online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Hun csillagok – görög-római szupersztarok

személyiségek

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
József Attila élete
Petőfi Sandor élete, palyakezdése
ARANY JÁNOS Toldi-trilógia (1847, 1854, 1879)
PISSARRO 1830-1903 (Élt 73 évet)
Mihailich Győző életrajza
JOHANNES ITTEN 1888-1967
Hun csillagok – görög-római szupersztarok
 
 

Hun csillagok – görög-római szupersztárok

Arra vonatkozóan, hogy hogyan keletkeztek a mai csillag(zat) nevek, álljon itt Lugossy József, egy mérvadó XIX. századi nyelvtudós, magyarázata. A mítosz akkor kezdődik, amikor a nép „a meglevő, de homályos értelművé vált ős elnevezést hatalmába ragadván, saját személyesítő s történelmileg ecsetelő modorában újra értelmezi. Így terem fel gomba-tenyészettel a mythos működései alatt eredetileg egészen mást jelentett appellatív [leíró, fogalomkörbe soroló] nevekből a temérdek tulajdonnév és költeményes személyiség, melyekkel a görög mythologia is terhelve van.

Ugyancsak ő fogalmazza  meg, hogy hogyan juthatunk el a mítosz magvához: „Józan etymologizálás, széles körültekintés és a népies eszmemenetel iránti ép érzék az, minek segélyével a mythosnak gyakran igen makacs héja megtörhet, mely a magvazatot burkolta. (Lugossy)

A Pető Imre által közölt Hun nyelvi tanulmányokban szerepelnek  jó számmal csillagászati nevek. A csillag és csillagzat neveket böngészve érdekes összefüggésekre lettem figyelmes. A magyar nyelv gyökrendszerének tudatos alkalmazásával és némi „népies eszmemenettel” sikerült az égi kivetítő táblát megszólaltatni. Az bizony magyarul is szól hozzánk. Hallgassunk bele mondandójába.

Az alcímekben a hun csillag vagy csillagzat nevek után mai, görög-római eredetű nevük szerepel. A CzF rövidítés Czuczor-Fogarasi: A Magyar Nyelv Szótára helyett áll. Az FL rövidítés Fabó László érdekes és értékes szófejtéseit jelöli.

A csillagképek alkotása, a csillagok megnevezése nem önmagáért való cél volt. A csillagképek emlékeztető és szemléltető oktatási eszközök voltak, melyhez minden ember ingyen hozzáférhetett – az égbolt volt őseink világhálója. Mint látni fogjuk, a csillagokkal kapcsolatos legendák mögött nagyon gyakorlatias, közérdekű dolgok húzódnak meg.

Doitieloia            Aries

Az Aries/Doitieloia a Zodiac/Állatégöv első csillagképe: -eloia > -elő~ja > -elője, mai magyar nyelven eleje vagy kezdete. The etymology of the term zodiac comes from the Latin zōdiacus, from the Greek ζδιακός [κύκλος], meaning “[circle] of animals”, derived from ζδιον, the diminutive of ζον “animal”. However, the classical Greek zodiac also includes signs (also constellations) that are not represented by animals (e.g., Libra, Virgo, Gemini).

A zodion = állatocska furcsa, kisebbítő, lealacsonyító névadásra utalna, ami nem valószínű. A zoon kétségtelen görög, de a –diac hun-magyar eredetű: diac > diák, latinul diaconus, görögül diakonosz gyakorló tanulót jelent. Annak idején a tanulás főleg gyakorlatozásból állt. A diákok a mester/tanító felügyelete alatt gyártottak (diártottak) amíg el nem sajátították mesterségük csínját/bínját. A diák szó mélyszerkezeti, tehát legmélyebb, legszélesebb, legalapvetőbb értelme a magyar nyelv gyökrendszeréből következtethető ki. A szó gyökének több változata van: di-szít,csizma-dia, gya-korít, gyá–r-t, csi-nál, cse(ál), te-vés, té-tel, tesz.  Itt a dia gyökhöz járul az –ik tevékenységet, cselekvést (agere) kifejező képző: dia-ik > diak > gyak: csinál (pl. gyereket), ma már csak közösül jelentéssel, noha a gyakor-tól tovább ragozva visszatérnek szalonképes jelentései. A zodiac tehát állat(kép)-gyártás csillagokból.

/Zodiakos kuklos < állatképgyártási köglet (körlet, kör, barkör = az (állat)égöv régebbi neve); Zodiacus circulus < állatképgyártási kör./

A doiti ugyancsak a di/dia/gya gyökből, a –t/-it megvalósítást, létezést, tárgyiasítást (fatere) kifejező igeképző és az –i többesítő képző hozzáadásával alkotott szó. Jelentése tehát ugyancsak (csillagkép) gyár-tás(a)-i vagyis gyártások, csinálások. 

Doiti-eloia: a (csillagkép) csinálás, gyártás, diártás eleje.

A doiti szó ősiségét bizonyítja, hogy értelmezhető az angol nyelv őskorából származó szavakkal is: to do it = tenni azt, draw images with stars, do it on a stary night. További egyezések bizonyítják, hogy a hasonlóság nem véletlen: megvalósított, tárgyiasított cselekvés, tett = deed (t>d); did = (meg)tett, megcsinált; he did go = megtette a menést = (el)ment. A közös, ősi gyökerekből fakadást az is erősíti, hogy az egyszerű múltidő is hasonló: ment = went (m>w), továbbá a do past participle-je: done (ejtsd dan) pedig teljesen megegyezik a tesz ige tén vagy tőn, ma már nem használatos múltidejű alakjával. (CzF: TÌSZ; (tì-sz) áth. elsõ m. tevék, tevél, teve v. tén v. tõn, …).

A Doitieloia leírja a helyét és szerepét a csillagképnek, de magát a csillagképet nem. A csillagkép képi tartalmára az Aries név és hozzáfűződő mese utal: Héraklész talán éra kelés, akivel egy éra kezdődik (kikel mint tavasszal a mag). Az aries lehet az era tükörszava. Akkor pedig az első csillagkép neve nem kos-sal, hanem az ürü-vel kapcsolatos, fogalomköre az ür, üreg, örvény, örv, orsó, jer, jerke, jérce, gyere, gerjed, gerinc stb. szóbokorban keresendő, melyhez az óra, év, avul idővel kapcsolatos szavak is tartoznak. Erre utal a székely jerke = nőstény bárány/kecske (ezen név egy éves korig alkalmazható, időfüggő), szerb jarac = kos, továbbá or/Jahr/year =év, tehát érával kapcsolatos és a hálózat gyökeivel formailag is egyező szavak. Érdekességként: a csillagképek, melyek ürü-től ürü-ig mennek, egy gyűrűt csinálnak a Föld köré: di-ürü > gyűrű.

A kos és ürü szó valószínüleg jelentést cserélt: kos lehetett a herélt, kés-elt ürü. A kos CzF szerint teljesen magános gyök, ami szokatlan, így értelmezve viszont a kés, kasza, kaczor, szakács, szekerce stb gyökökkel kerülne egy gyökhálóba.

Az Aries/Doitieloia csillagzat csillagai:

Azrateni              Hamal             

Hamal (“ram” = kos) /Azrateni.  A mitosz szerint Thebes király gyerekeit egy repülő kos mentette ki a gonosz mostoha, Ino (Ino < ünő) kezeiből. Útközben Helle leesett és megfulladt, emlékét Hellespont őrzi, erre a helyre esett/pottyant le.

Hellespont < helles-pont < helyes-potty = helyes pötty. Helyes am. “van helye” vagy “jól néz ki”. (Helyesfő, falu Baranya megyében.)

(CzF: Ámbár megengedjük, hogy ,pont’ közvetlenül a latin punctum-ból képeztetett (olaszul: punto); azonban alapfogalmánál fogva mint bökött jegyet jelentõ szónak gyöke a magyar nyelvben is megvan, t. i. bök, melynek megfelelnek a latin pungo, franczia piquer, szláv pichnem stb. Továbbá rokonai a pett, petty, pettyeget, pött pötty pöttyöget, melyek pontra, pontozásra vonatkoznak. Ide tartozik végre poncz, ponczol is.) Hellespont csak egy pötty nagyságú tenger.

Phrixus megmenekült és eljutott a Fekete (Euxine) tenger keleti partjain levő, Colchisnak nevezett királyságba, ahol feláldozta a kost:

Phrixus < frix-us <  frigy-es = frigyes, a magahelyett feláldozott ürü révén frigyre, szövetségre lépett Istennel, ezért ő Frigyes.

