online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A vallalat jellemzői, környezete

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
A vallalat jellemzői, környezete
 
 

A vállalat jellemzői, környezete

A vállalat és környezete

A különböző kereskedelmi és szolgáltató- s a mögöttük meghúzódó termelővállalkozásoknak a közös tulajdonságaikkal, s a piacon betöltött szerepükkel foglalkozunk. Ezeket egyszerűen vállalkozásnak, vagy vállalatnak nevezzük, s a vállalat egészét egyetlen "személynek, egyetlen piaci szereplőne 626f58g k fogjuk fel.

A vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik. A piac közreműködésével kapcsolódik ezekhez, és pénzjövedelem szerzésére törekszik.

A továbbiakban a vállalatot tekintjük a piaci kínálati oldal szereplőjének, a háztartást pedig fogyasztónak, s eltekintünk attól, hogy a háztartásokban is folyik termelés.
A vállalat működése közben erőforrások (emberek, gépek, anyagok…) áramlanak be, s termékeket bocsát ki. Az előbbieket inputnak, az utóbbiakat outputnak nevezzük, s a folyamatot reálfolyamatnak. Az erőforrások beszerzéséhez a vállalatnak pénzt kell befektetni, amit az értékesítés során nyerhet vissza. Ez utóbbit pénzfolyamatnak hívjuk. Ezen folyamatok (kereslet, profit) információkat is hordoznak a vállalat számára, amelyekkel értékelni tudják környezetüket, működésüket.
A vállalat két piacon jelenik meg, a termékek piacán eladóként, az erőforrások piacán (földpiac, tőkejavak piaca, munkaerőpiac, pénzpiac) vevőként.
A vállalatoknak bizonyos mértékben alkalmazkodnia kell piaci környezetéhez. Ilyenek az egymáshoz fűződő közvetlen kapcsolatok (pl. adásvétel); bizonyos piaci törvényszerűségek (pl. a racionalitás); az állam befolyásoló szerepe, mint tulajdonos, vagy jogi szabályok és törvények által; a természethez való alkalmazkodás, mint társadalmi elvárás; a társadalmi-politikai környezet, történelmi, kulturális hagyományok (értékrendek). A vállalat külső környezete a mikroökonómiában egy adottság, amely a vállalati magatartás külső feltételrendszerét adja.


A vállalat célrendszere

A vállalat racionális gazdasági szereplő, bizonyos célok elérésére törekszik. Az elsődleges célja az, hogy profitot, jövedelmet akar szerezni, ezért számára a több lehetőség közül az a legcélszerűbb, ami nagyobb profitot eredményez. A vállalatnak hosszabb-rövidebb ideig egyéb céljai is lehetnek, de ezek elérést a megfelelő profit elérése segíti. A lenti felsorolásban láthatunk néhány jellemző vállalati célt, a profit a legfontosabb, de a teljes célrendszer minden eleme egyszerre érvényesül valamilyen mértékben. A non-profit szervezeteket most nem tárgyaljuk.

A vállalat főbb céljai:

  1. Jövedelmezőség, profit;
  2. Vagyon megtartása;
  3. Növekedés, fejlődés;
  4. Piaci pozíciók megtartása, javítása;
  5. Korszerűsödés és termelékenység növelése;
  6. Fizetőképesség, likviditás;
  7. Fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése;
  8. Vezetői külön célok.

A vállalatok szervezeti formái

A tulajdonformák szerint vannak állami, önkormányzati, szövetkezeti és magánvállalatok. A privatizáció során a magánvállalatok kerültek többségbe, az állami vállalat és állami többségű vegyes vállalatok olyan esetekben maradtak, amikor tevékenységük kiemelt szolgáltatás (pl. Magyar Posta), vagy speciális bank, vagy valamilyen nemzeti örökséget képvisel.
A társas vállalkozási formák a tagok önkéntes vagyoni hozzájárulásával keletkeznek, ezért magánvállalkozások (állam, vagy állami vállalat is lehet tag). A társasági formák megkülönböztetésének egyik szempontja, hogy kik alapítják. Lehetnek természetes személyek (emberek), vagy jogi személyek (szervezetek). Fontos szempont, hogy milyen a tagok felelősége. Korlátlan, ha a tagok az egész vagyonukkal felelnek a társaság kötelezettségeiért, korlátozott, ha csak a társaságba bevitt tőke erejéig tartoznak felelőséggel.
Ezek alapján megkülönböztethető társasági formák a közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Ezek legnagyobb előnye a rugalmas tulajdonosi szerkezet, az egyes társaságok egymásban is szerezhetnek résztulajdonokat. A más vállalatok részesedéseit kezében tartó vállalatot holdingnak nevezik.

