online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment Humán erőforrás Marketing Politikatudomány
Receptek
Vegyes

 
 
 
 
 

 
 

 

 

A reklam eszközei

marketing

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt

egyéb tételek

 
A BIOMILK KFT VÁLLALATÉRTÉKELÉSE PRAKTIKA DOLGOZAT
MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET
A vallalkozas leírasa
A piac szegmentalasa
Piackutatas, termék politika, értékesítési módok, elosztas, eladasösztönzés
A reklam eszközei
 
 
 


A reklám eszközei

Meghatározó, hogy hol jelenik meg

Nyomtatott formában

-újság (az újság célcsoportja)

-plakát (hagyományos, óriás)

Audiovizuális –mozgókép, hang

-televízió műsorrendje (nézettség)

1.Szöveg

Megjelenése –színe, betűtípusa, tördelése

pl. Coca-cola, Nívea, stb.

Tartalma –célközönség (célcsoport) megszólítása (stílus, hangsúlyok)

pl.: kulcsszavak (olcsó, természetes, egészséges, biztonságos, selymes…)

ellentétpárok (jó anya-rossz anya, előtte-utána)

„tudományos” (ismeretterjesztőfilm-szerű, szakember véleménye)

fogyasztóminta (híres ember, hétköznapi ember)

„eredeti”, „igazi” (francia parfüm, Adidas márka)

szlogen (jelmondat)

2.Képek

Tartalom

–a reklám tárgya

-a célcsoport számára vonzó legyen

Minősége

-színek

-fények

Montázs technika

3.Történet, szereplők

Filmműfaj utánzása

Meseszerű, happy end-es

Ideális szereplők a célcsoport számára vonzó („Ilyen szeretnék lenni!”)

4.Színek

-állandó színek („márkaszín”)

-figyelemfelkeltő (színkontrasztok pl. kiegészítő színek)

-hangulatteremtő hatás (márkához, helyszínhez)

5.Hang

-információközlő személye (célcsoport)

-zene (célcsoport, reklámsorozatot összekapcsoló)

-szlogen

6.Ismétlés

-több médiumban (újság, plakát, tv)

-sok helyen (a városban, országban)

-többszöri vetítés (tévében több reklámblokkban egy nap és/vagy egymás utáni napokon)


A reklám – hirdetés

Napjainkban döntően a tömegkommunikációs eszközök révén terjesztett közlemény.

Terméket, szolgáltatást ismertet meg.

Vélt vagy valós előnyöket mutat be.

A reménybeli fogyasztót szólítja meg (célközönség).

Az eladó, szolgáltató költségére történik.

Teljes hirdetési piac kb. 40%-a az audiovizuális médiában jelenik meg, ennek több mint fele a televízióban.

Elsősorban televízióban hirdetnek:

tisztító- és tisztálkodószerek (90%)

édesipari termékek (80%)

üdítőitalok (70%)

(Teljes reklámköltség 100%)

Televízióreklámok időtartam szerint lehetnek:

szublimális (tudatalattira ható – 1971-től az USA-ban tiltott) reklámok (néhány másodperc)

spotok (15 s-os, 30 s-os), a reklámblokkokat alkotják

inforeklám (teljes műsor, műsorsorozatok), információs tévéprogramnak álcázott reklámműsok, többnyire talk-show vagy szappanopera formájában jelenik meg.

A tv-csatornák reklámhoz való viszonya:

közszolgálati (0%-60%)

kereskedelmi (bevételek döntő többsége)

Társadalmi célú reklám: propaganda

Ideológiákat, csoportokat szolgál (először Dwight D. Eisenhower az 1952-es választási kampányában alkalmazott reklámügynökséget, ma már Magyarországon is milliárdokat fordítanak a választási kampányokra)

George Gerbner: „kulturális környezetünk a marketing melléktermékévé silányult”.