(CzF: “Ha a frigy szót a magyar nyelvbõl elemezni szabad, az annyi volna, mint: vérügy = vrügy = vrigy = frigy.”) Vér folyásával megáldott szövetség. [1]

A feláldozott ürü gyapjúját Frigyes ágra tette, ahol az arannyá változott. Ez van a névben:

Azrateni < ag-ra-ten-i = ágra tén/tőn-i = ágra tett (gyapjú). (tén vagy tőn a tesz ige múltidő 3. személye). A mai magyar nyelvben a szóvégi i, a valahova tartozás jele elmarad. Az ágra tett aranygyapjú ragyog legfényesebben e csillagképben.

A mitoszban a kos/ürü fel lett málházva (ha-mal | mál-ha) két gyerekkel, tehát a teljes név tartalmazhatta mindkét szót: ágra tett málhás (ürü) > Azrateni Hamal.

Másik levezetés is lehetséges: irha > mirha > malha | hamal. Mirha héberül: mór, törzse marar; arabul: murr, törzse marra; mindkettő jelentése folyt (a fából kifolyt mézga) és keserű volt. Az ír, ér, ár gyökök ugyancsak a folyékonyság fogalomkörébe tartozó szavakat alkotnak. Ebben az esetben Azrateni Hamal annyit tesz mint ágra tett irha és pontosan erről is van szó a kapcsolódó mitoszban.

Ktüteni                Seratan           

Sheratan (“the two signs: Pisces & Aries” = két csillagkép)

Ktüteni = kettő tén-i, ketté tetten, két csillagképbe tetten, tartozóan. Ma úgy mondanánk: kétlaki csillag.

Ktüteni Sheratan < ketténi soroltan = kettőbe soroltan, kétszeresen. A csillag két csillagkép része illetve kétszeres a szerepe: szer | rész. (Óangol shear = nyír, nyes, kopaszt, megfoszt vmtől (a bőrétől?!); shearer = birkanyíró; rokon vele a share = rész, részesedés: a szer tükörszava!  Az angolban a Sheratan gyöke mind a gyapjúval (nyúzás/nyírás), mind a két csillagképbe tevéssel (részes) kapcsolatba hozható.)

A sheratan arab szó, hogyan lehet kapcsolatba hozni a szittya-hun-magyar nyelvvel? A szumér-kaldeus-sémi vonalon, melyet a középkorban a görög-arab kapcsolatok tovább erősítettek.

Oredeteni            Mezartim         

Mesarthim (“servants” = szolgák)

Oredeteni a csillagkép és az egész égöv kezdetének, eredetének a meghatározására szolgáló csillag: orede-ten-i > eredő tén-i = eredővé tett, mai magyar nyelven eredete, kezdete (a csillagképnek és az égövnek). A mesarthim szó eredetét a measure, mete, meter, mér szavakban kell keresni. Együtt a kettő lehetne a mérés eredete vagy kezdete:

Mesarthim Oredeteni < Mérés-tám eredete, kezdete.

A Göncöl rúdjának középső csillaga, egy dupla csillag halványabbika Mizar, magyar nevén Kislovas(?). Az arabok (vagy egyiptomiak) ezen a csillagon mérték le a regruták/katonák látását: aki látja ezt a csillagot annak elég éles a látása katonai szolgálatra. Világos hát, hogy a Mesarthim is méréssel kapcsolatos, innen kezdődik az év mérése. Lehet measurment, mérés-menet vagy mérés-tám(pont).  Az, hogy a Mizar a látás mérésére szolgált, szerintem becementezi a Mesarthim és vele együtt az Oredeteni értelmét. CzF szerint a mér megy+elér, hasonló a men+zura, mea+sure, de a survey is mérést jelent.



***

 A Iason legenda mintha nem ide tartozna, de az argonauták közül többen is szerepelnek a csillagzatokban és a nevek beszélnek, mégpedig magyarul:

Sokan kutatták az Argonauták tényleges célját, de kevesen nézték meg mi van a nevekben. pedig Azokban van a rejtély nyitja. A beszélő tölgy jelen van Iason minden döntesénél. Egyik ágából faragták az Argo orrát díszítő női figurát. Ennek a Iasonnal beszélgető faragványnak a díszítése is “beszél”:

            Medusa < met-úsza < mét(a)-úszó = úszó méta, mely az egész úton előttük úszott, végig az út métáját, célját jelképezve és megvalósítva. A beszélő fa a méta: a fa titkát kell megismerni!

A város és folyó neve, ahová Argo tart, szintén fáról beszél:

 Phasis < pha-s-is < fás-ős = ős fás (terület) = őserdő.

Az arany gyapjú is egy ilyen rengeteg erdő közepén volt egy faágra kifeszítve. Fa, fa, fa, … de milyen fa? Egy bizonyos tölgyfajtárol van szó: latin: quercus, olasz: cerro, német tájszó: Zerr- , magyar: cser. Ez a szó rejlik az argonauták tanítómesterének, Chironnak a nevében és furcsa, lótestű szörnyként való ábrázolásának is ez az oka. Mivel a mester finoman cserzett és kallózott lóbőrből készült ruhában járt, az utókor emberfejű lónak ábrázolta. Ebbe belesegített az is, hogy a híres tanítómester ismerte a természet rejtett titkait, ezért azt tartották róla, hogy varázs(a szóelemzést persze nem ismerték: varázs+ol+ó!). De a kuruzs névre is rászolgált, mivel a gyógyítás titkait is ismerte, egyik tanítvány maga Aesculapius volt.

Az acél nyilhegyekben végződő tollakkal támadó madarak nagyon ügyesen figyelmeztetnek az utazás céljára. Nyilazási gyakorlatoknál a métát kell eltalálni. Harc közben az ember védekezésül a métát (pajzsot) tartja maga elé. A beszélő tölgy mégis azt javasolja, hogy a madarak toll-nyilai elleni védekezésül az argonauták csörgessék a métát: csör(ög)/cser(eg) a méta > cser a méta. Emlékezeterősítő hasonló hangzás: cser-eg és cser-fa! Ez az egyetlen (és csak magyarul) értelmes magyarázat erre a mellékes eseményre.

További nevek: Corax = cor-ax < kőr(is)/cser-ügy = kőr/cser folyó, Charieis < ős cseres, Dioscuris < dia-s+cser-i-s = cseres + gyártás: csersav/csáva gyártók városa, Sarapana < sár/sárga(=cserszín)/csér + pányváz/bonyolít: ahol a sárga sarat (csávát) csomagolják a hajókra, Apsaros < ap(rít) + sáros/cseres: ahol a csáva készül a cserfa aprításával, Surium < súrolás: a bőr és nemez feldolgozás része, Mala < malom (A malász jelent sűrű levet, mocskot, iszapos sárt, szétmállást – cserzésre nagyon illő szavak.)

A legfontosabb utalás az egész rejtély nyitjára Colchis, a királyság, ahol az arany gyapjút örzi a mindig éber sárkány. Colchis neve a bőr és kelme készítéssel kapcsolatos:

KALL, (kal-ol). Valamely hajlékony anyagot, pl. gyapjút, szõrt sodorva, forgatva gyúr, nyomkod, ütöget, s ezen gyúrás, nyomkodás, ütögetés által elkészít, kelmévé képez. Posztót, szûrt, kalap nemezt kallani, Bõröket kallani, azaz a csávás kádban lábakkal tiporni.

CSISZ/CSESZ, (2), (hangutánzó). Valamely testet egy másik által csiszolva dörzsöl, fésül, kefél, vakar, súrol. (CzF)

A bőr és nemez kallózás minden művelete kalákában történik. Ez is benne van Colchis későbbi neveiben: Qulha, Kolkha, Kilkhi.

A Iason vállára vetett oroszlánbőr utalás arra, hogy milyen fontos volt a cserzés tudományát megszerezni. Nélküle a vékony oroszlánbőr is csak válravetve használható, a marha és lóbőr még úgy sem. A cserfa, a cserzés, a bőr és nemez kallózás titka bizony felért egy Iasoni méretű vállalkozással. A grúziai Vani körüli ásatások nagyon intenzív hőskori görög kereskedelmi kapcsolatokra utalnak.

