online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes Filmek Halászati Művészet a kultúra Szórakozás Zene

 
 
 
 













































 
 

Katona József: Bank ban

vegyes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Gyermekorvos, nyugalmazott egyetemi tanar
Tanmenetjavaslat az 5. évfolyam Természetismeret tantargyhoz
ANIMÁCIÓKRA VONATKOZÓ TECHNIKAI ÉS MÓDSZERTANI KÖVETLEMÉNYSPECIFIKÁCIÓ
Forgatókönyv készítés elektronikus tananyagfejlesztéshez
Sejttan = Cytologia
Decoupage ötletek „Kis okos”
Nokia 6600 GPRS WAP/MMS beallítasok
ŐRLÉS
Albright kötés
Katona József: Bank ban
 
 

Katona József: Bánk bán

A dráma keletkezéstörténete

A romantika jellemző vonásai

-         XVIII. század végén kibontakozó új művészeti és szellemi áramlat

-         nemzeti küzdelmek, kapitalizmus lendülete

-         új világból való kiábrándulás

A romantika Magyarországon

-         a magyar értelmiség szűk rétege a XIX. század elején fokozatosan növekedni kezd

-         kritikai lapok indulnak, pl. Kossuth országgyűlési tudósításai

-         megalakul a Kisfaludy Társaság – pályázati felhív 454b13e ások fellendítik az irodalmi életet

-         megindul a színjátszás, 1837-ig (Nemzeti Színház) csak vándorszíntársulatok

-         a század elején népszerűek a romantikus, nemesi szemléletű múltidéző drámák

-         nemesi értékek: becsület, hazaszeretet, előjogok védelme

Katona József (1791–1830)

-         Kecskeméten születik 1791-ben, apja jómódú, majd elszegényedő takács

-         1802-1807: pesti és kecskeméti piarista gimnáziumban tanul

-         utána az egyetemre előkészítő filozófiai osztályokat végez

-         1810-1813: Pesten jogot tanul, közben a pesti magyar színtársulat tagja

-         színész, rendező, dramaturg, műfordító, valamint saját darabokat is ír

-         tragédiái: István, a magyarok királya, Jeruzsálem pusztulása, Ziska

-         reménytelenül szerelmes Széppataky Rózába

-         1815 – elkészül a Bánk bán első változata

-         az Erdélyi Múzeum (Döbrentei lapja) pályázatára küldi el, de nem ér el semmit

-         1820-ban megjelenik a második, javított és átdolgozott kiadás

-         Katona sokat merít Bárány Boldizsár Rosta című szakértő kritikájából

-         a cenzúra nem engedi színházban előadni

-         Katona alügyész, majd főügyész Kecskeméten

-         1821 – elemzés a magyar színjátszás fogyatékosságairól

-         1830 – szívszélhűdésben meghal

Bánk bán

A királynőgyilkosság vándortémája

-         első megjelenés 1268-ban, egy ausztriai verses krónikában

-         Képes Krónika, Magyarok Krónikája, Anonymus: Gesta Hungarorum

-         Hans Sachs, Bonfini (Mátyás történetírója), Daniel Defoe, Franz Grillparzer

A Bánk bán közvetlen előzményei

-         kortárs német irodalom hatása – átvett szövegrészek

-         Schiller Ármány és szerelem című drámája

-         reformkor felé mutató szellemiség, újszerű, romantikus szemlélet

-         Bánk a nemzeti egységet és a békét képviseli

A dráma utóélete

-         először 1833-ban mutatják be Kassán

-         1848. március 15-én este a Bánk bánt adja a Nemzeti Színház

-         1861-ben operaváltozat Erkel Ferenc zenéjével és Egressy Béni szövegével

-         elsőként Arany János ír róla elismerő szakértő kritikát (utána Erdélyi János, Gyulai Pál)

-         Illyés Gyula átdolgozza, elsimít néhány apróbb hibát és pontatlanságot

Szerkezet

-         Shakespeare-i drámaszerkezet

-         Katona állítólag korábban Hamletet is eljátszotta, fordított Shakespeare-t

-         klasszikus, szabályos szerkesztés (a dráma szerkezeti elemeinek az 5 szakasz felel meg)

-         a tragédiát a főhős megkésett felismerése okozza

-         romantikus vonások

-         több szálon futó, szerteágazó cselekmény

-         álompor, rejtekajtó, szerelmi bájital, gyilkosság a nyílt színen

-         akció és dikció egysége – a nyelv a helyzethez alkalmazkodik

-         szentimentalizmuson túllépő, romantikus formanyelv



-         a műben egybefonódnak a magán- és közéleti konfliktusok

-         fő témaköre az élősködő idegen hatalom elleni lehetséges magatartásformák

-         a válságos politikai helyzetből személyes tragédiák következnek

-         mindez a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában tükröződik

-         szerelmi és történelmi tragédia egyben – a végén csak a történelmi látszik megoldódni

-         a Bánk bánt konfliktusos és középpontos drámának is tekinthetjük (Bécsy Tamás elmélete)

