online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Johann Sebastian Bach (1685-1750)

művészet a kultúra





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Johann Sebastian Bach (1685-1750)
 
bal also sarok   jobb also sarok

Johann Sebastian Bach (1685-1750)

Eisenach - Lipcse

J.S.Bach a barokk zene összefoglaló nagy mestere. Az operát kivéve, kora minden énekes és hangszeres műfajában a legnagyobbat alkotta. Maga kiváló orgonajátékos, páratlan fantáziával megáldott rögtönző művész.

Muzsikája évszázadok óta eszménykép, lenyűgöző erejű élményforrás, amely a szakzenészt éppúgy magával ragadja, mint az egyszerű, kottát sem ismerő hallgatót, mert a hangzás bűvöletében túl az élet örök nagy kérdéseiről közvetít üzenetet. Azok előtt pedig, akik műhelytitkait is ismerni kívánják, a katedrálisok építészeti remekeihez hasonló megrendíthetetlenül egységes, logikus és gyönyörűséges zenei rendszer bontakozik ki. A "Bach" szó magyarul patakot jelent. Beethoven mondta róla: "Nem pataknak, inkább tengernek kellene hívni."



1685. március 21-én született Thüringiában, Eisenach vá 858c24i rosában. Régi zenészcsaládból származott, apja Johann Ambrosius Bach városai zenész, s az ősei között is sok volt a muzsikus, a rokonságból zenekart lehetett volna összeállítani, volt közöttük trombitás, orgonista, hegedűs és csembalón játszó zenész, s valamennyien jól énekeltek.


A gyermekkor és a tanulóévek (1685-1703)

Első zenei oktatását édesapjától kapta, aki hegedülni tanította. Mint iskolás, a diákok kórusában is énekelt, s részt vett a templomi zenés istentiszteleteken. Kilencéves korában elvesztette édesanyját, s rövidesen édesapja is meghalt. Ekkor testvérbátyja Johann Christoph veszi magához, aki Ohrdruff városában templomi orgonista, kitűnő pedagógus, s biztos kézzel irányítja öccse zenei nevelését. Rövid idő alatt kitűnő orgona és csembalójátékossá képzi és zeneszerzésre is tanítja. Iskolai tanulmányait a helybeli líceumban végzi, majd 15 éves korában Lüneburgba megy, ahol a Mihály gimnázium ösztöndíjas diákjaként tanul. A gimnázium kottatárában alaposan tanulmányozhatta a XVI.-XVII. század zeneszerzőinek - Lassus, Monteverdi, Schütz, Frescobaldi - műveit.

1703-ban rövid ideig a weimári herceg zenekarában hegedűs, majd ebben az évben elfoglalja orgonista állását Arnstadt városában.


Arnstadt és Mühlhausen (1703-1707)

Az arnstadti évek elején 4 hónapot töltött egy észak-német mesternél Lübeckben, tanulmányúton.

Feljebbvalói kezdetben megbecsülték, később egyre több kifogásolni valót találtak működésében. Ezért elhagyta Arnstadtot, s 1707-ben Mühlhausenben vállalt orgonista állást, s még ebben az évben megnősült: unokanővérét Maria Barbarát vette feleségül. Két híres zenész fia született e házasságából: Wilhelm Friedman, és Philipp Emanuel Bach. Mühlhausenben nem csak kiváló orgonamuzsikusként működött, hanem jelentős vokálkompozíciókat is írt.


Weimar (1708-1717)

23 éves, amikor Weimarban munkát vállal, mint udvari orgonista, és a hercegi zenekar koncertmestere. 9 évi itt-tartózkodás alatt neves orgonaművész lett, s orgonaműveinek, kantátáinak nagy részét is weimari éveiben komponálta. Mint orgona és csembalóvirtuóznak, ekkor már nagy híre van.  Hercegi gazdája részéről azonban súlyos mellőzés éri: az időközben megüresedett karmesteri állást nem ő kapta. Ezért búcsút mond a weimari udvarnak, de távozása nem megy zökkenőmentesen. A szeszélyes herceg ugyanis, - mivel Bach az engedélye és a megkérdezése nélkül fogadott el egy új szerződést -, 4 hetes szobafogsággal sújtotta.