A részvénytársaság (rt.) az a vállalat, amelynek reáltőkéjét a részvények ellenértéke fedezi, és a részvényesektől független önálló jogi személyként működik.

A részvénytársaságban a tőke tulajdona, az irányítás funkciója elvált egymástól, három alapvető döntési szintet különböztethetünk meg:

  • A napi (operatív) döntések a menedzserek feladata.
  • A komolyabb döntések (beruházások, hitelfelvételek) az igazgató tanács hatáskörébe tartoznak.
  • A részvényesek közgyűlésének feladata az éves értékelés, eredményfelosztás, részvénykibocsátás elhatározása, kinevezés. Az rt. főbb éves adatait sajtó útján nyilvánosságra kell hozni.

Az rt. hatékony vállalati nagyság létrehozását teszi lehetővé, gyakorlatilag korlátlan vállalati méret alakítható ki. Teljesítményének értékelésére a profit mellett a részvények árfolyama szolgál.
Méret szerint megkülönböztethetünk nagy-, közepes- és kisvállalatokat. A tevékenység jellege szerint termelő-, kereskedelmi és szolgáltatókat, s ezen belül ipari, mezőgazdasági, bel- és külkereskedelmi, kis és nagykereskedelmi vállalatokat. A vállalatok besorolása az előbbi kategóriákba gyakran nem végezhető el egyértelműen.

Az idő a gazdaságban

A vállalatok különböző időtávokhoz kapcsolódnak gazdálkodási döntéseik során. A gazdasági időtávok a döntések feltételeit, lehetőségeit fejezik ki.

Piaci időtáv (nagyon rövid táv) az az időszak, amelyen belül a vállalat csak eladási, vagy vételi döntésekkel képes reagálni a külső eseményekre.

Rövid táv az a periódus, amelyen belül a vállalat legalább egy termelési tényezője adott, megváltoztathatatlan, miközben legalább egy másik tényező megváltozhat.



pl. a vállalat épületei, termelőhelye adott, míg a munka, anyagmennyiség változtatható.

Hosszú táv az az időperiódus, amelyen belül a cég valamennyi termelési tényezőjének mennyisége megváltoztatható.

A különböző profilú vállalatoknál az időtávok hossza eltérő lesz.

A termelési függvény

Egy vállalat termelése során dönt a felhasznált erőforrások mennyiségéről és arányáról, szem előtt tartva a gazdasági hatékonyságot.

A gazdasági hatékonyságot úgy állapítjuk meg, hogy adott feladat elvégzéséhez meghatározzuk a legkisebb költségű eljárást, vagy adott összköltség mellett keressük a legnagyobb termelési eredményt.

Rövid távot feltételezve vizsgáljuk meg egy vállalat termelését, ahol a tőke, mint erőforrás állandó, s közben a ledolgozott munkaórák száma nő.

termelés

Az ötödik oszlop mutatja a munkamennyiség átlagtermékét (APL=Q/L), míg a negyedik oszlop a határtermékét (MPL = Q/DL).

A munka átlagterméke (APL): egységnyi munkaráfordításra jutó termékmennyiség.

Képletben: a munka átlagterméke

A munka határterméke (MPL) a munkaráfordítás-változás hatására bekövetkező termelésváltozást jelent.

Képletben: a képletben a "változása"

Termelési függvény: a termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés.

Képletben Q = f (K, L).

A lenti ábrán látható a munka átlag és határterméke, s a termelési függvény, amin a tőke, változatlansága miatt nincs feltüntetve. A határtermék egy ideig nőtt (d), addig a termelési függvény konvexen emelkedett (c), tehát a termelés gyorsulva nőtt, majd a határtermék csökkent, ekkor a termelési függvény konkávan, lassulva nőtt (c inflexiós pont). Ahol a határtermék negatív lett (b), onnan kezdve a termelési függvény csökken (a). Addig a pontig, amíg a határtermék nagyobb, mint az átlagtermék az átlagtermék-görbe nő (k), onnantól csökken. Látható, hogy egy bizonyos pont után a határtermék csökken:

A csökkenő hozadék elve az a tétel, miszerint egy tényező határterméke (egy pont után) csökken, amint egyre növelik annak felhasználását.

termelési függvény

Találat: 2157