Csend, III - Áprily Lajos

Csend, III - Áprily Lajos

Oly árva-árva most a lelkem:

egy régi-régi zongora -

kopottas, ócska házban,

ahol örökre gyász van,

ahol nem játszanak soha.

Csukott szájában alszik-alszik

egykor vakító fogsora.

Csengö idegje: húrja

álmodik meglazulva,

s halott, halott a zongora.

Felzsong kisértet-éjszakákon

a hangok alvó tábora

- felissza fátylas holdvilág -:

s könnycseppes, halk melódiát

gügyög a régi zongora,

ódon búbánattól betelten...

És néha-néha sír a lelkem.

Nagyenyed