online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes Filmek Halászati Művészet a kultúra Szórakozás Zene

 
 
 
 













































 
 

A nyugat jelentösége

vegyes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Szövettan
VÁROSI HARC
A nyugat jelentösége
 
 

A nyugat jelentösége

Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlödése, a polgárosodás jelentösen átalakította hazánkat.

Kiépült az úthálózat, korszerü gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény.

1896-ban Budapesten elsöként indult meg a földalatti vasút. Fejlödött az értelmiségi réteg is. Az iskolarendszer kialakulása is hozzájárult a fejlödéshez. A társadalmi feszültség még is nött. A gyors fejlödés és a polgárosodás nem hozott demokratikus átalakulást. vidéken nem változott semmi, megmaradt a földesúri önkény. a falusi nyomor csak fokozódott. Ezek hatására a xx.század elején több mezögazdasági munkás és paraszt kivándorolt Amerikába. Budapesten a munkásság megmozdulásai jelentettek állandó nyugtalanságot.

Ezek az események az irodalmi-müvészeti életben is éreztették hatásukat. A konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kiss József lapja a hét (1890) törte meg, ami eg 646d33g y új szellemü folyóirat volt. 1924-ben szünt meg.

A xx.század elején a zenei megújulásunk kezdödött, Bartók Béla, Kodály Zoltán révén. 1904-ben megnyílt a Tália színház. Osváth Ernö alapította a „figyelöt” aminek ö volt a szerkesztöje. Egy évig müködött.

A xx.század igazi megújulása a nyugat címü folyóirat megindulása jelentette. (34 éven át elent meg.) szerkesztöi: fenyö Miksa, Osváth Ernö. Borítóján Mikes-emlékérme volt látható, amely a bujdosó magyar irodalmat jelképezte. Osváth Ernö nem volt író, ö kritikus volt. Igazi nagy müve a nyugat. a folyóirat a szellemi szabadság és függetlenség fellegvára lett, Osváth tevékenysége révén.


Ady a folyóirat egyik vezéregyénisége volt.

1908-ban megjelent a holnap címü antológia elsö kötete. Kialakult a „nyugatosok” elleni általános támadás. Egyszerre lépett nyilvánosság elé két költö, akik már a nyugat szellemében új látásmódot képviseltek. A folyóirat tekintélye fokozatosan erösödött.

Az „elsö nemzedékbe” kiváló nagyságok tartoztak, mint Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula.

A nyugatnak nem volt egységes a világnézete. Folyamatosan megjelent a világháború éveiben is. Osváth halála után 1929-ben Babits Mihály határozta meg a nyugat arculatát. Móricz Zsigmonddal szerkesztette együtt, majd Gellért Oszkárral.

Babits halála a nyugat halálát is jelentette részben. A xx.század elsö felében a nyugat a fiatal írói tehetségeket bocsátotta útjukra, a „második nemzedéket”.

A harmincas években szintén a nyugat támogatásával lépett színre a „harmadik nemzedék”.   

Ady Endre

1877-ben született Érmindszerten. A nagykárolyi piarista gimnáziumba íratták be, s az elsö négyosztályt ebben a katolikus iskolában végezte el. A gimnáziumi tanulmányait Zilahon, a Wesselényi Miklós Református Kollégiumban folytatta. Majd a család úgy döntött, hogy a fiúk jogász lesz. Így Ady 1896 öszén beiratkozott a debreceni jogakadémiára.

1899 júliusában, Debrecenben jelent meg legelsö verseskötete, Versek címmel. Adyra nagy hatással volt a polgári radikalizmus politikai programja, mely harcot hirdetett a magyarság kulturális és szociális elmaradottsága ellen.

1905 januárjában jött haza Budapestre, ahol a Budapest Naplónál állás várta. 1906 februárjában jelent meg a harmadik verseskötete, az Új versek. Ez az alkotás költöi magatartás és látásmód tekintetében egészen más volt, mint amit az emberek megszoktak. Kíméletlen harc indult ellene, de voltak olyanok, akik mellé álltak, mivel megértették költészetének új jellegét. Az igaztalan vádaskodások meggyülöltették vele Magyarországot és 1906-ban Párizsba menekült. 1907-ben érkezett vissza. Itthon megélhetési problémái támadtak. Az 1908-ban megindult Nyugat enyhítette a problémáit, melynek fömunkatársa volt haláláig.

