online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A tarsasagi adó

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
Munka-, föld- és ingatlanpiac
Mikroökonómia
Értékelméletek a közgazdasagelmélet történetében. (A merkantilistaktól a szubjektív közgazdasagtanig).
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÚJ RENDSZERE, GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI BELSŐ MECHANIZMUSA KÖZGAZDÁSZ SZEMMEL A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Kommunikaciós és azzal kapcsolatos gazdasagi és informatikai tevékenységek
GYAKORLAT KIFEJEZÉSEK A LEKÉRDEZÉSBEN Mennyibe kerülne termékenként nyilvantartasi aron a készletszint feltöltése a minimalis készletszintre?
A könyvvezetési kötelezettség. Az egységes szamlarend felépítése. A tétel és rovatrend.
Közgazdasagi elméletek az ipari forradalom időszakaban (XVIII-XIX. sz.). A klasszikus polgari közgazdasagtan tovabbfejődése (Ricardo). A Smith-i gondo
HÉDI Felhasznalói dokumentació
 
 

A társasági adó

A társasági adó és az osztalékadó alanya

2. § (1) A társasági adó alanya a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott személy.

(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül

a) a gazdasági társaság és az egyesülés,

b) a szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével,

c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,

d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdőbirtokossági társulat,


e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),

f) a közhasznú társaság, a vízitársulat,

g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

h) a kockázati tőkealap.

(3) Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, ha

a) belföldi telephelyén vég 515d35f ez vállalkozási tevékenységet (a továbbiakban: külföldi vállalkozó), vagy

b) belföldi személytől, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó ellenértéket kap (a továbbiakban: külföldi szervezet).

 (4) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.

(5) Az osztalékadó alanya

a) az osztalékban részesülő belföldi személy a magánszemély kivételével (a továbbiakban: belföldi illetőségű osztalékban részesülő),

b) az osztalékban részesülő külföldi személy (a továbbiakban: külföldi illetőségű osztalékban részesülő).

(6) A kifizetőre terjed ki az osztalékadóval kapcsolatos adókötelezettség abban az esetben, ha az osztalékot nem pénzben nyújtja.

osztalék:

a) a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményéből a tag (részvényes, alapító) részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény után fizetett kamatot is,

b) más adózótól vagy belföldi illetőségű magánszemélytől visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt) támogatás, juttatás, a más adózó vagy belföldi illetőségű magánszemély által elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kivéve a társadalmi szervezet által, valamint a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatást, juttatást (elengedett kötelezettséget, átvállalt tartozást),

c) a befektetés jogutód nélküli megszűnés miatti kivonásakor a vagyonfelosztási javaslat szerint, átalakuláskor a vagyonmérleg szerint a befektetés számvitelben kimutatott nyilvántartási, könyv szerinti értékét (a továbbiakban: könyv szerinti érték) meghaladóan realizált vagyoni részesedés, továbbá a jegyzett tőke leszállításakor kivont vagyoni értéknek a megszűnt befektetés ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékét meghaladó része,

d) az adózott eredményből a vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg,

e) a külföldi vállalkozó fióktelepe által az eredménykimutatásában fizetett (jóváhagyott) osztalékként szerepeltetett összeg,

f) a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történő megszűnése miatt az alapítónál ráfordításként elszámolt követelés könyv szerinti értékét meghaladóan bevételként elszámolt összeg,

g) a kockázati tőkealap-jegy hozama,

h) a kockázati tőkealap megszűnése alapján a kockázati tőkealap-jegy könyv szerinti értékét meghaladóan kapott vagyoni érték,

azzal, hogy az osztalékadó megállapításához a c), f) és h) alpontok alkalmazásakor könyv szerinti értéknek a megszűnő belföldi személy alapításkori jegyzett tőkéjéből - a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történő megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulás társasági szerződésben, alapító okiratban, alapszabályban, társulati szerződésben, létesítő okiratban (a továbbiakban: társasági szerződés) rögzített, a beszámolóban az alapítókkal szembeni kötelezettségként kimutatott összegéből - az osztalékban részesülőre a tagi (részvényesi, alapítói, tulajdonosi) jogviszonya alapján jutó részt kell tekinteni, ha az osztalékban részesülő írásban nem nyilatkozik a befektetésnek (követelésnek) az illetősége szerinti államban hatályos számviteli előírások szerint - a megszűnés időpontjára - megállapított könyv szerinti értékéről;

A társasági adókötelezettség

5. § (1) A vállalkozási tevékenységet folytató adózót a jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli.