Fogalmak - film

animáció

beállítás (snitt)

ansnitt

áttűnés

cselekmény (szüzsé)– történet –

dialógus

diegetikus elemek

nondiegetikus elemek (narrátorszöveg, inzert, flashback)

dramaturgia - konfliktus

elbeszélés - jelenet - fordulat

epizód

expozíció

happy end

filmes stílusirányzat – stílus

filmforgalmazás

filmgyártás

filmstúdió

kamera

camera obscura

kameramozgás – svenk, lendítés, fahrt, kran

montázs – belső montázs

műfaj – non-fiction filmek – fiction filmek

ősműfajok (bűnügyi filmek, melodrámák, burleszk, western, horror, történelmi filmek, stb.)

alműfajok

művészfilm (szerzői film) – tömegfilm (közönségfilm, műfajfilm)

plán – premier, second, totál

producer

stáb - rendező –dramaturg – operatőr – gyártásvezető– díszlet- és jelmeztervezők, maszkmester, berendező, kellékes, technikus, hangmérnök, csapó, vágó

forgatókönyv – storyboard – szinopszis

szkript

szereplő – színész, statiszta, dublőr, kaszkadőr

amatőr film

amatőr színész

sztár

remake

vágás – vágó

új hullám – csehszolák, francia, német, free cinema, szovjet

cinema vérité

francia avantgárd

szovjet avantgárd film

francia lírai realizmus

hollywoodi film

német expresszionizmus

olasz neorealizmus

Budapesti iskola

New York-i iskola

Új Hollywood


Fogalmak - média

audiovizuális média

befogadáselméletek – direkthatás-elméletek – kódolásdekódolás-elmélet

kultivációs elemzés

szocializáció - sztereotípia

befogadó – használatiérték-modell

célcsoport (célközönség) – fókuszcsoport –pilot - nézettség – nézettségi vizsgálat – reach

közönségkutatás – közönség arány

élő adás – helyszíni tudósítás

konzerv adás

első, második és harmadik típusú médiafogyasztás

faktoid

fanzine

format

globalizáció – globális kulzúra – globális falu

lokális kultúra

glokalizáció

hangharapás

hegemóniaelmélet

hír – hírérték – hírműsor

hírügynökség

hirdetés (reklám) – inforeklám – reklámfilm (spot) –reklámblokk - szubliminális

horizontális és vertikális integráció

ideológia - propaganda

információ

intertextualitás

juxtapozíció

képarány

kereskedelmi televízió – közszolgálat televízió

kommunikáció – metakommunikáció - tömegkommunikáció

manipuláció

média - médiaszöveg

médiafogyasztás

médiaismeret

multimédia

nemi szerep

nyilvánosság

reprezentáció

riport

sorozat - serial (folytatásos) – series (sorozat – lezárt részek)

szériaelv

televízió

műsorgyártás

műsoridő

műsorsáv (műsorrend)

műsortípus – információs (hír-, háttér-, riportműsor), szórakoztató (vetélkedő, show), kulturális és oktató (zenei, színházi, iskolatv, ismeretterjesztő), termék vagy szolgáltatás eladását segítő (reklám, klip), filmműsor (tévéfilm, sorozat, játékfilm) –altípusok (szórakoztató – talk-show –exploitalk, szórakoztató – valóságshow, filmműsor – sorozat - szappanopera)

tömegkultúra – magas kultúra

virtuális valóság


Mozgókép és médiaismeret

Tanmenet


1. Kommunikáció

-közvetlen és közvetett kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, média (médiumok), audiovizuális média

-magas kultúra, tömegkultúra, globális kultúra, lokális kultúra, kultiváció elve, virtuális közönség, manipuláció

2. Mi a kép?

-az ábrázolás lehetőségei (térbeli-sík, egyedi-sokszorosítható-mechanikus, valósághű-átírt)

-kép és valóság, valóság és a valóság képe - különböző művészettörténeti korszakok valóságábrázolása pl.: egyiptomi, görög, reneszánsz, realizmus, René Magritte: A képek árulása (Ez nem pipa.)

