online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 
 

 
 

 

 

AZ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓ KORAI TÖRTÉNETE

történelem

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
A SZOCIALIZMUS GYŐZELME A SZOVJETUNIÓBAN ÉS ENNEK JELENTŐSÉGE AZ ORSZÁG VÉDELMÉNEK MEGSZILÁRDULÁSÁBAN
ALKOTMÁNYOS RENDSZERVÁLTÁS
KIK A HUNOK?
Jeretany fejedelem
AZ ELSŐ KELET-EURÓPA SZINTÉN MAGYAR ALKOTÁS
AZ INDUS-VÖLGYI KUSOK
TESTVÉRÜLÉS A FÖLDKÖZI-TENGER KELETI PARTVIDÉKÉN
A HUNGAR ÉS MAGYAR NÉV ÉRTELME
Indiaba került rokonaink, a kusanok
ADATOK A TÖRÖK NÉP ETNOBOTANIKAI ISMERETÉHEZ
 
 
 


AZ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓ KORAI TÖRTÉNETE

 

A Képes Krónika iniciáléjainak és miniatúráinak tüzetes vizsgálata tette lehetövé az Árpád-sávos ösi magyar zászló legrégibb történetének követését és kibogozását. A Képes Krónika müvésze Hertul fia Miklós. A szöveg írója Kálti Márk. (Képes Krónika, Chronicon Pictum, Budapest, Magyar Helikon, 1964). Róla azt írja a Krónika hasonmás kiadásának a Bevezetöje: „Vérbeli író tehát a krónikás, aki a reneszánsz hajnalán átmenti az egyház által semmibe vett vagy éppen feledésre ítélt mondákat és hösi regényes történeteket”.  A Krónika szövegéröl kimutatták (15. old.),  hogy a Gesta Ungarorum-ból és ennek II. Géza korabeli (1141-1162) folytatásából, továbbá Kézai Simon Gestá-jából (1283) szerkesztették össze és 1332-ig Károly Róbert történetével is kiegészítették. Kálti Márk a Krónika kezdösorai szerint annak írása megkezdésének évében, 1358-ban, a székesfehérvári bazilika örkanonoka lett. Az itt örzött krónikák, oklevelek indithatták a krónikaírásra írja a Bevezetés.

A müvészt, Hertul fia Miklóst, Nagy Lajos király udvari címerfestöjének nevezi. Birtokadományozó oklevelében nagy elismeréssel ír Miklós müvészetéröl, mely ’királyi felségünket. . . gyönyörködteti.’ Amikor tehát a Képes Krónikát követjük az Árpád-sávos zászló korai történetében, a nemzetségek hagyománya, a királyság legkorábbi idejéig visszanyúló oklevelek és birtokperek története az mely a magyar felségjelvények történetének a hitelességét biztosítja. 

III. BÉLA  (1172-1196). (1. kép).

Nagy magyar király, II. Géza fia, egy idöben a bizánci császári trón várományosa, páncélingben, koronával a fején, baljában az Árpád-sávos zászlót tartja, négy piros és n 949j99j égy fehér sávval. A zászlón a felsö két sáv meg van hosszabbítva, hogy így a szél könnyen lengethesse.

III. Béla fiai I. Imre és II. András. Az ö címerpajzsuk szintén az Árpád-sávokat mintázza, úgy hogy szembenálló oroszlánok vannak a piros sávokban. Az aranybulla pecsétjén is ez az Árpád-sávos címer van, az oroszlánok között egy-egy szívvel. A legalsó sávban egy hátranézö oroszlán van.

(1. kép).                                                  *******                                                                                         

A MOGYORÓDI CSATA  (1O74) jelenetét mutatja a (2. kép). Az akkori király Salamon serege harcol a nyolc sávos piros-fehér zászló alatt. Szemben Salamonnal van Géza herceg serege melyet fivére László herceg (a késöbbi Szent László király) vezet. László lándzsájának hegye Salamon mellének van szegezve, hisz a mogyoródi csatában  a testvérek gyöztek. Apjának, I. Endrének igérete ellenére, a gyermekkorban titokban megkoronázott Salamon apósához a német császárhoz menekült.  I. Béla, majd fia I. Géza követte a trónon.

(2. kép).

Egy másik Salamon megfutamodását ábrázoló miniaturában az üldözöire visszatekintö Salamon jobbjában kard, baljában Árpád-sávos pajzs van jelezve hogy a  mindenkori királyt illetik meg az Árpád-sávok.

