmánya sem tartalmazza, pedig csak olyan emberi közösség pályázhat ENSZ tagságra, amely államot alkot.
A nemzetközi szokásjog é 313e49d s az 1933. évi montevideói egyezmény, mint regionális amerikaközi jogszabály alapján az állam fogalmi elemei a következök:
1.Állandó népesség, mely az állampolgárok összességét jelenti, amely több népet foglalhat magában és nagysága nem meghatározott (ritka a nemzetállam).
2.Meghatározott terület, állandó (nomád nép nem lehet állam); de a nagyság közömbös, és az sem szükséges, hogy az állam határai már véglegesen, szerzödés útján legyenek rögzítve. (Lengyelország bizonytalan SZU határral).
3.Kormány, olyan hatóság, mely képes az állam nevében fellépni és tetteiért az állam nemzetközi jogi felelösséget vállal. Ennek a kormánynak függetlennek kell lennie ahhoz, hogy az államot képviselni tudja. Ennek nem feltétele a törvényes eredet, csupán az államterületen gyakorolt tényleges hatalom, mely idegen államoktól független. A montevideoi egyezményben a kormány az államszervezetet jelenti, azaz az állami mechanizmust és az azt szabályozó jogrendszert.
4.Képesség arra, hogy a többi állammal kapcsolatba léphessen, lényegileg a szuverenitás.
Bábállam az idegen államok segítségével mesterségesen létrehozott állam, melyeknek csak látszatfüggetlensége van (Nem ismerték el államként a bantusztánok (törzsi államok) létrehozását, melynek célja a Dél-Afrikában élö fehér lakosság arányának növelése volt. A bábállamok elismerését a Stimson-doktrína értelmében a Nemzetek Szövetsége is megtagadta. Japán 1931-ben fegyveresen elfoglalta a Kínához tartozó Mandzsúriát és ott Mandzsuko néven 1932-ben bábállamot hozott létre. Mandzsuko államiságát csak néhány állam ismerte el, Japán vereségét követöen 1945-ben ez a bábállam megszünt.)
Gyakori, hogy az állam egyes fogalmi elemei még szervezés alatt vannak, ilyenkor beszélünk nasciturus államokról (pl.: a függetlenségi háború még nem fejezödött be, és egyes területek még nincsenek ellenörzés alatt, de bizonyos közigazgatás már megszervezésre került). Gyakran gyakorol nemzetközi jogosítványokat, szerzödéseket köthet, konferenciákon vehet részt.
Elöfordul, hogy az új állam keletkezését idegen állam agressziója idézi elö, és ez az új állam a megszálló hatalom bábja lesz. Pl: 1974-ben Törökország fegyverrel támadta meg Ciprust és 1975-ben létrehozta az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot.
Az államok létrejöttének konkrét lehetöségei a következök:
Eredeti keletkezési mód: az az eset, amikor az uratlan terület benépesül és ott állami szervezet jön létre. A nemzetközi jog régi felfogása szerint azonban uratlan területnek számított nemcsak a lakatlan terület, hanem minden olyan terület, amely nem állt valamely, a nemzetközi jogközösséghez tartozó állam területi felségjoga alatt. A múlt században ez a felfogás megváltozott és a helyi törzsfönököktöl ajándékokért megvették a területet, a törzsek által lakott területeket azonban nem tekintették államnak. Afrika déli részén pl. a bevándorolt holland telepesek leszármazottai a búrok a feketék leigázásával két önálló államot hoztak létre: Oranje és Transvaal Köztársaságot. A nemzetközi jog akkori tudománya ezt eredeti keletkezési módnak tekintette. Ma már nincsenek teljesen lakatlan és letelepedésre alkalmas nagyobb szigetek vagy más szárazföldek, melyek nem tartoznak egyetlen államhoz sem.
Több állam vagy államok részeinek összeolvadása: ez is létrehozhat új államot, ha a föhatalom az új egységet illeti meg. A történelem folyamán gyakran keletkeztek ilyen módon államok:
1861- Olasz Királyság: Párma+Modena+Szárd Királyság+Velence stb egyesülés útján alakult meg.
1964 - Tanzániai Köztársaság: Tanganyika+Zanzibár fúziójából jött létre.
Elöfordulhat, hogy az összeolvadás több állam mellett, olyan területek egybeolvasztását is jelenti, amelyek egy része azelött nem rendelkezett önálló államisággal, hanem másik államhoz tartoztak:
Az I. világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén királyságot, az addig fennálló 2 állam Szerbia és Montenegro, valamint az Osztrák-Magyar Monarchiától elszakadt Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, valamint a Magyarországtól elcsatolt déli területek egyesülése útján hozták létre.
Új állam keletkezhet úgy is, hogy egy államból valamely terület elszakad és önálló állammá alakul, de emellett a régi államnak az államisága is fennmarad.
Így jött létre a 60-as években: Gabon, Csád, Guinea, Ghana, Nigéria, Uganda, Zambia, Malavi, melyek Franciaországból, vagy Nagy-Britanniából szakadtak ki.
Új állam keletkezik, ha az eredeti állam több részre szakad, és ezáltal megszünik, a levált részek pedig önálló államokká alakulnak.
