online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

ŐSMŰVELTSÉG ÉS KÖZÉPKORI KULTÚRA - A MAGYAR MŰVELŐDÉS KORAI SZAKASZAI

művészet a kultúra





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525-1594)
Arnold Schönberg (1874-1951)
Liszt Ferenc (1811. Doborjan - 1886. Bayreuth)
A képszerűség elemei, stíluseszközei
A kastély marketingtevékenysége
Franz Schubert (1797 Bécs - 1828 Bécs)
Robert Schumann (1810. Zwickau - 1856. Endenich)
A XVII.-XVIII. szazad magyar műzenéje
Szazad első felének szobraszata Magyarorszagon
A középkor zenéje
 
bal also sarok   jobb also sarok

MAGYAR MŰVELŐDÉS ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET


ŐSMŰVELTSÉG ÉS KÖZÉPKORI KULTÚRA

A MAGYAR MŰVELŐDÉS KORAI SZAKASZAI


Eredetünk Őshazánk. Nyelvünk.



A magyar nyelv eredete



A magyar nyelv-anyanyelvi beszélöinek számát tekintve- a világ nyelveinek sorában a negyvenedik, a hatvanhét európai nyelv sorában a tizenkettedik, az európai ún. államnyelvek sorában a tizenegyedik helyen áll. Számszerüségét tekintve a magyar az úgynevezett "nagy nyelvek" utáni középzónában foglal helyet.. Kulturális hírneve, ereje, nemzetközi presztizse azonban ennél jóval nagyobb. Egy 1985-ös statisztika szerint a világ huszonhárom országában hetvennyolc egyetemen oktatták a magyar nyelvet.

A magyar nyelv története akkor kezdödik, amikor az ugor nyelvközösségböl- a leendö magyar, vogul és osztják nyelvek közös elözményéböl - ie. 1000 körül kiválva, attól területileg is elkülönülve (Ural hegység délnyugati részén, az Ural és a Káma folyó közti nagy kiterjedésü területen) önálló etnikum és nyelv alakult ki : a magyarság és a magyar nyelv.

Ez azt jelenti, hogy a magyar nyelv legalább háromezer éves, s mint ilyen az "idös" nyelvek közé tartozik, életkorban megelözve az angolt, a franciát, a németet, az oroszt, az olaszt, a spanyolt, a svédet, a lengyelt, és a románt.

A XIII. századig visszanyúló írásbeliségével a magyar nyelv csak mintegy tizenöt-húsz ma is élö, korábbi írásbeliségü európai és ázsiai nyelv mögött marad el.

A magyar nyelv rokonsága

A nyelvtudomány minden kétséget kizáró megállapításai szerint a magyar nyelv az uráli nyelvekkel rokon.






URÁLI NYELVEK


Finnugor szamojéd


I.finn-permi-ág II.ugor -ág nyenyec

finn, észt, lapp, mordvin,                  magyar, vogul (manysi), enyec

cseremisz(mari)                             osztják(chanti) szölkup

votják(udmurt)                                                                        nganaszan

zürjén(komi)



karjalai                                               

vepsze

izsór

vót

lív

A szamojédot beszélök túlnyomó többsége Szibériában él, számuk hozzávetölegesen harmincezer. Az (élö) uráli nyelvek közül anyanyelvként legtöbben-mintegy tizenöt millóan- a magyart beszélik. A többi uráli nyelv beszélöinek együttes száma sem éri el a magyarul beszélökét. E nyelvek közül a magyarnak vannak a legrégebbi és legszámosabb nyelvemlékei.

A magyar nyelvet a finnugor, illetve az uráli nyelveken kívül mintegy hatvan nyelvvel rokonították- s néhánnyal rokonítják ma is.

A módszeres nyelvtudományi vizsgálatok elött például a héberrel, a göröggel és a latinnal is. A sok rokonítás közül a legnépesebb tábora a török és a sumér nyelvekkel való rokonításnak van.

A XIX. század hetvenes- nyolcvanas éveiben nagy vita zajlott a magyar tudományos életben a magyarok eredetéröl. Az öshazát is saját adataik és felfogásuk 818i82i alapján jelölték meg az egyes kutatók, öshaza -képünk rendkívül tarka, a magyarság bölcsöjét a föld legkülönbözöbb pontjaira helyezik. A krónikák, mondák és szájhagyományok a magyarság szittya-hún származástudatát örizték. Ennek valódiságában senki sem kételkedett, sem mi, sem a világ az 1848-49-es szabadságharc bukásáig. A viták hevessége miatt a tudománytörténetbe "ugor -török háborúként" vonult be a magyar nyelv finnugor vagy török eredetü kérdése.

A török párt vezéralakja Vámbéry Ármin, a finnugoré Budenz József volt. Vámbéry és társai azt igyekeztek bizonyítani, hogy a magyar nép és nyelv török eredetü. A finnugor rokonság hívei a magyar nyelv finnugor eredete mellett kardoskodtak. A finnugor rokonságot bizonyítók kerültek ki gyöztesen, bár sokan pusztán nyakatekert magyarázatként könyvelték el érvelésüket. A török rokonság gondolata részben még ma is él. Ennek lélektani okai is vannak-hogy tudniillik elökelöbb volna a török atyafiság, de magyarázat rá az , hogy a magyar és a török nyelvek között sok hasonló vonás van. Mind a magyar mind a török az ún.agglutináló nyelvek csoportjába tartozik, számos török szó és szerkesztésmód meghonosodott nyelvünkben, hiszen a magyarság évszázadokon keresztül intenzív kapcsolatban élt különbözö török nyelvü népcsoportokkal.

A magyar és ugor nyelvek rokonságáról, habár a 15. században már találunk utalásokat, ebben a kérdésben Sajnovics János szerzetes tette meg az elsö lépéseket az 1770-ben Dániában kiadott Demonstratio idioma hungarorum et lapponum idem esse címü tanulmányában, amit akkor a magyar tudományos világ meglepetéssel és rosszallással fogadott. Érdemes megjegyezni, hogy maga Jókai Mór sem tudott ebbe a nyelvrokonságba belenyugodni. A politikusok nem tiltakoztak a nyelvi rokonság ellen, de hallani sem akartak a vérrokonságról.(Sajnovics munkáját magyar nyelven a mai napig nem adták ki.)

Sajnovicsot követöen Reguly Antal svédországi tartózkodásának idején ismerkedett meg a magyar és finn nyelv rokonságának kérdésével és 1841 végéig bejárta a vogulok és osztjákok földjét, majd a A vogul föld és népe címen figyelemre méltó könyvet írt, amit halála után Hunfalvy Pál jelentetett meg.

A Habsburgok a Magyar Tudományos Akadémiába belopott bérenceik révén kiváló politikai fegyverként használták fel lelkes magánkutatók által feltárt finnugor nyelvrokonságot a magyar nép "primitív" mivoltának bizonyítására, és ezáltal a magyar nemzettudat kimüvelésének megakadályozására. Azt bizonygatták, hogy a magyarság a legelmaradottabb népek családjába tartozik, és hogy nyelve szedett-vedett tákolmány.

A magyar és uráli nyelvek közti rokonság bizonyítható, annak ellenére, hogya finnugor ösnyelvet nem ismerjük, semmiféle írott emlékkel erre vonatkozólag nem rendelkezünk. Ami a közös vagy jelentös vérségi kapcsolatot illeti annak mind a magyar mind a külföldi kutatók ellentmondanak.(A legközelebbi rokonaink a vogulok és osztjákok mongol fajtájúak, viszont az sem vitatható, hogy a magyarság(székelység) egyik-másik csoportjában van némi mongol beütés. (Radics Géza:Eredetünk és öshazánk)

A sumérológia a forradalom bukása után jelent meg, mint tudományág. A hivatalosságok igyekeztek megakadályozni vagy nevetségessé tenni minden olyan kezdeményezést és igyekezetet, amely a magyarságot nyelvileg és müveltségileg a mezopotámiai sumérnak nevezett néppel hozta kapcsolatba. Torma Zsófiát, az elsö magyar régésznöt (1840-99) a Bach- korszakban "bogarászó kisasszonynak" gúnyolták, amiért sok ezer régészeti leletet gyüjtött össze a Maros mentén és Erdély vidékein, melyeknek díszítéseiben és jeleiben mezopotámiai hasonlatokat fedezett fel. A sumérológiának ma is vannak hívei, de a hivatásos kutatók legtöbbje szkeptikus ebben a kérdésben , illetve lemosolyogja a sumér származáselmélet híveit. Érdekes Hóman Bálint megjegyzése, aki szerint a magyar nyelv ismeretlen eredetünek mondott ösi szavainak elemzésénél nem kellene figyelmen kívül hagyni a sumér nyelvemlékek kuatatását. (Nyugati kutatók szerint a magyar nyelv számít a legjelentösebb segédeszköznek a sumér nyelv olvasásához)

Gosztonyi Kálmán a Sorbonne magyar orientalistája 1975-ben kimutatja a sumér és a magyar nyelvben elöforduló egyezéseket mind szóállagban mind a két nyelv szerkezetében.                          

