online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Örkény Istvan (1912-1979)

személyiségek





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
DEGAS 1834-1917 (Élt 83 évet)
Madach Imre (1823-1864)
Madach Imre (1823-1864)
PISSARRO 1830-1903 (Élt 73 évet)
Mihailich Győző életrajza
Kadar Janos (1912-1989)
Mikszath Kalman (1847-1910.)
 
bal also sarok   jobb also sarok

Örkény István (1912-1979)


Élete:

Budapesten született, édesapja patika tulajdonos, anyja Felvidéki származású. Az érettségit követöen vegyészmérnöknek tanul, majd átiratozik gyógyszerészeti karra. Külföldön is tartózkodik. 1941. Tengertánc címü novellás kötete. 1942. Munkaszolgálat. Hadifogolytáborba kerül. 1945-ben Moszkva melletti táborba kerül, csak 1946-ban kerül haza. Fiatalkori munkájában érvényesül a groteszk szemlélet. Déry Tiborral, a barátjával együtt a reform kommunisták közé tartozott, 1957 után iratait nem közölték. Ez idötájban íródtak az elsö egyperces novellák is. 1962-töl újra publikálhatott. Híresebb müvei: Nászutasok a légypapíron (12. szg. 277. o.); Tóték; Macskajáték; Pisti a vérzavarban. 1969. Párizs, a fekete humor nagydíja. 1973. Kossuth díj. 1979-ben halt ki.


Egyperces novellái:



Müfaji vonásának lényege, h 343h71d ogy az írói közlés csak a legszükségesebbre szorítkozik, az olvasó szerepe meghatározó az értelmezésében. A müfaj megnevezése Örkénytöl származik: a müterjedelmére utal. (Néhány sortól két-három oldal terjedelmüek.)


A groteszk:

A groteszk összetett fogalom. Esztétikai minöség, amely világszemléletét fejezi ki. Egyik értelmezése szerint a komikum egyik fajtája, a szélsöségesen össze nem illö elemek bizarr társítása, mely nevetséges és borzongató hatást kelt. Egy másik értelmezés csak eredetét tekintve tartja a groteszket a komikum vállfájának, s abból indul ki, hogy a komikus hiba, a képzavar, az össze nem illö elemek társítása a komikum tiszta formáiban feloldódik, míg a groteszkben ez a hiba nem csak központi erejü, hanem feloldatlan és feloldhatatlan marad, idötlenné emelödik, s bizarrságának megfelelö világszemléletet fejez ki. Örkény müvei elsösorban groteszkek, amelyek a világ türhetetlen ellentmondásait, a kimondhatatlant mondják ki, s ezzel a remény elvét hirdetik. A prózapoétikait, pedig azokban a rövid müfajokban lelhetjük fel, amelyek preformált szövegek, azaz nagyobbrészt sablonokból, sémákból építkeznek, mint az anekdota, a vicc, a csalimese, a mese, a hír, a sematizált dialógus.


A Sátán Füreden:

Még nem igazán egyperces. Megírható lenne a történet úgy, hogy az utas csak bolondozik a munkásokkal, s úgy is, hogy büncselekményre akarja rávenni öket azzal, hogy pénzt ad nekik a szivattyúért, ami nem az övéké. A munkások meglehetösen tanácstalanok, nem tudnak mit kezdeni a hirtelen feje tetejére álló világgal. A mü címe többértelmüen minösíti az utast azzal, hogy sátánnak nevezi. Maga a történet a bibliai kísértés parafrázisaként is olvasandó. Ezt nyomatékosítja a befejezés a kert és a fa motívumával, a nyilvánvaló utalással a Paradicsomra és a tudás fájára.


Budapest:

Az atombomba sujtása utáni Budapestet mutatja be. Az egerek által ellepett Budapesten megjelenik a cédulán a hirdetés, s ezzel megindulhat az élet: "Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné."


Mi mindent kell tudni:

A régebben szokásos villamos átszállójegyek használati utasítása a Mi mindent kell tudni címet kapja, s ezzel a tudni szükséges és a tudni nem érdemes dolgokra egyaránt utal a mü. Az utasítást általában senki nem olvassa el, legfeljebb egyszer-kétszer az életében, mindenki csak a jegy színét nézte, ahol a járatszámok, a dátumok jelei szerepeltek. A hátlap a jegynek is, általában a dolgoknak is a fonákja, a tárgyias-bürokratikus szöveg groteszknek bizonyul az irodalmi környezetben.


In memoriam dr. K. H. G.:

A doktor úr, a tanár munkaszolgálatosként a kultúra nagy értékeiröl próbál beszélgetni az örrel, aki nyilvánvalóan müveletlen, s egyetlen tudása a gyilkolás. A kultúra és a barbárság ütköztetése. Az elbeszélés nem csak két konkrét személy ellentétét fejezi ki, hanem rajtuk keresztül az emberiségnek hatalmas kincseket adó német kultúra és a német barbárság döbbenetes, az egész világot megrázó kettösségét is.


