kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Gruzda Jánosnak, a tél-festönek
Mi itt a téli Szép titkát kerestük
halott falukban, hó-hullámokon,
s beporozott az erdök zuzmarája,
lelkünk a tél lelkével lett rokon.
Ajándékozhat színt és dalt a nyár is:
fehér hazánk a vad-nyomos határ.
December és dér. Madaram a holló,
monumentális, büszke gyászmadár.
Ha meghalok, nagyon megváltozom majd:
átszállok egy kis kék felhö-közön
és a tavasz lelkére rátalálok
s a fiatal tavaszba költözöm.
Fénnyel jövök vagy fuvalom-zenével
s a hó megindul téli házakon,
lerázom az akácok zuzmaráját
s a jégcsapok vizét megcsorgatom.
Lecsapok a hó-rejtö füz-berekre
s a varjú-tábort messze kergetem,
felvillanok egy csiklandó sugárban
s a néma pásztort megnevettetem.
A barna felhö búskomor szivébe
csóvát dobok, hogy zivatar legyen -
s egy éjjel diadalmasan leszállok
felleg-vizekre szomjas Őrhegyen.
Halomba, zápor-gyöngyösen letépem,
ami virág van száz vadrózsafán,
és virradatkor óriás csokorral
bedobom a leányok ablakán!
Találat: 1715