Marasztanalak, majusom - Áprily Lajos

Marasztanálak, májusom - Áprily Lajos

Azúr szemed, látom, már messze néz,

sziromhavas lábad indulni kész.

Völgyünk csodája, tündér lányalak,

év gyönyörüje, hogy marasszalak?

Mi tudna késleltetve hatni rád?

Iszalagokkal kötném meg bokád.

A fáknak szólnék: sürüsödjenek,

útrekesztö bozóttá nöjenek.

Szövetkezném a völgy rigóival,

legyen daluk kötö varázsu dal.

Szarvasokat vennék rá, hogy csapat

állja el agancsokkal útadat.

Tél-nyütte testemet vetném eléd,

hogy lefogjam lábad lendületét.

Marasztanálak, mert nem tudhatom:

találkozunk még, tündér hónapom?