online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az emberi megismerés alapjelenségei

pszichológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A PSZICHOLÓGIAI FEJLŐDÉS
TÁRSAS KÖLCSÖN¬HATÁS ÉS TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS
Az észlelés lélektana
ALAPVETŐ MOTÍVUMOK
Az agresszió
PSZICHOPATOLÓGIA
A személyiségfejlődés alapjai
 
 

Az emberi megismerés alapjelenségei

Az emberi megismerés kutatásával, alapjelenségeivel az általános lélektan foglalkozik.

A megismerő funkciók az ember alkalmazkodását szolgálják és magyarázzák. A lelki jelenségek, életjelenségek, ezek irányítják a cselekvést és a valóság megismerését. Az ember tevékenységére ható, önmagunkhoz való viszonyunk meghatározói a következő folyamatok: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás.

Érzékelés, észlelés. Olyan megismerő folyamatok, amelyek lényege, hogy külső ingereket, információkat szerzünk a világról, valamint az ingerek összességét felfogjuk. A két folyamat szorosan összetartozik. Az észlelésben számos jelenség kódolt, amiben még fontos a veleszületett képességek, az egyéni tapasztalatok jelentősége. A tárgyak, személyek azonosításában a korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások játszanak szerepet. Itt a környezet fontosságát ki kell emelni.


Az észlelés folyamatában beszélünk fizikai és szociális észlelésről. A folyamaton belül fontos a lokalizáció és a felismerés, amelyek a percep­tuális rendszerhez kapcsoltan igen fontos fogalmak. A tárgy, ill. a személy lokalizációjánál (jelen esetben főleg a személy a fontos) a távolság, a mozgás észlelése, a reá irányuló figyelem a jelentős, az értelmezés szempontjából is fontos fogalmak. A szociális tanulás folyamata lehetővé teszi a minél tökéletesebb észlelési folyamatot, az előzetes minták pedig azt, hogy ezek értelmezése valósághű-e az emberi viselkedést általános és egyéni sajátosságaiban leképezik-e vagy sem. Különböző perceptuális, vagyis észlelési rendszerek a környezet energiáinak egy-egy fajtáját képesek regisztrálni. E szerint beszélhetünk tapintási, ízlelő, szagló halló és látó rendszerekről.

A látás. A tárgyakról visszaverődő fény átjut a retinán és így alkot kétdimenziós képet. A szem a környezetből tehát fényingereket vesz fel, így kapunk információkat a tárgyak világosságáról, színéről, alakjáról, térbeli elhelyezkedéséről.

A hallás. A hallás ingere a levegő rezgése, amelyet a hallószerv, a fül hangként érzékel. A hanghullámok rezgéseit a hallócsontok közvetítik a dobhártyán keresztül, amelyek a belső fülbe jutnak.

A szaglás a legegyszerűbb folyamat, valamilyen kémiai anyag a levegőben oldva terjedni kezd, és eljut az agyhoz.

Az ízlelés a nyelv ízlelőbimbója által és a limbikus rendszer működése következtében lesz jelentős. A négy alapíz, az édes, a savanyú, a keserű és a sós. Az ízek és az illatok együttesen az aromát, a zamatot adják. A nyelv nemcsak az ízekről, hanem a hőmérsékletről is visszajelzést ad. A bőrérzékelés lényege, hogy a bőr mint érzékszerv különböző ingerek felvételére alkalmas. Információt nyújt a hőről, a fájdalomról, az ujjak bőrfelülete a tárgyak alakjáról, nagyságáról.

Az emlékezés olyan pszichológiai folyamat, amely során információk tárolására és ezek visszatükrözésére van lehetőség. Az emlékezés szakaszai: kódolás, tárolás, előhívás. Fontos, hogy az anyag tárolása a rövid vagy a hosszú távú memóriában kódolható. Mindegyik esetben fontos tudni, hogy számos tényezőtől függ, milyen minőségű a bevésés, megőrzés, felidézés, felismerés. Az emlékezés lehetőség tapasztalatok, a múlt élményeinek feldolgozására, ami az újabb benyomások színesítését, gazdagítását eredményezi. Ez teszi lehetővé az alkalmazkodás megfelelő szintjét is. Minden emlékezet bonyolult, konstruktív folyamat, amiben az egyszerű következtetések mellett sztereotipiák és sémák is előfordulnak. Az emlékezet segít abban, hogy ismereteinket és az új tapasztalatokat időben összegezve hasznosítani tudjuk.