Köthen (1717 - 1723)

Életének boldog korszaka a kötheni herceg szolgálatában eltöltött néhány év, amelynek gyümölcse számos hangszeres, kamarazene - és zenekari műve. A kötheni idők zenei termése igen nagy. Hangszeres darabjainak több mint kétharmada itt készült. Itt keletkezett a brandenburgi őrgróf zenekara számára írt hat Brandenburgi versenymű, a Das wohltemperierte Klavier (A jól temperált zongora) I. kötete. Új gazdája, Lipót kötheni herceg nagyműveltségű ember, s lelkes zenebarát. Bach feladata volt az udvarban működő 18 tagú zenekar művészi irányítása. Lipót herceg felismerte karmesterének egyedülálló tehetségét, s az anyagi megbecsülésen kívül szívélyes viszonyt alakított ki kettőjük között, s az egyre szaporodó családban keresztszülőséget is vállalt. Ezen évek alatt vendégszereplésre hívták meg Lipcsébe, Halléba. Szeretett volna Händellel találkozni, ez azonban nem sikerült. A két nagy muzsikus személyesen nem ismerhette egymást.

1720-ban volt a legfontosabb utazása Hamburgba, az ottani Katalin templom orgonáján csaknem félórás fantáziát rögtönzött egy korál dallamára.

Ugyanebben az évben súlyos csapás érte: váratlanul meghalt felesége, aki hét gyermekkel ajándékozta meg. Árván maradt családjának anyára volt szüksége, így másfél év múlva újra megnősült. Feleségül vette a hercegi udvar szoprán hangú énekesnőjét, Anna Magdalena Wülckent. Házasságukból 13 gyermek született, akik közül azonban a legtöbb már csecsemőkorában meghalt, de ebből a házasságból is származik egy muzsikussá lett fia: Johann Christian Bach. Második felesége számára komponálta a Kottáskönyvecske (Notenbüchlein) c. zongoramű-gyűjteményét, hogy ezzel feleségét zongoratudása fejlesztéséhez könnyű és vonzó muzsikával ajándékozza meg. A zongoradarabok többsége olyan - dallamos, hogy az alsó szólam támaszkíséretével énekelve is előadható.

1722-ben Lipcsében meghalt Johann Kuhnau, a Tamás templom kántora. Bach megpályázta az állást, mivel más nem vállalta, a város vezetői elfogadták a pályázatát, s 1723. május 31-én beiktatták tisztségébe.


Lipcse (1723-1750)

Lipcse a XVIII. sz. elején virágzó gazdasági élettel rendelkező jelentős művelődési centrum volt. A Tamás templom kántori állása - akkor Németországban - egyike volt a legtekintélyesebb zenei pozícióknak.

A kántor feladata volt a város fő templomainak zenei rendjét megszervezni, irányítani, valamint a Tamás-iskola fiúnövendékeinek ének és zenetanítását, s a kórus nevelését is vállalni. Az ő feladata volt az ünnepi kantáták megírása is. Ünnepi bemutatkozása alkalmára - amely éppen nagypéntekre esett - írta és vezényelt a János passió című művét. Bachnak - mint ezt ő maga írta egy levélben - nehezére esett karmesterből kántorrá lennie, de az állás jövedelmező volt.

Odaérkeztekor szomorú állapotot talált, az iskola diákjai nehéz körülmények között éltek: egészségtelen zsúfoltság, hiányos táplálkozás, gyakori betegség volt jellemző, s nem volt meg az egyetértés a tanári karon belül sem. Mindez nehezítette a zenei nevelés kibontakozását.

Bach nagy lendülettel vetette magát a munkába, s sok szenvedélyes, éles hangú beadványt intézett feletteseihez, legtöbbször azonban hiába fordult hozzájuk segítségért. A hivatalos gondok mellett nagy örömöt jelentett számára a családi kör. Felesége és gyermekei jó muzsikusok voltak, valóságos koncert-együttest alapítottak.