A mai magyar tudományosság hivatalos álláspontja szerint a magyar sumér rokonság- a két nyelv megegyezései: agglutinálás, szavak megfelelése ellenére sem bizonyítható. A sumért Dél-mezopotámiában beszélték, emlékeinek zöme az ie. III-II. évezredböl maradt ránk, utána fokozatosan visszaszorult, mint élönyelv és ki is halt. (Ebben a korban önálló magyar nyelv még nem létezett).

Megjegyezzük, hogy létezik egy egyiptomi és japán , söt etruszk származáselmélet is.

Véleményem szerin e kérdésben a tudomány még nem mondta ki a végsö szót.

Nincs egyetlen olyan nyelv sem a világon, amelyben ne lennének akár tucatszámra is szavak, amelyeknek azonos vagy hasonló hangzású "párjuk" van más nyelvekben. A puszta összecsengés azonban mit sem bizonyít önmagában. Eze lehetnek véletlen hasonlóságok vagy átvételek.

Nemzetközi m veltségszók(hotel, radar, rádió), a jövevényszavak(asztal-szláv, juss-latin, a polgár-német eredet ), a hangutánzó szavak(hahotázik, kakukk, köhög),

gyermeknyelvi szavak és indulatszavak (mama, papa, puff) nagy tömege sem takar nyelvi rokonságot.

Nyelvtörténeti, tudományos bizonyítékokra van szükség

A magyar nyelv finnugor(uráli) eredetét a nyelvtudomány mai állása szerint elfogadja.: a valamennyi nyelvi szinten el forduló szabályos megfelelések alapján.(A nyelvrokonság nem jelent azonban antropológiai, vérségi rokonságot is).

Finnugor alapnyelv, a finnugor " shaza"szállás- területén fejl dött ki(Ural hegység és a Káma folyó közti terület), i.e.III. és II. évezred táján.

Felbomlása után az uráli shaza( a finnugorok és szamojédok közös hazája) ett l keletre terült el, Középs -és Dél-Urál és az Ob folyó alsó folyása között. Ez jelent s nyugati irányú mozgásra uital, a leend finnugorok átvándoroltak az Ural nyugati oldalára, talán a Baltikumig is kiterjedt a területük. Ebben a kérdésben a régészet még nem mondta ki a végs szót.

A rokon nyelvek egymástól elszakadva, önálló életüket élve eltér irányba fejl dtek.Minél korábban váltak el egymástól, annál nagyobb a különbség, de a közös vonásokat meg rizték. (magyar-vogul, magyar-finn)-szabályos megfelelések.

Az etimológiai-nyelvtörténeti vizsgálat szerint az alapnyelvb l örökölt szavak szabályokba foglalható változásokon mentek keresztül.

Hangtani szabályszer ségek: finnugor szókezd p a magyarban f (páá-fej, f , puu-fa),                       

A hangsúly az els szótagra esik.

A finnugor nyelvek agglutinálók(ragasztók)

.Nyelvtani, szerkezeti elemek egyezése

Birtokos személyragok: n -m, só-d,ház-a, hajó-tok    

Igei személyragok :láto-m, d, j-a

Felszólító mód és feltételes mód jele: ír-j,ír-na, ná

Elbeszél múlt jele:ír-á, kér-á

Középfok jele:nagyo-bb

Hiányzik a "habeo" ige.(Van könyve-m)

A tagadás tagadóigévek történik:nincs, nincsenek

A számnév után egyesszám áll:tíz ember

Nincs grammatikai egyeztetés a jelz és a jelzett szó

között:okos embert

Szókészlet :alapszókincs:700 szó

Mindennapi élet legfontosabb jelenségei

Testrészek:fej, kéz, láb, szem

Névmások:én, te , ki mi

Számnevek: két, kett , három, négy, öt,hat

Természeti jelenségek:éj, hajnal, sz, tavasz, tél,tó, víz

Alapvet cselekvések: van(létige), áll, alszik,él,

eszik,iszik,hal, megy

Növény-állatnevek:egér, fagyal, meggy, méh, lúd,nyír,

nyúl

A magyar nyelv történetének korszakai történelmi sorsfordulókkal függnek össze.

1. smagyar kor:elválás-ugor nyelvközösség felbomlásától a magyar nyelv lérejöttéig, :i.e1000-t l a honfoglalásig:896

2. Ómagyar kor : honfoglalástól a mohácsi csatáig (1526)

3. Középmagyar kor: 1526-tól a felvilágosodásig(1772)

4. Újmagyar kor : 1772-t l-napjainkig

smagyar kor 2000 évet(nyelvünk 3000 éves) ölel fel és annak ellenére, hogy ebb l a korból nincsenek nyelvemlékeink,ekkor játszódtak le a legszámottev bb változások nyelvünkben. Ekkor alakult ki nyelvbünk jellegzetes arculata, amely id vel módosult, de eredeti jellegét meg rizte.










AZ ELŐMAGYAR KOR


Előmagyar kor: a magát magyarnak nevező , nyelvünk korai változatát beszélő etnikum kultúrája több évezredes múltba nyúlik vissza.

Kevés biztos adat létezik, feltevéseken alapszik sok minden-de nem reménytelen régészet, természettudományok,

nyelvészet kutatásai segítenek

közvetett bizonyítékok

-tárgyi emlékek földbe kerülésének időpontjából következtetni lehet a kor emberének

mindennapi életére

-ösi művészet emlékei szellemi műveltség arculata

-temetkezési szokások, temetők hitvilág, életmód

-települések, építmények korszak gazdálkodása, életkörülmények

Őshaza elméletek:

Belső-Ázsia- (Kőrösi Csoma a múlt században Tibetbe utazott a magyarság őseinek felkutatására)

(Kr.e az I. évezred végén a magyarok átkeltek az Urálon és Baskíria területén telepedtek le, településterületük nyugati határa a Volga lehetett.)

- Közép-Ázsia, Aral tó vidéke, Nyugat-Szibéria

Nem veszik figyelembe az életföldrajzi módszereket Legrégebbi nyomok: Uráli őshaza, Ural hegység-Káma folyó, keleti-nyugati oldalára utalnak.

Eredet-nyelv -népiség

Nehezebb kérdés, az ősi népcsoportok kultúrájukban is különböztek egymástól (nyelvtörténet, néprajz, embertan)

azonos terület azonos vagy rokon nyelvű

népesség

A magyar, nyelv finnugor eredetű,elődeink az europid emberfajtához tartoztak

-A magyar nép számtalan törzs, néptöredék, nemzetség összeolvadásából jött létre évezredek során, ezért sem lehet körülhatárolható "Őshazát" találni.

-Kr. előtt 10.000-4000-re vezethetők vissza a legrégebbi nyomok.

"Uráli öshaza"-kb.Ural hegység térsége

- átmeneti kőkorszak, újkőkorszak

Település: folyók, tavak partja, kerek és négyszögletes, földbe mélyített házak (4x5, 9x9)

kúpos sátrak, nyírfa kéreg, állatbőr tetővel

nyílt tűzhely, kővel, agyaggal körülrakva

nagycsalád lakóhelyei

Gazdálkodás: vadászat, halászat, vadgyümölcsök gyűjtése

Eszközök:íj, nyíl, sí és szántalp, hálóbogozó, evező, faragványok, agyagedények, ivócsanak

szűrőkanál (Urál keleti oldalán tőzegbányászás közben előkerült maradványok)

Müvészet-hitvilág:ivócsanakok, kanalak nyele, agyagedények palástja vizimadár alakú

vizimadár különös szerepe a hiedelemvilágban (Kalevala: a világ búvárkacsa tojásából keletkezett)

faedény jávorszarvast mintáz (áldozati szertartási szerepe lehetett)

ember alakú szobrok-(elhunyt ősök szellemének burkai)-pattintással készültek

kígyó ábrázolása-az alvilág állata

sziklarajzok:Ural hegység keleti oldalán-ősi művészet pompás emlékei

szent hely:természeti és termékenységi ünnepek helyei.