A görögök szerettek etimologizálni, itt nagyon ügyesen sikerült az út igazi célját aranyhajú irhába rejteni:

            Chrysomallon (déros) < cserező malom. (CzF: Malomféle eszköz a timároknál, mellyel a cserkérget és gubacsot összezúzzák, megõrlik, mielõtt csávát készítenének belõle. Hasonló a kalló-malom, melynek víz által hajtott kereke a vele összeütközõ kótisokat vagy kalapácsokat mozgásba hozza, és fölemeli, hogy aláesvén az anyagot ütögessék, és kelmévé képezzék.)

A beszélő fa nem a susogó leveleivel, hanem a nevével beszél, nevével mondja el az argonauták útjának célját: megszerezni a cserzés és kallózás titkát.

A cserfa ággal kikészített és az ágra kifeszített ürü bőrére írtak, ez tehát író bőr: író > ír­a, h betoldásával irha, annyit ér mintha aranyból lenne: ez az arany gyapjú. A görögök számára könnyebb kiejtésű íra/irha, vagyis annak tükörszava átvette az ürü jelentését is:

Ürü = ira | ari + es = aries, magyarra visszafordítva kos.

A magyarban is az irha a birka szóban, tükörszava pedig bari és bárány szavakban a teljes állatra vonatkozik. Több mint három évezred távlatából, az eltérés bagatell.

***

avesi                    régi                  // Avas, avitt, avult.

A szócsalád további elemei: évült, elévült. Kapcsolatban van tehát az évvel, azzal az időegységgel, melyre a Földnek szüksége van, hogy körüljárja az égövet.

Aveni                   Vega               

Az Aveni/Vega rajta van azon övön melyet a Föld tengelyének precessziós mozgása rajzol az égre. 14000 évvel ezelött az Aveni/Vega volt a „sark” csillag és 12000 év múlva ismét az lesz. Az aveni szó többszöresen kifejezi ezt a tényt: Aveni az avitt, elavult, elévült Sarkcsillag, mely rajta van a precessziós övön, ő az övöni (= övön levő) csillag. Az avesi melléknévből lett az aveni főnév, a heves à heveny mintájára.

A Vega lehet vége, hiszen a Sarkcsillagból induló átmérő másik végén van.

or                         év                             

Az orsó, forog, őröl szavak pörgőmozgásra utalnak, így inkább a nap és óra meghatározói (1/24-ed része egy tengelykörüli teljes fordulatnak). Az örv értelmében közel áll az övhöz. Az örvénylés lehet mind pörgő, mind köröző mozgás. Ez utóbbit használjuk az év meghatározására (egy teljes kör a Nap körül). Tehát az örvénylés gyökéből bármelyik időegység leképezhető.

***

Egazdigh    Polaris, Sarkcsillag    

Az ég gyök tükörszava a Gea, geo- szavakban szerepel és köti össze az Eget a Földdel. Az ég gyökhálózatához tartoznak az ag, ig, ügy gyökök. Az égi aggastyán egész éjjel igen aggódva ügyel álmunkra, sohasem nyugszik le. A kör amit a Föld elképzelt tengelye leír olyan mint egy korona a Föld felett, melynek két fényes ága, agancsa van: Aveni és Egazdigh. Jelenleg az Egazdigh-hez Igaz(o)dik az egész égbolt! Sőt igazodunk hozzá magunk is, helyzetünk földrajzi szélességének meghatározásakor.

A Polarison megy át egy elképzelt „pole” (=rud) az angoloknál. Mivel mi kis nép lettünk, a Föld képzeletbeli forgástengelye is csak egy kicsinyített pál, egy pál-ca, azért az osz-lop-ban megfordítva még nagyra tartjuk. A pálca ügyesen forgatva fonja és gombolyítja a fonalat, ezért orsónak hívjuk, akárcsak a rokka azonos szerepű részét. Láttam asszonyokat orsópálcával fonni-gombolyítani: a pálca egyszerre pereg és végez ingómozgást ügyes ujjaik között, a pálcára felgöngyölődő fonal pedig a Földgolyóra emlékeztet. Pál családja: palangol, pálya, pályázás, ballag, bolyong, bellõke, billeg, bölcsõ, stb. A polus másodlagos értelmezés: a Föld felszínének azon ellentétes pontjaimelyeken a képzeletbeli pálca áthalad.

Polaris Egazdigh = pol-aris egaz(o)digh < pál(ca)orsó igazodik: az a csillag amihez az orsó pálca igazodik. – ez olyan tökéletesen foglalja össze egyetlen névben a csillagászat legalapvetőbb elemeit, hogy tanítani kellene az egész világon.

A Sarkcsillag másik neve Göncöl < göm-cöl(öp), cölöp melyhez kötve gömbölyögnek (körbejárnak) a szekerek, a Göncöl Szekerek.

***

Virágh                 Virgo (Szűz)

Memazdigh, Meme Spica         

Érés előtt a kalász, az emlőhöz hasonlóan, megduzzad és a szem tejes lesz, emlőz(ő)dik, memőz(ő)dik, Memazdigh. A Kalász/Spica csillagképe a Viragh = (Kalász) Verők = cséphadarók, szemtermés kiverésére való eszközök (csép, csap, rácsap, ráver, kiver). A csillagkép pontosan két párhuzamosan csapó cséphadaróra emlékeztet. (A két összekötő vonal teljesen fölösleges, utólagos berajzolás lehet.) Szóval, a csillagokból megtudhatjuk, hogy a “nomád” hunok csépeltek, tehát vetettek és arattak is. Különben, hogyan tudták volna ellátni a Kaspi (Közép?), Fekete és Földközi mediterranumokat búzával?

A cséphadaró egy fejlett technikai eszköz. Csépelni lehet egyszerű botokkal, vagy kévébe, virgácsba fogott vesszőkkel is. A zsúpot pedig virgács-szerűen, maroknyi kévécskékbe fogva verik ki, hogy a szála töretlen maradjon.

CzF: VIRGÁCS, fn. tt. virgács-ot, harm. szr. ~a. Nyalábba kötött vesszõ, különösen nyirvesszõ, melylyel a gyermekeket büntetésbõl verni szokták, supra, suprika. A latin virga fõnévbõl csinált szó; máskép: virgás.

VIRGÁCSOL, (virgács-ol) áth. m. virgácsol-t. Virgácscsal ver, fenyít, büntet; suprál, suprikál.

BER vagy BÌR, . 4) Rokona azon vìr gyöknek, melybõl vìrìs (ruber) származik, innen értelmezendõk: berke, máskép birke, azaz, gyönge hajtásu, piros héju vesszõ (virga, virgultum) és a berkenye, piros héju gyümölcsérõl, valamit a bertóka vagy birtóka, fáján megüszögösödött veres bõrü szilva.



A virgács tehát összeköti a vir és ver gyököket. CzF a latinból származtatására sajátmaga cáfol rá a ber/bir gyökkel. Latinul sem csak a szűz jöhet számításba: a virgo-hoz hangzásban nagyon közeli a virga.

Mind a hun-magyar, mind a görög-római csillagnév kalász értelmű, ezért nem férhet kétség hozzá hogy a csillagkép jelentése is a kalásszal kapcsolatos. Egyes gabonák kalászát felénk seprűnek hívják (köles): sep(r)űk > spica! Hogy a köles-félék és más hasonló pl. seprűüröm bugás virágzatát seprű-szerűsége miatt hívják-e seprűnek, vagy a seprű kapta nevét a virágzatról, ezt nehéz lesz eldönteni. Sem CzF, sem MÉKSz nem tud a seprű kalász-szerű értelmezéséről, de tételezzük fel, hogy van ilyen értelme:

Memazdigh Spica à Emlőz(ő)dik Sep(r)űk-a (emlőződő, tejtől duzzadó seprűk/kalászok) [‘a’ ma (hangsúlyozó) névelő, a seprűből a hangsúlytalan ‘e’ kiesett, az r és ő későbbi fejlemények lehetnek].

A csillagzat neve a CzF szótárban Aratószűz.

