online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment Humán erőforrás Marketing Politikatudomány
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Magyarorszag és az Európai Unió környezetvédelme

politikatudomány

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A gazdasagi vilagvalsag és a politikai-tarsadalmi következményei
A politikai piac (szavazóbazis) feltérképezése
Európai Unió – Pro és Kontra
A politikai kampany környezeti tényezöi
Vamunió
Magyarorszag és az Európai Unió környezetvédelme
 
 

Magyarország és az Európai Unió

környezetvédelme




Bevezetés

A környezetvédelmi problémák leküzdése napjaink egyik legfontosabb feladata. A célok több szempontból csoportosíthatók, itt gondolhatunk elsőkén 939j92j t a természet-, és környezetvédelemre, illetve a szolgáltatási területekhez kapcsolódó környezetkárosításra. De nem szabad elfeledkezni a tervezési tevékenységekhez kapcsolódó folyamatokról sem pl. csomagolás. Tehát a környezetvédelmi érdekek csakis tudatos és szabályozott magatartások mellett érvényesíthetők.

            Sajnos környezetünk védelme mára már globális problémává vált, ami azt jelenti, hogy az egész emberiség jövőjét és a bioszféra egyensúlyát veszélyeztetik, így a megoldás csak valamennyi ország együttműködésével lehetséges1. Ilyenek például az édesvízkészletek szűkössége és szennyezettsége, a légkör változása, a globális éghajlat módosulása, a meg nem újuló természeti erőforrások és nyersanyagok elhasználódása, kimerülése stb.

            A globális problémák kialakulásához a fogyasztói társadalom környezetkárosító cselekedetei vezettek. A magyar lakosság magatartása sem kivétel, ugyanis nálunk is megfigyelhető a felelőtlen gondolkodásmód és pazarló fogyasztások széles skálája. Elsőként USA-ban voltak megfigyelhetők a pazarló életmód „jelei”, amelyek tovább terjedtek a nyugati, majd a szegényebb országokba is. Bármilyen furcsán is hangzik a modern technikának is köze van mindehhez. Gondoljunk csak arra, hogy „a növekvő presztízs, a divat-fogyasztás előtérbe kerülése magával hordozza a szép – és egyben drága – csomagolást is, ami egyébként napokon belül szemétbe kerül”.

            Mivel egyre több probléma került előtérbe, az ENSZ keretében 1987-ben közzétettek egy jelentést „Közös jövőnk” címmel, ami fenntartható fejlődés néven vált ismertté. Ebben 9 alapelvet rögzítettek, melyek lényege: a jelen szükségletek oly módon való kielégítése, mely nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.

1 Papp Ilona könyvéből származik a gondolat

Az állam szerepe és gyakorlata Magyarországon

Egy állam alapvető feladata, hogy a közérdekeknek megfelelő módon cselekedjen és közérdekeket érvényesítsen. A közérdekek mellett - vagy azokkal szemben - azonban ott állnak a magánérdekek. A legfontosabb ezen érdekek közötti összhangteremtés. Az államnak és vele az önkormányzatoknak fontos szerepe van az emberek, vállalatok tudatformálásában és oktatásában, hogy a fenntartható fejlődés követelményeit figyelembe véve tevékenykedjenek.

            Az állami beavatkozásoknak két csoportja különböztethető meg:

·        Szabványok, normák meghatározása, előírása      

·        Közgazdasági eszközök, adók, illetékek alkalmazása

Az állam célja tehát az, hogy védje a környezetünket a jövő generációira gondolva. Amennyiben nem vezetne be szigorításokat, valószínűleg nem tulajdonítanánk különösebb fontosságot környezetünk megóvására.

            Az érdekes az, hogy a fenti állítás főleg a vállalatok esetében érvényes. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy az egyszerű hétköznapi emberek igenis akarnak tenni a szennyezés ellen. Például egy felmérés alapján kiderült, hogy a magyar lakosok 78%-a szívesen vállalná a szelektív hulladékgyűjtés „fáradalmait”. Bár az adott válaszokból kiderül, hogy vannak olyanok is, akik (14%) csak abban az esetben vállalnák, ha csökkentenék a szemétdíjakat, míg a fennmaradó 8% sehogy sem vállalná az ilyen fajta „kötelezettségeket”.