27 évig, egészen haláláig élt és alkotott Lipcsében a nagy mester. Itt keletkezett A jól temperált zongora (Das wohltemperierte Klavier) II. kötete, igen sok kantátája közül a Vadászkantáta, s élete utolsó nagy alkotása, A fúga művészete. Ennek utolsó ütemeit már nem tudta leírni, de a zárófúgába nevének kezdőbetűit komponálta bele. (BACH)

Utolsó éveit egyre fokozódó szembaja tette igen nehézzé. Rövid idő alatt teljesen elveszítette látását, s ezen már az operáció sem tudott segíteni. (Egy angol orvos, John Taylor műtötte, aki később Händelen is hasonló műtétet hajtott végre.)

1750. július 28-án halt meg.

Felesége egy ideig szerény kegydíjból tengődik majd hosszú nyomor után 1760-ban halt meg.

Szerény, nagy tudású muzsikus volt. Művészete közel hozza számunkra az örökkévalót és a hétköznapit. Embersége, egyetemes zenéje, sokoldalú tehetsége olyannyira kiemelkedik a zenei nagyságok közül, hogy nehéz volna bárkivel is összehasonlítani. Életművével - amely a barokk zene csúcsát jelenti - lezárult ez az igen gazdag művészeti kor. A német stílust mesterien ötvözte a francia és az olasz zene elemeivel.


Művei két nagy csoportra oszthatók:


I.) Vokális kompozíciók


Vokális műveire jellemző a szó és a zene magas fokú összhangja, kórusai a polifónikus szerkesztés remekei.


Motetták

6 motettáját ismerjük, valamennyi Lipcsében készült.


Oratórium

3 művét szoktuk e névvel jelölni.







Húsvéti oratórium


Lényegében mindkettő nagyszabású kantáta.


Mennybemeneteli oratórium





Karácsonyi oratórium


(6 kantátából álló sorozat)




Kantáta

Templomi kantátája közel 200 maradt fenn.


Világi kantátái meghatározott alkalmakra (születésnap, névnap stb.) készültek. 17 ilyen művét ismerjük jelenleg. Valószínűleg többet is komponált, de ezek elkallódhattak. Legtöbb kantátáját Lipcsében írta.



Vadászkantáta

Ez a kantáta Weimarban született



Kávékantáta

Bájos humorú mű, a kávéivás elterjedésével kapcsolatos. Ez időben nagy kávéivási szenvedély terjedt el a lipcsei nők körében, s bár a város vezetői hivatalosan megtiltották nekik a kávéházba járást, az otthonaikban viszont igen divatossá válta kávéivás szokása.


Parasztkantáta

Legközismertebb tréfás, népies hangulatú kantátáját a Lipcse melletti falvak földesurának köszöntése alkalmából írta. A mű parasztemberek beszélgetésének dalolásának tréfás megjelenítése sok népdalszerű dallammal. A nyitás, a duettek, az áriák, a recitativók és a kórustételek víg falusi mulatozás hangulatát elevenítik meg. A mulatozás közben egymással évődő parasztleány - és legény (szoprán és basszus énekesek) tájnyelven énekelnek, a zenekari együttes a német falusi muzsikusok hangszer-összeállítását és zenélési módját idézi, s az egész kantátát nép táncritmusok és népdalszerű dallamok elevensége jellemzi.

Korál

A korálok régi német protestáns népénekek voltak, melyeket maga Bach is nagyon kedvelt, s gyakran feldolgozta őket. Legegyszerűbben négyszólamú kórusokra, de úgy is, hogy beillesztette egy nagyobb lélegzetű műbe. Bach négyszólamú korálletétjei a harmóniai gazdagság művészi példái. Oratórikus kompozícióban - mint betétek - a közösség érzésének adnak kifejezést. A korálfeldolgozások Bach orgonazenéjének is jelentős részét alkotják.