A képzelet  lényege: emberi sajátosság, régi emlékképek nyomán új képek létrehozására kerül sor. Emlékek átalakítására kerül sor, a valósághoz kapcsolódik, bizonyos időleges idegkapcsolatok segítségével a képzetek kapcsolatba lépnek. A képzelet alakítói az érzelmek és a vágyak. A produktív és a reproduktív képzelet kapcsolódik a meglévő emlékanyaghoz és természetesen az új megteremtésének lehetőségéhez. A munka, a tanulás szempontjából fontos az, hogy az egyén a képzelet mely fajtájával rendelkezik, ettől függően lehet alkotó vagy tevékenység végrehajtó. Igen fontos tény, hogy minden kreatív, tervező munka lényege a produktív képzelet.



A figyelem, olyan pszichikus folyamat, amely során információfel­vételre és -feldolgozásra kerül sor, és külső, valamint belső környezeti ingerhatások szelektálása megy végbe. A figyelem a megismerő folyamatok kísérőjelensége, lényege az összpontosítás, koncentráció. Fajtái a spontán és a szándékos, a koncentrált, a megosztott figyelem, amelyek a valóságban szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerési folyamat, amely során a valóság visszatükrözése megy végbe. A gondolkodás feltárja a valóság összefüggéseit, a lényeges, szükségszerű kapcsolatokat. A gondolkodásnak különböző típusai vannak, a propozicionális, a képzeleti és a motoros gondolkodás. A beszéd és a fogalomalkotás szerves egységet alkot a gondolkodási folyamatban. A gondolkodás új eredmények létrehozásához vezet, amely az általánosítás, a következtetés, az analízis és a szintézis műveleteik alkalmazásával történik. Ezek a műveletek a problémamegoldásban együtt vannak jelen. Minden probléma egy kérdésfeltevés is egyben, melyben célt akarunk elérni, és az ehhez vezető utat meg kell találni. Ahhoz, hogy a probléma megoldódjon rendelkezni kell az egyénnek elvonatkoztató képességgel, rugalmassággal, következtetési képességgel, megfelelő motivációval, érzelmi stabilitással, fegyelmezettséggel, kitartással, állhatatossággal. A feladatmegoldás szempontjából beszélünk konvergens és divergens gondolkodásról. Minden tevékenység fejleszti a gondolkodást, nem mindegy, hogy konvergens vagy divergens úton igyekszik megoldani a feladatot az egyén.

A divergens gondolkodás a problémamegoldásokban előnyben részesíti az ötleteket, a különböző irányváltoztatásokat, a konvergens pedig a már begyakorolt konvencionális úton igyekszik a feladatot megoldani.


A személyiség ösztönző rendszere

A személyiség ösztönző rendszere az ember tevékenységének forrásait, mozgatóerőit jelenti. Az ember aktív viszonyban van környezetével, kölcsönhatása a tevékenységben realizálódik. Fontos, hogy ebben a viszonyban alakuljon, változzon, fejlődjön. A környezet, a természeti és társadalmi hatások az ember tevékenységhez és társaihoz való viszonyát alakítják. Az ember aktivitását a cselekvésre késztető tényezők a motívumok váltják ki.

A szükségletek a személyiség olyan hiányállapotai, amelyek kielégítésre szorulnak, a tevékenység ösztönzői. Az ember szükségleteinek sajátossága: ereje, tartóssága, dinamikája, feszültsége. A szükségletek kielégítése új szükségletek kialakulásához vezet. A szükségletek fajtáit többféleképpen lehet csoportosítani: biológiai és kulturális szükségletek bonyolult hierarchiájáról beszélhetünk. A szükségleteknek és a hiányérzetnek jelentős szerepe van a magatartás motiválásában. A szükségletek kielégítése időben eltolódhat, a szocializáció során a tevékenység szükséglete már igen korán jelentkezhet. A személyiség tevékenységszükséglete a játéktól a munkáig és különböző társadalmi tevékenységig juthat kifejezésre.

