online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az ipari forradalom és következményei

történelem

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
KÖZÉP-KELET-EURÓPA NAGY ÁTALAKULÁSA - SIKEREK ÉS CSALÓDÁSOK
A Vallasi Mozgalom - iszlam
ATILLA KÜLDETÉSE ÉS HALÁLA A CSILLAGMÍTOSZ SZERINT
Államalapítas
A MAGYAR NÉPEK ŐSHAZAI HITVILÁGA
Az Abbaszidak: a kalifatus viragkora (750-935) - iszlam
KÉNYSZERPÁLYÁS RENDSZERVÁLTÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1945-1949
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ KEZDETE
Mit tudunk a török faj azsiai történelméről?
A KIRÁLYI INTÉZMÉNY ÉS A KÖZIGAZGATÁS
 
 

Az ipari forradalom és következményei

 

Jellemzői

  • Kettős forradalomról beszélhetünk: ipari termelés új korszaka és a polgári átalakulás megszilárdulása.
  • Komplex változás: ipar- és agrárszektor arányának változása, demográfiai robbanás, társadalmi struktúraváltás.
  • Az európai régióban különböző időpontokban bontakozik ki az ipari forradalom.
  • Feltétele: szabad munkaerő (bekerítések következményeként jön létre), tömegcikkek utáni kereslet, eredeti tőkefelhalmozás (gyarmatokról érkező árúk tömeges feldolgozása új technológiát igényel és az ottani kereslet is a tömeges feldolgozást tesz szükségessé).
  • Kialakulnak ipari körzetek, tömegtermelés, világpiac, vállalkozó-bérmunkás viszony, urbanizáció.
  • Új energiaforrások használata.
  • Új anyagok használata (mesterségesen előállított).
  • Nagyvállalatok megjelenése.

Találmányok

  • 1723. Kay repülővetélő.
  • Fonógépek: Hargreaves ("fonó Jenny"), Arkwright, Crompton, Roberts.
  • Szövőgépek: Cartwright, Jacquard.
  • Gőzgép: Newcomen (bányaszivattyú), Watt (új univerzális meghajtógép), megjelennek az új energiával hajtott eszterga, gyalu és fúrógépek (Mandsley).
  • Gőzhajó: Fulton.
  • Gőzmozdony: Stephenson (Rocket).

Ipari körzetek:

  • Anglia: Manchester, Liverpool, Birmingham környéke
  • Franciaország: Normandia, Marne-völgye
  • Német területek: Szilézia, Szászország
  • Flandria
  • Usa: Porthsmouth (hajógyártás), Boston (bőripar), Appalach-hegység (nehézipar), Chicago (élelemiszeripar), Pennsylvania (olaj telepek)

 


Agrárforradalom (új struktúrák és eljárások)

  • Farmergazdaság kialakulása.
  • Tőkés bérleti rendszer kialakulása.
  • "Porosz utas" rendszer.
  • Gépesítés (gőz hajtóereje itt is megjelenik).
  • Takarmánynövények termesztése.
  • Állattenyésztés előtérbe kerül (hús és tejtermékeke), istállózó tartás.
  • Vetésforgó használata.

 

Infrastruktúra fejlődése

  • Bankok megalakulása (hitellehetőséggel segíti a korszerűsítést).
  • Tőzsde megjelenése (érték, áru), pénzforgalom átalakulása.
  • Code Commerce 1807. Első az üzleti életet szabályozó törvény.
  • Szakképzés fejlődése.
  • Morse: távíró, a sajtó eszközeinek korszerűsödése, a hírek.
  • Makadám út (McAdam mérnök tervei alapján).
  • Vasútépítési láz az iparosodás motorja (Transatlanti vasút építése az USA-ban).

 

Demográfiai változások

  • Életkor növekedés.
  • Népességnövekedés (jobb életkörülmények, járványok visszaszorulása, gyorsabb élelmiszerszállítás).
  • Migráció (faluról a városba áramlás, kivándorlás Észak-Amerikába, Ausztráliába).

Társadalmi változások

A társadalom makrostruktúrája változik meg (középosztály kialakulása, munkásság differnciálódása).