-leíró és szubjektív kép (az elbeszélő helyzete)

-képsorozat

-montázs, mint képzőművészeti technika

Feladat:

-Képátalakítás (egy kivágott képre más képekből illesztünk be elemeket) után elemzés a jelentésváltozásokról

-Versrészlet megjelenítése képekkel

-Képregény rajzolása vagy összerakása képekből

3. Reklám – elméleti megalapozás

-tömegkommunikáció, audiovizuális média, célcsoport (célközönség), reklámblokk, szubliminális reklám, spot, közszolgálati és kereskedelmi televízió, propaganda

-a reklám eszközei (a nyomtatott és az audiovizuális reklámok elemzésével)

4. Reklám

Feladat:

-Elemzés adott szempontok szerint –írásban, az elemzett reklámok bemutatása (nyomtatott reklám, reklámfilm) –otthoni, egyéni feladat

Szempont lehet pl.:

-meghatározott célcsoportnak készült reklámok

-a reklám tárgya (termék, szolgáltatás) szerint

-az alkalmazott eszköz szerint (pl. híres ember, filmműfaj)

-Reklámkészítés – témája lehet abszurd (városháza, híd, elromlott, nem használható dolog…), lehet konkrét reklám paródiája –választható, csoportos feladat (3-4 főből álló csoport)

-nyomtatott –újság, plakát

-reklámfilm -15-30 s max. (képregény, fotósorozat, videofilmhez képes forgatókönyv, videofilm)

Projekt: előzetes tervegyeztetés, bemutatás, értékelés

5. Keretezés, képkivágás

-kiemelés, hangsúlyozás eszköze

-plánok: nagytotál (távol), kistotál (féltávol), second plán (félközeli), premier plán (közeli), szuperplán (nagyközeli) – a kamera és a képtárgy mértékviszonya, mérték az emberi alak

-3:4 arányú keret készítése

Feladat:

-Egy totál plán kép feldarabolása kisebb plánokra, a részletek sorba rakásával egy rövid történet megfogalmazása.

-Portfolió: plánok bemutatása (képgyűjtés vagy készítés)

-Fotósorozat készítése szuperplánokból, s ezzel jellemezzenek valakit, pl. barátot, osztálytársakat, mutassanak be egy helyszínt!

6. Nézet, kameramozgás

-térérzékelés, térlátás, térábrázolás

-egyiptomi szalagszerű, reneszánsz perspektíva, barokk camera obscura, illuzionisztikus térábrázolás

-a képsíkon megjelenő mozgásviszonyok:

mozdulatlan téma – mozdulatlan kamera

mozdulatlan téma – mozgó kamera

mozgó téma – mozgó kamera

-kameramozgások:

a kamera az irányát változtatja (svenk): körvonal mentén, horizontálisan (jobbra-balra), vertikálisan (fel-le), az előző kettő kombinációja

a kamera a helyét változtatja: kocsizás (fahrt), daruzás (kran)

-nézőpont:

madártávlat, békaperspektíva

objektív kamera – szubjektív kamera

Feladat:

Különböző irányú kameramozgásokkal

-egy helyszín bemutatása.

-egy mozgó személy vagy tárgy követése

Filmrészletekben a kameramozgások megfigyelése, elemzése

7. Montázs

-időben és térben egymástól távol lévő dolgok összekapcsolása

-snittek időtartama és ritmusviszonyai (rövid snittek sorozata: a figyelem fokozása, feszültségkeltés)

-időviszonylatok:

lineáris történés (egy eseménysor, szereplő vagy motívum folyamatos jelenléte)

párhuzamos történés (egyidejűség, két különböző helyszín váltakozva történő bemutatása)

szeriális (a képsorokat nem időbeli, hanem asszociatív kapcsolat köti össze)

-montázs típusai:

narratív (elbeszélő, leíró)

szabad asszociációs (költói)

1+1=3 (Eizenstein): két egymás után vágott snitt egy új gondolatot, hatást vált ki belőlünk.