1904-1911 között többször járt Párizsba.

A Párizsban élö magyar asszony Diósy Ödönné Brüll Adél felfigyelt cikkeire és verseire. Ez a szép és okos asszony mindenben a segítségére volt Párizsban. Betegségében is ö ápolta. Valódi szerelem füzte Adyt az asszonyhoz. Lédával való viszonya 1912 áprilisában szakadt meg. Ezután jelent meg az Elbocsátó címü verse. A szakítás után levelekkel ostromolták öt. A levélírók között feltünt egy fiatal 16 éves kislány aki más stílusban közeledett a költöhöz. A kislányt Boncza Bertának hívták. Az elsö levélben kiderült, hogy messzi rokoni kapcsolat van közöttük. Mégis 1915-ben feleségül vette. Ady Endre 1919 január 27-én halt meg.

Ady Endre költészete

Ady a maga személyisége köré építette fel a költöi világát. A teljes emberi kitárulkozás költöje volt. Költészete a századvég lírájából nött ki. Versei gazdag, összefüggö jelképrendszert alkotnak.

Müveiböl az emberi lélek ösi rétegei rajzolódnak ki:

-         irrealitás

-         sejtelmesség

-         az ülmok világa

-         prófétai magatartás.

A Nyugat címü folyóirat vezéralakjaként stílusszintézist teremt.

Ady szimbolista – szecessziós látásmódja: szimbolizmusa az egyéniség elvét juttatja érvényre az irodalomban. A költö müvészi érzékenysége és magatartása kezdetben inkább a szecesszióhoz kapcsolódik.

 



Léda versek

A Léda-zsoltárokban az áhítatos életvágy szólalt meg. Ady nyíltan vállalta a megbotránkozást kiváltó házasságtörö kapcsolatot. Léda férjes asszony volt, és idösebb a költönél. Lázadás volt ez a szerelem.

A Léda versekben a szerelmi érzés nem boldogság, hanem sokkal inkább a soha be nem teljesülés jellemezte. A szerelem minden mozzanata bús tragikus szint kap. Elválások és egymásra találások sorozata volt ez a szerelem.

A Héja-nász az avaron (1905) címü költeménye nem a boldogságot, hanem a nyugtalanságot, a fájdalmat és a céltalanságot sugallja. A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héja pár. A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két ember sajátos kapcsolatáról van szó. A szerelem útja a nyárból az öszbe tart, boldogságból a boldogtalanságba. A héjanász az öszi, élettelen avaron ér véget.

A két évvel késöbb keletkezett Lédával a bálban (1907) címü verse is baljós szomorú hangulatú. A boldogságot fejezi ki, az ifjuság és a szerelem elmúlásának tragikumát. A tavaszi nyár színeivel ott van a boldogság a „víg terem”. Majd megjelenik a boldogtalanság „egy fekete pár”. A forró örömöt a hideg téli szél üzi el. A vonzás és a taszítás kettösége jelenik meg a Léda versek csak nem mindegyikében.

Istenes versek

A halál állandó közelsége vezette el a költöt az Istennel való találkozásig. 1906 után betegsége súlyosabbra fordult. Ekkor már több idöt töltött otthon, Érmindszenten. Az otthoni vallásos környezetben elöjöttek gyermekkori emlékei. A költö belsö békére, nyugalomra vágyott.

Az istenes versek az Illés szekerén, címü kötetben jelentek meg. Ady nem volt vallásos, vagyis nem élt az egyház szolgálataival. De lelke mélyén vallásos volt. Adynál az isteni fogalom szimbólum. Az istene többféle alakot ölthet.

1907-ben írta az Imádság háború után. Ebben a versben a háborúból jön „térdig gázoltam a vérben”, és Istenhez fohászkodik.

1908-ban írta a Sion-hegy alatt. Ebben a versben kisdiák emlékei kelnek életre, és mosódik össze a férfi reménytelen istenkeresésével. Ő az a kisdiák, aki a hajnali misére indul lámpással a kezébe. Az isten a fehérszakállú öregúr.

A gyermeki emlékeivel keres valakit, aki hitet adhatna neki, akitöl biztos eligazítást vár. Verseiben a kétségbeejtö helyzetbe sodródó ember panaszai törnek fel nála. Elsírja élete fájdalmait, segítséget kér ellenségei megalázására. 

Halál versek

Ady költészetében is korán megjelenik a halál, a századvégi magyar líra e jellegzetes témája.

