Az ipari forradalom és következményei

Jellemzõi

• Kettõs forradalomról beszélhetünk: ipari termelés új korszaka és a polgári átalakulás megszilárdulása.
• Komplex változás: ipar- és agrárszektor arányának változása, demográfiai robbanás, társadalmi struktúraváltás.
• Az európai régióban különbözõ idõpontokban bontakozik ki az ipari forradalom.
• Feltétele: szabad munkaerõ (bekerítések következményeként jön létre), tömegcikkek utáni kereslet, eredeti tõkefelhalmozás (gyarmatokról érkezõ árúk tömeges feldolgozása új technológiát igényel és az ottani kereslet is a tömeges feldolgozást tesz szükségessé).
• Kialakulnak ipari körzetek, tömegtermelés, világpiac, vállalkozó-bérmunkás viszony, urbanizáció.
• Új energiaforrások használata.
• Új anyagok használata (mesterségesen elõállított).
• Nagyvállalatok megjelenése.

Találmányok

• 1723. Kay repülõvetélõ.
• Fonógépek: Hargreaves ("fonó Jenny"), Arkwright, Crompton, Roberts.
• Szövõgépek: Cartwright, Jacquard.
• Gõzgép: Newcomen (bányaszivattyú), Watt (új univerzális meghajtógép), megjelennek az új energiával hajtott eszterga, gyalu és fúrógépek (Mandsley).
• Gõzhajó: Fulton.
• Gõzmozdony: Stephenson (Rocket).

Ipari körzetek:

• Anglia: Manchester, Liverpool, Birmingham környéke
• Franciaország: Normandia, Marne-völgye
• Német területek: Szilézia, Szászország
• Flandria
• Usa: Porthsmouth (hajógyártás), Boston (bõripar), Appalach-hegység (nehézipar), Chicago (élelemiszeripar), Pennsylvania (olaj telepek)

Agrárforradalom (új struktúrák és eljárások)

• Farmergazdaság kialakulása.
• Tõkés bérleti rendszer kialakulása.
• "Porosz utas" rendszer.
• Gépesítés (gõz hajtóereje itt is megjelenik).
• Takarmánynövények termesztése.
• Állattenyésztés elõtérbe kerül (hús és tejtermékeke), istállózó tartás.
• Vetésforgó használata.

Infrastruktúra fejlõdése

• Bankok megalakulása (hitellehetõséggel segíti a korszerûsítést).
• Tõzsde megjelenése (érték, áru), pénzforgalom átalakulása.
• Code Commerce 1807. Elsõ az üzleti életet szabályozó törvény.
• Szakképzés fejlõdése.
• Morse: távíró, a sajtó eszközeinek korszerûsödése, a hírek.
• Makadám út (McAdam mérnök tervei alapján).
• Vasútépítési láz az iparosodás motorja (Transatlanti vasút építése az USA-ban).

Demográfiai változások

• Életkor növekedés.
• Népességnövekedés (jobb életkörülmények, járványok visszaszorulása, gyorsabb élelmiszerszállítás).
• Migráció (faluról a városba áramlás, kivándorlás Észak-Amerikába, Ausztráliába).

Társadalmi változások

A társadalom makrostruktúrája változik meg (középosztály kialakulása, munkásság differnciálódása).

• Urbanizáció új problémákat vet fel (területi átszervezõdés: ellátási és infrastrukturális problémák, a nagyváros azonnali rétegzõdik).
• Nyomornegyedek kialakulása a városokban.
• Gyerekmunka.
• Szigor a munkahelyen (dologházak Angliában).
• Pauperizáció.
• Elidegenedés (közösségtõl és munkától).
• Bûnözés, prostitúció megnövekedése (megszûnik a falusi közösség kontrollja).