Áldozati helyek.

áldozati szertartások

ember és állatalakok, vadászjelenetek,

égitestek,nap,hold, csillagok

-a természet megújulását köszöntötték bő vadász és halász zsákmány reményében


A világmindenségről alkotott kép:

felső világ:égitestek

középen :az emberi élet, való világ

alsó világ: csúszó-mászók, halak

A csúcsával felfelé mutató életfa, világfa rétegeket köt össze

ismert a magyar népművészetből-öt-hatezer éves múltja van

Hitvilágunk legősibb rétege erre az időszakra vezethető vissza

népmeséink és dallamkincsünk legkorább ismert

elemei is



(ötfokúság, sirató és regösénekek is őrzik e kor

emlékét)

-túlvilági szellemlényekben hittek: jó és gonosz

szellemek létezésében

engesztelésükre áldozatok bemutatása

finnugor eredetű szavak:isten:ős, atyácska

jelentés

lélek :testben lakozó szellem

Életmód: természeti gazdálkodás

nincs állattartás, földművelés

egyetlen háziállatuk a kutya lehetett

halászat (rekesztéses és szigonyos

-csontszigonyok,hajítódárda,íj)

csapdák

vadászat (eszközök bizonyítják:kőpengék,kések,

nyílcsúcsok.fa

hasítékba illesztett csontpengék, sítalpak,

szánok)

Kr.e a IV-III. században nem ismerik a fémet

(esetleg cserekereskedelmeböl)

Ú.n kultúrszavaink:vadászó, halászó, gyűjtögető

élelemszerzési módra utalnak

-zsákmányoló életforma

Nyelv: A magyarok és a velük rokon-uráli-népek elődei sok ezer évvel ezelőtt közös nyelvet, az uráli alapnyelvet beszélték.

Nagy terület, anyagi és szellemi müveltségük csaknem azonos.

Kr.e.3. évezred vége körül felbomlik a finnugorság viszonylagos nyelvi egysége.


Müveltségéről már többet tudunk.

Kr.e.2000-500 közötti ugor korszak-ugor alapnyelv létrejötte

Együttélés:laza közösség, nagy terület, szétszórva

erdővidék, ligetes, sztyeppés terület-, fejlettebb mint az

obiugor ág

Bronzkor-mélyreható változások-termelőgazdálkodásra való áttérés: földművelés, állattartás(A mai Anatóliában alakult ki, Kr.e. a VII. évezredben, innen terjedt az eurázsiai sztyeppe vidékére)

(Feltevés, hogy a termelő gazdálkodást korábban kezdő mezopotámiai területek őslakosságának túlnépesedett csoportjai elindultak északi irányba. Erre hivatkozik a sumér-magyar rokonság elmélete. A sumér nyelv sziget nyelv, nem rokonítható.A díszítő elemek és hitvilág közös sajátosságai az egész eurázsizai térségben kimutathatóak.)

Település emlékei:-temetkezés, sírok (szekeres, lovas áldozat, csontok, lóbőrök, felszerszámozott igavonó lovak, halotti tor-ló és szarvasmarha áldozat, bőrüket, a koponyát és lábcsontokat a sírba helyezték.)

Leletek:gazdag fémművességről tanuskodnak:lándzsák, kések, balták, bronz ékítmények kerültek elő a sírokból.

Kr.e.1800-1700 körül a Dél-Urál vidékére nagy létszámú ősiráni népesség húzódott.

Régészeti szenzáció a Szintaszta folyó partján feltárt temetők és települések-(terv szerint temetkeztek).

Őket követték az androvóiak, gazdálkodásuk hasonló jellegű.(az árják elődei?)

Életmód:-óiráni népesség közvetlen szomszédságának hatása, gyökeres változás következett be a magyarok életében.

A termelő gazdálkodásra való éttérés, délre és nyugatra költözés, fejlődést eredményezett

(vogul,osztják népköltészet emlékei, fehér ló áldozat,

Állattartás: az ugor korban a magyar lovas nép volt (nem a törököktől vettük át)

ló:hátas, igavonó (lovasterminológia ló, nyereg, fék, ostor-ugor)

szarvasmarha, juh, kecske (temetők)

Földművelés:Dél-uráli régészeti leletek, búzamagvak, bronz sarlók, őrlőkövek ekés földművelésre utalnak

Társadalom:nemzetségi szervezet, exogám, jele a tamga-hímzés a ruhán, tetoválás

-nemzetséget a had szó jelölhette, a települést a szer

ősi jelek (sziklarajzokon is) .Termelőgazdálkodás : lehetőség az egyes nemzetségek meggazdagodására

Külön temetö :a rangosabbakat ellátták mindennel, amire képzeteik szerint a túlvilági életben szükségük lehet

Nyelv: ősiráni eredetű szavak:tehén, tej, nemez, szekér (harci szekér)

Hitvilág-szellemi élet: ősiráni hatás

Kettős lélekhit:

test-lélek-lélegzet-lélek (helye a mellüreg,

halállal távozik)

szabad lélek, árnyéklélek-isz (túléli az embert,

álmunkban ki tud lépni a testünkből)

Táltos- a szó ugorkori (vogulban varázslót

jelent)

összekötő az emberek és a túlvilági istenek

között

révület:lelke felemelkedik-közvetíti az áldozatot

égi segítséget kér-elhárítja a bajt, gyógyít (a

sámán őse)

A népmesék, mondák ősi elemei erre a korra utalnak vissza.




















AZ ŐSMAGYAR KOR


Korszak: a magyarság néppé válásának idejétől a honfoglalásig tart

etnogenézis hosszú folyamat

önálló népcsoport :magát magyarnak nevezi(beszélő embert elenthetett)(manysi)

népi (etnikai) tudattal rendelkezik, önelnevezés utal erre

magyar nyelv önálló élete

Kr.e.1000 körül az ugor egység is megszűnt .


Kr.e.500 körül kezdődhetett el a folyamat, a korai vaskorban alakulhatott ki az önálló magyar etnikum (népnevünk első eleme magy, a voguloknál many)

Őshaza (elméletek): Tobol, Isim, Irtis folyók vidéke, Nyugat-Szibéria ligetes sztyeppéi

Nyugat -Szibéria-szállásterület, ahonnan csak a IV.században a hún támadás miatt mentek át a magyarok a Magna Hungária területére


Életmód : Gazdasági átalakulás: nomadizmus-nagy jelentőségű életmódbeli változások

-nomadizáló-vándorló állattartás (félnomád életmód)

-új gazdálkodási mód: állatállomány ciklikus legeltetése

-ligetes, sztyeppe övezet, változatos:füves, rónás, kopár terület-óriási, Eurázsia

- téli-nyári szállás, helyváltoztatás, növényzet hasznosítása, állatállomány növelése

a ló szerepe (Istent is lovon ábrázolták, lovas temetkezés szokása a sztyeppe uralkodó népeinek legjellemzőbb régészeti ismertetőjele)

vadlovak "idomítása": a munkának, a harcnak és politikai szervezésnek is nélkülözhetetlen kelléke

-a lovasnépek átütő erejű harcmodora a csatamezők uraivá tette a nomád népeket, óriási kiterjedésű birodalmak (hún, türk, mongol) jöhettek létre

pásztornépek lelkivilága: védi állatát: nagy nyájak, csordák és ménesek együttartása, védelme előrelátást, gondosságot, szervezettséget, irányítást igényel

Az ösmagyarság önálló népi létének kezdetétől részesévé vált az eurázsiai nomád közösségnek. Életmódját és műveltségét az itt érvényesülő törvényszerűségek határozták meg.

Hasonló kulturális jegyek:anyagi és szellemi műveltség, hitvilági háttér.

