online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A közúti baleseti helyszín és a mentés

auto

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A közúti baleseti helyszín és a mentés
 
 

A közúti baleseti helyszín és a mentés

 

Magatartás baleset észlelésekor

"Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható módon segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett, vagy olyan személynek, aki életét, vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott" (1972. évi II. törvény 28. §). A törvény a segítségnyújtás kötelezettségét nem csupán a kiképzett elsősegélynyújtóra, hanem az állampolgárra írja elő. Jogszabályi intézkedés szerint minden vezetői engedélyt szerző személynek kötelező vizsgát tenni a Magyar Vöröskereszt szakemberei előtt az elsősegély-nyújtási ismeretekből.

A balesetet észlelő, vagy a helyszínre érkező fontosabb teendői:

 1. A járművezető köteles megállni, ha balesetet észlel, és tájéko 434g69e zódni a segítségnyújtás szükségességéről.

      (Kivétel, ha rendőr, ill. mentő kifejezetten kéri a továbbhaladását.)

2. A megállás után az első teendő a helyszín biztosítása a további balesetek elkerülése érdekében.

      Amint észrevettük a baleseti helyszínt működtessük a vészvillogót és lassítva keressünk biztonságos

      megállásra alkalmas helyet. A jármű elhagyása előtt (még nappal is) vegyük fel a láthatósági mellényt.

      Az elakadásjelző háromszöget helyezzük ki a megfelelő irány(ok)ba.

3. Tájékozódjunk a segítségnyújtás szükségességéről. Sérültek száma, súlyossága; a baleset helyszíne.

4. Segélykérés esetén az alábbi adatközlések:

       -    A bejelentő neve

-         Pontos helyszín (megközelítés útvonala)

-         Sérültek száma, állapota

-         Műszaki mentés szükséges-e?  Veszélyes anyagot szállító jármű esetében kódszám.

5. Elsősegélynyújtás képességeink és a tanultak alapján.

6. Helyszínváltozások, nyomok lehetőség szerinti megőrzése, jelölése.

7. A forgalom lehetőség szerinti folyamatosságának biztosítása.

Veszélyes árut szállító jármű baleseti helyszínén a teendők a következőben térnek el:

-         a segélykérésénél közölni kell a veszélyes anyagot szállító járművön lévő sárga tábla kódszámát.

-         Ha a sérültek mozgatható állapotban vannak, akkor vigyük el őket a veszélyes anyagot szállító jármű közeléből.

-         A veszélyes anyagot szállító járműből kikerülő anyaggal semmiképp ne érintkezzünk.

A helyszín

A járművezetők kötelezettségéről

A közúti közlekedési balesetek helyszínén a járművezetőkre vonatkozó kötelezettségeket a KRESZ 58. §-a írja elő.

A járművezetőknek, illetve a közlekedésben részt vevő járművek utasainak, valamint valamilyen formában segítséget nyújtani tudó, balesettel nem érintett állampolgároknak is veszélyhelyzet észlelése esetén elemi kötelessége a segítségnyújtás. A büntető törvénykönyv (továbbiakban Btk.) 172. §-ába ütköző segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt nem csak a járművezetők követhetik el.

A büntető törvénykönyv XIII. fejezetében - cserbenhagyás megnevezéssel - bűncselekménynek minősíti azon járművezetői magatartást, amikor a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője megszegi az ún. "megállási kötelezettségét".

A Btk. 190. §-ába ütköző cserbenhagyás vétség alapos gyanújának megállapításához nem kell a közúti baleset során személyi sérülésnek bekövetkezni.

A személyi sérülést okozó ún. eredménycselekmények esetében a büntetőjogi gyógytartam alapján döntik el, a helyszíni szemlét követően, hogy az elkövetett cselekmény szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját kelti, illetőleg így azt is, hogy első fokon az illetékes szabálysértési hatóságnak, vagy pedig az arra eljárási jogkörrel rendelkező rendőrhatóságnak kell az eljárást lefolytatnia.



