Denevér - foly a vér - Áprily Lajos

Denevér - foly a vér - Áprily Lajos

Elsö fiam elsö rímére

Enyeden van egy kicsi út,

éjjel csavargó s róka járja.

Juhar-során már nem m 727f59h együnk

az erdök epres laposára.

A Holt-Marosba nem megyünk

kecskebékás tavaszi érre -

s a padhoz, ahol "foly a vér"

volt elsö rím a "denevér"-re.

Kézenfogó kicsi kezed

s a kicsi út vörös keresztje

hogy elmaradt - Szédülten állsz,

világ szelében lengedezve.

Látod, maholnap vén leszek,

lassan félszázra nö az évem,

és százesztendös holt apám

enyedi föld rengeti mélyen.

S mégis, ha szük alvás után

hideg lengéssel jö a hajnal,

s parkunkba zirrenö rigók

szállanak le fekete rajjal,

mennék apámmal, riadót

ver a szívem s útnak eredne

szajkó-rikoltásos, hüvös,

babonás székely rengetegbe.

Hol a keze? Hol a kezed?

Holdfény villan a denevéren.

Hallgat a zirrenö madár.

És foly a vér. Úgy foly a vérem.