A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése önkormányzati feladat, ennek megfelelően az önkormányzat helyi rendeletben határozza meg a szelektív gyűjtés bevezetésének határidejét és módját. Elsősorban gyűjtő udvarok, illetve gyűjtő szigetek kialakítása szükségszerű. A lakosság számára alapvetően háromféle hulladék elkülönítésére kell figyelni: a szerves hulladék, a hasznosítható, tehát a fém, műanyag, papír, üveg-hulladék, a harmadik pedig az egyéb hasznosítható.  A hasznosítható hulladékokat anyagfajták szerint kell szétválogatni. Az elmúlt időszakban egyre több településen bevezették a szelektív hulladékgyűjtést.

Hogy az Uniós követelményeket teljesíteni tudjuk két területen kértünk átmeneti mentességet. Az egyik a csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályozás: a tagországoknak 2001 közepéig kellett teljesíteniük az uniós követelményeket, amelyek szerint a képződő csomagolási hulladékoknak legalább 50 százalékát újra kell hasznosítani. A Magyarországnak adott átmeneti mentesség 2005 végéig szól. Az üveg- és a műanyag hulladékok esetében legalább 15 százalékos hasznosítást kell megvalósítani. A másik átmeneti mentességgel rendelkező terület a veszélyeshulladék-égetés, ahol 2005-ig kértünk felmentést az uniós követelmények teljesítése alól.

Egy másik kutatásból – melyet Pécsen végeztek - az derült ki, hogy egy magyar fogyasztó akár 20-30%-kal is hajlandó lenne többet fizetni a garantáltan környezetvédelmi termékért, mint a hagyományosért. Ezt az eredményt viszont sem a nemzetközi tapasztalatok, sem pedig a magyarországi életszínvonal és jövedelemalakulás sem támasztanak alá. A magyar fogyasztók ugyanis a gyakorlatban csupán 5-10%-os áremelkedést képesek és hajlandóak megfizetni.

Az egyszer biztos, hogy komoly vevői igények vannak a környezetbarát termékek iránt. De a vállalkozások nemcsak a vevők megtartása érdekében kénytelenek nagy összegeket fordítani a környezetvédelemre, hanem a törvények előírásai miatt is. Szerencsére ebben az Unió a támogatások széles skáláját tárja elénk, nekünk már csak pályáznunk kell, ami persze nem olyan egyszerű.



A magyarországi környezetvédelmi támogatások és állami alapfelhasználások rendszerében az uniós követelményeknek való megfelelést kell biztosítani, tehát olyan közösségi elveket kell garantálni, mint például az átláthatóság és nyilvánosság. Ezek a változások jelentős mértékben befolyásolják a vállalkozásokat és nehezítik meg tevékenykedésüket.

Az Európai Unió környezetvédelmi politikája

A Római szerződés megkötésekor (1957) még csak utaltak a környezetvédelem kérdéskörének fontosságára.

 1973-ban fogadták el az Első Környezetvédelmi Akcióprogramot, ez fektette le a környezetpolitika máig használatos alapelveinek nagy részét, például már hangsúlyozta a megelőzés fontosságát. Majd az évek elteltével újabbakat adtak ki, bővítve az újabb célkitűzésekkel. A jelenleg érvényben lévő, a Hatodik Környezetvédelmi program, amely a 2001-2010-es időszakra vonatkozik. Négy prioritási területe a fenntartható fejlődés gondolatára épülve fogalmazta meg főbb céljait. A megvalósítást tekintve elmondható, hogy jelentős előrehaladást sikerült elérni például az ózonréteget lebontó anyagok vagy a vízminőség-védelem területén.

            A Maastrichti szerződés az Európai Uniós szerződésbe is bevonta a környezet védelmének fontosságát. Meghatározó alapelvként szerepel, hogy a szakpolitikák alakításakor tekintetbe kell venni a környezeti szempontokat és kötelező beépíteni minden más politikába. (EK szerződés 6. cikk)

1994-ben a Tanács támogatásával hozták létre az Európai Környezeti Ügynökséget, melynek célja az Unió tagállamok és harmadik országok környezeti szempontok szerinti formálása és figyelmük felhívása a megelőző tevékenységek lehetőségére, illetve környezetvédelmi politika szükségességére. Rájöttek, hogy a nemzeti állam egyre kevésbé képes alapvető társadalmi, gazdasági és politikai feladatainak megfelelni, ezért a közös célokat igazán hatékonyan csak akkor lehet megvalósítani, ha integráltan kezelik a környezetszennyezés problematikáját.