Nászutasok a légypapíron:

A mézeshetekröl a (mézes) madzaghoz, attól a légypapírhoz vezet az asszociációsor, a kezdetben ott van rögtön a vég is, pedig az ifjú pár még az élet csábító szépségeire készülödik. A példázat ugyanakkor a saját út álmát is lerombolja, hiszen mindenkire ugyanaz a sors vár, ráadásul a légy a legközönségesebb és az egyáltalán nem szeretetre méltó élölények, közé tartozik.

Tóték:

A második világháború idején Tót Lajos, a mátraszentannai tüzoltóparancsnok lapot kap katona fiától: arról értesíti, hogy parancsnoka, akinek az idegeit a "partizánok nagyfokú zaklatása" megrongálta, szabadságát meghívására a kis mátrai falu csendjében töltené. Tóték mindent elökészítenek a vendég fogadására. Tótot a faluban mindenki tisztelte, Ágika is csodálja délceg, egyenruhás apját. Közben sürgöny érkezik, melyben fiuk halálhírét tudatják Tótékkal. A postás, a félkegyelmü Gyuri atyus azonban nem kézbesíti a rossz hírt, mert módfelett szereti a családot, elsösorban Tót Lajost, így csak jó híreket továbbított, s a sürgöny és a többi, a fiuk halálhíréröl szóló értesítés is az esövizes hordóban végezte. Megérkezik Varró örnagy, s ismertségük máris kellemetlen félreértésekkel kezdödik, ráadásul az örnagy úgy érzi, Tót mindig a háta mögé néz. A megoldás Ágikának jut eszébe: elég, ha apja kissé szemére húzza a sisakját, a probléma megoldódik. A fáradt örnagy átalussza a délutánt. Rosszat álmodik, de vendéglátói megnyugtatják. Cserébe Varró megígéri, hogy Gyulát maga mellé veszi a "jól fütött zászlóaljirodára", ahol biztonságban is lesz. Már-már lefeküdnének. Amikor Tót meggondolatlanul ásít, s elégedetten felnyög: "Jaj anyám, anyám, szegény jó anyám, miért hagytál el engem!" Az örnagy az önfeledt gesztusban a henyeséget látja. Ismét Ágika talál rá a megoldásra. Ők édesanyjával dobozokat szoktak hajtogatni az egri kötszergyárnak. Az örnagy azonnal felbuzdul, elsajátítja a margóvágó kezelését, amellyel a dobozokat vágják. A békesség kedvéért Tót beáll dobozolni. Álmosságukat nem merik a fáradhatatlan örnagynak bevallani. Gyula késve érkezett tábori lapja tájékoztatja a családot Varró alvási szokásairól: nappal alszik, éjjel fenn van, s idegesíti, ha valaki ilyenkor álmos. Ágika remek ötletet ad: a jelenlegi margóvágó kicsi. Tót nehéz feladattal találja szembe magát, ki kell találnia mi a teendö. Másfél nap alatt elkészül a nagy margóvágó, s az örnagy boldogsága olyan nagy, hogy a levesböl az összes csirke májat neki adatja, majd sörözni invitálja. Közben újabb tábori lap ázik szét az esövizes hordóban, amelyben Gyula eltünését jelentik. Este dobozolás közben Varró félreérti Tót szavait, amit sértönek talál, sértödöttsége olyan nagy, hogy azonnal el akar utazni. Tót bocsánatot kér, és a dobozolás folytatódik tovább. Azonban Tót hajnal elött gondtalanul ásít. Maga sem akarja elhinni, hogy ilyesmi történt; az örnagy óvintézkedést javasol. A megoldás a csipogó zseblámpában rejlik. Amikor már minden rendben ment Tót váratlanul eltünik. Tomaji plébános találja meg az ágya alatt, horkolás a nyomra vezetö. Mire Mariska megérkezik, Tót ismét nincs sehol. A misét félbe kell szakítani, mivel az oltár csipkés terítöje alól horkolás szürödik ki. Tót újabban a budiba zárkózik be, ez megint konfliktushoz vezet, mivel az örnagy nem tudott oda bejutni, haza akar utazni. Az örnagy vendégeskedése utolsó napjaira Tót kedvet kap a dobozoláshoz. Az álmatlanságra mindhárman másképpen reagálnak: Mariska mindent kiejt a kezéböl, s állva elaszik, Ágika mindennek neki megy, Tót elfelejti lenyelni a falatokat, s felcserél tárgyakat. Az örnagy úgy érzi magát, mintha kicserélték volna, az egész család kikíséri öt a buszhoz, s életük visszatér a régi kerékvágásba. A margóvágót Tót a mályvabokrok közé rejti. Az esövizes hordóban ezúttal a halotti leltár ázik. Az örnagy visszatér, mivel a partizánok felrobbantottak egy hidat, s csak három nap múlva indul a szabadságos vonat. Szeretne ismét dobozolni. Kimegy Tóttal a margóvágóért. A szobában három dördülést hallanak. Tót visszatér, levetköznek, s lefekszenek.



"Mariska eloltotta a villanyt. Ő is lefeküdt. Egy ideig hallgatott, aztán félénken megkérdezte:

Háromba vágtad, édes jó Lajosom?

Háromba? Nem. Négy egyforma darabra vágtam. Talán nem jól tettem?

De, jól tetted, édes jó Lajosom - mondta Mariska. - Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni."


Találat: 4712







Felhasználási feltételek