-         a mű és a konfliktusrendszer középpontjában a címszereplő áll

-         minden erő rá irányul, minden sérelem, ha áttételesen is, de őt is sérti

-         a helyszín és az idő egysége csak egy-egy szakaszon belül érvényesül

-         a szakaszoknak önálló funkciójuk van; ritmus szempontjából is eltérőek

-         az egyes szakaszokban váltakozva kerül előtérbe a magán- és a közélet

-         minden szakasz hangsúlyos jelenettel zárul

-         fontos szerep jut a szakaszok közti cselekménynek

Expozíció, előversengés – I. szakasz

-         a mű in medias res indul (az „előversengés” az első változatban még nem szerepelt)

-         konfliktusok, valamint a főbb szereplők bemutatása

-         Bánk megfigyeli Melindát, amint engedi Ottónak, hogy megfogja a kezét

-         eleinte Melinda kerül a dráma középpontjába

-         féltett testvér, hitves, vágyakozás tárgya, rivális, stb.

-         Gertrudis királyné saját hatalmának megszilárdításán fáradozik

-         minden fontosabb pozícióba saját (meráni) embereit ülteti

-         férje távollétében igyekszik a nádorrá előléptetett Bánkot távol tartani

-         a magyarok elnyomott nép, ez indulatokat szít

-         békételenek Petur vezetésével összeesküvést szerveznek a királyné ellen

-         itt jelenik meg a bojóthi (spanyol) nemzet, amely szintén elnyomott, és már-már kihal

-         bojóthiak hazájuknak tekintik Magyarországot

-         Simon feleségének 7 fia születik, akik közül hatot titokban nevel

-         Mindez Simon és Mikhál párbeszédéből derül ki

-         Gertrudis testvérével, Ottóval, beszélgetést folytat Melinda elcsábításáról

-         Gertrudis nem a célt, hanem a módszert és az eredményt helyteleníti

-         Gertrudis egyszerre beszéli le és bátorítja Ottót

-         valószínűleg tud Biberach cselszövéséről (hevítő és altató), de nem szól bele

-         Bánk a felvonást hosszú monológgal zárja, melyben széttépi tündéri láncait

-         lerántja a fátylat a két legfőbb értékről: haza, becsület

Bonyodalom – II. szakasz

-         a nagyúr (Bánk) hazatérve szembesül a magyarságot sújtó szörnyűségekkel

-         beszél Tiborccal és Peturral is, még nem hagyja egészen meggyőzni magát

-         Petur jellemét itt ismerhetjük meg

-         az uralkodó feltétlen híve: amikor Bánk Endrére hivatkozik, Petur leborul előtte

-         Biberach elárulja Ottót (látja, hogy a királyné oldalán kevesebb esélye van a „fennmaradásra”)

Kibontakozás – III. szakasz

-         kibontakozik Bánk és Melinda konfliktusa

-         Bánk az érzelmeivel hinni próbál Melindának, de a józanész nem engedi

-         Tiborc fájdalmas monológban ismerteti a parasztság nyomorát

-         tragikomikus helyzet: Bánk nem képes figyelni, reakciói saját sorsára vonatkoznak

-         Ottó leszúrja Biberachot (lézengő ritter)

-         ráébred, hogy kijátszotta őt, de nem ezért, hanem félelemből öli meg

Tetőpont – IV. szakasz

-         Gertrudis őrültnek mondja Melindát, bár tudja, hogy igaza van

-         Melinda a királynő uralkodása által kiváltott magánéleti konfliktusokat jeleníti meg

-         Mikhál a közéleti problémákra (nyomor) helyezi a hangsúlyt

-         Bánk Tiborccal elküldi Melindát az udvarból

-         Bánk felelősségre vonja Gertrudist, és hirtelen felindulásból leszúrja

-         zsebre vágja a csengettyűt, amikor Gertrudis a szolgát hívná – a király távollétében ő az úr

-         ennek hatására kitör a nemesi zendülés

Megoldás – V. szakasz

-         megjön a király (deus ex machina-szerű mozzanat)

-         Peturra terelődik a gyilkossági gyanú, ezért családjával együtt lemészárolják (Solom hibájából)

-         Ottó megöli Melindát, majd elmenekül az országból

-         záró képben a kiegyenlítődés, a béke, a hibák beismerése, a fásultság uralkodik

-         a király nem ítéli el Bánkot, mivel az Isten már megtette helyette

-         tanulság: elnyomó idegeneket félre kell állítani

-         csak liberális nemzeteszme és szellemiség biztosítja a problémák emberséges megoldását

-         Endre legvégül gyermekeihez, a jövő királyaihoz fordul

A szereplők rendszere

-         a mű szereplői három csoportba oszthatók (Arany János)

-         mindhárom csoport egy-egy vezéregyéniség köré csoportosul

-         a csoportok tagjai a vezéregyéniségek elveit, véleményét képviselik

-         az egyes csoportok alakjai a dráma során nem, vagy alig változtatják álláspontjaikat

