|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
Elszállt a sas... Bilincs-kapcsos kövére
szédülve hullt a meggyötört Titán.
Combján sötéten végigfolyt a vére
s tovább csorgott a satnya szirti fán.
De már felállt. Gyözött a szenvedésen.
Szilaj dacosság árad benne szét.
Már újra érzi: meglopná merészen
másodszor is a Gögösek tüzét.
Zendül az ég. Viharral jö az éjjel
s a záporverte, lázas seb lehül.
A zivatar fényes villám-szemével
megnézi kínját és tovább repül.
Hó jön. Veszélye kö-bontó fagyoknak,
mezítlen testén tombol majd a tél.
De tudja, hogy magas tüzek lobognak
a barlang-bolt alatt, hol ember él.
S új kínra készül csör-szaggatta teste,
melyet másoknak égö tüz hevít...
De jött egy nap, s a völgyi szél jelezte
Herakles földet-rázó lépteit.
Találat: 5418