***

Beka          Capricornus (Bak)    

Azt hiszem a csodaszarvas és más erdetmondáink, csillagokhoz kötődő népmeséink, valamint a görög-romai mondavilág ötvőződik itt a csillagképekben össze, mégpedig néhány nyelven.  Magyar Adorján írja A csodaszarvasban: "Mivel ősidőkben elődeink még szabad képzeletük szerint alakították a csillagképeket és hozták azokat kapcsolatba valamely mondával, regével vagy eseménnyel, ezért, habár láttuk hogy a Göncölszekeret is nevezték volt Szarvasnak, így viszont előfordulhatott, hogy egészen más csillagképet képzeltek annak.  És íme a szumiroknál a mai Capricornus csillagkép helyén még egy félig hal, félig szarvasalakú szörny áll, amely tehát alakilag a mai Capricornusszal egyezik ugyan, csakhogy utóbbi kecskefeje helyett szarvasfeje van.  Hogypedig ez állatnak miért van halfarka, azt Sebestyén Gyula fejtette meg tökéletesen :  Azért mert e csillagkép belenyúlik a Vízöntő vagy Vízitáj csillagképébe, illetve mert ez állat félig vízben van.  Csakhogy kétségtelen miszerint az ilyen felemás állat csak későbbi, műveltségi kor költői képzelete terméke lehet.  Az eredeti mondaalakot ebben is nálunk találjuk meg, mert a mi mondánk szerint rendes alakú szarvasról van még szó, de amely vízben gázol, azért is mert a tóállásból sarjadó sásocskát legelészi és azért is mert gázlón át vezeti Hunort és Magort a szigetre."  Arról lehet szó, hogy a víz alatti fél állat nem hal hanem béka, tehát egy Béka(szerű) kecskebak > Beka Capricornus, az angol Sea goat. Itt az átvevők a kecskével formailag is egyező szót nem találtak, ezért lefordították azt.

Lehet ez a Beka esetleg egy visszahatás: a hunok megpróbálták őseik vízben gázoló szarvasa és az ésszerűtlen halfarkú kecske között egy átmeneti, békaszerű kecskével kiegyezni. Valószínűleg ebből a Béka-kecskéből lett később a kecskebéka szó új jelentéssel.

Legvalószínűbb azonban, hogy az örmény betűkkel lejegyzett szó mai hangzással Bökő lenne. Főleg a szarvas (szarvval ékesített) állatok hímjeit hívjuk baknak. Ezek az állatok ugyanúgy böknek a szarvaikkal mint régen a baka a pikával, mégrégebben a képpel vagy kopjával, melyekkel képet lehet kaparni, kapálni köbe, fába, földbe. A bök, bökcse, bökdös, böke, bökés, bökőcze stb. alapja az öklel ige gyöke: ök, melybõl b elõhanggal lett bök. De a b-nek be értelme is lehet: be-ök = be-szúr. Hasonlóan alakult a latin pugio-ból a pugnus (ököl), a német pochen/boxen-ból a Bock, stb. Az egyetlen különbség a magyar és a többi nyelv között, hogy a magyar nyelvben a szócsalád legalább százszor nagyobb amazokénál. És tartalamazza a Capricornus és Capella kap szógyökét (szótövét) is. Még néhány példa: bakó (a bökő hóhér), bakó (a párzani vágyó), bakló, bakul, fabak, bika.

***

Bara                    Taurus (Bika)             // Lándzsa

Aldebaran           Aldebaran

A legenda szerint Minos egy bikát kapott a trónra való jogának megerősítése jeléül. Mivel elmúlsztotta azt feláldozni, Poseidon elintézte, hogy a királynő a bikába szeresen! Micsoda banális mese egy félreértett csillagnév kapcsán!

A bika úgy bök a szarvaival mint régen a baka a pikával, innen a neve.

A marha szó „gyöke mar, melybõl a képzõvel lett mara s h közbevetve marha. Így alakultak porha v. purha, turha, börhe, csürhe stb. Értelemre és hangra megegyezik ezen gyökkel a barom gyöke bar, miért apró marha és baromfi egyet jelentenek. Legvalószinübb, hogy mindegyikben alapfogalom a mozgás, járás, mint egyik lényeges különböztetõ jegye az állatnak általán véve, s a mar, mint mozgást jelentõ gyök megvan a marúl igében, mely am. menûl, ficzamik, pl. kimarúlt a karja; a bar pedig szintén rokon értelemmel járást jelent a barangol, baracskál, barlag (ballag) igékben.” (CzF) Ezek szerint a bara annyit tesz mint marha.

A bika egy bökő, szúró-túró-tőröző szarvakkal felfegyverzett állat, egy szarvas marha:

Taurus Bara < túrós marha, mely a szarvait szúrófegyverként, tőrként használja. Innen átvitt értelemmel lett a bár gyöke a bárd szónak, mely a metszésre, hasításra vonatkozó bar, far, mar gyökökkel rokon s mely egy oda-vissza fordításban lándzsa lesz. A tőr egy gyilokféle hegyes eszköz, de tőrnek nevezik a hurkot vagy kelepczét is, mint veszélybe ejtő eszközt  - innen a labirintus a mesében.

A tőrbecsalt és ajándékba kapott állatot fel kellett volna áldozni:

Ald-e-baran < áld(ozati) barom. Elismerem a bárány közelebb van a baranhoz, de a legenda bikájához a barom szó értelemszerüleg közelebbi. Az orosz baran=kos is hímségre utal.

                            Boötes

A Boötes név, mely kétségtelenül ökörhajtót jelent, de csupán az égen, mert földi ökrész e néven soha elő nem fordul, (Lugossy)” nincs emléke a görög nyelvben. A bo a görög bousz(=ökör) szó töve, egy hangutánzó szó és magyar megfelelői a mú-bú-bő-bo (bo-ci). A név második része ütés, mellyel a hajtó noszogatja az ökröt. A szó gyöke „azon öt, azaz üt, melybõl a kalapácsot jelentõ ötü, ütü, továbbá az ütõdésre vonatkozó ötlik is származik.” (CzF) A görögök Arctophylax-nak hívták ezt a csillagzatot és kapcsolatba hozták az ökörvontatta Göncölszekérrel.

Erathosztenész szerint a csillagzat Arcast, Zeus és Callisto fiát ábrázolja. Átvetéssel Arkasz < ökrész.

Egy másik legenda Boötest Icariusszal (nem Icarus!) azonosítja: Ikariusz < ökörös. Lánya, - a családi viszony tükrözi a nevekben rejlő dolgok viszonyát, - Erigone erëgeti az ökröket: er-ë-get (Egymás után menni hagy, bocsát. Istállóból eregetik a lovakat, ökröket.), er-ëg-el-ő (Csoportosan mendegélő juhok, ökrök.) vagy er-ëg(-el)-ő nő. (Virgo-val is azonosítják.)

Ikariusz kutyája Maera: Ma-era, ahol ma a mar gyökeleme, mely egyezik az állatokat jellemző menés, barangolás me, ba gyökelemeivel; era pedig a mai őre szavunk. Maera tehát a marhák/barmok/ökrök őre.

A Boötes csillagzat legfényesebb csillaga

Szureni                Arcturus, Kardos  //M    Szuronyos. (P. I.)

Az ökröket nem ostorral hajtják, hanem szurkáló bottal: „szurkál Valamit gyakran vagy folytonosan, vagy különkülön többeket szúr. Ösztökével szurkálni a bivalt.” Hasonló a túrkál: ”Bottal fölturni a homokot” (CzF)

Ark-tur-usz Szureni < az ökör-túr(ó) szurony = ökörterelő szurony vagy szuronyos, akinek a „szuronya” csak egy hegyes bot, mellyel ökreit gyorsabb mozgásra ösztökéli.

***

Pszak                  Auriga (Szekeres)      //?      Koszorú (D. Cs.)

Golkeni               Capella (gida)       //

Auriga < aur-iga < or-iga < ol-iga < lóiga vagy erő-iga = igaerő (vontatta szekér).

A koszorú alakja megegyezik a lovak jármával, igájával, de a pszák szó nem illeszthető be a magyar nyelv szókészletébe és nyelvi szerkezetébe.

Kabdhilinán < kab-dhilinan < kab(ala)-gyülemény = kanca állomány, bak | kab(-a-ló) = kabala = kanca, szerbül kobila.

Menkalinan < men-kalinan < mén-gyülemény = csődör állomány. A dh lágy d: dj=gy, a k<g<gy hangcsere gyakori.

Capella < cap-e-la < gyêp-e-lő = gyöplű vagy gyeplő, amit Auriga a jobb kezében tart Johann Bode Uranographiájában. A balkézben tartott kecske és gidái nem illenek egy kocsihajtó kezébe.

Golkeni lehetne Görgény (r>l, g>k), több földrajzi név Erdélyben, melynek eredeti jelentése valószínüleg tengelykörüli földön forgó görgő lehetett, vagyis kerék, de jelenthetett kerekeken gördülő szekeret is. Ebben az estben:



Golkeni Capella < a görgényi gyepelő, vagyis a görgényhez tartozó gyöplű.