Válaszok a megváltozott viszonyokra

1. Luddista (gépromboló) mozgalom.
2. Szakszervezetek és önsegélyezõ egyesületek.
3. Misztikus mozgalmak.
4. Chartista mozgalom (Anglia), 1830-40-es évek petíciók: általános választójog, szociális intézkedések követelése, 1842-tõl legális pártként mûködik, O'Connor, a vezetõjük bejut a parlamentbe (1847) gyártörvények meghozatala.
   
   
5. "Kispolgári" szocialisták: Proudhon "magántulajdon = lopás", hatalom nélküli állapot megvalósítása, nem a kényszer, hanem az együttmûködési szándék vezeti az embereket; Louis Blanc társadalmi mûhelyek kialakítása.
6. Anarchizmus: Bakunyin terrorral állam ellen, állam maga korlátozza a magánembert, ezért kell peramanans forradalommal fellépni ellen (fõleg a mediterrán térségben és Oroszországban terjed el).
7. Utópista szocialisták: Babeauf, Buonarotti "egyenlõk összeesküvése".
   Saint Simon kollektív boldogság, szellemi és anyagi körülmények javítása.
   Fourier falanszter elmélet, Owen szövetkezeti köztársaság, kommunák létrehozása.
8. Marxizmus "tudományos szocializmus"(elõzmény: Smith és Ricardo közgazdaságtana, munkaérték-elmélet, Hegel dialektika, objektív szellem, Feuerbach materiealizmus). Igazak majd Számkivetettek Társaságának létrehozása, Kommunista Szövetség megalakítása, 1848. Kommunista Kiáltvány megszövegezése (Marx és Engels).

Új politikai eszmék megjelenése

Konzervativizmus

• Az emberi létezést olyan feszültségek jellemzik, amelyek politikai úton mérsékelhetõek, de nem küszöbölhetõek ki (politikai lényege a kompromisszumkeresés).
• Nem a társadalom szerkezetében látják a szenvedés forrását.
• Népszuverenitásba vetett hitet naivnak tartják.
• Hagyománynak, önkéntes társadalmi köteléknek nagy szerepet tulajdonítottak.
• Állam, jog, kultúra szerves fejlõdés eredménye, amely mesterségesen (értsd forradalommal) nem változtatható meg.
• Képviselõje: E. Bruke (francia forradalom fanatizmusa ellen).

Liberalizmus

• Politika és politikai tekintély megkérdõjelezése.
• Ember természetes állapota a szabadság és nincs olyan csoport, aki valamilyen jogon uralkodhatna.
• Kormányzat joga az életfeltételek biztosítása.
• Egyéni szabadság megvalósítása a cél: emberi jogok (vallás-, sajtó- és véleményszabadság, jogegyenlõség, alkotmányos állam).
• Parlamentáris demokrácia.
• Gazdasági szabadság.
• Képviselõk: Tocqueville (A demokrácia Amerikában), Mill (A szabadságról).

Nacionalizmus

• Gazdasági integráció, birodalomba kényszerítettség hozza létre.
• Polgári nemzetfogalom kialakulása (nyelvi és történelmi összetartozás az alapja).
• Egységes, szabad állam megteremtése a cél (államok térképének újrarajzolását követeli).

Gazdasági elméletek

Smith

• A nemzetek gazdasága
• Merkantilizmus bírálata.
• Állam feladata a gazdasági növekedés elõsegítése (csak a közjó javításával).
• Munka-érték elmélet (az áru értékét a belé fektetett munka határozza meg).
• Gazdasági tevékenység szabadságának követelése (laissez faire elv).

Th. Malthus

• Tanulmány a népesedés törvényérõl
• Népesség tudományos vizsgálata.
• A Föld népessége gyorsabb ütemben növekszik, mint a mezõgazdasági termelés, ezért egy idõ után az erõforrások elégtelenné válnak.
• Csak a születés szabályozásával és a halálozási arány fenntartásával lehet e problémát megoldani.
• Ellenezte a kormány szegények megsegítésére irányuló programját, mivel az felboríthatja az egyensúlyt.
• A gazdasági növekedés másik hátráltatójának a túltermelést tekintette (vásárlóerõ nem nõ a termelés ütemében).