-belső montázs – kameramozgás

Feladat:

-Egy rövid történet megfogalmazása 3-5 újságból kivágott kép sorrendberakásával, majd ugyanezeket más sorrendben új történetté kell alakítani.

-Kosztolányi novella-részletek elemzése

8. Megvilágítás

-fénymennyiség, kép kontrasztja (főfény-derítőfény aránya), képen belül vagy kívül, kemény (egy pontból) vagy lágy (nagy felületről)

-a lámpák pozíciója szerint:

felső, középső és alsó kameraállás (vertikális kör mentén)

szemből, ferdén oldalról, félprofilból, egyenesen oldalról, ferdén hátulról és hátulról (horizontális kör mentén)

álló vagy mozgó

-a fények lehetnek:

főfény (a téma plasztikáját meghatározó), derítőfény (alaptónust meghatározó), élfény (a háttérből kiemelő), háttérfény (a háttér tónusát határozza meg), effektvilágítások

Feladat:

-Műelemzés (példák a barokk festészetből), pl.: Caravaggio Szent Pál megtérése, Szent Máté mártíromsága.

-Fotó, videofilm készítése különböző fényviszonyok között.

-Filmrészletek megvilágítás szempontjából.

9. Bemutatás

A korábbi feladatok bemutatása egyénileg vagy csoportosan (reklám, kameramozgások, megvilágítás)

Előzetes feladat: Klip-gyűjtés

10. Klip

Feladat:

-Klipek gyűjtése, elemzése a fenti szempontok szerint (4-8.). (Egyéni vagy csoportos feladat.)

11. Sztár

-szerepjáték: tudatos magatartásforma a kamera előtt (színész, amatőr)

-filmsztár, médiasztár

-valóság és image

-filmstúdiók - „sztárcsinálás”, a sztár, mint árucikk

Feladat:

Portfolió készítése egy sztárról. (Anyaggyűjtés a sajtóból, televízióból.)

12. Közönség

-célközönség, virtuális közönség

-közönségkutatás

Feladat:

-Néhány kérdésből álló kérdőív összeállítása, kitöltetése, feldolgozása

(A szakszerű kérdőív-összeállítás nagyon alapos felkészülést igényel, ez itt nem feladat! Az értékelésnél hívjuk fel erre a figyelmet, ez is manipulációs eszköz lehet.)

Választási lehetőség:

-célközönség meghatározása

-az elemzendő lehet pl. a televízió, a rádió valamilyen műsora, a műsorrend meghatározott időszaka, kiválasztható valamilyen újság, könnyűzenei irányzat

-a kérdések vonatkozhatnak a ráfordított időre, tartalomra, a használat módjára, okára

13. Valóság és mozgókép viszonya

-mozgókép története

-reprezentáció és ábrázolás

-manipuláció

-filmműfajok (valósághoz való viszony alapján):

fiction filmek (az alkotói fantázia termékei), lehet narratív vagy etűd, pl. nagyjátékfilmek, kisfilmek

non-fiction filmek (a különböző történések rögzítése) pl. dokumentumfilmek

Feladat:

-Egy dokumentumfilm és egy játékfilm részletének összehasonlítása a valóságábrázolás, valamint a megismert ábrázolóeszközök szempontjából.

14. Néhány jellemző filmműfaj

-műfaj: a filmek rokonsági csoportjai

-hasonló történet, konfliktus (dramaturgia), formai eszközök

-stílus, archetípus

Feladat:

-Néhány különböző műfajhoz tartozó film (pl. western, melodráma, thriller) részlete, s ezek legfőbb stílusjegyei.

-Egy közösen kiválasztott filmrészlet alapján több cselekményvázlat írása különböző műfajok szerint (pl. akciófilm, háborús film, vígjáték, fantasztikus film, western). Egyéni feladat, a csoport tagjai különböző műfajokat válasszanak!

15. Néhány jellemző televíziós műfaj

-műsorrend, műsoridő (egy hét, egy nap egy adott tévécsatornán)

-közszolgálati és kereskedelmi televízió

-műsorrend – -célcsoport – reklám(?)