Így szünt meg 1961-ben az 1958-ban keletkezett Egyesült Arab Köztársaság, mely Egyiptomra és Szíriára vált szét, bár Egyiptom egy ideig önmagát változatlanul Egyesült Arab Köztársaságnak nevezte. Széteséssel szünt meg 1993. január 01-én Csehszlovákia ill. 1992-ben Szovjetunió.
III. Az államkapcsolatok fogalma és fajai:
Az államok nemcsak egyenként lehetnek nemzetközi jogalanyok, hanem nemzetközi jogalanyisággal rendelkezhetnek olyan államok is, amelyek egyébként nem tekinthetöek nemzetközi szervezeteknek. Ilyen társulásokat nevezzük államkapcsolatoknak.
Jellemzöi:
államok közötti,
politikai célú,
állandó és
jogi jellegü összekötetés amely
egyenjogú felek között jön létre.
A monarchikus államok idöszakában az államkapcsolatok leggyakoribb formája az ún. fejedelmi unió volt.
Változatai:
A perszonálunió:
nem volt tulajdonképpen igazi államkapcsolat, mert hiányzott az összeköttetés politikai jellege.
pusztán az uralkodó személyének közösségét jelentette két vagy több állam között, olyan esetben, amikor a szóban forgó államok uralkodó házainak trónöröklési szabályai szerint ugyanazon személy örökölte mindkét állam trónját.
a perszonálunió nemzetközi jogalanyisággal önmaga nem rendelkezett, a jogalanyiság külön-külön az unió államait illette meg.
ilyen perszonálunió állt fenn 1386-1569 között Lengyelország és Litvánia tekintetében, mely Nagy Lajos magyar és lengyel király lánya Hedvig királynö és Jagelló litván fejedelem közötti házassággal jött létre.
elöfordult, hogy a perszonáluniót az egyik fél eröszakos cselekménye eröltette rá a másikra, így pl: 1939-ben Olaszország katonai erövel elfoglalta Albániát, majd a megszállók által összehívott "Alkotmányozó Gyülés" felajánlotta az albán koronát II.Viktor Emmanuel olasz királynak. Ez nem volt valódi perszonálunió, csupán az állam eröszakos bekebelezését Olaszország így álcázta.
A reálunió:
szintén az uralkodó személyének közösségét jelenti két állam között, de ez a közösség két állam tudatos elhatározásán alapul.
a reálunióba egyesült államoknak bizonyos közös ügyeik is voltak, ezeket az unió államai által létrehozott közös szervek intézték.
a tényleges kapcsolaton alapuló perszonálunióval szemben a reálunió jogi kapcsolatot jelent, mely néha nemzetközi aktussal jön létre.
reálunió fogalmilag csak két vagy több állam között jöhet létre.
az elsö reálunió Norvégia és Svédország között 1815-ben kötött szerzödéssel jött létre, ez csupán a király személyének közös voltáról rendelkezett, tehát ez volt az egyetlen közös szerv a két ország között. A tényleges kapcsolatot a két ország kormányának együttes ülései jelentették.
1867-ben létrehozott Osztrák-Magyar Monarchia szintén reálunió volt, mely paralel törvények útján jött létre. Nem csak az uralkodó közös személye füzte össze az államokat, hanem voltak közös ügyek is. Ténylegesen Ausztria és Magyarország külön-külön rendelkezett államisággal, azonban nemzetközi jogalanyiságukat közösen gyakorolták. A közös külügyminisztérium mellett közös volt a hadügy is és a pénzügy is.
Jelenleg az államkapcsolatok leggyakoribb formája: az államszövetség és a szövetséges állam.
1) Az államszövetség az államoknak olyan laza kapcsolata, amelynél az egyesülés következtében nem jön létre új állam, a szövetségbe tömörülö államok csupán közös szerveket hoznak létre bizonyos közös ügyek intézésére. A tagállamok közötti kapcsolatokat továbbra is a nemzetközi jog szabályozza, a szuverenitás nem az össz-szövetséget, hanem az egyes tagállamokat illeti.
Ezen föszabályok alól lehettek bizonyos kivételek, néha a konföderáció nem teljesen egyenjogú államok között alakult ki. Az államszövetség régebben gyakoribb volt, mint ma. Kezdetben Svájc is 1815-1848 között konföderációként létezett. Erre utal mai hivatalos neve is Svájcnak: Confederation Helvetique. 1781-1878 között USA is konföderációként létezett.
Ma ilyen konföderáció a Nagy-Britannia vezette Nemzetközösség, a Független Államok Közössége.
2) Szövetséges állam esetén a tagállamok új közös államszervezetet hoznak létre, amely az államiság minden ismérvével rendelkezik anélkül, hogy a tagállamok államisága megszünne. A szövetséges állam és a tagállamok viszonyát az államjog szabályozza és nem a nemzetközi jog. A szövetségi alkotmány dönti el, hogy mely ügyek tartoznak a szövetség, és mely ügyek a tagállam hatáskörébe. A tagállamok területén kettös államhatalom van, de ez egymást kiegészítö és egymást feltételezö intézményekben testesül meg. Jellemzö a kettös állampolgárság is (tagállam és a szövetség állampolgársága). A szövetséges államok két fö típusa:
nemzetiségi alapon szervezett szövetséges állam: pl.: Szovjetunió, volt Jugoszlávia
területi alapon szervezett szövetségi állam: pl.: USA, Ausztria, Brazília
Találat: 466