(2) A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).

(3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen folytatja) szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi.

 (4) Ha a belföldi illetőségű adózónak a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést (a továbbiakban: beszámoló) a naptári év utolsó napjával nem kell elkészítenie, akkor - az előtársaságot kivéve - a fizetendő adót az adóév utolsó napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítania. Ilyen esetben az egyes adóévekre külön-külön utólag elkészített beszámoló alapján - a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint - meg kell állapítania a tényleges adót, valamint a tényleges adó és a könyvviteli zárlat alapján megállapított adó különbözetét.

(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással és a részleges átalakulással létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak és a részlegesen átalakuló szövetkezetnek is alkalmaznia kell.

(6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik.

(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történő - adóéven belüli - átsorolása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére.

 (8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik. A társasági adó mértéke

19. § (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 18 százaléka.

(2) A külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3 százaléka.

Adómentesség

20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie

a) a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek - kivéve az országos érdek-képviseleti szervezetet -, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,

b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként, juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével - immateriális javak és tárgyi eszközök esetében számított nyilvántartási értékével -, valamint a 13. § (1) bekezdésének b), c) és d) pontja szerint számításba vett összeggel csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,

c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 százalékát,

d)

e) az adóév utolsó napján a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásában szereplő kockázati tőketársaságnak, kockázati tőkealapnak - figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is - a nyilvántartásba történő bejegyzése évében és az azt követő hat adóévben, illetve, ha a bejegyzés iránti kérelmét a megalakulását követő 15 napon túl nyújtja be, a bejegyzése évét követő hat adóévben.



(2) A közhasznú társaság és a vízitársulat az adókedvezményeket az adómentességgel csökkentett társasági adó arányában érvényesítheti.

(3)

(4) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap utólag köteles megfizetni a megelőző adóévek adóját is

a) a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásába történő bejegyzés évét követő hatodik adóévről készített adóbevallással egyidejűleg, ha kockázati tőkebefektetéseinek aránya a nyilvántartásba történő bejegyzése napját követő hat teljes év átlagában nem érte el a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényben előírt mértéket;

b) az átalakulás napjára, illetve a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített adóbevallással egyidejűleg, ha adókötelezettsége az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatt megszűnik;

c) az adóévi adóbevallással egyidejűleg, ha az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásából az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatt törli.

OSZTALÉKADÓ

27. § (1) A kapott (realizált) osztalék után az osztalékban részesülő 20 százalék mértékű osztalékadót köteles fizetni.

(2) Mentes az osztalékadó alól az e törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű osztalékban részesülő.

 (3) Az osztalékból a kifizető a kifizetés napján állapítja meg, vonja le az osztalékadót, és az adó levonásáról az osztalékban részesülőnek igazolást ad.

 (4) A kifizető állapítja meg az osztalékadót, és azt az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint bevallja és megfizeti, abban az esetben is, ha a külföldi illetőségű osztalékban részesülő részére az osztalék teljesítése nem pénzben történik. Ilyen esetben a kifizető az osztalék összegéről és a megállapított adóról igazolást ad az osztalékban részesülőnek, és a megfizetett osztalékadót a könyveiben a követelések között tartja nyilván.

(5) Nem kell az osztalékadót a kifizetőnek megállapítania, megfizetnie, levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldön, már működő gazdasági társaság, szövetkezet - ideértve az osztalékot fizető gazdasági társaságot, szövetkezetet is - jegyzett tőkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság, szövetkezet alapításában vesz részt, feltéve, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő rendelkezése alapján a kifizető azt közvetlenül erre a célra utalja át. Egyidejűleg a kifizető tájékoztatja a gazdasági társaságot, szövetkezetet arról, hogy az átutalt összeg a külföldi illetőségű osztalékban részesülő e törvény szerinti osztaléknak minősülő jövedelme. Az átutalt összeget - amíg az ellenkezőjét az osztalékban részesülő vagy a kifizető nem igazolja - úgy kell tekinteni, mint amely után az osztalékadót nem fizették meg.