-televízió és valóság pl.: exploitalk

Feladat:

-Az aktuálisan vetített szappanoperák közül néhány megjelölése, ezek jellemzőinek gyűjtése

-Egyéni vagy csoportos feldolgozás – projekt:

történet, konfliktus (dramaturgia), formai eszközök

nézői kérdőív összeállítása, kitöltetése, feldolgozása (célcsoport, nézői szokások)

(a szappanopera feldolgozását készíti elő)

16. Szappanopera

A csoport által előzőleg kiválasztott aktuális, többek által nézett szappanopera egy epizódjának megnézése, elemzése (a megismert eszközök komplex alkalmazása)

17. Szappanopera

Az egyéni vagy csoportos feldolgozások bemutatása

18. A közös munka értékelése, válogatás a sikeres munkákból, érdekes feladatmegoldásokból, az esetleg elmaradt bemutatások pótlása

Feladat:

A következő szakasz (12. évfolyam) előkészítése pl.:

-érdekes reklámok, klipek

-filmek (szerzői film és tömegfilm, magyar film, európai új hullámok)

-az ideológia és a politika reprezentációja

-a hírek objektivitása

-multimédia és Internet

A feladatok megoldásához a helyi lehetőségek szerint minél több eszközt használjunk (újságok, magazinok kép- és szöveganyaga, videokamera, digitális és/vagy hagyományos fényképezőgép, számítógép a képfeldolgozáshoz, anyaggyűjtéshez).



11. évfolyam

Évi óraszám: 18

Célok és feladatok

A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitűd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.

A cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség fejlesztése mellett elsősorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a műismeret és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép magaskultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérő alkotói és nézői szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsősorban a médiaintézményekre ható alapvető gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévő tényezők tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyőn megjelenő virtuális világ viszonyát, az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különböző kultúrák tekintetében. A művek feldolgozása során fokozatosan erősödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél pedig az ismeretek alkalmazása. Meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe.

Belépő tevékenységformák

       Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek -film, televízió, videó, komputerjáték, web- terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető).

       Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában:

       kreatív gyakorlati feladatokkal,

       megbeszélés útján.

       Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képsor-terv, storyboard /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, megvilágítási kísérletek, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés).

       Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, filmműfajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek értelmezése, művelődéstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján).

       Az életkori sajátosságoknak megfelelő és a fogalmi gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl. összehasonlító elemzés, kritikaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelvű szakirodalom gyűjtése, szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása, absztraktok készítése. Szerkesztési feladatok, headline és filmelőzetes készítés.

       Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása  sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése fotó ill. videoetűd készítése, interjú és riport készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése).



TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Mozgóképnyelv

A tanulók ismerjék meg a mozgóképi szövegek ábrázolásmódjának fontosabb jellegzetességeit, a technikai képek természetét: valóság, ábrázolás és értelmezés sajátos viszonyát. Tudatosítsák a megértés folyamatának időbeliségét, az egyes részletek kapcsolódását, ami csak a szöveg (a mű) egésze felől ragadható meg.

A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai

Kép és valóság elhatárolása: a keretezés. A kamera és a kép tárgyának viszonya (képkivágás, nézet, kameramozgás). Az elbeszélő helyzete a mozgóképi szövegben (a leíró és a szubjektív kép). A megvilágítás.

A montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában

A montázs szerepe a jelentésalkotásban. Jellegzetes montázstípusok (lineáris-cselekményábrázoló, párhuzamos és szeriális montázs). Belső montázs. A szerepjáték. A valóság és a mozgókép viszonya A valószerűség és a hitelesség.