Passió

A passió: Jézus szenvedésének története az evangéliumok szerint, melyet évszázadokon át ünnepélyesen recitáltak évente a nagyhéten. Nagypénteken került sor a János apostol evangéliumából vett passió olvasására. A passió-recitálás különlegessége volt azonban, hogy míg az eseményeket egy "evangelista" énekelte, Jézus szerepét egy másik, mélyebb hangú énekesre bízták, a többi szerepeket pedig magasabb hangon énekelte egy énekes, illetve a tömeg szerepét a kórus.

Amikor a XVI. században a németek lefordították anyanyelvükre a passiót is, egyes zeneszerzők önálló dallammal próbálták a német nyelvhez legjobban illő recitálást kialakítani. Mivel ekkor már virágzott a többszólamú kóruséneklés, a tömegjeleneteket így komponálták meg. A leghíresebb ilyesféle passió Bach előtt kb. 100 évvel Heinrich Schütz írta.


Bach tovább módosította a passió-éneklést, melyet a lipcsei Tamás-templomban neki kellett évről évre, megfelelő zenével előadni. Először is a recitálást változatosabb dallamokkal és akkordkísérettel valósította meg. A tömegjeleneteket (a turbákat) gondosan kidolgozott, mozgalmas kórusokban írta meg. De hozzá adott még új, az evangéliumban nem szereplő szövegeket, melyek a passió hallgatása közben támadt emberi gondolatok és érzelmeket akarták kifejezni. A hallgató egyéni megrendülését, meghatódását szóló áriákban szólaltatja meg a szerző, a közösség érzelmeinek kifejezésére pedig négyszólamú korálfeldolgozásokat fűz közbe. Így tehát Bach passiói négyféle tétel váltogatásával (recitáció, turba, ária, korál) kialakított hatalmas drámai zeneköltemények.

Bár ez időben elterjedtek az olyan passiók, melyeknek a szövege nem bibliai eredetű, Bach mégis szigorúan követte az eredeti passió követelményét, a szöveget szigorúan a bibliából merítette



A kutatók eredetileg 5 passiót tulajdonítottak Bach művének. Ezek közül az egyik azonban nyom nélkül elveszett. A Lukács passióról pedig kiderült, hogy nem Bach írta, egy ismeretlen idegen szerző műve, amely Bach másolatában maradt fenn.

A Márkus passió zenéje - néhány tétel kivételével - szintén elveszett, így tehát Bach két nagy passiót hagyott ránk, az 1723-ban komponált János-passiót és az 1729-ben írt Máté passiót.


János passió

Köthenben készült, de előadására már Lipcsében került sor, 1723 nagypéntekjén. A mű hallatlan feszültséget teremtő drámaiságával ragadja meg a hallgatót. Tartalmi súlyát a recitativók és a kórusok hordozzák, a lírai nyugvópontot az áriák jelentik.

68 db számot tartalmaz:


45 (recitativók és kórusok)

11 (korál)

12 (ária)


Ebből látható, hogy a történet gyorsan pereg, viszonylag kevés a lírai nyugvópont.

Bach passiójában az evangélista már nemcsak közli, hanem át is éli az eseményeket. Ismeretes, hogy a passióban Jézus szenvedéstörténete halállal végződik. Bach zenéje a János-passió záró koráljában mégsem a halál hangulatát idézi, hanem mintegy személyi hitvallásként a szerző föltámadásba vetett hitét tanúsítja.


"Akkor majd ébressz föl halálomból,

hogy szemeim lássanak Téged

minden örömben, ó Isten Fia,

üdvözítőm és kegyelem trónusa!

Úr Jézus Krisztus, hallgass meg engem,

dicsőíteni akarlak Téged Mindörökké!"


(dr. Vargha Károly fordítása)


Máté-passió

Az egész zeneirodalom egyik legnagyobb remekműve, 1729-ben került bemutatásra. Az egész mű 78 számot tartalmaz.

Ebből 36 bibliai szövegre készült, a többi szövegét Picander írta. Igen fontos szerepet töltenek be a műben a korálok. A Máté-féle evangéliumi elbeszélés líraibb, mint a János-féle.


Mise

Bach két misét komponált, melyből a Magnificat rövidebb lélegzetű mű. 12 rövid tételből áll, szövege bibliai tárgyú, Mária magasztaló hálaéneke.