 

                                          

A MÉNFŐI-CSATA (1O44). Az Árpád-sávos zászló korai használatának ismeretét (mint azt alább leírjuk) azonban sikerült kiterjesztenünk jóval a Mogyoródi-csata elé. A 3. képen Aba Sámuel magyar király harcolt fehér lovon az Árpád-sávos zászló alatt a Ménföi-csatában. Jobboldalon a gyöztes III. Henrik német császár van ábrázolva, mögötte serege. Balról a koronás Aba Sámuel serege, ahol a zászlóvivö kezéböl a magyar zászló eltört rúdjával a földre hull, jelképezve a vesztes csatát. A Péterhez húzó emberek bal hátul kucsmában elhagyják Aba seregét, mely részben oka a vereségnek. Aba Sámuelt a kép bal szélén karddal átszúrja egy katona ahogy a koronájáért nyúl. A vesztes Ménföi-csatában a korona és a lándzsa III. Henrik birtokába került aki azokat a Vatikánba visszaküldte korabeli forrás szerint. Jobboldalon a császár térdel szörruhában hálát adva a gyözelemért. Aba király zászlója a nyolc-sávos piros-fehér zászló, melyen a legfelsö piros sáv volt háromszorosan meghosszabbítva hogy a szél lobogtassa, tehát abban az idöben maguk a zászlók vízszintesen rövidek, kivéve a legfelsö sávot.

(3. kép)

A régi forrásokból ismert, hogy minek kapcsán lehetett Aba Sámuel magyar király, mivelhogy ö nem az Árpád-házból való. Úgy mondhatjuk, hogy Aba Sámuel bár nem Árpád-házi, de az ennél ösibb Csaba-házából való. Ezért viselhetett sávos zászlót. Etele fia Csaba Khorezmiából nösült és két fia volt: Ed és Edemen. Ed leszármazottai Ügek, Elöd, Álmos, Árpád. Csaba másik fiától Edementöl származik viszont az Aba nemzetség. Ez minösötette      Aba Sámuelt alkalmassá a trónra és arra hogy I. István növére legyen a felesége                

 

 

I. ISTVÁN KIRÁLY. (1OOO-1O38). Árpád-házi királyainknál még korábbra tudunk nyúlni a piros fehér sávok használatánál. A 4. kép S iniciáléjában I. István királyt látjuk hadi díszben, az apostoli kettöskeresztes és hármashalmos zászlóval és pajzzsal, míg az Árpád-sávok magának a királynak az öltözetén látszanak. Mögötte a glória késöbbi szentségét jelzi. Páncélingjét piros-fehér Árpád-sávos csíkozott ruha borítja, mégpedig a klasszikus, fehérben végzödö nyolc sávval. 

Ezen történelmi jelvények használatának helyességében nem kételkedhetünk a bevezetésben leírt körülmények miatt, melyek a Krónika megszerkesztésére és megírására jellemzök. Van még egy adat mely számunkra fontos, de kilencszáz

év választja el az írást és az eseményt. Tehát a hagyomány tükrözheti a valóságot, avagy a korabeli szokás vetítödhetett a korábbi idökre.

4. kép

 

 

 

 

ATTILA CSATÁJA.  Az 5. kép Attila egyik csatáját ábrázolja Cezumor-nál a rómaiak ellen. A dárdáik mellett nyilakkal harcoló lovas hunok seregében Árpád-sávos pajzsot látunk, magasra emelt turulos zászló mellett. A nyolc piros-fehér sávos pajzs a miniatura megrongált volta ellenére jól látszik. Némely ismertetésben úgy látjuk, hogy a fehér mellett ezüst sávok használatáról írnak. A Képes Krónika aranynyal díszes miniatúráin fehér sávokkal jelenik meg az Árpád-sávos zászló.

5. kép

 

 

Ennek az áttekintésnek a megírását 2OO6 októberében a Budapesten lejátszódó események tették idöszerüvé. Ugyanis a forradalom 5O éves évordulóján felvonuló zászlók fele a nemzetiszínü lobogó volt sokjukon a 56-ban kivágott lyukakkal, a zászlók másik fele azonban az ösi Árpád-sávos zászló volt. Radics Géza és Juhász László igen jó összefoglalását adták az Interneten az Árpád-sávos zászló utóbbi évszázadokban történt használatának. Söt Lily lányom a Google keresöbe begépelte magyarul az „Arpad-savos zaszlo” szavakat és a megjelenö Wikipédia internetes enciklopédia és más cikkek is gazdagon hozzáadtak az ösi zászló ismeretéhez. Radics Gézától megismertük az 198O-ban kiadott magyar bélyegsorozatot történelmi zászlóinkról, melynek elsö tagja az Árpád-sávos zászló volt. Radics ugyancsak bemutatta Salamon Mogyoródi-csatájáról készült miniatúrát a Képes Krónikából. Mi most azért írtuk ezt az ismeretést hogy a zászló és pajzs mégkorábbi alkalmazását is bemutathassuk és megismertessük.