Korai nomád népek:óiráni nyelvet beszélők:

szkíták (Fekete-tengertől északra)

ázsiai szkíták(Tuva és Altáj-hegység)

szarmaták(Volga és Urál folyók mentén)

szakák (Közép-Ázsia)

-Kapcsolatok a szomszédos népekkel-általános sztyeppei jegyek

- korai vaskor: a déli ugorok áttérnek a nomád gazdálkodásra (az északiak nem)


Különbségek, önálló vonások

Az óriási területen más nyelvű népek is éltek: ösmagyarság.

-kisebb távolságok a téli és a nyári szállás között

-megtelepedettség, földművelés aránya nagyobb

-nyugalmasabb élet, elkerülték a nagy nomád népvándorlások

Egyedi vonások az ősmagyarság kultúrájában:

-nyelvi különbözőség

-a finnugor nyelvcsaládból egyedül a mi őseink tértek át a nomadizmusra

harcos nomád nép lett, Kr.e I. évezred közepe táján

(Ekkor meg is szakadtak a kapcsolatok nyelvrokonainkkal,

kiléptek" a finnugor világból. Kapcsolataik maradtak a rokonnépekkel, de ezeknek nem volt többé sorsformáló jelentőségük- a XIX. századig)

Az ősmagyarság műveltsége a honfoglalás előtt sztyeppei, nomád /félnomád jellegű volt, nem pedig "törökös",mint korábban hitték.



Korszakai:

I. Kr.e I.évezred közepétől a VI. századig

Szomszédaik:szarmaták, szakák, Kr.születése körül kerülhettek kapcsolatba az ázsiai húnokkal (talán török nyelvűek voltak)

Kapcsolatok: kulturális és kereskedelmi (népkeveredés nehezen bizonyítható)

Régészeti hagyaték:Tobol-Isim-Irtis vidéki műveltség emlékei

Település: Félig földbe mélyített és felszíni házak

Sírok:kis halom-több sír-kiscsalád

Társadalom:

A társadalom legfontosabb egysége a több rokon családot egyesítő nemzetség, nem

vagy had ( népes, szapora nagycsaládok-állatok gondozása, együttartása, védelem a

rablótámadások ellen- a közös érdekeken, az összetartáson alapszik)A kiszakadó ágak megőrzik a vérrokonság tudatát, a közös ősök kultuszát.

nagycsalád-nemzetség-törzs a társadalmi szerveződési forma

A nagycsalád élén a legidősebb családapa áll-nemzetségfő, bíró és vezér, teljhatalommal rendelkezik

nem ismerik a magántulajdont (közös a nyáj, a legelő, sőt az asszony is, az özvegy köteles férjhez menni urának testvéreihez, más asszonytól született fiához is: levirátus. Leánykéréskor a leányt megvásárolták, ("vevőlegény")

A nagyobb társadalmi szerveződés, a törzs élén a gazdagabb nemzetségek álltak.

Nyáron egymástól függetlenül nomadizáltak, télen közös szállásra, folyók melléhúzódtak-e téli együttélések a nomád államszervezés bölcsői.

A nemzetségfő szerepe megnő, szűk hely-érdekellentétek, válságos évszak a téli időszak. A gazdag, idős, bölcs vagy félelmetes harcos, igazságot tesz, nem választják, elfogadják bírónak-hatalombitorlás-

vezér lesz, híveinek segítségével parancsol, más nemzetségek is csatlakoznak hozzá.

A nemzetségek és ágak vérségi-gazdasági laza halmazából törzs lesz: politikai és katonai egység

A győztes törzshöz csatlakozó (vagy legyőzött törzsek) járulnak.

Törzsek szövetsége jön létre, ebből nép és birodalom születik.(A magyar törzsek neveit ebből a korból nem ismerjük, valószínű, hogy a Magyar vagy Megyer volt, mely az egész nép önelnevezését viselte)

Felülrétegezett arisztokratikus társadalom-egyenrangúság megszűnik, a régebbi, erős hatalmi maghoz csatlakozók alárendelt helyzetbe kerülnek.

A törzsfő korlátlan monarcha lesz. Trónját főméltóságok (rokonai), bizalmasai övezik,

lépcsőzetes rétegződés, lefelé a rabszolgákig.(Számuk kevés, eladták őket inkább)

Katonai egységek, alakulatok -tízezres nagyságrend-szigorú fegyelem

A nomád állam fejének személyét hatalmas nimbusz övezi-istenség küldötte-vezérnek született (mítosz), vagyon és hatalom-testi és lelki képességei a vér közössége folytán utódaiban is öröklődnek, mágikus hatalom- népet a fejedelem teremt

Hűségfogadás, egyesülés rítusa (Anonymus hét fejedelmi személy vérének edénybe csurgatása)

A törzsek vezéreit úrnak szólították.(Őrsúr-a törzs neve "úrság", "uruság"-ország szavunk) A szegények neve "ín" lehetett (ínség szavunk) "bő"-nemzetségfő

(A felülről való szervezés, az uralomhoz való jogcím-legendás ős vére folyik ereiben-szét is robbantja gyakran a hatalmas birodalmakat-trónigénylők-hatalmi harcok-pártokra szakadás)

A katonai szervezettség és harcmodor magasrendűsége, azonossága, mindenki katona.(had)

- állam-birodalomalkotó erő: nem egynyelvű és egyfajú népek egybeolvadása

"íjat feszítő népek " nagy családja.

Fegyverek: szkíta típusú, perzsa eredetű rövid kardok (akinakeszek), kisméretű vissza

csapó reflexíjak, bronzhegyű nyilak, vashegyű lándzsák. Vaskard (szarmata fegyver),

az előkelők testét védő bronz és vas pikkelypáncél.

Nyereg: bőrből, kötélből-hurokkengyel

A hódolt népek általában felveszik az uralkodó nép nevét-

a magyarokat is húnoknak, avaroknak, türköknek nevezik őket, holott a valóságban nem azok-(nyelvi különbözőség).

-Mérhetetlen gazdagság, pompakedvelés-előkelők sírjai

aranyozott, ezüst lószerszámdíszek, ékszerek, övdíszek-hún műhelyben készült (Omszk környékén tárták fel)

-Kereskedelmi kapcsolatokra is utalnak, anyagi szellemi műveltség átformálódása.


Hitvilág, szellemi műveltség

Az ősmagyarság hitvilága és szellemi műveltsége magán hordozza az általános sztyeppei jegyeket.(szkíták, szarmaták, szakák-önelnevezése "szarvas nép")

-eredetmondák, hiedelmek

hasonlósága(csodaszarvasmonda, Szent László

legendájának ősi változata-Ermitázs aranylemeze szkíta-hős hajában turkászik

megszabadított leány, hún övdísz-életfa két oldalán ökör-sámán szabadlelke bika formájában küzd az ellenféllel-XX. sz-i magyar pásztorművészetben is feltűnik a motívum)

Sem az államszervezés, sem a katonai organizáció nem nélkülözi a vallási megalapozást.

A fejedelem hatalma az "ég akaratán", a világmindenséggel való összhangon alapul: a hadvezetés-bár ésszerű és gyakorlatias- a kozmikus harmóniára törekszik.(szent színek, szent számok-7-, a sereg tagozódása:jobb és bal oldal, a trónus mellett álló főméltóságok helye-előkelőség-hold vagy napkultusszal függ össze.



Vallás összefügg az animizmussal, lélekhittel, a testnek a lélektől önálló létezése hitével

(lélekzet, kiönti a lelkét, kileheli a lelkét, hálni jár belé a lélek kifejezések őrzik)

Hittek a szellemek létezésében, a gonosz elkerüli a nem emberi lényt.(Névadás: Nemvagy, Nemél-megtévesztésül)

Sámánok viaskodtak a túlvilági szellemekkel.

Az elhunytaknak a túlvilágon szükségük van fegyverre, ruhára, lóra.(sírok).

Az általuk megöltek szolgáik lesznek a túlvilágon.

Tisztelték a totemeket, egyes állatok nevét ki sem ejtették (szarvas, farkas- külső jellegzetességükkel nevezték meg)

Turulmadár-idomított sólyommal, héjával való vadászat-szent madár-totem - képzet

Hiedelem: a felső világi rétegekbe nyúló életfa csúcsán és ágain madarak ülnek, lehozzák a kiválasztottak (fejedelmek, sámánok)lelkét

(szarmata sírkamra:aranylemezzel borított szarvas szobrok, csüngődísz, madaras-életfás hajfonatdíszítő korongok a honfoglaláskori sírokban)

Hittek az égben lakozó Istenben

Az ember sorsa a kozmikus erőkhöz kapcsolódik.



