online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
 
 

A pénzpiac. Az árupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.

Pénzpiac

A pénzpiac egyensúlyát a pénzkereslet és pénzkínálat segítségével jellemezzük. Egyensúlyról akkor beszélünk, ha a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal.

A gazdaságban lévő pénzmennyiséget a központi bank teremti ® arany, deviza vagy értékpapír vásárlás révén bocsátja ki pénzét. ® Figyelembe kell venni az értékpapírpiacon zajló eseményeket is.

Abból kell kiindulnunk, hogy a gazdaság pénzkínálata 717c27h , azaz a nominál pénzmennyiség (MS) adott. (exogén modon, külső változó = olyan változók, amelyeket a makroökonómiai rendszeren kívüli tényezők határoznak meg (időjárás, háborúk).

Pénzkeresleti függvény

Általános alakja: MD = MD (Y,i)

A pénzkeresleti függvény azokat a közgazdasági változókat és azok matematikai kapcsolódását adja meg, amelyek függvényében meghatározható az emberek által tartani kívánt pénzmennyisége (Y=jövedelem; i=kamatláb)


Pénzpiaci keresleti függvény


i                            

                 

         D                                      

                                         


                                                      D


                                               M

A görbét ereszkedő vonalként tüntettük fel, ez reprezentálja azt, hogy hatással vannak rá a kamatlábak.

A pénzpiacot a társadalomnak a pénz tartására irányuló kívánsága és monetáris politikája mozgatja. A kettő kölcsönhatása meghatározza a piaci kamatlábat: az i-t. A szigorúbb monetáris politika balra tolja el az SS görbét, megemelve a piaci kamatlábat. A nemzeti kibocsátás valamennyi árszínvonal emelkedése minden adott kamatláb mellett növeli az M keresletét, jobbra tolva el a DD görbét. A makrogazdasági pénzkereslet a tranzakciós, óvatossági és spekulációs pénzkereslet együttes hatásaként adódik.

A makrogazdasági pénzkeresleti függvény kétváltozós függvény, ugyanis a pénzkereslet a jövedelmek növelő, a kamatlábnak pedig csökkenő függvénye, azaz: MD = MD (Y,i) ahol:

  (δMD (Y,i)) / δγ > 0 és

(δMD (Y,i)) / δi < 0

A pénzkereslet növekedése egy maghatározott kamatláb alatt már nem jár kamatlábcsökkenéssel együtt.

Alacsony kamatláb gyakorlatilag kockázatmentes pénztartást és nagy kockázattal járó értékpapír befektetést eredményez.

Pénzpiaci egyensúly (LM-görbe)

Pénzpiaci egyensúly esetében a makroökonómiai pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal. Egyenletben: MP (Y,i)) = M/P a pénzügyi egyensúly adott reálpénzállomány mellett a reáljövedelem és a kamatláb függvény.

Az LM-görbe a reáljövedelem – kamatláb mindazon kombináció, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlőek egymással. Ha nő a jövedelem, akkor a makrogazdasági pénzkereslet is növekedni kezd, ami az értékpapírok iránti keresletet csökkenti → megnő az értékpapír kínálata → ez csökkenti az értékpapírok árfolyamát → ez emeli a piaci kamatlábat. Tehát növekvő jövedelem, növekvő kamatlábbal jár együtt. A kamatláb a jövedelem monoton növekvő függvénye.

LM-görbe grafikonja


i                            

                                                            LM

i1                                                 B

                                                   A’

i0                                  A

                             


                                 y0           y1          Y

Pénzpiac makroegyensúlyi stabilitási feltétel: Növekvő (csökkenő) reáljövedelem mellett a pénzpiaci egyensúly csak növekvő (csökkenő) kamatlábbal biztosítható.


i                            

                                                            LM0

i0                                                


                                                            LM1

i1                                 

                             