A sérülés büntetőjogi gyógytartamának meghatározása nem azonos a tényleges gyógytartammal, ezért a sérülést szenvedett táppénzes időtartamát, illetőleg az esetleges kártérítési igényét nem érinti.

Minden állampolgártól megkövetelendő, hogy bármilyen esemény következtében megsérült, illetve az életet, testi épséget közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetbe került polgártársának a tőle elvárható módon segítséget nyújtson.

A közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a KRESZ) 58. § (1) bekezdése határozza meg a balesettel érintett jármű vezetőjének követendő magatartását.

A közlekedési balesettel érintett járművezetőknek jogszabályi lehetőségük van arra, hogy a csak anyagi kárt eredményező közúti közlekedési esemény helyszínén megtegyék a kárrendezéshez szükséges intézkedéseket. (A balesetért való felelősség helyszíni elismerése nem kötelező.)

A helyszínen keletkezett elváltozásokról való gondoskodás nem jelenti azt, hogy a járműveket nem szabad elmozdítani a helyükről.

A KRESZ 58. §-ának "A forgalom zavartalanságát - a lehetőséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell."

Ha a forgalom biztosításához nélkülözhetetlen a helyszín megváltoztatása, akkor a nyomokat meg kell jelölni. Lehetőségünk szerint készítsünk 2-3 nézőpontból fényképfelvételt vagy méretarányos rajzon jelöljük be a helyszínen történt változtatásokat.

A közúti közlekedési balesetek helyszíne - a forgalom miatt - fokozottan ki van téve a megváltozás, a nyom-megsemmisülés veszélyének.

Különös gonddal kell kezelni azokat a gépjárműveket, melyek vezetője műszaki hibára hivatkozott. Ilyen esetben gondoskodni kell a jármű megfelelő őrzéséről azért, hogy abban - a helyszíni eljárást lefolytató rendőr kiérkezéséig, illetve utána sem - változtatást ne idézhessenek elő.

A helyszíni szemle mint a bizonyítás egyik eszköze

A baleset-helyszínelőnek a történeti tényállás megismerésében, helyszíni szemle megkezdésekor segítségére van a helyszínbiztosító, amennyiben a helyszín egyáltalán volt biztosítva.

    A helyszínbiztosítás egyrészt addig tart, amíg a szemlebizottság ki nem érkezik, másrészt mindaddig, ameddig a helyszíni szemlét be nem fejezik, illetve a közutat - letakarítás, a forgalmi jelzések helyreállítását követően - nem adják vissza a forgalomnak.

A helyszíni szemle célja, meghatározása

A helyszíni szemle feladatainak megismerését jól szolgálja a cselekmény tankönyvi meghatározása: Helyszíni szemle olyan eljárási (nyomozási) cselekmény, amelynek során szigorú alakiságok betartása mellett rögzítik a helyszínen talált állapotot, helyzetet, körülményeket, felkutatják a nyomokat, elváltozásokat és azok összefüggéseit oly módon, hogy a szemle eredményei a nyomozás számára adatokat nyújtsanak, a bíróság előtt tényeket bizonyítsanak és a valóságot érzékeltessék.

A közúti közlekedési balesetek esetében is a helyszíni szemle végrehajtására döntő többségben halaszthatatlan nyomozati cselekményként kerül sor.

Hatósági tanúk

A hatósági tanú státusa nem egyezik meg a tanúéval. Tanú az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van, tehát ő bizonyíték forrása. Az általa észlelt - látott, hallott vagy tudomására jutott - cselekménnyel összefüggő tényekről az eljáró hatóság előtt vallomást tesz.

A hatósági tanú az ügyben foganatosított eljárási cselekmény törvényességét van hivatva igazolni.