Az ősmagyarság történetének II.korszaka


A régészet adatai (feltevések) szerint őseink a Dél-Uráltól keletre eső ligetes sztyeppei területeket nem hagyták el a Kr. u első századokig.( nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy részesei voltak-e korábbi népvándorlásoknak)

A Kr. u. I évezred első felében : jelentős népmozgások

-a III.sz.-ban a hunok több nyugatszibériai népet kényszerítenek lakóhelyük elhagyására. Egy részük az Ural hegység nyugati oldalára, a mai Baskíria területére , a Káma vidékére költözik.

. Az ősmagyarság történetének második korszaka a türk birodalom megalakulását követő VI. sz. közepi nagy népvándorlással kezdődik.

Elhagyják nyugat-szibériai szállásaikat és áttelepülnek az Ural és Volga közti területre.

Első kelet-európai lakóhely:Magna Hungária (Régi Magyarország-Julianus barát-1236)

Bizonyítékok: régészeti leletek, temetők feltárása az elmúlt két évtizedben.

Rokoníthatók a honfoglalás kori temetőinkhez.

Balkhi, X.sz. arab földrajzíró lokalizálja a magyarokat erre a helyre

Gyarmat és Jenő törzsnév fellelhető a baskíroknál

Sírkő (1311-ből "Madzsar kádi fia, Iszmagil sírhelye ez"-népnévre utal

Életmód: hasonló, a nomád állattartás a gazdaság alapja,

nagyobb a szerepe a földművelésnek, -szimmetrikus ekevas, kézimalom

megtelepültebb életmód

Innen a népesség zöme 750 körül a Volga-Don- Azovi tenger vidékére költözik.

Kisebb részük helyben marad.

Új népcsoportok:több török nyelvű nép tűnik fel keletről.

E második korszakot a magyarság"török korszakának" nevezhetjük.

Szoros kapcsolat a bolgár-török nyelvű onogurokkal(vagy bolgárokkal) és kazárokkal.

A magyarság beletartozott a türk birodalomba.

A IX. és X. sz.-i írott kútfők egyöntetűen türköknek nevezik a magyarokat. Ez azonban a politikai kapcsolat emlékét őrzi.)

Őseink a sztyeppevilág legfejlettebb régiójába kerültek, ami katonai, törzsi szervezetükre és műveltségükre nagy hatást gyakorolt.

Onogur jelentése: "tíz ogur"(törzsszövetség)- Az onogurok a Don és Kubán folyók vidékén telepednek meg. A hun birodalom felbomlása (Attila halála (453) utáni nagy néphullámzás nyugatra löki őket.

(hun maradványnépség csatlakozása)

ban követeket küldenek Bizáncba, miután a szavirok jelennek meg szomszédságukban.

550-Új ázsiai nomád nép: avarok legyőzik őket, akik 567-568-ban letelepednek a Kárpát medencében.

567:Hatalmas ázsiai türk birodalom alattvalói lesznek

(Ősi nyelvük mai sarjadéka a csuvas, Közép-Volga területe).

Az ösmagyarság vándorlásának útvonalát a régészeti leletek jól kirajzolják.

-Volga és Urál közti terület :Baskíria és Tatárföld Temetőikben az elhunytakat fejjel nyugatnak helyezték, a sírba tették a ló bőrét, koponyát, lábcsontokat, mint a honfoglaló magyarok.

-A vándorlás évei alatt a magyar társadalom nomád jellege megerősödött.

Az onogur-bolgárok megjelenése okozhatta a magyarság zömének dél felé vonulását,a Don-Donyec; Dnyeper vidékére.

Levédiában telepedtek le , amely terület a kazárok fennhatósága alatt állott.

A kazárok eredete a régi idők homályába vész-Belső Ázsiából származnak (Nemrég felfedezett mongóliai róvásírásos újgur felirat -népnév qasar)kaszar alakban szerepel)

A Volga alsó szakasza és a Kaukázustól északra elterülő vidékek népességét:(szavirok, onogur bolgárok)legyőzték, megszervezték uralmi területüket:(Észak Kaukázus-Don-Kubán vidéke, Krím félsziget, Kaspi tenger, Kiev :kazár kaganátus.

Félnomád államszervezet-fejlettebb gazdasági struktúra.

-Viszonylagos nyugalom-gazdasági fejlődés.

Ekés földművelés, (vas ekepapucs, csoroszlya, ökrök húzták-termelékenység )állandó szálláshelyek, földműves falvak (szegényebb réteg), belterjes gazdálkodás, kertikultúra

Ennek a megtelepedési folyamatnak részese volt a magyarság is, e bolgár-török nép társaságában

Nyelvünkben 200-250 bolgár -török jövevényszó utal erre:

Állattartás: disznó, sertés, tyúk ,ökör, bika, borjú, tinó, kos, kecske, gyapjú, karám, köpű, író, túró, ól

Földművelés:búza, árpa, tarló, eke, Őröl, dara, gyümölcs, alma, bor ,kender, borsó, tiló

Eszközök, mesterségek:harang, gyűszű, ács, szűcs, szatócs

Lakóhely:sátor, karó, kút, kapu, szék, bölcső, koporsó(láda), kancsó, söpör

Társadalmi élet és vallás:sereg, törvény, tanú, bélyeg, kölcsön, tor, gyász, gyón, boszorkány, bátor, gyáva, táltos, bűvöl, betű, szám, ír

E szavak rendkívül lényeges gazdasági és műveltségi hatásról tanuskodnak.

(A hatalmas nomád birodalom a 960-as és 80-as években hullott szét az oroszok és a szomszédos nomádok csapásai alatt)

A magyarság az V. sz. közepén kerül kapcsolatba az onogurokkal, a VI. sz. után a kazárok szomszédságában él. Kezdetben a viszony nem barátságos.(Dzsajhani tudósítása, a 800-as évek elejére vonatkozik."Azt mondják, hogy a kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és az országukkal szomszédos más népek ellen")

A VIII. sz.-ban Levédiában a magyarság kapcsolatba kerül a kazárokkal, a doni bolgárokkal, alánokkal. Egy besenyő támadás idején egy jelentős magyar néprész a perzsa határvidékre költözik. A Levédiai tartózkodás a magyarság néppé válásának legjelentősebb fázisa.

Az önálló magyar népnév megjelenése erre az időre esik.,fokozatos önállósodás, inkább szövetséges törzsszövetsége a kazár kaganátusnak.

Társadalom: lényeges változás.

kazár mintára kialakult a félnomád magyar államszervezet:

kettős fejedelemség intézménye:

kende-isteni eredetűnek tartott főkirály, kündü)

gyula-a seregeknek parancsoló alkirály, gyakorlati ügyek intézöje                                                           

A főkirályra csak a legfontosabb döntések tartoztak, testi és szellemi erejének megfogyatkozása végveszélyt jelenthetett a birodalom számára. Ezért áldozták fel az agg uralkodót, vagy lett rituális gyilkosság áldozata, ha súlyos katonai vereség érte seregeit.

"Minden magyar a gyula szavára hallgat s a támadást és védelmet s más ügyeket érintő parancsinak engedelmeskedik."(Valószínűleg Álmosra, Árpád apjára vonatkozik a feljegyzés)

A magyarság jelentékeny erő. Arab írók szerint 20.000 lovas állt rendelkezésre.

Törzsneveink többsége is török eredetű-több török néptöredék a magyar törzsszövetséghez csapódott.

Eszkil bolgárok-talán a székelyek ősei 850 körül csatlakoztak a magyarokhoz

a kazárok ellen fellázadt kabarok is-(jelentés :lázadó) Kétnyelvűség előzi meg a beolvadásukat.

(950 körül Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár leírása.Megörökíti azt is, hogy ebben az időszakban súlyos számbeli veszteség érte a magyarokat: a besenyőkkel vívott háborújuk alkalmával egy néprészük leszakadt, a Kaukázustól délre, a perzsa határvidékre költözött.

(szavárd-magyarok-beolvadtak a X.sz. után)

Kapcsolatuk volt északi szomszédjaikkal, a szlávokkal is.(Dzsajhani:" a magyarok megrohanják a szlávokat és oroszokat...a bizánciakkal vásárt tartanak...eladják nekik rabszolgáikat és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyeget..."

