Órak - Áprily Lajos

Órák - Áprily Lajos

Szívem felett a zsebben,

nagyon sok éve már,

szívemnél vérmesebben

egy régi óra jár.

Alatta, lomha inga,

szívem lustán dobog,

zihálva néha, mint a

kifáradt vándorok.

Feleselö növérek,

két furcsa gépezet,

itt versenyezve mérnek

idöt és életet.

S midön az óra tik-ja

nagynéha nem zenél,

a szív megállapítja:

az óra most nem él.

S ha majd - nem is sokára -

a szív nem muzsikál,

az óra konstatálja:

A szív rugója áll.