A környezetvédelmi szempontok más politikába történő integrációja leginkább az iparban volt sikeres, ahol egyébként bevezették az EMAS (környezetmenedzsment és környezeti átvizsgálás) rendszerét. Korlátozták a károsanyag-kibocsátási értékeket, csökkentették a fajlagos anyagfelhasználást továbbá növelték az energiahatékonyságot. A közlekedés területén azonban nem mondhatók el hasonló sikerek, hiszen a technológiai fejlődést meghaladja a forgalom növekedése.

A fentiek megvalósulása érdekében fogad el az EU közösségi jogszabályokat és közösségi akcióprogramokat, illetve biztosít különböző finanszírozási eszközöket. (1972 óta, több mint 400 közösségi környezetvédelmi jogszabály/irányelv született)

            Az Európai Unió a határain túl is jelentős hatást gyakorol a környezetpolitika alakításában. A közép-európai társult országok környezetpolitikai folyamatainak alakulásában egyre nagyobb szerepet játszik az EU, mert ez a környezetállapot számára különösen fontos. (Nem kell messzire menni, gondoljunk csak a csernobili nukleáris katasztrófára, mely komolyan veszélyeztette az unió környezeti állapotát!) Ezért ha a környezetvédelemről van szó, az EU részéről nem kérdéses az együttműködés.

Pénzügyi eszközök, finanszírozási források a környezetvédelemben

A közös környezetvédelmi célok megvalósulását közösségi anyagforrásokból támogatják. 1992-ben a Maastrichti szerződés konvergencia kritériumai „kényszerítették ki” a Kohéziós Alap bevezetését (1993), mely környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogat olyan országokban, ahol a GNI átlag kisebb a közösségi átlag 90%-ánál.

Az EU 1992-ben felállította az úgynevezett LIFE programot, amely társfinanszírozást nyújt a környezetvédelmi tevékenységekhez az EU-ban és egyes szomszédos területeken. Három időbeli szakasza volt 2004-ig, melyek során több száz millió euróval támogatták a LIFE programban résztvevőket. Például 2000-2004 között 640 millió € támogatást nyújtott, elsősorban természetvédelmi-, másodsorban környezetvédelmi projektekhez az egész Unióban.

A közösségi regionális támogatások keretében a strukturális alapok több olyan projektet finanszíroznak, melyek egy térség környezeti állapotának javításával függnek össze.

Az Európai Beruházási hitelek ugyanúgy támogatást nyújtanak a környezetvédelmi fejlesztésekre, mint az előcsatlakozási alapok, azzal a különbséggel, hogy az utóbbit a még csak csatlakozásra váró országoknak nyújtják. A környezetvédelem tekintetében az ISPA, mint előcsatlakozási alap nyújt segítséget. (A csatlakozás után már a Kohéziós Alapból és strukturális alapokból származó támogatásokra jogosultak)

Az ISPA 324 projektet finanszíroz az egész EU-ban, amelyből 212 környezetvédelmi. E támogatási forma utófinanszírozásos, de 2 alkalommal 10-10% előleg kérhető, továbbá lehetőség van közbenső kifizetésre számlabenyújtás esetén. A fennmaradó összeg azonban csak akkor kerül kifizetésre, ha a Final Report-ot (Záró beszámolót) aláírták.

Magyarországon 2000-2003 között 25 környezetvédelmi projekt ment végbe.

Környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program (KIOP)

A Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül 5 operatív programot határoztak meg, ezen belül az egyik a KIOP. A környezetvédelem szinte összes ágával foglalkozik, például ivóvíz→(Mo.-on az EU előírás ellenére a lakosok 42%-a lakik nem megfelelően tiszta víz mellett), szelektív hulladékgyűjtés, zaj és levegőszennyezés, energiagazdálkodás, árvízvédelmi beruházások→(550km-nyi gátépítés a magyar folyószakaszokon), közlekedés és infrastruktúra fejlesztés→(főútvonal hálózat korszerűsítése), környezetbarát infrastruktúra→(autópályákhoz való csatlakozások kiépítése), intermodális logisztikai módszerek.