 (6) Az (5) bekezdésben meghatározott osztalék után az osztalékadó fizetési kötelezettség

a) a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítása, illetve a cégbejegyzési eljárás megszüntetése időpontjában,

b) a gazdasági társaság, a szövetkezet vagy jogutódjuk jegyzett tőkéjének csökkentéséről, a jegyzett tőke emelésének elmaradásáról hozott taggyűlési, közgyűlési, illetve alapítói határozat végrehajtásakor,

c) a külföldi osztalékban részesülőt a tagsági (részvényesi) viszonya megszűnése - így különösen a gazdasági társaság, a szövetkezet végelszámolása, felszámolása, valamint a saját üzletrész, részvény megszerzése - alapján a gazdasági társasággal, a szövetkezettel vagy jogutódjukkal szemben megillető visszatérítési (megtérítési) igény kielégítésekor,

d) egyébként a tagsági (részvényesi) viszony megszűnésekor

válik esedékessé, azzal, hogy a jogutódlás melletti megszűnés csak akkor keletkeztet osztalékadó fizetési kötelezettséget, ha nem jár a tagsági (részvényesi) jogok utódlásával. A b)-c) pontokban meghatározott esetekben kifizetőnek azt a gazdasági társaságot, szövetkezetet (jogutódjukat) kell tekinteni, amelyből az (5) bekezdés szerinti osztalékot kivonják.

(7) A kifizetőnek le kell vonnia az osztalékadót a belföldi illetőségű osztalékban részesülőnek fizetett osztalék azon részéből, amely készpénzben került kifizetésre, vagy amelyet nem a belföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájára utal.

(8) A külföldi illetőségű osztalékban részesülőt - a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kifizetőt - visszatérítési jog illeti meg az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, ha az egyezmény alapján őt a törvényben meghatározottnál kisebb mértékű adó terheli.



 (9) A külföldi illetőségű osztalékban részesülő állapítja meg, vallja be és fizeti meg az osztalékadót, ha az osztalékhoz nem kifizetőtől jut hozzá.

(10) Az osztalékelőlegre az osztalékra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az osztalékelőlegre teljesített adónak az osztalék adóját meghaladó különbözetével az osztalék jóváhagyásakor a kifizető számol el az adóhatósággal.


Negyedévesek szerint

I.                    A társasági adó alanya: belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül:

a, a gazdasági társaság és egyesülés

b, szövetkezet (lakásszövetkezet kivételével)

c, az állami vállalat, a tröszt, az egyéni állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata

d, ügyvédi iroda, erdőbirtokossági társulat

e, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete

f, KHT, vízitársulat

g, alapítvány, közalapítvány, köztestület, egyház

h, kockázati tőkealap

II.                 Társasági adókötelezettség

1, Vállalkozói tevékenységet folytató adózót jövedelme után a törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli,

2, A társasági adókötelezettség a vállalati tevékenység érdekében tett első kötelezettségvállalás iparban, átalakulás esetén az átalakulás napjától kezdődik, és az adózó jogutód nélküli megszűnésének az e törvény hatálya alóli kikerülésének, átalakulás esetén az átalakulásnak napjáig tart. A cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti az adókötelezettséget.

III.               A társasági adóalap megállapítása

1, A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó esetében az adózás előtti eredmény,

2, Az adózás előtti eredményt a könyvviteli zárlat alapján állapítja meg az adózó mindaddig, amíg a beszámoló készítésére nem kötelezett, ideértve a jogelőd nélkül létrejött adózót is, ha a cégbírósági bejegyzés elmarad, vagy ha az adóhatóság a nyilvántartásból törli.

IV.              A társasági adó mértéke

1, A pozitív adóalap 18%-a

2, Külföldön tevékenységet végző esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3%-a.

Vannak adókedvezmények, adómentességek

ˇ        Beruházási

ˇ        Társasági

ˇ        Egyéb

V.                 Az adókedvezmények igénybevételének szabályai:

1, A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt az adóévben 100%-os adókedvezményre jogosult adózó,

2, Beruházási adókedvezménnyel csökkentett adótól legfeljebb annak 70%-áig érvényesíthet adókedvezményt az adózó,

3, A külföldön tevékenységet végző nem vehet igénybe adókedvezményt

4, Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe

VI.              Fizetendő adó: A társasági adó csökkentve az adókedvezménnyel és a külföldön megfizetett társasági adóval.

OSZTALÉKADÓ

1, A kapott osztalék után az osztalékban részesülő 20% mértékű osztalékadót köteles fizetni.

2, Mentes az osztalékadó alól az e törvény hatálya alá tartozó belföldi illetőségű osztalékban részesülő.


Találat: 1745