Segítségnyújtási kötelezettség

A segítségnyújtás elmulasztása vétségét elkövetheti az az utas, bámészkodó gyalogos is, aki a személyi sérülést okozó vagy tűzzel járó baleset helyszínén nem nyújtja a rászorulónak a "tőle elvárható segítséget". A tőle elvárhatóság milyensége nagyon sok tényezőtől függ. Más várható el a "segítségnyújtásra egyébként is köteles" személytől, például az orvostól, ápolónőtől, más az elvárhatóság attól, akinek a veszély vállalása szolgálati kötelessége.



Azokban az esetekben, amikor a baleset következtében akár a vétlen, akár az elkövető súlyos sérülést szenvedett, a helyszíni intézkedést csak a közlekedési szervek baleseti helyszínelői-vizsgálói végezhetik.

A veszélyes árukat érintő közlekedési eseményekről

 

A veszélyes árut szállító járművel bekövetkezett rendkívüli események után a rendőri szerveket tájékoztatni kell.

Szabálysértésnek minősülő baleset

A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. tv.

A szabálysértési jogszabályokról szóló többször módosított 15/1980(Bk.9)BM utasítás

A közúti közlekedés területén keletkezett balesetek elhárításáról

Hazánkban a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtásáról a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. rendelkezik. A törvényben meghatározottak alapján a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóság székhelye szerinti önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladata a tűzoltás és a műszaki mentés.

Műszaki mentés

Műszaki mentés mint tevékenység többnyire elhárító jellegű, vagyis a már bekövetkezett balesetek következményeinek felszámolására irányul.

A környezet szennyezése minden műszaki baleset velejárója. A szétszóródó szilárd testek vagy kifolyt anyagok kezelése csak akkor tartozik a műszaki mentések körébe, ha azok elhelyezkedése veszélyt jelent. A veszélyes anyagok kiszabadulása vagy a közművekbe való bejutásának lehetősége azonban önmagában is megalapozza a beavatkozás szükségességét.

A tűzoltóság műszaki mentési tevékenységeinek elemzése, tehát gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a bevetések zömét a közlekedési balesetek elhárításában való közreműködés teszi ki.

A mentés általános szabályai

A közlekedési baleset jelzését követően a riasztással párhuzamosan, a rendelkezésre álló adatokból a jelzést vevő értékel, végrehajtja a riasztást, majd folyamatosan további, szükséges információkkal látja el a kárhelyszínre (baleseti helyszínre) vonuló tűzoltóegységeket.

A vonulást, a kárhelyszín megközelítését úgy kell végrehajtani, hogy számítani kell a közlekedés akadályoztatására.

Kárhelyszínre érkezéskor az első feladat az alapos felderítés.

Elsődleges feladat a személymentés. A sérültek mozgatásánál ki kell kérni a helyszínen működő mentőorvos véleményét.

A hírközpont felé mindenkor folyamatosan, pontos visszajelzést kell adni a helyszínen zajló mentés alakulásáról.

A kárhelyszínen szükséges a közúti forgalom elterelése vagy korlátozása. A balesethez elsőként érkezve, vagy a rendőri erők, vagy a tűzoltóság hajtja végre ezt a feladatot.

Szabály, hogy a forgalmat mindkét irányból tárcsával (éjjel lámpával), elakadásjelző háromszöggel vagy terelőkúpokkal és veszélyt jelző tábla kihelyezésével kell biztosítani. Külföldi gyakorlat alapján az autópályákon a balesetet legalább 600 m-rel előbb jelezni kell, majd 200 m-rel a mentés helyszíne előtt a kötelező haladási irány jelölését, sávelzárást, személybiztosítást kell szervezni.

A baleset helyszínén fel kell venni a kapcsolatot a közreműködő társ szervekkel, az intézkedő rendőrökkel, a mentőszolgálat tagjaival. A baleseti helyszínelőket meg kell várni, de ez nem befolyásolja a személymentést. A baleseti helyszínelők megérkezéséig elő lehet készíteni a további mentési munkálatokat (járműtelepítés, kötözőelem megválasztása, emelési pont kijelölése).


: 2365