A hegy bibor - Áprily Lajos

A hegy bibor... - Áprily Lajos

Versvázlat

A hegy bibor, a vadludak

felette fényes kékbe tünnek.

Felséges öszöm, soha még

nem láttalak ily gyönyörünek.

Szegélyezed fogyó futásom,

lobogó bükköd és hegyed

bibor csokor az elmuláson.

letenni végérvényesen

a sziklasúlyu hátizsákot,

helyet keresni csendes aljban

s vackot kaparni, mint a vad,

a növekvö bükkavarban

s álmodni, hogy gyönyörü vagy

fiam lányának és fiának.