D. Ricardo

• Politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei
• Stacionárius állapot (már nem érhetõ el növekedés) alapján bírálta az angol mezõgazdaságot és a szabadkereskedelem bevezetésére és az ipari termelés növelésére ösztönözte.

J. S. Mill

• A politikai gazdaságtan alapelvei
• Termelés és elosztás szétválasztása: termelést a természeti törvények, az elosztást a társadalmi intézmények határozzák meg.
• Morális reformokra inspirálta a kormányokat, szakszervezeti mozgalom támogatása.

K. Marx

• A tõke
• Értéktöbblet elmélet: termelési folyamatot vizsgálja, kiemeli a munkaerõt, amely speciális új értéket termel, amely a tõkés hasznává lesz, mivel munkabérként kevesebbet fizet ki mint, amennyivel több haszonra tesz szert a munka által (kizsákmányolás).

Politikatörténet

• Dinasztikus-hatalmi politika uralma tovább tart (Szent Szövetség taktikája).
• Török kérdés foglalkoztatja Európa nagyhatalmait.

Oroszország

• Terjeszkedésre kedvezõ alakalom nyílik a napóleoni háborúk után, ám igazán csak Törökország rovására tud hódítani Európában (tengerszorosok megszerzése a cél), ezért megsegíti a görög szabadságharcot.
• 1833. münchengratzi szerzõdésben Ausztria és Oroszország kezességet vállal Törökország integritásáért, orosz hadihajók használhatják a tengerszorosokat.
• Fontossá válik a kaukázusi és közép-ázsiai terjeszkedés.
• Feudális viszonyok érintetlenek.
• Tanulatlan és korrupt hivatalnokrendszer.
• 1825. Dekabrista mozgalom (Északi és Déli Társaság).

Német Szövetség (Bund)

• Poroszország és Ausztria német tartományai nem tartoznak bele.
• 1834. német államszövetség létrejötte (Zollverein).
• Ifjú Németország mozgalom (Heine) radikális nézetek.

Habsburg birodalom

• Metternich védekezõ politikája a meghatározó, megszerzett területek megtartása és beolvasztása a cél.
• 1830. brüsszeli felkelés, Belgium függetlensége.
• Radetzky veri le az 1830-as itáliai megmozdulásokat.
• 1831. ifjú olasz mozgalom (Mazzini), olasz egység megteremtése a cél, szemben osztrák érdekekkel.

Poroszország

• Védekezõ, integráló politika.
• Jelentõs gazdasági fejlõdés, ám társadalmi változás nem követi, továbbra is a nagybirtokos réteg tölti be a politikai funkciókat.

Franciaország

• Bourbon-restauráció (alapvetõ változásokat - feudális jogok felszámolása - azonban el kell fogadnia az uralkodónak: Alkotmányos Charta).
• X. Károly nem tartja tiszteletben a kivívott szabadságjogokat, és állandóan korlátozza a polgári intézményrendszer mûködését (választójog megnyirbálása, cenzúra, parlament feloszlatása).
• 1830. Párizs júliusi forradalom, Lajos Fülöp kerül hatalomra (Thiers kiáltványa) pénzarisztokrácia elõretörése.
• Algír megszerzése.

Anglia

• Modern értelemben, gazdasági érdekeiért politizál (nyersanyag és piacszerzés), ezért az európai egyensúly fenntartásában érdekelt (Palmerston "fényes elszigeteltség" politikája).
• Parlamenti viszonyok összehangolása a társadalmi változásokkal (1832. választójogi reform).
• Gazdasági liberalizmus megvalósítása.
• Munkásság szociális biztonság elérésére való törekvése (trade union elismerése 1824-tõl, gyártörvények a munkakörülmények javítására).
• Ír kérdés (Daniel O'Connell vezette ír függetlenségi mozgalom, "Ifjú Írország" szervezetének terrorhulláma).
• Viktória királynõ uralma (1837-1901).