Békés kereskedelmi kapcsolatok-élénk kereskedelem, megtelepült életforma egyes elemeit átvették a szlávoktól(kemence szavunk), lakóházak sok vonása a keleti szláv házakéval azonos.

Félévszázados békés fejlődés.Anyagi és szellemi műveltség , gazdasági virágzás.

A magyar írásbeliség megjelenése a Don-vidéki,( Levédia) tartózkodás idejére esik.

ír és betű , szám szavunk-bolgár-török eredetű.

Bizonyíték:Kalocsa melletti honfoglaláskori sírban talált csont tegezszáj rovásfelirata.Ezt az írást használták a kazár kaganátusban.

(A székely rovásírás eredete megnyugtató módon nem tisztázott, talán késő Árpád-koriak, Telegd-Udvarhelyszék)

körül a magyarság nyugatabbra, a Dnyeper -Dnyeszter vidéki Etelközbe (folyamköz) költözik,(kabar lázadás lehetett az egyik oka ,besenyők, kúnok, uzok szorongató támadásai a másik) biztosítva függetlenségét a kaganátustól.

-ben, majd 881-ben csapataik a mai Ausztria területén avatkoztak be a frankok és morvák küzdelmeibe.

Anyagi műveltség:

maradványait a honfoglalók sírjaiból és településeiből ismerjük veretekkel díszített bőrtarsolyok, női hajfonatkorongok, ötvösművészet

Szellemi műveltség: számottevően gazdagodott,meséinkben, mondáinkban, hősi énekekben számos ősi elem megőrződött táltosló, vérszerződés ("véred a véremből")

népzene, kvintváltó forma

eredetmondák új elemekkel bővültek (A szarvast üldöző testvérpár egyikének Hunornak a neve nem a hun népnévből, hanem az onogurból ered. Dulo fejedelem lányainak elrablása -alánok fejedelmi dinasztiájára utal.)

Az onogur bolgárok nevéből keletkezett a magyarság külföldön használt népneve:vengr, Ungarn, Hungarian, Hongrois stb, szláv közvetítéssel.A IX. században létrejött magyar fejedelmi intézmény félnomád államszervezete , a gazdasági és társadalmi törvényszerűségek érvényesülése biztosította népünk fennmaradását.














A HONFOGLALÁS KORA


Korszak: 895-ös honszerzés nyitja meg és 1000-ig, a keresztény magyar királyság megalakulásáig tart.

A IX. században,(830 körül) az ősmagyarság elszakadt a kazároktól.

A hét magyar törzs:

Nyék, Megyer, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi és a

hozzájuk csatlakozott kabarok (három törzs) közös fejedelmet választottak.

A félnomád-katonai társadalom önálló politikai tényezővé vált a sztyeppei népek körében.

Levéd főfejedelem (kende) és Álmos másodfejedelem (gyula) vezetésével a magyarok katonáskodó vezető rétege politikai szövetségeket kötve, olykor messzi vidékeken vállalt hadjáratot. 839-ben az Al-Dunánál, 862-ben a Kárpát medencében tűnnek fel a magyar lovas harcosok.

894-ben a besenyők, akiket az irániak által megvert úzok szorítottak ki szálláshelyükről, elérték Etelköz területét.

A fenyegető helyzetben a fejedelmeket lemondatták, a kende Kurszán lett,

Álmos gyula fiának, Árpádnak adta át a hatalmat.

-ben Árpád hadjáratot indított a Kárpát medencébe, bizánci biztatásra a bolgárok ellen,-valószínű a honfoglalás szándékával. A tervszerű honfoglalás végülis egyféle menekülésként ment végbe: a besenyők rátámadtak a honmaradottakra, akik egyetlen utat választhattak, nyugat felé, az erdélyi hágókon beözönlöttek a Kárpát-medencébe.A menekülés nem járt negy vérveszteséggel, az állatállományt is csak a keleti részeken lakóknak kellett elhagyniuk.

A Kárpát medence elfoglalása nem volt békés folyamat, a Dunántúlon a bajor hercegség, északkeleten a Morva birodalom, az Alföldön és Erdélyben a bolgár cárság volt az úr. A korábban e térségben élő avarság nem valószínű, hogy nagy tömegeiben megérte volna a honfoglalást.(Az avarok birodalmát a VIII. század utolsó éveiben a frankok uralkodójának, Nagy Károlynak a céltudatos támadásai döntötték meg, a mai Magyarország nyugati fele egy évszázadra frank uralom alá került. Ez a tény egyes kutatók szerint kizárja László Gyula "kettős honfoglalás"-ról szóló elméletének valószínűségét. A Dunamedencén osztozó frank és bolgár hatalom sorozatos háborúkat vívott egymással. A IX. században a Morva folyó mentén lakó szlávok ,"morvák" Szvatopluk idejében a frank birodalom veszedelmes ellenfelévé válnak. A frankok egy ideig a bolgárokkal szövetkezve harcolnak, majd az Etelközben tanyázó magyarokkal vonulnak fel a morvák ellen, 892-ben.

Az etelközi magyarok, e hatalmas, harcos lovas nép támogatását nyugati szomszédai is keresték, a bizánci császárság, Bölcs Leó. Levente, Árpád fia seregét bizánci flotta szállította át a Dunán a bolgárok ellen, de az új bolgár cár, Simeon hátbatámadta a gazdag zsákmánnyal hazafelé vonuló magyarokat, összeköttetésbe lépett a besenyőkkel, akik megrohanták az etelközi szálláson visszamaradt népet. A magyarok menekülési útja északnyugat volt, Levente serege a Keleti-Kárpátokon át a Maros felső vidékére húzódott.

A néprészek egyesülése és a Tiszántúl elfoglalása után a magyarok 898-ban és 899-ben Itáliára támadtak, és a diadalmas brentai csata után megkezdték Pannónia birtokbavételét.

A magyar honfoglalást egyetlen évszámhoz kötni elhibázott kísérlet lenne, viszont nem vitatható, hogy a magyarság 896-ban történt megjelenésével e terület politikai és népi sorsa véglegesen eldölt.

A honfoglalás letelepedési szakaszának folyamata 900-ra fejeződött be, népünknek sikerült első ízben és azt állandósítva az egész Kárpát -medencét egyesített uralom alá vonnia.

Létszámukat félmillió főre becsülik. Kevés avar, szlavon, szláv, alán törzset találnak, román népességet nem..

Kurszán halála (904) után Árpád és utódai kezébe ment át a teljes fejedelmi hatalom.

Új fejezet kezdődik a magyar müveltség történetében.

más nyelvű szomszédok

más életföldrajzi környezet: alföld, árterekkel övezett folyók

alkalmatlan a nomád gazdálkodásra

szükségtelen az állatállomány ciclikus legeltetése

a téli szállások állandó lakhellyé-falvakká válnak.

A megtelepedés üteme felgyorsult.

A 896-os honfoglalással  új nép, új-összefüggő- müveltség jelent meg Európában.A délorosz sztyeppén való tartózkodás századai alatt, főként a levédiai és etelközi hazában a magyarság harcos hódítónéppé alakult át. E változás érvényesült politikai, hadi és társadalmi szervezetében éppen úgy, mint ahogy megnyilatkozott a megtelepülés módjában és tervszerüségében, vallásában, művészetében és népi gyökerü íratlan irodalmában.

Ez a kultúra volt az, mely a magyarságot a honfoglalás nagy müvére, az új haza birtokbavételére és diadalmas megtartására, a változott viszonyokhoz való alkalmazkodásra, de amellett ősi népjellemének megőrzésére, ezeréves életére képessé tette.

Nem az avar kultúra folytatása vagy átvétele, más művészi izlés, szellemi műveltség, hadfelszerelés jellemzi a magyarokat.(A nagyszentmiklósi kincs eredete nem tisztázott-egyesek szerint avar emlék, mások szerint magyar fejedelmi család asztali készlete. Huszonhárom aranyedény-némely darabjáról feltételezhető, hogy avar, esetleg óbolgár munka, másokról, hogy magyar mester készítette őket. Mítikus állat és emberábrázolásai egy ősi hit-és mondavilágot tükröznek, görög betűs görög és görög betűs török nyelvű és róvásírásos ismeretlen nyelvű felirat található rajtuk)

Kettős honfoglalás elmélete (László Gyula) ma is vitatott kérdés.