  • Urbanizáció új problémákat vet fel (területi átszerveződés: ellátási és infrastrukturális problémák, a nagyváros azonnali rétegződik).
  • Nyomornegyedek kialakulása a városokban.
  • Gyerekmunka.
  • Szigor a munkahelyen (dologházak Angliában).
  • Pauperizáció.
  • Elidegenedés (közösségtől és munkától).
  • Bűnözés, prostitúció megnövekedése (megszűnik a falusi közösség kontrollja).


Válaszok a megváltozott viszonyokra

  1. Luddista (gépromboló) mozgalom.
  2. Szakszervezetek és önsegélyező egyesületek.
  3. Misztikus mozgalmak.
  4. Chartista mozgalom (Anglia), 1830-40-es évek petíciók: általános választójog, szociális intézkedések követelése, 1842-től legális pártként működik, O'Connor, a vezetőjük bejut a parlamentbe (1847) gyártörvények meghozatala.

  5. "Kispolgári" szocialisták: Proudhon "magántulajdon = lopás", hatalom nélküli állapot megvalósítása, nem a kényszer, hanem az együttműködési szándék vezeti az embereket; Louis Blanc társadalmi műhelyek kialakítása.
  6. Anarchizmus: Bakunyin terrorral állam ellen, állam maga korlátozza a magánembert, ezért kell peramanans forradalommal fellépni ellen (főleg a mediterrán térségben és Oroszországban terjed el).
  7. Utópista szocialisták: Babeauf, Buonarotti "egyenlők összeesküvése".
    Saint Simon kollektív boldogság, szellemi és anyagi körülmények javítása.
    Fourier falanszter elmélet, Owen szövetkezeti köztársaság, kommunák létrehozása.
  8. Marxizmus "tudományos szocializmus"(előzmény: Smith és Ricardo közgazdaságtana, munkaérték-elmélet, Hegel dialektika, objektív szellem, Feuerbach materiealizmus). Igazak majd Számkivetettek Társaságának létrehozása, Kommunista Szövetség megalakítása, 1848. Kommunista Kiáltvány megszövegezése (Marx és Engels).

 

Új politikai eszmék megjelenése

Konzervativizmus

  • Az emberi létezést olyan feszültségek jellemzik, amelyek politikai úton mérsékelhetőek, de nem küszöbölhetőek ki (politikai lényege a kompromisszumkeresés).
  • Nem a társadalom szerkezetében látják a szenvedés forrását.
  • Népszuverenitásba vetett hitet naivnak tartják.
  • Hagyománynak, önkéntes társadalmi köteléknek nagy szerepet tulajdonítottak.
  • Állam, jog, kultúra szerves fejlődés eredménye, amely mesterségesen (értsd forradalommal) nem változtatható meg.
  • Képviselője: E. Bruke (francia forradalom fanatizmusa ellen).

Liberalizmus

  • Politika és politikai tekintély megkérdőjelezése.
  • Ember természetes állapota a szabadság és nincs olyan csoport, aki valamilyen jogon uralkodhatna.
  • Kormányzat joga az életfeltételek biztosítása.
  • Egyéni szabadság megvalósítása a cél: emberi jogok (vallás-, sajtó- és véleményszabadság, jogegyenlőség, alkotmányos állam).
  • Parlamentáris demokrácia.
  • Gazdasági szabadság.
  • Képviselők: Tocqueville (A demokrácia Amerikában), Mill (A szabadságról).

Nacionalizmus

  • Gazdasági integráció, birodalomba kényszerítettség hozza létre.
  • Polgári nemzetfogalom kialakulása (nyelvi és történelmi összetartozás az alapja).
  • Egységes, szabad állam megteremtése a cél (államok térképének újrarajzolását követeli).


Gazdasági elméletek

Smith

  • A nemzetek gazdasága
  • Merkantilizmus bírálata.
  • Állam feladata a gazdasági növekedés elősegítése (csak a közjó javításával).
  • Munka-érték elmélet (az áru értékét a belé fektetett munka határozza meg).
  • Gazdasági tevékenység szabadságának követelése (laissez faire elv).