Juhász lászló és a Wikipédia cikkeiböl a zászló késöbbi használatáról tudhattunk meg sok részletet. Használták a zászlót a Rákóczi szabadságharcban is módósított formában az 17OO-as évek elején. Rákóczi erdélyi fejedelem volt 17O4 és 1711 között. A zászlót négy piros és három fehér csíkból, tehát hét csíkból alakították ki és a középen a piros sávokba a szabadságharcot jelképezö feliratokat tettek. Ilyen felirat „Cum Deo pro Patria et Libertate”. A Google keresöben egy másik felirat is látszik az azonban nem betüzhetö ki.

A zászló ujabb kori használata megjelent a II. Világháború idején, amikor is újra csak módosított formában azt a Nyilaskeresztes párt alkalmazta. A zászló közepében piros mezöben a párt jelvénye a nyilaskereszt került középütt a hungarizmust jelképezö H betüvel. A központi piros tér meghosszabbításaként jelentek meg a sávok. A zászló kilenc sávos lett öt piros és négy fehér sávval. Az öt piros sávnak ekkor társadalmi jelentése volt. A Wikipedia leírása szerint az öt piros sáv a parasztságot, a munkásságot, az értelmiséget, a nök-gyermekek-fiatalság csoportját és a fegyveres eröket jelképezte. Ugyancsak kilenc sávos piros-fehér csíkozású pajzsot használt Zsigmond király. Ő nem Árpád-házi király volt.

Igy több párhuzam vehetö észre az Árpád-sávos zászlónak a Rákóczi szabadságharc és a Nyilaskeresztes párt használatában, azaz a sávok számának megváltoztatása és a politikai célkitüzés zászlóba foglalása. Ezekhez részben volt hasonló I. Imre és II. Endre királyok pecsétjén a piros sávokban a szembenálló oroszlánok alkalmazása (legalul egy hátranézö oroszlán), bár ekkor a nyolc sáv változatlan maradt.

A magyar történelmi zászlók gyönyörü kiállítása van a Hazatérés nevü Református templomban Budapesten a Szabadság téren és a bélyegsorozat megléte is különleges.

 

                                                              Radics Géza

                                            AZ ÁRPÁD - SÁVOS ZÁSZLÓ

 

Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar müveltségben a „bögatyán” és a „fütyülös barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, söt van egy ösi jelképe is – a Turulmadár. Na, meg a XI. századból való ösi zászlaja, az Árpád-sávos zászló. Ez felettébb bántja egyesek érzelmét, de mert jogi alapon nem támadható, ezért azt akarják a köztudatba vinni, hogy e zászló tulajdonképpen egy fasiszta jelkép, mert a nyilaskeresztesek is használták. Nos, de miért nem használja az MSZP vagy az SZDSZ? Valaki megtiltotta nekik? Mi nem tiltakoznánk ellene. Söt, e zászló alatt dolgoznánk akár együtt is a nemzet érdekében.

2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában biztos hölgy felhívta a hódmezövásárhelyi polgármesteri hivatalt, és közölte – ellentmondást nem türö hangon –, hogy a polgármesterrel kíván beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnö, mint kapcsolta Dr. Lázár János polgármester urat.

Hódmezövásárhely városháza elött három zászlórúdon három zászló lobog. A piros-fehér-zöld színü nemzeti zászlónk, a város zászlaja és az Árpád-sávos zászló. Az erélyes hangú hölgynek éppen az utóbbival volt baja. Mondván, hogy ez egy „fasiszta” jelkép, és követeli annak azonnali eltüntetését. Mit tehetett a polgármester, mint levetette a zászlót. Persze, Hódmezövásárhelynek olyan polgárai is vannak, akik ismerik a magyar történelmet és jelképeket, és bementek Dr. Lázár polgármester úrhoz – megfelelö felkészültséggel –, és megmagyarázták neki, hogy az Árpád-sávos zászlónak semmi köze nincs a fasizmushoz, miután a XI. századból való legösibb zászlónk visszakerült tisztes helyére.

2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevü hölgy tünt fel, aki „hungaristának” vallja magát. A 2004 augusztusában-szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Diana tevékenységéröl. A hölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követöit, akik mindegyikének kezében egy-egy Árpád-sávos zászló lobogott, miközben a bemondó fasiszta jelképekröl beszélt. Kell ettöl több a tudatlan és rosszindulatú embereknek?