Társadalmi szerkezet: átformálódott a megtelepedés folyamatának előrehaladtával.

A honfoglaló magyarság megszállotta mindazokat a területeket, melyeket akkori életformájának megfelelően gazdasági szempontból értékesnek ítélt: Sík vidék-pásztorkodás, halászat,földművelés, állattenyésztés Nagy és Kisalföld, Dunántúl dombos tájai, északon a zólyomi hegyekig,majd Kassáig, Maros, Szamos, Sebeskőrös, X. sz.végére Mezőség, hunyadi medence.( Ez a terület kisebb a "történeti Magyarország "területénél.)A magyarság a kezében tarthatta a központi fekvésű, állattartásra és földmüvelésre legalkalmasabb területeket, a gazdasági erőforrások legfontosabbikát. Az üresen hagyott határvidékek védelmi célokat szolgáltak A szállásföldeket gyepüsávok különítették el a többi törzs területétől.


Félnomád jellegű államszervezet, a kettős fejedelemség rendszere

megszűnt.

Árpád fejedelmi nemzetsége egyeduralmúvá vált.

A magyar államalakulásban döntő szerepet játszott a tekintélyi mozzanat, a származás előkelősége, melyhez reális támaszt a vezértörzsnek a többit meghaladó gazdasági és katonai ereje adott.

Ez a politikai szervezet korlátlan hatalmat biztosított a fejedelemnek,a"bölcs tanácsú és gondolkodású, kiválóan vitéz és uralomratermett"Árpádnak."Ezt a népet pedig-írja Bölcs Leó bizánci császár-mely egyetlen főnek az uralma alatt áll, nem szeretettel, hanem rettegéssel tartják féken s a vezérek a bűnösöket szigorú büntetéseknek vetik alá"...Férfiakban bővelkedő és független ez a nép, melynek a pompa kifejtése és a gazdagság szeretete mellett elsősorban arra van szorgalmatos gondja, hogy ellenségeivel szemben vitézül viselkedjék...a munkát és fáradságot magasztosan elviseli, tűri az égető meleget és a fagylaló hideget s a nomád életből folyó egyéb nélkülözéseket ."

Arab írók szerint:"bátrak, jókinézésűek és tekintélyesek.Ruházatuk

színes selyemszövetből készült, fegyverük ezüsttel bevont, fényt kedvelők."

Harcmodorukban a távolsági harc mesterei.Az ütközeteket egymástól kis távolságra felállított lovasosztagok nyílzáporos rohama indította, majd hirtelen visszavonulással siettették a zárt csatarend felbomlását. Kedvező terepre csalták az ellenséget, majd ellentámadásba lendültek hirtelen. Katonai sikereiket begyakorlott hadmozdulataiknak, fegyverzetüknek, gyors lovaiknak és politikai szervezettségük szigorúságának köszönhették

A törzsek szerinti tagozódásnak már nincs olyan jelentős szerepe.

A törzsfők nem egy-egy törzs, hanem terület fölött -uruszág- uralkodnak.

A hét törzs emlékét népmeséink őrzik (hetedhét ország)

A vérségi kötelék már nem számít a telepítésekkor (szolgálónépek beolvadtak a magyarságba).A lazán együttműködő törzsek valóságos néppé alakultak.

Jellemző vonás, hogy a méltóságok örökletessé válnak.

A földműves falvak nevei őrzik a szolgáltatások nemét:Szántó, Kovácsi, Tímár stb.

A nagycsaládok helyét a nem vérrokonokból álló egységek, az aulok vá ltják fel.

A honfoglalók megteremtették a gazdasági, politikai és etnikai egység előfeltételeit. A csatlakozott népcsoportok viszonylag gyorsan beolvadtak a magyarságba, előbb müveltségileg, később nyelvileg is.

A nomád elit őrzi legtovább a keleti , nemzetségi hagyományokat,

a kalandozó, zsákmányszerző hadjáratok, a harcos, hősi életforma sokuk meggazdagodásához vezetett.

A század közepén kénytelenek betagolódni a kialakuló új, már európai típusú államszervezetbe.


Anyagi és szellemi műveltség. Hitvilág és művészet.




A honfoglalók régészeti hagyatéka arról tanuskodik, hogy őseink műveltsége a X. századig megőrizte keleti jellegét, az ősi hiedelmeket, színpompás művészetüket

Írásos pogánykori szövegemlékeink nincsenek.

Őseink már művelték a líra és epika kezdetleges formáit:

A pogány vallás rituális szövegei, rigmusok, munkadalok, hősi énekek , hősi mesék, mondák léteztek-eposszá fejlődésük valószínűleg nem történt meg.

Az ősköltészet szájhagyományozó jellegű volt.(Bizonyára rögzítettek egyes szövegeket írásban is,"siratóénekeket", sírfeliratokat, fennmaradt egy VIII. sz-i ótürk emlék .)

Írásuk görög és cirill betűkkel kiegészített, türk típusú, székely

róvásírás. (Székelyföldről került elő-innen a neve )

Anyagi, tárgyi kultúra , a régészeti emlékek: bizonyítékok az államalapítás előtti magyarság életéről.

A földbe került textil, bőr, fa elpusztult, a leletek jobbára szíjvégek, gombok, ruhadíszek, lószerszámok, ékszerek, pénzek. Elsősorban a fémművességről vannak ismereteink.

A sírleletek alapján képet alkothatunk honfoglalóink fegyverzetéről, viseletéről, gazdag kézműiparáról. Az elhunytakat gazdag öltözékben (ezüst és aranyozott veretekkel diszített férfi és női ruhákban temették el.

Ennek alapján rekonstruálható viseletük. A férfiak és nők fölül kaftánt, alatta bő ujjú inget és bő nadrágot viseltek. A kaftánt széles öv fogta össze, a szegélyeket veretekkel diszítették. A női csizmát is aranyozott ezüstveretekkel tették díszessé. Lemezes kar-és nyakpereceket, gömbsorcsüngős fülbevalót hordtak. Hajukat két varkocsba fonták, ezüstlemezből készült vagy öntött korongokkal ékesítették.

A férfiak kaftánját fegyverövszíj fogta össze, amely rangjukat is jelölte: bronzból, ezüstből vagy aranyozott ezüstből készültek.(arany övveret csak a legrangosabbaknak járt-ritka ezért.)Fejükön csúcsos nemezsüveget hordtak, ezüstdísszel.(Beregszászi lelet).

Jobboldalukon bőrtarsoly függött (tűzszerszám, apróbb személyes tárgyak részére), aranyozott ezüstlemezekkel diszítették. Ehhez rögzítették a harci fegyvereket:íj-és nyíltartó tegezt és a szablyát.

Legfélelmetesebb fegyver a több rétegből álló, visszacsapó reflexíj volt.

A magyar lovasok nyílzáporral árasztották el az ellenséget, előre és hátra is nyilaztak. Ívelt szablyáikat, egyenes, kétélű kardjaikat is gondos ötvösmunkával alakították ki.


körül, talán magyar ötvös remekeként készült az az aranyszerelékes szablya , az ú.n.Attila-vagy Nagy Károly-kard, amely bizonyára egykor egy magyar fejedelemé volt. Hüvelyét, markolatát, keresztvasát aranylemezek borítják, geometrikus szalagfonással és palmettadísszel.(Bécsben látható)

A fegyverek és használati tárgyak az egykori kézművesek magas

mesterségbeli tudását bizonyítják.

Faragómesterek: palmettadiszítésű fanyergek, zablák díszes csont oldalpálcái

Kovácsmesterek: pompás fegyverek, ezüstberakásos kengyelek, zablák

Bőrdíszművesek: ismerték a timsós bőrcserzés tudományát, munkáik híresekvoltak Európában a középkorban, sajnos elenyésztek a földben. A veretes bőrtarsolyok magyar hatásra honosodtak meg Skandinávia területén.

Fazekasok: agyagedények, fazekak, üstök, melyeket forgó kézikorongon agyaghurkákból készítettek, földbe vájt rostélyos kemencében égettek, sürü vonalkákkal, hullámvonalakkal teli diszítésük keleti hagyományokat őriz.

Népi építészet: egyhelyiséges házak, sarkában kemence, kőből vagy

agyagból.Sütésre, szárításra, aszalásra a házon kívüli földbe vájt nagyobb kemencét használták.