A mozgóképi szövegek rendszerezése

 A mozgóképi szövegek rendszerezése a sokféle szövegtípus (film, televíziós műsor, video, komputerjáték, web) megkülönböztetésével a szövegek képződése, szemlélete, értelmezése, funkciója felismerhetővé válik

Filmműfajok, a műfajfilmek jellemzői

Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben, a magas és a tömegkultúra. A stílus és az archetípus. Rendszerezés néhány jellemző műfaj szerint, pl. western, melodráma, thriller. A sztár szerepe a tömegkultúrában. Filmsztár és médiasztár.

A média társadalmi szerepe

A modern tömegtársadalmak politikai és gazdasági működését, nyilvánosságát és információs kultúráját jellemző tömegmédiumokkal kapcsolatos néhány alapvető jelenség megbeszélése. A média intézményeit szabályozó gazdasági, jogi és etikai kereteken túl meghatározó a közönség, vagyis a befogadó szerepének tanulmányozása és a reprezentáció problémájának felvetése.

A mediatizált közlésmód néhány további jellemző tulajdonsága. A média szerepe az állampolgárok számára érvényes témák megfogalmazásában: a kultiváció elve. Globális és lokális: kulturális sokszínűség és egyenkultúra. A médiaszövegek közönsége, mint virtuális közösség.

Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok

Az audiovizuális kommunikáció leginkább elterjedt formája ma a televíziózás. Meghatározó szövegtípusait kell az órákon tanulmányoznunk. A műsortípusok szerkezetét és tartalmát az esztétikai szempontokon kívül, kulturális, gazdasági és politikai összefüggések határozzák meg. Értelmezünk kell az egyes szövegek szövegkörnyezetét, illetve a társadalmi környezet befolyását e műsortípusok és az ábrázolási konvenciók alakulására. Mivel a televíziós közlésmódból adódóan ezek a szövegek mindig a „megrendelő” elvárásait hordozzák, értelmezésükhöz a formanyelvi ismereteken túl a média, a tömegkommunikáció működésének elemi ismerete szükséges.

A szappanopera. A szappanopera ábrázolási módja. Jellegzetes tematika, hőstípus és narráció a szappanoperákban. A reklám és a klip. A reklám és a klip fogalmazási módja: a társítás. A célcsoport. Befolyásolási technikák a reklámokban.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során tudja alkalmazni is. Részt vesz riportok, videó-etűdök, iskolai eseményekről készült képes beszámolók készítésében. Tisztában van a média befolyásolási technikáival, tudatosítja és alakítja saját befogadási szokásait. (12. évfolyam évi 16 óra)

Tantárgyi keret

Önálló tantárgyként

Az optimális változat

Komplex, nagy óraszámú tantárgyként

Több műveltségi terület összevonása pl.: művészetek komplex tárgy, majd egyéni érdeklődés szerint specializálódás

Integráció a hagyományos tantárgyakkal

Magyar, történelem, rajz, számítástechnika

Modultantárgyak összekapcsolódása

Társadalomismeret, művészetek

Speciális képzési formák

Mivel a diákok életében a film és a média világa nagyon komoly szerepet játszik, ezért a Mozgókép és médiaismeret tananyaga további, nagyon változatos iskolai keretben jelenhet meg – részben a kötelező tanórai foglakozáson kívül, azt kiegészítve:

·       fakultációs programként

·       önálló szakirányként szakközépiskolákban (művészeti, közgazdasági, humán stb.)

·       szakkör formájában ( fotó, videó, multimédia)

·       iskolaújság, iskolarádió, zárt rendszerű iskolatévé, filmklub stb.

Eszközigény

„A tárgy bevezetése elsősorban nem a drága eszközberuházáson, hanem a felkészült és innovatív tanárokon múlik.”

