online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment Humán erőforrás Marketing Politikatudomány
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A VEZETŐ FUNKCIÓI: TERVEZÉS ÉS DÖNTÉS

menedzsment

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A SZEMÉLYISÉG ÖSSZETEVŐINEK SZEREPE A VISELKEDÉSBEN; A VISELKEDÉS ÉS A HELYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI, EMPÁTIA, ELŐÍTÉLET, KONFORMIZMUS.
A kommunikació
Az időgazdalkodas
VEZETŐI ELMÉLETEK: A SZITUÁCIÓS ELMÉLETEK
A SZERVEZET KIALAKULÁSÁNAK OKAI, A SZERVEZETEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
VEZETÉSI MÓDSZEREK
MIÉRT DOLGOZIK AZ EMBER A MUNKAHELYÉN?
A KOMMUNIKÁCIÓ HATÉKONYSÁGÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK ÉS AZ AKTÍV HALLGATÁS
 
 

A vezető funkciói: tervezés és döntés.

A döntés:

A tájékozódás, a probléma felismerés után a vezetőnek meg kell oldania a problémát, vagyis dönteni kell. A vezető konkrét szerepe és az általa választott módszer attól függ, hogy a megoldandó probléma milyen mértékben érinti a szervezet tevékenységét, céljait, struktúráját.

Az esetek többségében hogy a megoldás, a változtatás egyértelmű, ad öntés rutinszerű. Ilyen jellegű problémák megoldásához a vezető döntésére gyakran nincs szükség, a döntéseket rábízhatja munkatársaira.

A problémamegoldás azonban gyakran bonyolultabb, nem fejezhető ki egyetlen számszerűsíthető céllal, több célelemet kell figye 626g69g lembe venni, s csak a célelemek együttes optimumára lehet törekedni.

A gyakorlatban még a legegyszerűbb probléma megoldásában is szükség van a vezető személyére. A vezetői döntés egyik alapvető feltétele, hogy a döntéshozó legalább két változat közül választhasson.


A vezetői döntésnek mindig megvan a maga kockázata. Ha a döntés hatása ismert, csak a kockázattal kell számolnia a vezetőnek, de ha a hatás ismeretlen, a döntés bizonytalanságával is.

Az időben hozott döntés, még ha kockázatokkal, bizonytalanságokkal terhes is, sokkal jobb, mint az elkésett döntés. A drágán megalapozott döntés esetenként többe kerülhet, mint a döntés által elérhető eredmény.

Mivel a vezetői döntések során nem szüntethető meg a döntés kockázata és bizonytalansága, ezért fontos a döntés konvertálhatósága. Ennek jelentősége abban van, ha a végrehajtás során módosítani kell, akkor mekkora áldozattal jár az új döntés bevezetése.

A döntés megalapozottsága, végrehajthatósága és ennek eredményeként hatékonysága szemszögéből két követelménynek kell érvényesülni, vagyis a döntést mindig ott kell hozni, ahol:

¨      a legrugalmasabb végrehajtást teszi lehetővé,

¨      a legtöbb a biztosíték arra, hogy a szervezet egészét szolgálja.

E két szempont figyelembevételével célszerű kialakítani a döntések decentralizálásának és a döntési hatáskörök delegálásának a rendszerét is.

A decentralizálást igényli az a követelmény, hogy a felsőszintű vezetés inkábba távlati, stratégiai döntésekkel foglalkozzék, mint a mindennapi rutindöntésekkel.

A döntések, hatáskörök delegálása pedig attól függ, hogy a beosztott vezetők mennyire érettek, alkalmasak a döntésekre. A döntés decentralizálása megköveteli az információs, ösztönzési és ellenőrzési rendszer magas szintre emelését és a decentralizált döntési rendszerhez illesztését is.

A döntés másik igen fontos dilemmája a döntéshozók köre, vagyis hogy személyes vagy kollektív döntéshozatali rendszer érvényesüljön a szervezetben.

A felsőszintű vezetésben az egyszemélyi vezetői döntés mellet szól a kollektív döntés néhány hátránya. A megegyezéshez szükséges kompromisszumkeresés lassítja a döntéshozatalt. Az egyszemélyi döntésnek azonban még az alsóbb szintű vezetésben is csak a rutindöntések esetén és vészhelyzetekben van létjogosultsága.