A golka = kék hun szó és FL gyúlka olvasata további kutakodásra  késztetett.

A Golkeni egy fényes változó csillag, mely valójában két, egymáshoz nagyon közeli sárga óriásból áll 104 napos keringési idővel. Őseink nem csak jó megfigyelők, de  nagyon nyugodt emeberek lehettek, ha a csillagnak ezeket a száznapos “lobbanásait” meg tudták figyelni és nevébe gyakorító igealakkal kifejezni: gyúlogó > gyúlg-a > gyúlka. A gyúlogón, gyúlkán viselkedő csillag neve örmény betűkkel lejegyezve: Golkeni. A gyúlogó, pislákoló láng kék színű, innen golka, a kék hun megnevezése. Ezt “bekék” bizonyítani, igaz? Vagy legalább megerősíteni. Mi sem könnyebb: a pislákoló láng másképp pillogó vagy pilló > plo > plavo vagy blue, kék szerbül illetve angolul.

Véletlen-e, hogy e csillagot az Inkák Colca (Kolka) néven tisztelték?

Továbbá a gyap/gyêp/gyöprokon a tap gyökkel, mely a maga nemében valami lágyat, tapadót és gyulót is jelent, s ezen értelemben erednek tõle különösen: gyaponik és gyapunt régi szók is. Ajánltatott újabb idõben mint önálló szó az idegen watta magyarabb kifejezésére.” “GYAPONT, GYOPONT, (gyap-ont) áth. m. gyapont-ott. Elavult ige, am. gyúlaszt, gerjeszt, valamely indulatra hevít: És gyaponts engem te szent szerelmedben.” (CzF) A gyöpelő az igás állátokat hívatott gyaporább mozgásra hevíteni.

A legendák közül az illik ide, amelyik Aurigát Myrtilusnak, Oenomaus király kocsihajtójának tartja:

Oenomaus < oen-o-maus <  von-ó-műs, aki vontatott kórékkal versenyzett.

Hippodamia < ló-tám-ja, ló a támja támadáshoz, célzáshoz. (hippo: hip-hop, gyí te fakó!)

Pelops < pél-lop(á)s < fél lopás = feleség lopás; feleség szöktetés (=elope (!), óangolul), a legendában lóvas kordéban szöktetik Hippodamiat.

Tantalus < tantalog = tántorog, talán mert a kantárral erősen fékezik.

Ehhez kapcsolódik a Pleiades, mai magyar nevén Fiastyúk, mintegy emlékeztetőként a különböző génállományok tulajdonságaira:

Pleiades < Pályázás (z>d) PÁLYÁZÁS, (pálya-az-ás) 1) Versenyfutás bizonyos pályavonalon. 2) Átv. ért. tudományos vagy szépmüvészeti versenyzés, mely által valaki bizonyos jutalomkérdésre megfelelni, vagy feladatot teljesíteni iparkodik. 3) Nyilvánosan kihirdetett hívatalra, állam- vagy egyéb szolgálatra versenyzés.”  Rokon vele a palácol, palangol, bolha vagy balha, ballag, bolyong, bolygó. “A görög planetes alapértelmére nézve egyezik vele hangban a latin palatur, a magyar palázol, paláczol, stb.” (CzF)

A görögben a hangsúlytalan első szótagból a hangzó kiesett.

Atlas < át-la-s < hát-ló-as = hát-as ló vagy ló-hát-as. Atlasz minden ábrázolásából kirí széles, izmos háta, válla. Hátán hordozza a Földet.

Electra < el-ek-tra <  elé-eke-tûrô; Eleckra < el-ek-ra <  elé-eke-ra = eke elére (való ló); Electa < ele-kta < ere(sz)ték = kantár. (CzF: ERE, (er-e) régies fn. Gyeplõ vagy fék, melylyel t. i. a lószáját megeresztik, vagy visszarántják. Megvan az uigur nyelvben is. ERÉZ, (er-e-ez) Erével fölszerel; fékez, gyeplõz. Erézni a lovat.)

Taygeta < ta-ügeta = tá(v)ügető. Ciceronál Ta Ygeta formában találjuk. Ha tudta, hogy két szóról van szó, akkor valószínüleg tudta az értelmüket is.

Asterope/Sterope < eszter-ő-fe = csillag(os) fejű (erre utalnak villám(lás), hunyorítás, Nap-arcú, durcás-arcú ajánlott jelentések) vagy ostor-ő-fe = ostor hegyes (pl. Oenamaus négyes fogatában a bal első ló).

Merope < merő-fe = merő fő = fő nyerő, a lóverenyek esélyese. (Az elfogadott jelentése “ékesszóló”. A fogadásra unszoló ‘bukmékerek” elégé ékesszólóak.) De lehet mar-ő-fe < fő kanca (óangol mare = kanca)

Alcyone/Halcyone, nehéz, talán harci vonó/vontató ló. (“Aki elhárítja a rosszat” - harcolva ellene.)

Celaeno ? (barna, sötét színű)

Maia, a nagyságos nagyi, anya és nevelő anyja Arcasnak, az Ökrösnek, vagyis a nagyállat tartóknak. Itt talán minden kancák őse, lehet a fentebb említett mar(e) kanca elferdülése is. Nem szabad elfelejteni, hogy a hőskor eseményei és Homérosz meg társai általi lejegyzése között legkevesebb 400 év (sötét) kultúrális szakadék húzódik.

Arra a kérdésre, hogy hogyan és kik adták a magyarul értelmezhető neveket a görög mitológiai hősöknek álljonak itt Mario Alinei professzor szavai: “Hencken vegül is nem kevesebbet állít, mint a Kárpát-medencei csoportok inváziója az Égei-tenger térségét is érintette. Sőt, a mükénéi Görögországban éppen Mükéné összeomlásakor megjelent fegyverek és más bronztárgyak (pl. fibulák) – melyek nem tartoztak a mükénéi kultúrához -, valamint a kerámiák s a hagyományosan dunai-balkán temetési ritusok igazolják az említett térségből érkező inváziót Görögországban is. S minthogy Mükéné bukása egyidejű a trójai eseményekkel és az Egyiptom elleni támadásokkal, a hódítók jórészt megfelelnek az egyiptomi és – kisebb részben – a hettita forrásokból ismert úgynevezett tengeri népeknek.

Közöttük találhatók a lukki, shardana, shakalash, peleset, arkaiwash stb népeken túl a turshák is, akiket általában tyrsenoiakkal azonosítanak. E név pedig éppen az etruszkok görög elnevezése. A Medinet Habu-i tengeri ütközetben a tengeri népek hajóit az orron és a faron madárfej, míg az egyiptomi hajók orrát oroszlánfej ékesítette.” (Alinei.) Szintén ő másutt a peleset népnevet a fele, féle szóból származtatja – magyar félék, félmagyarok. A madár pedig a turul, ami a turshák vezető szerepére utal. A “Kárpát-medencei csoportok” a medence őshonos magyar népe: a magyar mindig is Európa kellős közepén élt.

***

Bollob                  Cassiopeia      

A Cassiopeiahoz fűződő mitosz szerint Perseus, miután megölte az ijesztően csúnya Gorgon nővérek egyikét, Medusat, kinek látványától mindenki kővé dermedt, annak fejét egy kosárba tette és magával vitte. Hazafelé tartva repülő szandálján, megmentette az áldozatnak kikötözött Andromédát a tengeri szörnytől, kővé dermesztve azt a kosárból előrántott Medusa fejének látványával. Andromedát anyja, Cassiopeia hiúsága miatt kellett volna feláldozni, aki azzal haragította meg a tengerek istenét, hogy magát és lányát szebbnek tartotta a nimfáknál, Poseidon lányainál. Vajon mit tett volna ez a nagyon hiú asszony, ha ismeri neve értelmét?

Cassiopeia < Cass-i-o-pei-a = kas-i ő fej-a = kas(ban levő az) ő feje – mint a Medusáé!

Az ókorban sem volt divat a fejeket kasban hordani, tehát itt csakis a Perseus oldalán lógó, az elképesztően ronda Medusa fejéről lehet szó. Cassiopeia névadója csak egy frappáns humorú szíttya lehetet, és milyen türelmes: több mint 2000 évet várni, hogy a poén elsüljön!