Hartai László

Alapszint

taneszköz

tankönyv – szöveggyűjtemény – tanári segédkönyv – kreatív gyakorlatok; kb. 10 kiadvány a szakirodalomból

szemléltetés

20-25 mű videokazettán az ajánlott filmek és videoműsorok listájából

technikai eszközök

fényképezőgép (3db); videolejátszó/felvevő (2-3db); televízió (3-4db); videokazetták (felvételre, archiválásra alkalmas, 20 db, VHS); kábeltévé-csatlakozás

Középszint (alapszint +)

taneszköz

módszertani videók (Filmnyelvi gyakorlatok; Filmórák, médiaórák); tanári szöveggyűjtemények; további 15-20 mű a szakirodalomból; film és média szaklapok járatása (Filmvilág és a Metropolis, illetve a Jel-Kép és a Replika)

szemléltetés

további 20-25, összesen 40-50 mű és műsor videováltozata; multimédia CD-k (kb. 10 db)

technikai eszközök

VHS, VHS-C vagy 8(H8), illetve DV-rendszerű videokamera (2db); statív, külső mikrofon; multimédia számítógép; internetcsatlakozás

Optimális (középszint+)

taneszköz

multimédia CD-ROM (segédkönyv); bőséges szakirodalom (40-50 mű)

szemléltetés

a teljes ajánlott film-, illetve műsoranyag, dokumentum- és kísérleti, illetve animációs filmek is; kb. 120 kazetta

technikai eszközök

szerkesztésére alkalmas – elsősorban digitális – montírozó, a szükséges digitalizáló kártyával, editáló programmal; multimédiaszerkesztésre alkalmas programok; spot- és derítőlámpák (2-2db)

Tanulói eszközök:

Tankönyv:

Hartai László – Muhi Klára: MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 1. (KO 0223)

vagy/és

FILM- ÉS MÉDIAFOGALMAK KISSZÓTÁRA (KO 0163)

1 db videokazetta

Lefűzős mappa tasakokkal

Nézőpont, módszer

Fontos a semleges, figyelmes és elemző nézőpont. - Mivel a modern médiumok s kitüntetetten a televízió olyan nagy mértékben határozza meg az emberiség kulturális környezetét, döntő, hogy a pedagógus milyen alapállásból mutatja be azt.

Műelemzés - Az alkotások alkalmi példaként szolgálnak olyan fogalmak értelmezéséhez, mint a műfajiság, a montázs vagy olyan problémák felfejtéséhez, mint a filmnek a valósághoz vagy a történetmesélés ősi aktusához való viszonya. A mozgóképoktatás során a megtekintett művek ún. komplex elemzése a legritkább esetben, akkor is főként a képzési időszak végén, összefoglalásként javasolható. A rendszeres mozgóképoktatás nem filmklub-tevékenység.

Kreatív médiapedagógia - A Mozgókép és médiaismeret nehezen illeszthető a hagyományos órakeretekbe, mert a szövegértési képesség fejlesztése kevéssé harmonizál a frontális pedagógiai módszerekkel. Lehetőség szerint mindig élményszerű helyzeteket teremtve és kreatív gyakorlatokból kiindulva igyekezzünk tanítani: a diákok nemcsak passzív befogadói a műveknek, hanem maguk is alkotnak, ami élményszerűvé, személyessé, adekváttá teszi az oktatást. A tanár itt nem „mindentudó tananyaglebontó automata”. Nem kész tananyagot akar „leadni”, hanem elfogadja, hogy a tananyag bizonyos része állandóan változik, partnerként kezeli a diákokat, s igyekszik beépíteni a tananyagba a diákok tapasztalatait és tudását.

Értékelés: ellenőrzés, mérés és minősítés - A hatályos rendeletek ma nem szabályozzák, tehát nem kötelező a tárgyból osztályzatot adni. Ugyanakkor a kísérleti oktatás tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a szereplők igénylik az értékelés bizonyos formáit.

A feldolgozás során célszerű egyéni és csoportmunkát beépíteni, különösen jól alkalmazható a projekt. Az értékelés szempontjait mindig pontosan meg kell határozni a feladat kitűzésekor, s ehhez igazodva kell értékelni.

Kimenet – érettségi - A mozgókép/médiából az a tanuló tehet ötödik (választható) érettségi tárgyként vizsgát, aki a középiskolában legalább két éven át minimálisan heti két órában tanulta a tárgyat.

Találat: 2346