2005 júniusában Hatvan város ünnepelte várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ez alkalomból némely lelkes ünneplö az Árpád-sávos zászlóval vonult ki. Nagy meglepetésükre és méltatlanságukra a rendörség igazoltatta, majd arra kérte öket, hogy a zászlókat tegyék el, vagy hagyják ott az ünnepélyt, s mert erre nem voltak hajlandók, a rendörség elkobozta e zászlókat. Igaz, hogy másnap visszaszolgáltatták öket, de azért egy magyar város rendörfökapitányának illene annyit tudni, hogy a piros-fehér sávos zászlónk nem „önkényuralmi jelkép”, mint ahogy azt az esetleges feljelentök vélték.

Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, a tüntetök ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tüntetö tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselöi körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet.   Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, a tüntetök ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tüntetö tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselöi körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet. Ugyan mit? Azt, hogy a sárbadöngölt magyarság kezd nemzeti tudatára ébredni? Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?

Kép:Hungarista 1.svgMindenek elött azt, hogy a legösibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínüsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a föúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemzö a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Elöd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezöjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínübb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettö; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben – melyet vérszerzödés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezök voltak. Persze, más megoldás is elképzelhetö, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévö avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkezö.

 

                                  

 

Az Árpád-sávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját” képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetöjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettös kereszt és hármas halom eredete pedig az újkökorba vezethetö vissza

A berzenkedök azonban nyugodjanak meg, mert e zászló már megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztetö képben, amikor Géza herceg seregei legyözték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.

A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ösi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az elsö zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-sávos zászló. Ezt követte a Hunyadi ~, Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetöknek is, mert e zászlók jövöjét csak a tudás biztosíthatja.

 

2006.OKTÓBER 24-ÉN A NAGY TÖRTÉNELMI MULTTAL

RENDELKEZŐ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓ FELKERÜLT A

LEGNAGYOBB AMERIKAI NAPILAP

NEW YORK TIMES ELSŐ OLDALÁRA

 

 

Az Egyesült Államok vezetö lapjában a Budapesten történtekröl írt beszámolójában kiemeli a rendörség által alkalmazott eröszakos fellépést. Idéz egy diákot, aki kijelentette: “Be kell fejeznünk azt, ami 1956-an elkezdödött, mert 1989-ben nem történt teljes változás

 

                                

 

Ezen ösi zászló egy olyan jelkép, melynek színei nem ismeretlenek az amerikai nép számára se, mert az amerikai koloniák leg radikálissabb szervezete a Sons of Liberty-nek zászlaja (a Szabadság Fiai)  már 1767-ben a tizenhárom koloniát egy piros-fehér sávos zászlóval képviselte, amelyböl késöbb kialakult a mai amerikai zászló.

Az 1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulója elöestéjén, ismét budapesti eseményekkel telt meg a világsajtó.

A Párizsban kiadott amerikai globális lap az Associated Press amerikai hírügynökség budapesti jelentését azzal kezdi, hogy “Ötven évvel a szovjetellenes forradalom után, Budapest utcáin ismét tankok gördültek”. E lap szintén kiemeli a rendörség eröszakos fellépését.

A Reuters, Rendörtüz a tüntetökre címmel tudósít a brit hírügynökség, melyben a rendörség eröszakos fellépéséröl ad hírt.

A Financial Times a globális terjesztésü londoni politikai-üzleti lap - mint számos társa - címoldalán közli a rendöri sorfal elött egyedül, a kezét feltartva térdeplö tüntetöt, amelyet Balogh László, a Reuters hírügynökség fotóriportere készített. Beszámolójában ismerteti, hogy a rendörség gumigolyókkal, könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta a tömeget és vívott vele csatát több órán át. Az újság kiemeli: “Az a tény, hogy a szocialisták által vezetett kormány szervezte az év kiemelkedö évfordulóját, az alkalmat különösen robbanékonnyá tette”. A lapban Gideon Rachman publicista tollából kikerült elemzésében az olvasható, hogy ha a közép-európai országokban az intézmények demokratikus jellegét és az emberi jogokat fenyegetnék, az Európai Unió felléphet, például milliárdos anyagi segítség visszatartásával, söt az adott ország szavazati jogának megvonásával. A publicisztika azzal fejezödik be, hogy azok az értékek, amelyeket Brüsszel védelmez, ugyanazok, amelyek a magyar felkelés hajtóerejét adták és amelyek közül a legfontosabb a nemzet joga a demokratikus önkormányzáshoz.

A magyar történelmi múlt ellenségei tüzzel vassal küzdenek nemzeti jelképeink, erekjéink  ellen. Ha  jó volt Atillának, Árpádnak és a többi Árpádházi királynak, valamint az igazságos Mátyásnak is, akkor jó nekünk is. Itt az ideje, hogy tudomást szerezzen róla minden magyar, ez egy nemzeti jelkép és mindenkinek joga van használni. - Terjeszd add tovább !

 

 

 

 

 

 

Találat: 1108