A rangosabbak házai fából készült boronaházak, mellettük karámokat,

valószínű ólakat, istállókat is készítettek. A szabad tüzön főztek, az év legnagyobb részében. Még álltak a nomád típusú nemezsátrak is.

Táplálkozás: a nomád szokásoknak megfelelően sok tejet és tejterméket fogyaszthattak, kancatejből készítették a kumiszt. Kedvenc eledelük a lóhús, a juh és szarvasmarhahúsát üstökben főzték meg, a letelepedettség előrehaladtával egyre több baromfit és sertéshúst fogyasztottak. Vadhúst az előkelők, halat a közrendűek is ettek. Búzalisztből kovásztalan kenyeret sütöttek, általános volt a köleskása evése. Ismerhették az almát, szőlőt is, bort a Balkánról hozattak

(Ammianus Marcellinus a IV. században azt írta, hogy a húnok

nyershúst esznek-nem találkozott húnokkal, a vadságuk"bizonyítására", illusztrálására találta ki.)

Vándorló irodalmi közhelyként terjedt el, a középkori Európában, hogy a magyarok nyereg alatt puhított nyers húst esznek)

Ötvösművészet: színpompás és egyedi darabjai nagy számban kerültek elő a honfoglaláskori sírokból.(Fettich Nándor/1930 szerint legszebb ötvösművészeti tárgyaink még a honfoglalás előtt készültek, Kiev környékén ; László Gyula és Dienes István álláspontja szerint ezek túlnyomó többsége már az új hazában keletkezett.)

A Tiszabezdéden előkerült aranyozott réz tarsolylemez talán az etelközi szálláshelyen készült. Felszínét leveles ág osztja ketté (a pogány magyar hitvilág életfáját jelképezi),egy leválcsúcson görög kereszt (keresztény motivum), felső részén két pávasárkány, (iráni jelkép.) Mindez bizonyítja,bár viselőjét pogány szertartás szerint helyeztek, hátaslovábal együtt a sírba, hogy a magyarság már etelközi szállásán bizánci hittérítő papokon keresztül megismerkedett a kereszténység néhány elemével, hitte, hogy a keresztény jelképek ugyanúgy elősegítik a boldogulást, a szerencsét.mint a pogány életfa.

László Gyula szerint a palmettás ornamentika mögött az akkori magyarság szellemi müveltsége, hitvilága húzódik meg. Ezt jelképezték a tarsolylemezek végtelen hálóba szőtt palmettacsokrai (életfa, égbe nyúló, különböző világi rétegeket összekötő világfa-népmeséink is megőrizték-)

Sárospataki korong-csodás fa

Kétpói (Szolnok megye-1960) ezüstcsésze-gazdag sírból származhat. Leveles ág fut körbe, középen egy kis életfa, négy levele rozetta, dúsan aranyozva.

Gégény (Szabolcs megye) ezüstcsésze, 7 ezüst lószerszámveret, 3 aranyozott szügyelődísszel együtt, a csészében sámánisztikus bekarcolások találhatók.

Zemplén híres vezérsír-ezüstcsésze, felül palmettadíszes lemez, hat szív alakú mező, bennük palmettacsokor.

Női hajfonatdíszítő korongok:-a fa ágainak csúcsán horgas csőrű madár, gyakori motivum a lóhoz hasonló karmos és növényi mintákkal átszőtt állatalak, hátából leveles ág szökken felfelé-(népmese, legkisebb fiú-a táltos- gyémántszőrű lovon jut fel az életfa csúcsára)

Biharkeresztes: a sugaras Nap forgó korongját jelenítették meg, növényi elemekkel átszőve (kazár mintára a magyar főkirály jelképe a napkorong volt, a kende szó a Napot jelentő török "kün" szóból származik.)

Zempléni korongok

Rakamazi korong:

Karosi övveret: a Nap madarának tartott sas (turul a török neve) jelenik meg.

Törteli szíjvég: a magyar eredetmonda csodás állatalakját, a szarvast

ábrázolja

Az ösi hitvilág elemei szívósan éltek századokon át.(babonás hiedelmek szokások,mondák, archaikus imádságok fennmaradtak.)

A hitvilág lényege a sámánizmus vagy táltoshit, amely  nem tételes vallás, hanem az eurázsiai népek többségére jellemző világszemlélet és ősi hiedelmek összessége. (Nyomukat Diószegi Vilmos néprajzkutató századunkban is fellelte.)

Ugyanakkor jellemző volt a nomád világban a vallási türelmesség is, a samanizmus mellett megfértek egymással- az idegen népelemek és idegen müveltségi hatások befogadására nyitott sztyeppei társadalmakban- a zsidók, mohamedánok, pogányok és keresztény hitüek.

Kettős lélekhit :testlélek és szabad lélek-egységes nomád hitvilág elemei.

Elhunytaikat pogány rítus szerint temették-lóáldozat,tor.

A lovastemetkezésnek két formája volt: vagy bőrbe hajtogatva tették a

csontokat és a koponyát az elhunyt mellé, vagy szalmával, gazzal kitömték,abban a hitben, hogy az állat eltemetett testrészeiből képes megelevenedni és gazdáját szolgálni a másvilágon.(koponya a ló szabad lelkének a burka) Juh,szarvasmarhacsontokat is találunk a sírokban.

Nemzetségi előkelők halálakor lovat áldoznak az elhunyt tiszteletére.

A temetési szokások a ló szerepének növekedését tükrözik a nomádok

hitvilágában. (A szkíták az áldozóhely mellé gödörbe helyezték, Herodotosz leírása szerint színes szertartás volt a szkítáknál, szent ligetben rendezték, az áldozati állatot egy előre kiválasztott magas fához kötötték, bőrét egy póznára túzték, a hunok a koporsó végénél a sírgödörbe tették a csontokat, késóbb a lóbőrös változat terjedt el, a besenyők a kitömött bábut temették el; az altáji mongol népeknél napjainkig él ez a szokás)

Az ősi hitvilág és szellemi kultúra emlékei az ősi típusú szemfedők és koponyatrepanációk.

Hajdúdorog, Szeghalom -bagolyfejet mintázó csont botvégek , sámánbot, a néphit szerint a bagoly táltosmadár, amely megjövendöli a halál

közeledtét.

A honfoglalók műveltségét nagyjából egységesnek tekinthetjük a rangosoknál és közrendüeknél egyaránt.

A keleti kettős eredetű lélekhitnek számos nyomát találjuk.Az árnyéklélek bántalmaitól úgy igyekeztek magukat megvédeni, hogy a sírra ráástak, a koponyát mélyebbre, arccal lefelé helyezték el.

926-os Sankt Gallen-i kalandozást megörökítő forrás szerint egy harcost elégettek (ez nem volt szokás), oka az lehetett, hogy a távolban elhunyt lelkét kiszabadítsák., hogy szülőföldjére visszatérhessen.

954-ben a franciaországi cambrai ostromakor egyik társukat lefejezték, a magyarok minden zsákmányukat felajánlották társuk fejéért cserébe. Így kívánták lelkét visszahozni.

A sírokban a fegyvereket több esetben nem ott találták, ahol viselőjük hordta, hanem az ellenkező oldalon. Hitük szerint a túlvilágon minden tükörképszerűen, fordított helyzetben van. Azt is hitték, hogy a törött tárgyak újra épek lesznek, ezért az edényt előbb összetörték. Hétnél több nyílcsúcs nem fordul elő a sírokban. A felső világ hét rétegből áll., a halott árnyéklelkének ezek kapuin kell áthatolni, amelyeket-a népmeséinkből ismert csodás lények:sárkányok és félelmetes fenevadak őriznek. Legyőzésükhüz kellenek a sírba tett nyílvesszők. Számuk arra utalhat, hogy kinek, melyik szférában vélték végső szállását.

A X. század a magyarság történetének egyik legdinamikusabb gazdasági, társadalmi, műveltségi változásokkal teli időszaka.

Ez az erős nép, mely hadi erényeivel jeleskedett, nemcsak a körülötte fekvő területeken uralkodott, hanem a tengereken is átkelt és szövetséggel ajándékozta meg a békéért könyörgőket, de porbasújtotta azokat, akik ellenszegültek."(-Ekkehard,a St. Gallen-i kolostor szerzetese-X. század harmincas éveiben írta.)






























































































































































Találat: 1702







Felhasználási feltételek