                                               y0          Y

  1. Ha egy nemzetgazdaságban adott reáljövedelem és adott árszínvonal mellett nő a nominál pénzmennyiség, akkor ez a kamatláb csökkenését fogja kiváltani. A nominál pénzállomány csökkenése pedig (ceteris paribus) növelni fogja a kamatlábat. Az LM-görbe felfelé tolódik.
  2. ha a nominál pénzállomány változatlan marad, de az árszínvonal nő Po → PA-ra → csökkenti a reálpénzmennyiséget → adott reáljövedelem mellett növeli a tranzakciós pénzkeresletet → kevesebb pénzt fordítanak spekulációs célokra → nő az értékpapírkínálat → árfolyam csökken → és a kamatláb nő. Az LM-görbe felfelé tolódik.


i                            

                                                            LM(PA)

i1                                                


                                                            LM(P0)

i0                                 

                             


                                               y0          Y

Árupiac

Az árupiac helyzete kihat a munkakereslet és kínálat alakulására is. Az árupiac vizsgálata a többi piac viselkedésére szempontjából is fontos.

Az árupiacon jelentkező kereslet két részből tevődik össze: a fogyasztói keresletből és a beruházási keresletből.

Y= C+ SA + SV = árupiaci kínálat.

Fogyasztási függvény grafikonja

C

                             

                                                            C(Y)

                                                  

                                                           

            autonom fogyasztás, a kereslet jövedelemtől független.  

                             


                                                Y

A fogyasztás valamelyik időszakban nemcsak az adott időszak jövedelmétől függ, hanem a jövedelem múltbéli és várt jövőbeli alakulása is befolyásolja a jelen fogyasztási döntést.

Keynesi abszolult jövedelem hipotézis: A mindenkori fogyasztás csak az adott időszak jövedelmétől függ.

Adott elegendően nagynak választott jövedelem után azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztás növekedése lelassul (emberek telítődnek). → ezt a függvény csökkenő meredeksége jeleníti meg.

Ĉ = dC/dY = hogyan alakul a fogyasztási kiadás, ha a jövedelem egy egységgel nő.

Beruházási kereslet (bővülő vagy pótló)

A beruházási kereslet elemzése nem más, mint a tőkejavak iránti kereslet elemzése. A beruházó akkor dönt jövedelme beruházásra történő felhasználása mellett, ha annak hasznát kedvezőbbnek ítéli az alternatív lehetőségekhez, a bankban kamatra elhelyezéshez és az elfogyasztáshoz képest.

A beruházásnál minden jelenlegi pénzösszeg olyan későbbi időpontban pénzösszeggek tekinthető ekvivalensnek, amelyre az eddig az időpontra hozott kamatokkal együttesen felnövekszik. Ennek megfelelően a későbbi pénzösszegek jelenlegi értékét azok diszkontálásával képezhetjük.

Y0 = iY0 = Y1 =» Y0 = Y1 / (1+i) t-év múlva Y0 = Yt / (1+i)t = Beruházási diszkontált hozam.

A diszkontált hozamról nem tényadatok, hanem csak várakozások állnak rendelkezésre.

A diszkonttényezőnek azt a nagyságát, amely esetén a beruházási költség megegyezik a várakozások alapján meghatározott diszkontált hozammal =» a tőke határhatékonyságának nevezzük.

A tőke határhatékonysága független a piaci kamatlábtól, de tart felé növekvő beruházási mellett, amennyiben a piaci kamatláb alacsonyabb, mint a tőke határhatékonysága.

A piaci kamatláb és – beruházási kereslet között fordított arányú kapcsolat áll fenn: emelkedő kamatláb csökkenő magánberuházási keresletet eredményez, csökkenő piaci kamatláb pedig növelőleg hat a beruházási keresletre.

A beruházás a kamatláb monoton csökkenő függvénye, vagyis

I = I(i, η) ahol (δI  / δi < 0 Y0 = C+I = C(Y) + I (i, η) általános képlet

η-val a várakozásokat jelölve: (δI  / δη  > 0



Makroökonómiai kínálat az árupiacon

A makroökonómiában az árupiaci kínálatot jövedelemként értelmezzük, ez pedig mint a fogyasztás és megtakarítás összege. A megtakarítás a jövedelem függvénye. A megtakarítási függvény minden tervezett jövedelemhez a tervezett megtakarítást rendeli hozzá, vagyis: S = Y-C(Y) = S(Y).