Th. Malthus

  • Tanulmány a népesedés törvényéről
  • Népesség tudományos vizsgálata.
  • A Föld népessége gyorsabb ütemben növekszik, mint a mezőgazdasági termelés, ezért egy idő után az erőforrások elégtelenné válnak.
  • Csak a születés szabályozásával és a halálozási arány fenntartásával lehet e problémát megoldani.
  • Ellenezte a kormány szegények megsegítésére irányuló programját, mivel az felboríthatja az egyensúlyt.
  • A gazdasági növekedés másik hátráltatójának a túltermelést tekintette (vásárlóerő nem nő a termelés ütemében).

D. Ricardo

  • Politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei
  • Stacionárius állapot (már nem érhető el növekedés) alapján bírálta az angol mezőgazdaságot és a szabadkereskedelem bevezetésére és az ipari termelés növelésére ösztönözte.

J. S. Mill

  • A politikai gazdaságtan alapelvei
  • Termelés és elosztás szétválasztása: termelést a természeti törvények, az elosztást a társadalmi intézmények határozzák meg.
  • Morális reformokra inspirálta a kormányokat, szakszervezeti mozgalom támogatása.

 



K. Marx

  • A tőke
  • Értéktöbblet elmélet: termelési folyamatot vizsgálja, kiemeli a munkaerőt, amely speciális új értéket termel, amely a tőkés hasznává lesz, mivel munkabérként kevesebbet fizet ki mint, amennyivel több haszonra tesz szert a munka által (kizsákmányolás).


Politikatörténet

  • Dinasztikus-hatalmi politika uralma tovább tart (Szent Szövetség taktikája).
  • Török kérdés foglalkoztatja Európa nagyhatalmait.


Oroszország

  • Terjeszkedésre kedvező alakalom nyílik a napóleoni háborúk után, ám igazán csak Törökország rovására tud hódítani Európában (tengerszorosok megszerzése a cél), ezért megsegíti a görög szabadságharcot.
  • 1833. münchengratzi szerződésben Ausztria és Oroszország kezességet vállal Törökország integritásáért, orosz hadihajók használhatják a tengerszorosokat.
  • Fontossá válik a kaukázusi és közép-ázsiai terjeszkedés.
  • Feudális viszonyok érintetlenek.
  • Tanulatlan és korrupt hivatalnokrendszer.
  • 1825. Dekabrista mozgalom (Északi és Déli Társaság).

 

Német Szövetség (Bund)

  • Poroszország és Ausztria német tartományai nem tartoznak bele.
  • 1834. német államszövetség létrejötte (Zollverein).
  • Ifjú Németország mozgalom (Heine) radikális nézetek.

 



Habsburg birodalom

  • Metternich védekező politikája a meghatározó, megszerzett területek megtartása és beolvasztása a cél.
  • 1830. brüsszeli felkelés, Belgium függetlensége.
  • Radetzky veri le az 1830-as itáliai megmozdulásokat.
  • 1831. ifjú olasz mozgalom (Mazzini), olasz egység megteremtése a cél, szemben osztrák érdekekkel.

 

Poroszország

  • Védekező, integráló politika.
  • Jelentős gazdasági fejlődés, ám társadalmi változás nem követi, továbbra is a nagybirtokos réteg tölti be a politikai funkciókat.

 

Franciaország

  • Bourbon-restauráció (alapvető változásokat - feudális jogok felszámolása - azonban el kell fogadnia az uralkodónak: Alkotmányos Charta).
  • X. Károly nem tartja tiszteletben a kivívott szabadságjogokat, és állandóan korlátozza a polgári intézményrendszer működését (választójog megnyirbálása, cenzúra, parlament feloszlatása).
  • 1830. Párizs júliusi forradalom, Lajos Fülöp kerül hatalomra (Thiers kiáltványa) pénzarisztokrácia előretörése.
  • Algír megszerzése.