Az érdeklődés a szükségletekhez kapcsolódik, amely a személyiség általános irányulását fejezi ki, és az ember viselkedésének leghatékonyabb tényezője. Aki a tanulásban, a munkában érdeklődéssel vesz részt, dolgozik, könnyebben ér el eredményt. A személyiség fejlődési folyamatában az érdeklődés talán a legfontosabb szerepet tölti be, főleg a tanuláshoz, munkához kapcsoltan. Minden tevékenységterületen nagy jelentőséggel bír az érdeklődés felkeltése, ami lehet aktív vagy passzív attól függően, hogy kapcsolódik-e konkrét cselekvéshez. Vannak olyan egyének, akik ugyan aktívan érdeklődnek tevékenységek, problémák iránt, de tartósan nem. Az érdeklődésnek tartalma, irányultsága van, fejlesztése kiemelt jelentőségű.



A beállítódás (attitűd) a környezet, az emberi szükségletek által befolyásolt irányulás. Ebben benne van a szükséglet, motiváció, érdeklődés, vágy, akarat, amely egy adott helyzetben meghatározza a személyiség részvételét a tevékenységi folyamatban. A beállítódásnak számtalan előfordulási formája van, pl. emberekhez, munkához, tanuláshoz, kultúrához, politikához való viszonyulás, amely intenzitása az előbbiek és az egyén idegrendszeri állapotától függ.

Az akarat az egyén legmagasabb rendű irányulása egy cél érdekében összpontosítva. Az akarat döntés, elhatározás, amely a cselekvést beindítja, mozgósítja. A mérlegelés egy döntési helyzetben a motívumok harca, amiben kettősség is jelen van. Az akarat képessé tesz bennünket viselkedések, meggyőződések szabályozására. A törekvés egy meghatározott cselekvés megvalósítására ható szándék, amely akarat nélkül nem indulhat be. Az akarathoz tartozik az ösztönzés, az alapvető célkitűzések. Bonyolult folyamat.

A vágy az, amiben a szükségletek realizálódnak. Kapcsolatban van a képzettel, megvalósulásában a kellő motiváció, szükséglethiány határozza meg. Fejlesztő vagy visszahúzó erőként befolyásolhatja a személyiség alakulását. A pályaorientáció szempontjából, mint elsődleges motiváció lehet jelen.

Az érzelmek minden megismerő folyamat kísérőjelenségei. Az emberi tevékenységben jelentős motiváló erő, az emóció, az érzelem. Mind pozitív, mind negatív viszonyulásunk alakítja önmagunkkal, másokkal, a tevékenységgel való kapcsolatunkat. Az érzelmek alapvetően összefüggésben vannak idegrendszerünk állapotával. Az érzelmeket csak az egész személyiség életének, sorsának, környezeti hatásának eredményeként lehet értelmezni. Az érzelmek megnyilvánulása egyéni, ezek adnak cselekedeteinknek energiát, motiváltságot, akaratot, vágyak és törekvések velejárója. A tevékenység eredménye kudarc vagy siker, amely csak egy meghatározott érzelmi állapotban aktualizálódik. Az intellektuális érzelmek a megismerést, a gondolkodást alakítják, az erkölcsi, morális, esztétikai érzelmek segítik a külvilággal való kapcsolatot. Az érzelmi állapotok, hangulatok, indulatok és szenvedélyek cselekvésre késztetők pozitív és negatív irányban egyaránt, a siker és sikertelenség kísérői, előidézői.


Ellenőrző kérdések

1. Mi a pszichológia tárgya, feladata, módszerei?

2. Sorolja fel a jelentős pszichológiai területeket, és jellemezze azokat!

3. Beszéljen a pszichológia történetéről és más tudományokkal való kapcsolatáról!

4. Milyen pszichológiai iskolákat ismer, ismertesse azok jellemzőit!

5. Milyen tanuláselméleteket ismer, jellemezze azokat!

6. Sorolja fel az emberi megismerés alapjelenségeit, és jellemezze azokat röviden!

7. Melyek a személyiség ösztönző rendszerei, beszéljen róluk röviden!

8. Jellemezze az idegrendszert (feladata, felosztása)!

9. Milyen szerepe van a genetikának a viselkedést befolyásoló tényezők között? Beszéljen róla részletesen!

10. Milyen szerepük van az érzelmeknek viselkedésünk és cselekedeteink alakulásában?


: 3107