Megtakarítási függvény grafikonja

S

                             

                                             S(Y)

                                                  

                                                           

                             

                                                               Y

         negatív           segélyek

         szakasz          támogatás

A megtakarítási függvény kiszámításához.

Ennek értelmében csak annyit kell tenni, hogy a jövedelem és a fogyasztási függvény különbségét képezzük: S(Y) = Y-C(Y) = Yn

Egyensúly az árupiacon – az IS görbe

Az árupiacon akkor uralkodik egyensúly, ha a szándékolt megtakarítás megegyezik a szándékolt beruházással.

C(Y) + I(i,η) = C(Y) + S(Y) =» I(i,η) = S(Y)

Az egyensúly függ a kamatlábtól, a reáljövedelemtől (kibocsátástól) és a várakozástól.

A reáljövedelem és a kamatláb összes egyensúlyt biztosító pontjainak halmazát IS-görbének nevezzük.

Az IS-görbe minden pontja egyensúlyi pont. Az IS görbe azt fejezi ki, hogy árupiaci egyensúly csökkenő (növekvő) kamatláb mellett csakis növekvő (csökkenő) reáljövedelemmel valósulhat meg.

Csökkenő kamatláb mellett az árupiaci egyensúly csak úgy tartható fenn, ha nő a jövedelem és vele együtt a megtakarítás, illetve fordítva: növekvő piaci kamatláb esetén az árupiaci egyensúly csökkenő jövedelmet feltételez.

Az árupiaci egyensúlyt megtestesítő IS-görbe lényege, hogy minden kamatlábhoz mindig csak egyetlen egy jövedelemszint tartozik. Ha tehát adott valamennyi kamatláb, akkor ez meghatározza a beruházást.

IS – LM rendszer

Az IS és LM görbék egyenletei a kamatláb és a reáljövedelem függvényei, egyértelmű megoldást ad a szóban forgó jövedelem – illetve kamatláb – változókra:

I(i,η) = S(Y)

MD(Y, i) = M/P

A várakozások és a reálpénzállomány ismeretében meghatározható olyan (Y*, i*) pár, amely mindkét felvételnek eleget tesz. Ez a kitüntetett pont az IS-görbe és az LM-görbe metszéspontja.

Mitől függ az egyensúly adott pénzmennyiség és árszínvonal mellett?

A fogyasztás és a megtakarítás alakulása a rendelkezésre álló jövedelemtől függ → a megtakarítás determinálja az egyensúlyi beruházást → a beruházás viszont a kamatlábtól is függ. Ezért mindként piac együttes egyensúlya csak akkor érvényesül, ha az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatláb egybeesik a pénz és értékpapírpiaci egyensúlyi kamatlábbal. Az egyensúly beállításához mindkét folyamat megfelelő alakulása szükséges.


i                            

                                       II.                  LM

                  III.                                    

i*

                                                   I.

                                   

                                 IV.                         IS


                                    Y*       Y

              I.      Az árupiacon túlkínálat érvénysül, a pénzpiacon pedig túlkereslet.

           II.      Mindkét piac túlkínálata jellemző.

         III.      Árupiacon túlkereslet jelentkezik, a pénzpiacon viszont túlkínálat van.

        IV.      A piacok túlkeresletét ábrázolja.

A kialakult helyzetre a pénzpiac reagál gyorsabban.

Ha az IS vagy az LM-görbe mentén mozgunk, akkor növekvő reáljövedelem esetén az árupiacon az egyensúly a kamatlábcsökkenés révén áll be újra, a pénzpiacon pedig az értékpapírpiaci fejlemények növelik a kamatlábat és ez vezet az új egyensúlyhoz.


: 2514