-         az egyetlen kivétel Bánk bán, aki modern, romantikus, érzékeny karakter

Bánk bán köre – Melinda, Petur, Mikhál, Simon, Tiborc

-         céljuk Gertrudis önkényuralmának megdöntése

-         mindannyian elnyomott nemzet sarjai - magyarok, illetve bojóthiaiak

-         Tiborc és Melinda kivételével nemesek

-         Melinda érzékeny, finom lelkű, hűséges, de naiv

-         Petur áll a nemesi ellenállás élén

-         a magyar nemes tipikus megtestesítője: heves, indulatos, forrófejű

-         Bánknál szűkebb látókörű, nem humanista (nőgyűlölő)

-         Bánk eleinte nem kötelezi el magát mellettük, próbál királyhű maradni

-         Tiborccal folytatott párbeszéde, valamint az országjáró körútja során tapasztalt borzalmak mégis meggyőzik az ellenállás szükségességéről

-         Tiborc a leginkább szenvedő réteg, a parasztság képviselője

-         Bánkhoz közvetlen, baráti viszony fűzi

-         helyzetüket a harmadik szakaszban található monológban fejti ki

Endre köre – a király, illetve a királypártiak

-         Endre: Bánkhoz hasonló szerető férj, államférfi és igazságra törekvő ember

-         Myska (a királyfiak nevelője), Solom (Myska fia)

-         az uralkodóházat, így egészen az utolsó jelenetig Gertrudist is képviselik

-         a végén belátják, hogy Bánk tette jogos volt

Gertrudis köre – Ottó, Biberach, Izidóra

-         mindenben a királynét, illetve a merániakat támogatják

-         Ottó elkényeztetett, döntésképtelen, gyenge, gyáva kéjenc

-         minden érték hiányzik belőle, hibáival gyakran kérkedik is

-         a mű végén elmenekül, de előtte bosszúból megöli Melindát



-         Biberach (lézengő ritter) embergyűlölő, ravasz, cinikus

-         számára a pénz az egyetlen érték: „Ott a haza, ahol a haszon”

-         számára nincsenek erkölcsi korlátok

Bánk alakja

Hamleti alkat

-         magánéleti és közéleti tragikum összefonódása

-         gondolat és tett konfliktusa - cselekvésképtelenség

-         bosszú kötelezettsége szemben állnak világszemléletével

-         sejtés és megbizonyosodás problémája – sejtések alapján cselekszik, gyakran hibásan

-         nem látja tisztán Gertrudis és körének szándékait és tetteit

-         feladata az egyensúly helyrebillentése, ezért saját elveit kell feladnia

Modern, romantikus személyiség

-         a feudalizmus és felvilágosodás határán

-         Bánk kényes feudális jogaira

-         tevékenysége a reformkort előlegezi meg, bár egyes szándékai még homályosak

-         legfőbb értékei a haza és a becsület

-         becsületére az összes szereplő közül ő helyezi a legnagyobb hangsúlyt

-         lobbanékony természet, gyakran ítél első benyomás alapján

-         Melinda egyetlen félreérthető gesztusát (engedi a homlokára tenni Ottó kezét) félreérti

-         feleségét és gyermekeit hirtelen felindulásból megátkozza

-         emberszeretet, békevágy mindvégig jellemzi

-         saját tetteitől is elborzad, Gertrudis megölése után a lelki összeomlás szélén áll

-         Gertrudist csak önvédelemből öli meg

Melinda és a haza

-         számára a két legszentebb érték

-         váltakozó erővel késztetik előre a bosszúállásig

-         mindkét értéket egyszerre csak Gertrudis veszélyezteti – neki kell meghalnia

-         a királyné halála nem jelent megoldást az időközben kibontakozó magánéleti válságra

Gertrudis alakja

-         Gertrudis számára az egyetlen érték a hatalom

-         az önkényuralom megtestesítője, a magyarok elnyomója

-         királynő akar lenni, nem királyné

-         férfias, uralkodásra termett jellem

-         hatalmát minden eszközzel megszilárdítani igyekszik

-         Bánk eltávolítása

-         saját hivatalnokok mindenhová

-         az udvar méltóságának megóvása

-         Bánkhoz méltó ellenféllé nagyhatalmi pozíciója, illetve politikai lehetőségei teszik

-         személyes értékei messze alulmúlják Bánkéit

-         Gertrudis a mű jellemábrázolásának csúcspontja

-         büszkeség

-         fontos számára a becsületesség látszata, az igazságosnak tűnő viselkedés

-         Ottóval való beszélgetésében válik nyilvánvalóvá

-         tudja, hogy Ottó szándéka tisztességtelen ám gőgje nem tudja elviselni, hogy Ottó sikertelenségével szégyent hozzon a királyi udvarra

-         hazaszeretet

-         a cselekmény fő mozgatórugója nem csak a királyné esetében

-         a tragédia közvetlen okozója

-         Gertrudis akkor veszti el az önuralmát, amikor Bánk a merániaiakat bírálja

Találat: 1859