Kas (kasornya, kos, kosár, kosaraz) > kasi = kasban levő (mint vízi, erdei, stb.); kas tükörszava szak (iszák, zsák, zacskó). Érdekes, hogy az angolban is e két szó megvan azonos értelemmel: case = láda, doboz, tok, táska; becsomagol, ládáz és sack = zsák, kitesz, fosztogat. Azért irtam ide a tükörszavakat is, mert közülük bármelyik tároló eszköz fityeghetett Perseus oldalán, a név értelmét nem befolyásolva.

A Bollob hogyan csatlakozik ehhez a vicchez? Cassiopeia megbánta, hogy Perseusnak ígérte Andromedát és egész sereggel akarta megöletni a vőlegényt. Perseus belóbálta az összemarakodott lakodalmasok közé Medusa fejét, amitől mindenki, Cassiopeia maga is, kővé dermedt. Belób(ált) kasi fej lenne a csillagkép neve? Ez is nagyon furcsa név egy szépasszony csillagképének.

Őseink nem voltak beteges képzelgők, mi lehet hát e mese mögött? Medusa nevéből ítélve valamilyen tengeri herkenytyűről lehet szó. A lábfejűek eléggé ijesztő kinézésű lények, a legtöbb polip és szépia úgy néz ki mint egy zsák, oldalán a nagy szemekkel, a szája körül csápokkal. Amikor a szépia izgalomba jön csápjai „rézvörösszínűek lesznek, ilyenkor zöldes fény sugárzik, míg a szemgolyók rózsapiros, kék és zöld szinekben csillognak. Az úszók szinezete csak kevéssé változik meg, míg a hasoldal erősen irizál és többé-kevésbbé élénk felhős foltok vonulnak keresztül rajta.(Brehm: Az állatok világa) A hasi színváltozás (a has kapcsolódik a kas gyökhálózatához) olyan mintha az állat béllobos lenne: béllobos zsákfejű szépia –eredetileg ez lehetett a csillagkép neve.

A szépia gyorsúszás közben vízsugárral hajtja, segítí magát: szípi a, szípolyozza a vizet, innen a neve. A csillagkép nevének fordításnál a zsák- vagy kasfejű szépiából lett Cassiopeia, a szép asszony (az –ia olyan nőiesen hangzott a görög füleknek!).  Akár tréfáról, akár félreértésről van is szó, a magyar nyelv benne van Bollob Cassiopeia nevében és kimondhatjuk, hogy azóta szinte semmit sem változott nyelvünk szó- és mondattana, sem alapkövei, a gyökök.

FL: A szép szavunknak létezik szíp hangzás-változata. Az fentiek után felvetődik a kérdés, valóban hangzásváltozatok-e?

A szép(ség) ugyanis magára vonja figyelmet, kiváltja a közelébe férkőzés, a birtoklás, a magunkévá tétel vágyát. Szinte oda-, magába szívja, szípi szemlélőjét. Elképzelhetőnek, mitöbb, nagyon valószínűnek tartom e felismerés megjelenését e két egymáshoz közeli hangalak ilyetén összekapcsolódásában. Az ősi bölcsesség egy szíp megnyílvánulása (lehet) ez is!

Hihetlen, 500-1000 évvel később a hagyomány még őrizte a szípolyozás, szípia és szíp közötti összefüggést, egy égi szépasszonyba megszemélyesítve.

Folytassuk a sort még egy pár hasonló csavarral: a szépia másik neve tintahal, mivel színt bocsát ki ha megijed (tin < szin, igen, a tinta is magyar szó). Tiamat volt a neve a tengeri szörnynek, melytől Perseus megmentette Andromédát: tinta > tiamat, nagyon valószínű azonosság.

FL: Veszély esetén a tintahal egy tintafelhőt hagyva magaután eltűnik. Ellensége szájtátva csodálkozhat, hogy a tintahal csupán tinta-hal volt-e, vagy igazi, de ha igazi volt akkor hova tűnt a hal?

Az érdekes szójáték rámutat, hogy a szín-hez kapcsolódó szóbokor olyan méretűvé nőt amit már épp ésszel senki sem eredeztethet idegenből, kivéve a Bach-Budenz-Hunsdorferi magyartalítást a mai napig hívőn(!) követő Akadémia és holdudvara.

Gorgon > gorgon hang, gordon (Nagy hegedű, legmélyebb hangú bőgő; Festõ bogács, vadsáfrány (Carthamus tinctorius) /a tintahaléhoz hasonló festőanyaggal/), gordon vöcsök, goromba, gorzs, górlábu (gémek, gólyák), górcső, hóri(horgas), stb. A Gorgon testvérek fejlábú tengeri szörnyek, hórihorgas, akár 2-3 méter hosszú górlábakkal, azaz szájkarokkal.

A természetfeletti kővé dermesztést Brehm így írja le: „Ha a zsákmány a csüngő fonallal érintkezik, keményen rajtaragad s a szomszédos csalántokok egyúttal elárasztják kipattant tömlőikkel. Ha az áldozat menekülni próbálkozik, akkor a fonál tövét körülülő körteformájú tokok pattannak ki s ha ez se elég, akkor a rugdalódzó állat leszakítja az üteget borító hártyát s a leálcázott telep, mint valami gépfegyver, ezer és ezer csalántokot lövöldöz ki, kilővén végül a legveszedelmesebb fegyvereit is, a nagy botszerű tokokat. Egyetlen ilyen csalántelep már egymagában is több mint 1700 lövést adhat le s vele igen terjedelmes állatokat bénit, vagy éppen öl meg.” Vérfagyasztó szöveg! Pedig csak egy tömlős medúza fegyverzetéről van szó. Ma ezt hallgatva, egy nyelvünket törve beszélő idegen azt hinné, hogy nemzetközi terroristákról beszélünk. Az ókori félreértést Cassiopeia meséjében olvashatjuk.

Meduza < met-úsza = méta-úszó = úszó méta. A megélezett met-tel met-éljük, vágjuk a tésztát, megfelezve pedig metszőollót készítünk belőle. Hogy a méta magyar szó mi sem bizonyítja jobban minthogy tükörszava tám – ahogy az illik – az ellenpontot jelenti: a tám(pont)ból támadjuk a métát. Óangol meet (pp met) = találkozik, összeér, talál; target (tal-get /Találat szerzés/) =  cél, méta amit el kell találni! A méta egy szilárd, tálca alakú korong amit eltalálni gyakorolunk, vagy amit magunk elé tartva védekezünk a találat ellen, ekkor pajzsnak hívjuk. A nyilazók métájára hasonlít leginkább a medúza. Gyakorlati szempontból a hullámzó tengeren ide-oda, le-fel úszó méta ideális gyakorlásra, az életben ugyanis kevés célpont várja nyugodtan a lenyilazását.

Andromeda = and-ro-meda < and(alogva) (vó) méta: bizony a medúzák, tengeri csillagok és a hasonlók nagyon andalogva róják a vizet. Az utat szoktuk róni ... itt valószínűleg a ró gyök óangol row = evez szóban megőrzött értelmezéséről van szó.

Cepheus < kőfő az = a’ kőföl = a kőfal (vízalatti szikla) melynek üregeiben  a szépiák, polipok, morénák napközben meghúzódnak [Euryale = Eur-y-ale < ür(eg)i hal], innen este indulanak élelelem után kutatni [Stheino = Sthe-in-o< este in(dul)ó]. (Induló < inaló < inó, az in-at megfeszítve indulunk, in | me, a menni ősgyöke). Cepheus fejénél(!) a Tejút, mintegy kőtömböt megkerülendő, kettéválik, majd újra összefolyik. (FL: A Tejút eme hasadékát a Tejút vulvája néven emlegetik. Nincs mese! Cepheus = Kefeős. Ő a kefélős!)

Az Algol csillag Meduza ördögi szeme /óangol goal (=cél)/: Algol = al-goal = (h)al-cél.

A pika pökő/bökő szúróeszköz, akárcsak a régies kép, melyeket célba dobáltak, meglékelték velük a célt /lék | cél (kél) > (gél), mélyhangon és angolul goal/.

(FL: Algol = al-gyúl. Jelentése mintha alsó gyúl(ik), alsó felfénylik lehetne. Jó ötletnek ítélem a néma H feltételezését az elején. Így hal gyúl keletkezik, ami tényleg jobban társítható a ... ) színét irizáló szípiához. A gyúl-al változat (az –al/-el mint gyakorító kepző: hízl-al, ízl-el) pedig a csillag nevét a gyúlogót jelentő Golkeni változó csillaggal rokonítja és mit ad Isten: Algol is egy változó (hármas) csillag!