A döntések előkészítésének általános folyamata:

1.      A probléma megfogalmazása, amely a tájékozódáson alapul és a probléma felismerésből indul ki.

2.      A probléma okainak feltárása, elemzése, újabb információk begyűjtése.

3.      A döntési kritériumok meghatározása, ami a szervezeti céloktól függ.

4.      A döntési változatok kimunkálása.

5.      A döntési változatok hatásainak vizsgálata. megvalósulásuk esetén mi az eredmény.

6.      A változatok hatásainak értékelése.

7.      Előzetes egyeztetés a végrehajtókkal.

8.      Döntés. Kiválasztják a legjobb változatot, ellenőrzik, hogy a döntés megoldja-e a problémát.

A tervezés

A tervezés lényegében az elképzelt jövő felvázolása, vezérfonal a cél eléréséhez szükséges cselekvéshez. A tervezés biztosítja, hogy a célok, a környezeti feltételek és a szervezet erőforrásai dinamikus egyensúlyban legyenek. A dinamikus egyensúly követelményeinek megfelelően a tervezés

¨      folyamatos, állandóan megújuló, ismétlődő feladata a vezetőnek;

¨      különböző időhorizontú célokat és feladatokat magába foglaló rendszer;

¨      minden változatában a feltétel – cél – eszköz összhangját kell, hogy megteremtse.

A terveket a következőképpen lehet csoportosítani:

Ø      szervezeti (vállalati) politika,

Ø      stratégiai terv,

Ø      távlati terv,

Ø      rövidtávú terv,

Ø      taktikai terv,

Ø      akcióprogram.

Ezek a tervek összefüggő rendszert alkotnak.

A szervezeti (vállalati) politika a szervezet alapvető, de csak általánosságban megfogalmazott céljait tartalmazza, lényegében három területre vonatkoztatva:

§         a főbb szervezeti célok,

§         a műszaki-fejlesztési politika,



§         az egyéni és csoportcélokra vonatkozó elképzelés.

A szervezeti politika meghatározza az adott szervezet „image”-át. A vezető feladata, hogy a környezeti változásokat észlelve megfogalmazza, s végrehajtsa a korrekciót. A tervek többi fajtája a szervezeti politika megvalósulását szolgálja.

A stratégiai tervek elsősorban a szervezeti környezeti feltételeit, az azokban végbemenő változásokat veszik számításba. A stratégiai tervezés megkezdése előtt elkerülhetetlen a szervezetpolitikai célok rögzítése, s ezekből célok meghatározása. Ilyenek:

q       az áltagos fogyasztói igények helyett, csak az igényes fogyasztói igényt kielégíteni,

q       kritikus helyzetben túlélésre törekedni, vagy drasztikus váltással kiugrani a válságból,

q       a meglévő fejlesztése helyett valami egészen mást, újat csinálni,

q       a piacon verseny helyett együttműködésre váltani, stb.

A célok meghatározásakor a vezető nem feledkezhet meg arról, hogy a célrendszer egyik elemének megváltoztatása kihat a többire is. Csak a stratégiai célok meghatározása és a stratégia jellegének kialakítása után lehet és szabad megkezdeni a stratégiai terv elkészítését. Folyamata:

1.      Helyzetfelmérés

¨      a környezetre,

¨      a szervezeti tevékenységre,

¨      az emberi tényezőkre.

2.      Az értékelés során a két alapvető összefüggés

¨      a környezet és a szervezeti tevékenység,

¨      a szervezeti tevékenység és az emberi tényezők

összhangját vagy diszharmóniáját szükséges elemezni.

3.      Az előrejelzés, mely a bekövetkező változásokra épül.

4.      A stratégiák kidolgozásra kerülnek. A vezető kreativitása, szemlélete fontos szerepet kap.

5.      Az értékelés és a szervezeti célokkal való egybevetés.

6.      Egyeztetés a végrehajtókkal.

7.      Vezetés- és szervezetfejlesztési koncepció kialakítása.

8.      A szervezeti egységek stratégiáinak kidolgozása.

A távlati tervek készítésének folyamata megegyezik a stratégiai tervezéssel. A rövidtávú terv ugyancsak mérlegszemléletű.

A taktikai tervezés lényege, hogy a rövidtávú, mérlegszemléletű, s ezért viszonylag merev tervbe beilleszti a feltételek módosulása miatt szükségessé váló korrekciókat. A tervezés és a végrehajtás három fő területét, a feltételeket, a célokat és a az eszközöket folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

Az akcióprogramok (projectek) a szervezeti tevékenység egy meghatározott területére, annak tervezési, kivitelezési, ellenőrzési programjának a megvalósítására készülnek.

Az akcióprogram tervezésében a vezetőnek a feladatai:

1.      Egyértelműen meghatározni az akcióprogram célját.

2.      Kijelölni a program végrehajtását, együttműködő szervezeteket.

3.      Akcióprogram megtervezése.

4.      Egyeztetni kell a program végrehajtásában résztvevők időbeni és tartalmi kapcsolódását.

5.      Kijelölni a program döntési pontjait és a döntésre jogosultakat.

6.      Megtervezni és kijelölni a program ellenőrzési pontjait.

Találat: 2075