Mikszath Kalman (1847-1910.)

Mikszáth Kálmán

Élete

1847-ben született Szklabonyán, "Görbeországban", palócföldön.

Iskoláit Rimaszombaton és Selmecbányán végezte, majd 1866-70-ig Pesten jogot tanult.

1871-ben Mauks (((?))) Mátyás mellett joggyakornokként dolgozott Balassagyarmaton. Itt ismerkedett meg a dzsentriélettel és Mauks Ilonával, akivel 1893-ban kalandos körülmények közt házasodtak össze. 151g67b

1873-ban a Magyar Néplap szerkesztője, majd a következő évben megjelennek első novellái. A szerény honoráriumokból nem tudta megteremteni a családja számára szükséges körülményeket. Meghalt kisfia. Közös megegyezés alapján elvált Ilonától.

1878-80-ig a Szegedi Napló munkatársa, 1880-tól pedig a Pesti Hírlapnál dolgozott. 1881-ben megjelent a Tót atyafiak, valamint A jó palócok, s ezek immáron meghozták számára a sikert.

1882. második házasság Mauks Ilonával

parlamenti képviselő

A Nyugat beindulása után Horpácsra vonul vissza.

1910-ben hal meg.

Mikszáth novellaírói művészete

A kis műfajt választotta mondanivalójának közlésére.

Téma: falusi emberek élete - Jó palócok

falun kívül - Tót atyafiak

Mindkét novellatípus jellemzője az erkölcsi tisztaság, lelki élet, a faluban élőkre a patriarchális viszony. Sokszor együtt van idill és tragédia. Az ábrázolásmódra az eszményítés jellemző. Belülről ábrázolja őket.

1840-es évektől megjelent a magyar irodalomban a realizmus (Eötvös)

A novellákból hiányzik a teljesség

Romantikus egyoldalúság, idegen tőle a lélektani elemzés

Bőven áradó mesélőkedv, anekdotázó hang: "Mikszáth a szájával írt".

Élőszóbeli űformák:   nosztalgikus~elégikus
ironikus ~ humoros

Lírai kitörések, ironikus megjegyzések zárójelben.

Népies, romantikus és realista hatás.

a.) Tót atyafiak

4 db hosszabb terjedelmű novella. (civilizációtól elzárt magányosok)

Az a fekete folt

A cselekmény Anika körül bontakozik ki. (naiv, egyszerű, nincsenek gátlásai)

A herceg: magabiztos, fölényesség - a formalitások megsértése

Megszökteti a pásztor (Olej Tamás) lányát, Anikát.

Mikszáthnál a lelki mozzanatok bemutatása a külső megváltozásával is párosul.

Olej elpusztítja, ami számára a legkedvesebb. -> fekete folt.

Az erkölcs és a becsület a legfontosabb.

Költői képeiben realista, amúgy romantikus.

b.) Jó palócok

15 db kisebb novella

Közvetlenebb hang, jobban ismeri őket.

a szereplők ismerik egymást, folytatólagos

jelen vannak a romantikus jegyek

paraszti figurák a főszereplők

a népi mesemondó tudatvilág motiválja -> belülről láttatja az embereket.

a természet szerepe

az ember - természet idill összhangja

mindegyikben ott rejlik a tragédia

pl.: Bede Anna tartozása, A néhai bárány, A gyerekek, A péri lányok szép hajáról.

A dzsentritéma

Két tipikus forma:

az úri Don Quijote: nem tudja vagy nem akarja észrevenni az idő múlását, képtelen alkalmazkodni az új viszonyokhoz, de nem "parazita" Pl.: A gavallérok: 1897; Új Zrínyiász(?) 1898; Beszterce ostroma 1894

Ez utóbbi főszereplője Pongrácz István. A későn született ember megtestesítője. Nedeč vár ura. A lovagi szokások szigorú őrzője, és célja ennek a rendnek a fenntartása. Így vásárolja meg Estellát várasszonynak.

Fordulópontot, egyben ütközést a valódi világgal Apolia (?) jelenti.

Párhuzamos szerkesztésű; 4 fejezet:

Estella

Kedélyes atyafiak (Ez és az előző két külön történet)

A tűz

Az éj

Nem tudjuk, bolond-e, vagy hóbortos.

(Cervantes és Mikszáth "Don Quijotéjének" különbségei és azonosságai:

Mindketten letűnt korban élnek

Az "igazi" annyi regényt olvas, hogy világhódító eszmékért rajong

Pongrácz központja önmaga

Don Quijote a valóságba ütközik

Pongráczcal cinkos az egész város

Mikszáth nem azonosul hősével)

A másik dzsentri-típus az úri "svihák" típusa:

erkölcsileg lezüllött, léha, kártékony, élősködő emberek.

Pl.: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Két választás Magyarországon

Egyéb nem dzsentritémájú regényei:

A fekete város

Mikor a mécses már csak pislog

Különös házasság

Szent Péter esernyője