A mise dallamvilága olaszosan könnyed, s különösen ünnepélyes hangú a megnyitó kórus.


h-moll mise

Ez a hatalmasra méretezett, közel két órányi terjedelmű kompozíció 1733-ban keletkezett. Bach templomi művei között a Máté passióhoz hasonló kiemelkedő helyet foglal el. Keletkezése és rendeltetése sok tekintetben mind a mai napig megoldatlan rejtély. Vajon mi indíthatta Bachot arra, hogy az öt részéből álló teljes latin miseszöveget óriási méretű tételekben megzenésítse? A h-moll mise szerkezeti felépítése is érdekességeket mutat. A mise hagyományos tételeit Bach szétbontja rövidebb, zárt zeneszámokra, úgy, hogy a Kyrie három számból, a Gloria nyolc számból., a Credo szintén nyolc számból, a Sanctus négy számból, az Agnus Deli pedig két számból áll. A mise huszonöt zeneszáma közül tizenhat nagyszabású kartétel, hat ária, három pedig duett. Ebből is látható, hogy a kórustételek súlyban és számban a mise legnagyobb részét alkotják. A barokk misekompozíciónak ezt a típusát kantátamisének szokás mondani, miután hasonló elvek szerint bontja egyes zeneszámokra a latin szöveget, mint a kantáták.

A kantátától elsősorban az különbözteti meg, hogy teljesen hiányzik belőle a recitativo és a korál típusa.

II.) Hangszeres művek


J.S. Bach hangszeres zenéje 2 nagy részre oszlik: szólóművekre és zenekari kompozíciókra.


Szólóművek

Orgonaművek

J. S. Bach a barokk kor ünnepelt, kiváló orgonaművésze volt. Orgonára írt remekművei napjainkig a zeneirodalom legnépszerűbb alkotásai közé tartoznak. Orgonaműveit általában prelúdium és fúga formapárban írta.


Legismertebb: d-moll toccata és fuga

D-dúr prelúdium és fuga

C-dúr toccata és fuga

c-moll prelúdium és fuga


Csembalóra írott művek





Csembalóstílusa lassabban fejlődött ki, mint az orgonaművészete.

Das wohltemperierte Klavier

(A jól temperált zongora). E két kötetes zongoradarab-gyűjtemény címének pontos fordítása "a jól hangolt zongora".

A régi zenében általában nem használtak 5-6-nál több hangnemet. A billentyűs hangszerek hangolását úgy végezték, hogy ezekben a hangnemekben egészen tisztán lehessen játszani. Amint azonban megnőtt a művek hangnemi (modulációs) terepe, egyre szükségesebbé vált egy olyan hangolási rendszer, amelyben minden hangnem egyenrangú. Az "egyenletes hangolás" bevezetésével lehetővé vált, hogy Bach olyan sorozatot írjon, melyben minden hangnem képviselve van: C-dúr, c-moll, Cisz-dúr, cisz-moll, D-dúr, disz-moll, és így tovább, összesen 24 mű. Minden mű két tételből áll: az első egy prelúdium (előjáték), a második egy fúga (futam). Tehát a két kötet 24-24 prelúdiumot és fúgát tartalmaz. Pedagógiai célján túlmutatva remekművek sorozata. Mind a 48 darab mestermű: hangulatviláguk felöleli az emberi érzések szinte teljes skáláját a gyásztól az örömig. A gyűjtemény már alkotójának életében is eléggé ismert lehetett.



Kromatikus fantázia és fúga

Nagyszabású, s egyben az egyik leghíresebb és legtöbbet játszott darabja.


2 és 3 szólamú invenciók

Elsősorban pedagógiai célzattal készült, útmutatás a zongorát tanulók részére, hogyan kell 2 szólammal tisztán játszani.