És ezzel még nincs vége! Változó, gyúlogó csillag úgyszintén az Algorab (r<l) a Corvusból, Regulus az Oroszlánból, Askella (k<g) a Nyilasból és Alcor (k<g, r<l) a Nagy Göncölszekérből. Valójában hét csillag volt a listámon, de egynél azt találtam, hogy „emission line” tipusú, ezért ejtettem. De a kisördög nem hagyott, utánanéztem a dolognak, és ime „the spectral features of Rigel change significantly over a period of weeks. There is good evidence that these features go through a semiregular cycle with a period of 30-38 days.”  (Ch. Danforth) Az Orion csillagzat Rigel-je, a kék (golka) óriás nem csak gyúlog, hanem felgyújt, megvilágít néhány porfelhőt: a Rigel rágyúl, rágyújt, rávilágít a Boszorkány fejére!

A gyú gyökelem tükörszava úgy előhanggal húgy: „HÚGY v. HUGY, (1), fn. tt. hugy-at, harm. szr. ~a. Némely régi iratokban eléjön csillag értelemben. Kaszahugy, még Káldi s Károlinál is. Világosan hód v. hold módosulata.” Hát itt CzF-ék bizony nem látták meg, hogya húgy a változó csillagok ősi neve és e szavunk ha kissé elferdítve is (az a fránya gy!) megtalálható legalább egy tucat változó csillag nevében:

Centaurus: Hadar = had-ar; Hydra: Cor Hydrae = hüd-rae; Ophiuchus: Ras Alhague = al-hagu-e; Bika: Primus Hyadum = hüad-um; Nagy Göncölszekér: Al Haud és Al Kaid; Nagy Kutya: Adara = (h)ad-ara, Furud = fur-(h)ud és Aludra = al-(h)ud-ra; Eridanus: Keid. A legtöbb csillagnévben gy módosult d-re és a h vagy elveszett vagy k lett. Görögül, arabul ezek a nevek valamit jelentenek, legalább is azt vélik róluk. Ez azonban természetes, hiszen be kellett saját nyelvükbe illeszteni az eredeti leíró nevet. Szerencsére ezt úgy tették, hogy az erdeti név máig felismerhető.

A csillagászok dolga lesz kideríteni hogyan jutottak őseink ilyen adatok birtokába három-négyezer évvel azelőtt, hogy a modern tudomány azokat (ismét) felfedezte. A csillagok névjegyzéke nem teljes, alapul a SIMBAD Astronomical Database válogatását vettem.

Meduza halálával felszabadult Pegasus, a szárnyas ló: Pegasus < fokos az = a’ fokos. /german peg = (fok, fokozat, fogazat)/. A szárnyas ló valószínüleg a fokos fok, földrajzi helyzet és/vagy idő meghatározására szolgáló szerepéből származik: fokos-ol-ó = fokoso-. A fokosnak két szárnya van + a szóvégi ló = szárnyas ló.

A méták után kell, hogy legyen támpontja is a mesének, ahonnan a célzást/támadást intézzük. Kettő is van, egy gyalog és egy lovas:

Danae < tám-a, a tám vagy támja.

Hippodameia < hippo-dame-ia = ló-tám-ja = a ló a tám, annyi mint lóról támadni vagy célozni a métát.

És ezzel megrajzoltuk az etimologizálás karikatúráját is: az óangol met, mind formai, mind értelmi tükörszava a mongol tám, mindkettő lejegyezve egy görög mesében két és fél ezer éve! A kiút ebből a szószármaztatási kátyúból a gyökrendszerben van: az alapfogalomnak számító, tehát idegenből nem származtatható gyökökből felépített szavak a gyökrendszerhez tartoznak, magyarán, a magyar nyelv alapszókincséhez. Pont.

Végezetül Hermes = Hármas említése görög utalás a mese szittya-magyar eredetére.

A nevek egy-két hang módosításával pontos, ma is érthető, természetes dolgokra vezetik vissza a mítoszt, tehát nem belemagyarázásról van szó, hanem ellenkezőleg: a nevek értelmezésével a mese valós értelmet kap.

Véletlen egybeesésekkel érvelni ugyancsak alaptalanEnnek bizonyításaként segítségül hívom a nagynevű Richard Dawkinst. A River out of Eden című könyvében ezt írja: “You can treat the genetic code as a dictionary in which sixty-four words in one language ( the sixty-four possible triplets of a four-letter alphabet) are mapped onto twenty-one words in another language (twenty amino acids plus a punktuation mark). The ods of arriving at the same 64:21 mapping twice are less than one in a million million million million million.  Nem pontosan a mi esetünk, csak az elképzelhetetlenül nagy számok miatt idézem. Nem 64 szót vetítünk 21-re, de nem is négy, hanem harminc körüli a betűk száma, és a szó formai egyezése mellett a jelentésének is egyezni kell.

Tételezünk fel két, ezer-ezer szóból álló nyelvet. Minden szónak az egyik nyelvből meg van a formailag azonos párja másik nyelvben. Annak az esélye, hogy az egyik nyelv x szavának a jelentése egyezzen a másik nyelv x szavának a jelentésével egy az ezerhez. Annak az esélye, hogy egy második y szó jelentései is egyezzenek a két nyelvben egy az egymillióhoz. Stb. Három-négy név jelentésének tökéletes egyezése, a valóságban vagy az azt leíró mesében játszott szerepével, kizárja a véletlenszerű egyezést. Itt tizenkét név szövegkörnyezetbe illő magyar jelentését sikerült kimutatni. Annak az esélye, hogy ez véletlenszerűen alakult így körülbelül 1:10³³ (33 nulla az egyes után). Egy tucatnyi nullával több vagy kevesebb semmit sem váltóztat a lényegen: véletlenszerűség kizárva.

Mivel nem a meséből születik a valóság, hanem fordítva, a valóság meg nem értéseből vagy félremagyarázásából születnek némely mesék, világos az átvétel iránya is.

A mese eredetiben egy szép asszony kegyeiért folyó tengerparti úszó métára lövő versenyről szólt. A versengést követő lakomához felszolgált tengeri különlegességektől a vendégsereg mérgezést kapott és megdermedt. A gyanú a kasfejű szépiára esett, béllobra emlékeztető színváltozásai miatt és okulásulásunkra csillagzatot kapott. A görögök, mivel a tömör magyar kifejezesmódot és a szavak mélyszerkezeti jelentését fordítani nem lehet, természetfeletti lényekkel és történésekkel fűszerezték az eseményt. Szerencsére a nevekben megőrizték, és a magyar nyelv gyökrendszerével visszaállítható az égi „digitális tábla” eredeti tartalma.

***

Chun                    Canis Maior     //M    Férfi, hun, harcos (D. Cs.) //

A kúnok első háziállata a farkas nagyságú komondor volt, mondja Magyar Adorján. A kom gyököt örzi a görög küon és a latin canis is. Idekívánkozik CzF-nek a hunok kinai nevére vonatkozó mondata: Schott szótárában az e nevet kifejezõ irásjegy két jegybõl van összetéve, ú. m. kutya és hõs, mely a sínaiaknak, azok mint engesztelhetlen ellenség iránti nagy gyülölségét mutatja (barbari septemtrionales Sinensibus quondam infestiasimi – mint Schott mondja.) A görög mitológia szerint Icarius kutyáját, Maera-t jelképzi ez a csillagzat. A Maior lehet e név latin füleknek értelmesítése. Így lett a Maera nevű komondorból Canis Maior, tökéletesen illő leíró neve e kutyafajtánknak.

Somai                 Canis Minor              //         

Magyar Adorján szerint a som (búza)szem alakú gyümölcs: szem és som egy szócsaládba tartozik.

Canis Minor Somai < Can(is Minor) Som-a-i < Chun Som-a-i  vagy Chun Szem-e-i = hun/kún szemei, mivel éppen csak megelőzik Canis Maior/Chun, illetve a Sziriusz/Zoud/Szuoi kelését.

Somaielo             Procyon           //

Az elő vagy első a hun/kún szemei közül, elsőnek tűnik fel a láthatáron: a Chun szemei(t) elő(ző).