Lengyelország

• Elõzmény: az ország 3-szori felosztása, lengyel nemességben továbbél a törekvés egy önálló állam megteremtésére.
• 1831. lengyel felkelés (Oroszországhoz tartozó területen robban ki, Varsó központtal).
• 1772-es határok követelése, miután a cár nem teljesíti, kikiáltják a függetlenséget.
• Ideiglenes kormány alakul, Bem (Ostrelonka), Dembinski feltûnése, leverése után emigráció (Chartoriski).
• Nincs parasztprogramjuk, ezért nem kapnak támogatást.
• Orosz beavatkozás leveri a forradalmat.

Érdekességek

• Az elsõ gõzhajók megjelenése után hirdették meg a gyorsasági versenyt a hajók között, amely kiírása szerint az Európa és Amerika közötti utat leggyorsabban megtevõ hajónak ajándékozza a Kék szalag "rendet". E verseny egyik tragikus hõse lett kb. 100 évvel késõbb a Titanic.
  A gõzmozdony technikáját nemcsak Stephenson fejlesztette ki, ám az õ jármûve a Rocket nyerte az 1830-ban Manchester és Liverpool között megrendezett versenyt. Az elsõ személyszállításra használt mozdony 1825-ben indult el Stockton és Darlington között.
• Angliában 1624-ben, még az ipari forradalom elõtt született meg az elsõ szabadalmi törvény, amely 14 évre biztosított védelmet a találmánynak, lehetõvé téve a feltalálónak a haszonszerzést. Ám Anglia ezek után is féltve õrizte a gépek titkát és az ipari forradalom elõrehaladtának idején megtiltotta gépek kivitelét az országból. Még az 1840-es években Széchenyi Istvánnak is csak alkatrészenként szétszerelve sikerült Magyarországra csempésznie egy találmányt.
• A vasipar fejlõdéshez hozzájárult annak a felfedezése, hogy a vasérc jobban olvasztható koksszal, mint faszénnel. Az ipar így nem függött többé a faszéntõl, amelynek az erõsen fogyatkozó erdõk miatt híján volt. Az eljárást Darby fedezte fel és Smeaton fejlesztette tovább.
• Mai mérték szerint az ipari forradalom korában a munkaidõ hihetetlenül hosszú volt. A lancshire-i pamutiparban napi 14 óra, heti hat nap munkanap (vagyis heti 84 óra) általánosnak számított. Ám Franciaországban, a lyoni selyemiparban még ennél is hosszabbra nyúlt a munkaidõ. A szövõmunkások általában 18-20 órát dolgoztak, reggel 4-kor keltek és este 10-kor tértek nyugovóra.
• A rendkívül hosszú munkaidõt, a gépesített gyárak forró, zajos, gõzös levegõjét, az alkalmazottak, kivált a gyerekek egészsége sínylette meg. Egy a munkások helyzetérõl készült feljegyzés a következõket írja egy angliai pamutgyár munkásairól: " a legáltalánosabb betegségek idegi eredetûek - arcidegzsába, tüszõs mandula- és szemgyulladás. A gyermekek a görvélykór leggyûlöletesebb formáitól szenvednek: elsõ éveikben két betegség tizedeli õket, amelyek gyakran azért végzetesek, mert elhanyagolják õket: a téli hidegben a hörghurut, nyáron és kora õsszel pedig a hasmenés."
• A dekabrista mozgalom leverése után hozták létre Oroszországban az ún. Harmadik Ügyosztályt, a titkosrendõri szervezetet. 1835-tõl fokozott ellenõrzés alá helyezték az egyetemeket, a diákoknak tilos volt külföldi újságokat olvasni, s egyenruhát kellett hordaniuk, hogy bárhol ellenõrizhetõek legyenek.