Goldberg variációk

1741-ben keletkezett, s egy évvel később nyomtatásban is megjelent. A variációsorozat a drezdai Kayserling gróf megrendelésére készült. A gróf álmatlanságban szenvedett, s csembalistájának Teophill Goldbergnek - Bach kiváló tanítványának - feladata volt urát álmatlan éjszakáin csembalójátékával szórakoztatni. A kompozíció azonban korántsem álomba ringató muzsika, megértése nagy figyelmet igényel, s technikailag talán a legnehezebb a mester valamennyi csembalódarabja közül. A darab 30 variációt sorakoztat fel, s érdekes az egész mű tervszerű formája: minden 3. variáció kánon.




Nagyzenekari kompozíciók


Zenekari műveinek legfőbb formatípusa a concerto forma. Vivalditól vette át annak szokásos gyors - lassú - gyors tételbeosztását, tehát legtöbbje 3 tételes.

Hegedűversenyei közül a legtöbbet játszott az a-moll hegedűverseny, melyben elsősorban a lírai alaphangvétel érvényesül.

Ő írta a zeneirodalom első zongoraversenyeit, természetesen akkor még csembalóra.

4 nagyzenekari szvitet komponált, ezek közül a h-moll szvit a legismertebb, és a legtöbbet előadott mű, különösen a 10. Badinerie tánctétel közkedvelt.

6 Brandenburgi verseny: Christian Ludwig, brandenburgi őrgróf megrendelésére készült 1721-ben. Műfaját tekintve valamennyi versenymű concerto grosso, s mindegyik darabot a lendületes, friss életöröm, a vidámság hatja át.


I. verseny (F-dúr)

Öt tételes, Bach 2 kürtből, 3 oboából, 1 fogottból és egy kishegedűből álló együttest állít szembe a vonóskarral.


II. verseny (F-dúr)

Három tételes mű, tételrendje: allegro-andante-allegro assai 4 szólóhangszer szerepel benne (hegedű, oboa, fuvola v. Blockföte és magas F trombita) mégis mindenkinek aki hallotta, elsőként a trombita jut eszébe. Egyrészt azért, mert minden idők egyik legnehezebben játszható trombitaszólamát írta le benne Bach. A nehézséget a virtuóz variációkon kívül a szólam rendkívüli magassága okozza. A másik ok az, hogy a mai előadásokon ez a hangszer aránytalanul nagyobb hangerejével meglehetősen elnyomja a többi szólistát, és szinte úgy tűnik, mintha trombitaversenyt hallanánk. Bach korában azonban ez még nem volt így. (A trombita egyike azoknak a hangszereknek, amelyek felépítésükben és játéktechnikájukban a legtöbbet változtak az évszázadok folyamán.) Az a hangzásbeli kiegyenlítettség, amit a 4 szólóhangszer egyformán fontos zenei anyaga megkíván - s ami a mai előadások örökké megoldatlan problémája - eredeti barokk hangszereken tökéletesen megvalósítható. (Bach ebben a műben a magas F trombitáéval minden tekintetben egyenrangú szólamokat írt a szólóhegedű, az oboa és a blockflöte számára is.)


III. verseny (G-dúr)

A legrövidebb, de leggyakrabban játszott Brandenburgi verseny. Csak két tételes, a lassú tételt két akkord helyettesíti. Bármennyire rövid is, a két virtuóz tétel között mégis nagyon szükséges hangulati váltást jelent. A versenyt csak vonószenekar játssza. Bach a hegedűsöket, brácsásokat, gordonkásokat egyaránt hármas csoportra osztotta. Ehhez járul még a szokásos basso continuo. Az azonos hangszereken belül a három csoport hol egymással lesz szembeállítva, hol pedig együtt haladnak és egy másik hangszer csoportjával kerülnek szembe. Amikor pedig a hangszer három csoportja egyesül, a szólam erősebb tömbszerűbb lesz, s ez a tutti szakaszokat jól elkülöníti a szólisztikus részektől.


IV. verseny (G-dúr)

V. verseny (D-dúr)

VI. verseny (B-dúr)

Életének utolsó évében komponálta, 19 fugát tartalmazó darabja a Kunst der Fuge (A fuga művészete). Itt már kizárólag a zenei szerkesztés művészete, a kombinálás szenvedélye vezette tollát.


Minden versenyműve három tételes.


Találat: 3216







Felhasználási feltételek
});