A Vér és arany kötetében már önálló ciklust is kapott a Halál rokona.

Hívja a halált, pedig élni akart.

A végzetes testi betegség riadalma gyakran úrrá lett a költön. Ilyenkor került elötérbe a halál gondolata. A halál közelgésének érzése forrása lehetett a felfokozott életvágyának.

A Halál rokona címü verset 1907-ben írta. Többször ismétlödik benne a „szeretem” szó. Visszájára fordult az élet értékrendje. Azoknak vall szerelmet, akik a halál felé közelednek. Csendes szomorúság uralkodik a versen. Ezt a hangulatot a rímmel kiemelt félsorok, az egyes strófák végén erösítik. Párizsba írta 1906 augusztusában, a Párizsban járt az ösz címü verse elbeszélö emléket idéz fel. Hangulatilag két részre szakad a vers, a nyár és az ösz. A nyár az élet örömeit jelképezi. Az összel való találkozás az elmúlás megsejtése, ami a vers második felében tragikus élménnyé válik.

A vers utolsó két versszakában már a pusztulás baljós hangulata lett úrrá.

Ady halál versei misztikus versek, a halál problémájával való megbékélésre.

Hiányérzet versei

Ady legnagyobb gondja a pénz volt. Otthonról nem kapott semmit mivel szülei paraszti sorban éltek. Újságírói jövedelme kevés volt, mégsem adósodott el soha. Igénye nagy volt, szeretett öltözködni, mulatni.



Ekkor született meg a Harc a Nagyúrral címü szimbolikus verse.

I.                  szerkezeti rész: az I., II., III. versszak Ady és a hatalom közötti viszony mutatja be. Udvarol a hatalomnak, a pénzért mindent megtesz.

II.              Szerkezeti rész: a IV., V., VI., VII. versszak a könyörgések felsorolása. Ady lelke tele van sebbel, kívánsággal (a pénz elköltése). A pénz megilleti öt, szüksége van a pénzre.

III.           Szerkezeti rész: a VIII., IX., X. versszak, visszatér az elsö 3 versszakra. Idötlenné teszi az egész verset, az örökös szemben állás a disznófejü Nagyúrral.

Egy valódi utazás során írta a Kocsi-út az éjszakában címü versét. Egy erdön keresztül ment az út, egy képzeletbeli lelki tájat jelenít meg a költö.

I.                  versszak: az erdöben van de mégsem tájleíró, a lélek mélyét mutatja meg. A költö lelke vetítödik az erdö képére. Az elsö és az utolsó sor egyforma, a középsö két sor müvészi rímet alkot.

II.              Versszak : síkváltás következik. A szerelme nem nyugodt, bizonytalan.

III.           Versszak: visszatér a falusi tájhoz, de csak az elsö és utolsó sor.

Ez a verse filozófiai versnek is nevezhetö.

Líra a XIX.század második felében

A romantikából és a realizmusból kiábrándultak az írók, költök és a müvészek. Mindenben csalódtak.

( l’ art pourt l’ art     -     müvészet a müvészetért)

A költök a múzsák helyén vannak. Csak önmagukkal foglalkoztak. Saját lelkivilágukat akarták feltérképezni. Megvették a körülöttük lévö embereket. A költök és az olvasók között egy szakadék kezdett kialakulni. Különc életmódot folytattak. Az alkohol és az ópium fogyasztását sem vetették meg. Sejtelmekkel, gomolygó érzelmekkel van teli a lelkük, ezt próbálják meg írni. Az érzéseiket, hogy letudják írni egy új költöi nyelvet kellett megtanulniuk. Új költöi képet alkalmaztak a metaforát, a másik leleményük a szimbólum.

A metafora (azonosítás) két fogalom tartalmi hasonlóságon alapuló azonosítása.

A szimbólum szókép, valamely gondolati tartalom jelképe.

A francia írok teljes önkényes szimbólumokat használtak.

Az érzékek összezavarását alkalmazták a szinesztéziával.(Bonyolult lelkivilág)

A szinesztézia különbözö érzékelési jelenségek összakapcsolása, hangulati hasonlóság összérzése alapján.

Irodalmi impresszionizmus: a pillanatnyi benyomást fejezi ki, lírai hangulatképeket. Legföbb nyelvi eszköze a nominális stílus. ( lehetöleg mellözi az igéket, föleg névszókat használ.)


: 2410