 

Anglia

  • Modern értelemben, gazdasági érdekeiért politizál (nyersanyag és piacszerzés), ezért az európai egyensúly fenntartásában érdekelt (Palmerston "fényes elszigeteltség" politikája).
  • Parlamenti viszonyok összehangolása a társadalmi változásokkal (1832. választójogi reform).
  • Gazdasági liberalizmus megvalósítása.
  • Munkásság szociális biztonság elérésére való törekvése (trade union elismerése 1824-től, gyártörvények a munkakörülmények javítására).
  • Ír kérdés (Daniel O'Connell vezette ír függetlenségi mozgalom, "Ifjú Írország" szervezetének terrorhulláma).
  • Viktória királynő uralma (1837-1901).

 

Lengyelország

  • Előzmény: az ország 3-szori felosztása, lengyel nemességben továbbél a törekvés egy önálló állam megteremtésére.
  • 1831. lengyel felkelés (Oroszországhoz tartozó területen robban ki, Varsó központtal).
  • 1772-es határok követelése, miután a cár nem teljesíti, kikiáltják a függetlenséget.
  • Ideiglenes kormány alakul, Bem (Ostrelonka), Dembinski feltűnése, leverése után emigráció (Chartoriski).
  • Nincs parasztprogramjuk, ezért nem kapnak támogatást.
  • Orosz beavatkozás leveri a forradalmat.


Érdekességek

  • Az első gőzhajók megjelenése után hirdették meg a gyorsasági versenyt a hajók között, amely kiírása szerint az Európa és Amerika közötti utat leggyorsabban megtevő hajónak ajándékozza a Kék szalag "rendet". E verseny egyik tragikus hőse lett kb. 100 évvel később a Titanic.
    A gőzmozdony technikáját nemcsak Stephenson fejlesztette ki, ám az ő járműve a Rocket nyerte az 1830-ban Manchester és Liverpool között megrendezett versenyt. Az első személyszállításra használt mozdony 1825-ben indult el Stockton és Darlington között.
  • Angliában 1624-ben, még az ipari forradalom előtt született meg az első szabadalmi törvény, amely 14 évre biztosított védelmet a találmánynak, lehetővé téve a feltalálónak a haszonszerzést. Ám Anglia ezek után is féltve őrizte a gépek titkát és az ipari forradalom előrehaladtának idején megtiltotta gépek kivitelét az országból. Még az 1840-es években Széchenyi Istvánnak is csak alkatrészenként szétszerelve sikerült Magyarországra csempésznie egy találmányt.
  • A vasipar fejlődéshez hozzájárult annak a felfedezése, hogy a vasérc jobban olvasztható koksszal, mint faszénnel. Az ipar így nem függött többé a faszéntől, amelynek az erősen fogyatkozó erdők miatt híján volt. Az eljárást Darby fedezte fel és Smeaton fejlesztette tovább.
  • Mai mérték szerint az ipari forradalom korában a munkaidő hihetetlenül hosszú volt. A lancshire-i pamutiparban napi 14 óra, heti hat nap munkanap (vagyis heti 84 óra) általánosnak számított. Ám Franciaországban, a lyoni selyemiparban még ennél is hosszabbra nyúlt a munkaidő. A szövőmunkások általában 18-20 órát dolgoztak, reggel 4-kor keltek és este 10-kor tértek nyugovóra.
  • A rendkívül hosszú munkaidőt, a gépesített gyárak forró, zajos, gőzös levegőjét, az alkalmazottak, kivált a gyerekek egészsége sínylette meg. Egy a munkások helyzetéről készült feljegyzés a következőket írja egy angliai pamutgyár munkásairól: " a legáltalánosabb betegségek idegi eredetűek - arcidegzsába, tüszős mandula- és szemgyulladás. A gyermekek a görvélykór leggyűlöletesebb formáitól szenvednek: első éveikben két betegség tizedeli őket, amelyek gyakran azért végzetesek, mert elhanyagolják őket: a téli hidegben a hörghurut, nyáron és kora ősszel pedig a hasmenés."
  • A dekabrista mozgalom leverése után hozták létre Oroszországban az ún. Harmadik Ügyosztályt, a titkosrendőri szervezetet. 1835-től fokozott ellenőrzés alá helyezték az egyetemeket, a diákoknak tilos volt külföldi újságokat olvasni, s egyenruhát kellett hordaniuk, hogy bárhol ellenőrizhetőek legyenek.


: 1513