Néhany gyakorlati tanacs

Néhány gyakorlati tanács

Az étrendet tervszerűen készítsük elő, soha ne állítsuk össze ötletszerűen. A terv alkalmazkodjék családunk tagjainak igényéhez azok kora, egészségi állapota, munkavégzése alapján. A lehetőségig vegyük figyelembe ízlés 636h76g üket, de ne feledjük el, hogy az ízlés élettanilag nem mindig helyes irányadó. Nem utolsósorban vegyük számba gazdasági lehetőségeinket; az élelmezésre szánt pénzösszeget jól be kell osztanunk. Számítsunk rendkívüli eshetőségekre is; mindig maradjon tartalékunk nem várt vendég, ünnepi ételsor, betegség stb. eseteire.

Az ételkészítés munkája a nyersanyag beszerzésével kezdődik. Vannak hosszabb ideig eltartható élelmezési anyagok, ezeket célszerű havonként vagy kéthetenként előre beszerezni, pl. lisztet, sót, cukrot, fűszereket, zsírt. Naponta vásároljuk a friss főzelékeket, tejet, túrót.

Jó, ha a burgonya tartalékként, néhány napra biztosítva van, feltéve, ha tárolására megfelelő hely áll rendelkezésre. Hagymát, gyökérfélét szintén több napon át tárolhatunk. Tojást is a napi szükségletnél többet tartha­tunk otthon. A húsfélét mindig a szükségletnek megfelelően vásároljuk, de ha van hűtőszekrényünk, 2-3 nappal előbb is beszerezhetjük.

A beszerzésnél előnyben részesítjük az idényjellegű élelme­zési anyagokat. Nemcsak azért, mert így a leggazdaságosabb, hanem azért is, mert az anyagok a természetes kifejlődés, a beérés idejében élettani szempontból a legértékesebbek. Primőr árut csak kivételes esetekben használjunk, pl. ünnepi étkezések­nél vagy betegélelmezésnél, amikor a változatosság hozzájárul a beteg étvágyának fokozásához. A nyersanyagok beszerzésénél figyelembe veendő, hogy a jó minőségű, friss áru beszerzése a leggazdaságosabb; kevés a tisztítási vesztesége, ízletesebb és tápanyagtartalma a legmagasabb.

Nem kevésbé fontos az áruk beszerzésénél a nyersanyagok előkészítése; élelmezési anyagainkat különböző eljárásokkal tesszük alkalmassá az ételkészítésre. E munkálatokhoz tarto­zik az anyagok mosása, tisztítása, darabolása, lazítása. Az előkészítési eljárások szakszerű, gondos végzésével megőrizzük a nyersanyagok természetes tápanyagait, viszont szaktudás, lelki­ismeretesség nélkül veszteséget okozhatunk. A különböző eljárá­sokat

megfelelő időrendi sorrendben teljesítsük, hogy az ételek elkészítése folyamatos, zökkenőmentes legyen.

Az ételek ízesítése külön tudomány és adottság, amit gya­korlattal sajátíthatunk el. Legyünk óvatosak a fűszerezésnél, ízesítésnél; a keveset mindig lehet pótolni, de az ízesítők túl­zott használata erősen veszélyezteti az ételek jó minőségét, és nem közömbös az emberi szervezetre sem.

A hőhatásokat csak a legszükségesebb ideig alkalmazzuk, és ne tartsuk a kész ételeket hosszú ideig a melegen, vagy ne me­legítsük többször. Amennyiben az ételek nem kerülnek fogyasz­tásra az elkészítés utáni rövid időben, gyorsan hűtsük le a ké­szítményt s később magas hőmérsékleten, igen gyorsan és csak olyan fokra melegítsük fel, amennyire feltétlenül szükséges.

Ételkészítés közben szigorúan tartsuk be a higiénés szabályo­kat; tiszta kézzel, lekötött hajjal, friss és tiszta köténnyel dol­gozzunk. A kész ételeket megízleljük; erre a célra külön kanalat tartsunk készenlétben, melyet használat után azonnal mossunk le. Tiszta edényeken, tetszetősen tálaljunk.