            A KIOP támogatásokra pályázni lehet, melynek összértéke elérte a 106 milliárd forintot, a megítélt összeg pedig 15 milliárd volt. Előreláthatólag a jövő év végéig még közel 13 milliárd forintnyi KIOP támogatásra lehet számítani. A környezetvédelmi projektekre - 2004-2006 között - az uniós és a hazai forrásokkal együtt 38 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 27,7 milliárd pályázati úton nyerhető el, 10,3 milliárd forint pedig a központi tervezésű programokon keresztül hívható le.

Központi projektek  Magyarországon



·        Természetvédelem erősítése: a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezése a Natura 2000 területek megvásárlását célozza meg. A nemzeti parkok így mintegy 4800 hektárnyi területet vesznek meg. (Ezeknek a teljes költségvetése 955 millió forint, amelyből 716 millió EU-s támogatás.) 

·        Tisza-völgyi árvízvédelem: a 2006 végéig megvalósuló program mintegy 17 milliárd forintba kerül, amelyből a KIOP 6,2 milliárdnyi támogatást biztosít. Az uniós források segítségével új gazdálkodási rendszert alakítanak ki erdő és gyümölcsös telepítésével, valamint a gyepesítéssel.  

·        Levegőszennyezés és zajterhelés mérése: a program keretében összesen 38 helyszínen korszerűsítik és bővítik az érintett környezetvédelmi felügyelet területein működő mérőállomásokat, illetve a budapesti levegőtisztaság-védelmi központ parkját. A projekt összköltsége 323 millió forint, ebből 242-őt az unió biztosít hazánknak. A korszerűsítési program várhatóan 2006 elején fejeződik be.

Néhány esemény az elmúlt hetekből:

LA határidő előtt negyedévvel, 2005. október 4-én adták át a lakóhelyemtől 20 km-re fekvő, újonnan üzembe helyezett rákospalotai szemétégetőt. (ez a tervezett 19 milliárd forintos költségkereten belül valósult meg.)

Ez igen nagy előrelépést jelent a hulladékgazdálkodás terén, mivel a korábbi 350 ezer helyett 420 ezer tonna háztartási szemétből tudnak évente villamos áramot és távhőt előállítani.

L2005. október 11-én, Budapesten az Ökotech V. nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállítás megnyitóján a környezetvédelmi és vízügy miniszter (Persányi Miklós) elmondta, hogy a környezetvédelem terén mintegy kétezer milliárd forint értékben valósulnak meg beruházások a következő öt évben.  Ezáltal a zöldipar várhatóan nagyobb ütemben fog bővülni, mint az egész nemzetgazdaság.

LA Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006-ban várhatóan 106 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ez 56 százalékkal haladja meg a 2005-ben rendelkezésre álló összeget.  A zöldügy a kormányzatban is nagyobb súllyal jelenik meg jövőre, mivel a tárcáknál 151 milliárd forintot fordítanak környezetvédelemre. Az állam összességében tehát 257 milliárd forintot költ 2006-ban a tisztább, szebb Magyarország megteremtésére. Főbb hangsúlyt előreláthatólag a csatornázásra, szennyvíztisztításra és hulladékkezelésre fektetik majd.

LA környezet- és természetvédő civil szervezetek támogatására több mint 500 millió forint áll rendelkezésre pályázati úton. A tömegközlekedést korszerűsítő vasúti hálózatfejlesztésre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 27 milliárd forintot szán, a főváros autóforgalmát jelentősen lecsökkentő M0-ás autóút folytatására várhatóan 15 milliárdot különítenek el.

       

         Remélhetőleg ezek az intézkedések meghozzák a gyümölcsüket és egyre többet fogunk környezetvédelemre fordítani és a következő években jobban ügyelünk a környezetünkre. Ehhez nagy szemléletmód váltásra van szükség az  emberek részéről és a fent felsorolt támogatásoknak és intézkedéseknek is nagyobb látszatja kell legyen.

Felhasznált irodalom:

Blahó András (szerk. 2002): Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó  

Horváth Zoltán: (2002) Kézikönyv az Európai Unióról  

Papp Ilona (szerk., 2002) Szolgáltatások a 3. évezredben, BKÁE

http://www.europa.eu.int

http://www.magyarorszag.hu/eu

Tóth Gábor                                                                                            Vác, 2005. október 22.


: 1341