online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉLJA, SZÁMVITELI ALAPELVEK, A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, A BESZÁMOLÓK FORMÁI, FELTÉTELEI

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
Vazlat a makrogazdasag igazsagossagat vizsgaló elméletekröl
A SZÁMVITELI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
A munkapiac. Egyensúly a munkapiacon.
Munka-, föld- és ingatlanpiac
Mikroökonómia
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉLJA, SZÁMVITELI ALAPELVEK, A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, A BESZÁMOLÓK FORMÁI, FELTÉTELEI
 
 

A számviteli törvény célja, Számviteli alapelvek, A beszámolási kötelezettség, a beszámolók formái, feltételei

A számviteli törvény célja

1.      meghatározza a hatálya alá tartozók BESZÁMOLÁSI és KÖNYVVEZETÉSI kötelezettségét,

2.      meghatározza a beszámoló összeállítása, a KÖNYVVEZETÉS során érvényesítendő ELVEKET, SZABÁLYOKAT,

3.      meghatározza a NYÍLVÁNOSSÁGRA HOZATAL, a KÖZZÉTÉTEL, a KÖNYVVIZSGÁLAT követelményeit.

A számviteli törvény hatálya


A TÖRVÉNY HATÁLYA: A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről magánszemélyek és jogi személyek tájékoztatást igényelnek.

Alá tartoznak:

1. A vállalkozók:

A számviteli törvény alkalmazásában vállalkozó minden olyan magán-személy és jogi személyiség nél 323d31d küli gazdasági szervezet, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (azaz vállalkozási tevékenységet) végez.

2. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek:

A számviteli törvény alkalmazásában költségvetés alapján gazdálkodó szerv a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, az általa alapított intézmény és létrehozott társulás, a társadalombiztosítási alap kezelője, valamint az elkülönített állami pénzalap.

3. Az egyéb szervezetek:

A számviteli törvény alkalmazásában egyéb szervezet a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, az egyházi jogi személy és az általuk alapított intézmény, az alapítvány, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösség, a viziközmű társulat és a külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezet.

4. Magyar Nemzeti Bank

Nem terjed ki a hatálya:

A Magyarországon működő, de a cégbírósánál itt be nem jegyzett többségi vagy 100 százalékos külföldi tulajdonú vállalkozóra.


4. A számviteli alapelvek

Beszámoló elkészítésekor,

könyvvezetés során

érvényesítendő elvek


Azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az össze-hasonlíthatóságot biztosítani kell.

Az adott időszak eredményének meghatározásakor, a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével vehető figyelembe az előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket és az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség.

A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egy mással szemben nem számolhatók el.


Könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.



A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóaknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelni az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat

Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.



Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy többévet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

A beszámolási kötelezettség

BESZÁMOLÓ: a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, tevékenységének eredményéről reális és megbízható képet nyújt a tulajdonosnak, a vezetőknek, a hitelezőknek, a befektetni szándékozóknak, az adóhatóságnak, az önkormányzati és központi államigazgatási szerveknek.




Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a következő határértéket:

·        a mérleg főösszeg a 150 millió Ft.-ot.

·        az éves nettó árbevétel a 300 millió
Ft.-ot.

·        a tárgyévében átlagosan foglalkoz-tatottak száma a 100 főt.

 

Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve, ha az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei adottak.

Összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, mely más vállalkozónál vagy többségi részesedéssel rendelkezik, vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol egy vagy több vállalkozó fölött.

 

Egyszerűsített mérleget készíthet az a magányszemély, szakcsoport, felsőfokú tanintézetben működő iskolai szövetkezeti csoport, önálló iskolai szövetkezet, kistermelői szövetkezet, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió forintot, és egyszeres könyvvitelt vezet, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámtól és a mérleg főösszegtől


Találat: 3021