***

Jerku              Gemini (L, Ikrek)         

Jerkaielo        Castor                 

Jerkeni           Polux                   

Zeus loved countless women, and loved to disguise himself as different creatures to get close to the woman he wanted. This time he fell in love with Leda, the wife of King Tyndareus. He ravished Leda disguised as a swan. Some months later, she laid two eggs, one hatching Castor and Clytemnestra, the other hatching Pollux and Helen. Castor and Clytemnestra were mortals fathered by Tyndareus, but Pollux and Helen were immortal, because Zeus was their father.

Zeus hattyúvá változva csábította el Tyndareus király feleségét, Ledat. A félrelépés eredménye két tojás. Az egyikből Tyndareus király halandó gyerekei, Castor és Clytemnestra, a másikból Zeus halhatatlan gyermekei, Pollux és Helen keltek ki.

Jerku Gemini < Herkű Gyermekei. A herkélt tojásokból kikelt (germinated) gyermekek.

Jerkaielo Castor < Jerka-i-elo Castor < Herg(el)ői elő készítő: hergelésre, szaporításra, keresztezésre kiválasztott egyedek előkészítése. Angol, ó-norvégból: cast = előkészít, kitervel, összead, formál, megválogatja a szereplőket. Tudatos, előre megtervezett szaporítás, keresztezés, az állattenyésztés alaptevékenysége. Zeus előre kitervelte Leda meghergelését a nász-, átvitt értelemben az ivarérettség éjszakáján.

Jerkeni Pollux < Hergenyi Pulyák/Buják (régiesen Bulya) Hergenyi am. hergelésben résztvevő.

(Hergel jelentése: tojóz, görget, szétkapar, izgat, izgul. Ledat hergelő Zeus. Herkél jelentése: növénynek, lágytojásnak lecsípi, levágja a tetejét. A herkélt tojásból előbújnak az ikrek.)

Hergel szóbokra: harag, harc, harap, gerjed, horzsol, zsarol, sarc, erő, hímerő, lóhere, hervad, hernyó, herkél, ...

Harag: latin ira, török örke, német arg, angol rage, quarrel. Argo a neve a hajónak mellyen az ikrek a Fekete tengerre utaztak, az arany gyapjút keresve.

A gyermek > germen (= hajtás, rügy) és gemini (=ikrek) hasonló hangzáson alapuló keveredés, jellemző a görögökre. Fél-testvér ikrek?!

Castor = porzó, porcukor szóró, puder hintő; castrate = (ki)herélt. (Mellékesen a fémöntés (=casting) a készít, kézzel formál szóból származik. Oxford Pocket English: cast ... 7a shape (molten metal etc.) in a mould. b make thus. vagyis készít ilyen formán (minta után).)

Pollydeuces vagy Pollux: pollen = virágpor, pollinate = poroz, hímpor (r>l); polluo = szennyez (porol?); pullus = jérce, ivarérett csirke, pulya: Bodrogközben így nevezik a gyermeket mintegy tizenkét éves koráig; másik értelme: Leda pulyán viselte magát nászéjszakáján.

Castor is, Pollux is kapcsolatba hozható a megtermékenyítéssel, a beporzással.

A lány testvérek neve is termékenyítéssel, szaporítással kapcsolatos:

Clytemnestra: nest < fészek (n<f), clyt-em < költ-em(?) és nest-ra < fészek-re. Léda fészekre ülve költé ki az ikreket (hogyan is tehetné másképpen egy liba?).

Helen: óangol hele in, heel in = ültetni (palántát); magyarul ültet képző nélkül: ül, + nő tükörszava ön, + hangsúlyozó a = ül-ön-a > Ilona, az ül(tet)ve növő, mai magyarsággal dugvány. (Bocsánat, Ilonák, ha nagyon prózainak találják.)

A csillagképhez kapcsolódó mítosz vonatkozásai: beporzás, hergelés, ültetés, herkelés, keltetés.

A mítosz eseménye Tyndareus királyságában játszódik, vagyis Tündérországban (a hazabeszélő görögöknél Spártában). Sajnos, a romantikus tündérmesének kiábrándító a vége: a Tündérkert Ledaja nem más mint a kert Lúdja (rövid hangzóval luda), egy liba. Csoda hát, hogy tojásokat tojt? Zeus hódítása - hattyú képében egy libát elcsábítani! - nem is olyan nagy ügy, mint ahogy az általában jellemző a Casanova mesékre. Sőt, nem is igaz, csak pletyka, félremagyarázás az egész.

A hattyúk repülnek, természetes hát, hogy az a bizonyos hattyú úgy repült be Tündáreosz kertjébe. A kertészné az eseményt –iparosnéhoz illő választékossággal - úgy adta tovább, hogy a hattyú az égből szállt alá. Egy kicsivel (úgy félezer évvel) később, a tündérkert másik végében, Homérné már azt újságolta a férjének, hogy maga az Ég Istene szállott alá hattyú képében.

Tréfát félre: Zeus < Ze-usz < Ge az. Ge(a), Geo tükörszava éG, a kék ég és Ég Isten neve is. Szájról-szájra adásban könnyű összekeverni a kettőt és alapatalanul bemártani szegény Zeust. Nem tagadjuk, hogy Lédával, a libával az eset megesett, mentségére ez egy keresztezési kísérlet volt, ami pedig megér egy csillagzatot.

***

Gize                 Cygnus (Hattyú)                      

Angolul goose /ejtsd: gúz/ (többes: geese / ejtsd: gíz/) = liba (a hattyú: swan). Libahangok: gi, gá, gú. A liba gíző hangot ad, a hím, a gúnár gúzót. Egy gúnár több tojót vezet: egy goose, több geese. GiZ | CyG? (Meglepően sok óangol-magyar párhuzamot, kiegészítést, tükrözést találok!)

Arana              Dheneb

Viju                 Aquila (Sas)     

Athaira           Altair                   

Aveni              Vega                   

Az Arana (Gize) az Athaira-val (Viju) és az Aveni-vel (Lyra) az úgynevezett Nyári-háromszöget alkotja.

Az Aveni rajta van azon az öv-ön, ív-en melyet a Föld forgástengelye körbejár 26000 évenként (precession). Ez a nagy-év-öv csillaga, aki erről a tényről tud, az évezredekben lát, gondolkodik. 12000 év múlva ismét Aveni lesz a Sarkcsillag. Rokon még az av-ít, ov-ul gyök is, de CzF az óv gyököt az ó-val hozza összefüggésbe.

Az arany az ár-ad, ár-u, ér-ték gyökökkel kapcsolatos. Az ar-at, árr, dár-da, nyár, nyárs, bár, bárd szavak értelemszerűleg egy másik szóbokorba tartoznak. Arana a Nyári-háromszöghöz tartozik, az aratás idejének csillaga, csillagképét hívják Keresztnek is, melynek egyik csúcsa, árja. Továbbá a bárd szó, a metszésre, hasításra vonatkozó bar, far, mar gyökökkel rokon (CzF) és így visszajutunk a farok-hoz, Deneb elfogadott értelmezeséhez.

"A Vega connection to Sirius lies in the Japanese myth. A peasant boy, the star Altair, is allowed to cross the River of Heaven (Milky Way) to unite with the princess and his lover, the star Vega. When does this occur? ... on the seventh day of the seventh month. This is the time when our physical Sun is conjunct our spiritual Sun, Sirius. During this time many celebrate freedom and liberation." (Japán mese: Egy paraszt fiúnak, Altairnak megengedtetett, hogy átkeljen az égi folyón szerelméhez, Vega hercegkisasszonyhoz, hetedik hónap hetedikén, amikor a Nap együtt áll a Sirius-szal.)

A Lyrát sasnak vagy keselyűnek szokták ábrázolni (Turul?). Három madarat ábrázoló csillagzat csillagai alkotják a Nyári-háromszöget!

***

A szavak magyar eredetűek, a görögök a mesékkel próbálták visszaadni a fordításban elveszett mélyszerkezeti értelmet. Varga Csaba írja A magyar szókincs titkaiban: „Asklépios tehát azt mondja, hogy Hermes eredeti nyelve nagyon különleges, mert- s úgy is mondhatjuk a fenti meghatározást -e nyelvben a szó önmaga is gondolatokkal telített. Ha ez nem lett volna akkor is különleges tulajdonság, Asklépios nyilván nem igyekezett volna erre felhívni Amuron király figyelmét. Továbbá nem lehet nem észre venni, hogy Asklépios a fenti mondatban Hermes nyelvének lényegét annak szókincsében határozza meg. "A szöveg megõrzi a szavak tiszta szellemét" kijelentés nem is értelmezhetõ másként, csak úgy, hogy önmagukban a szavakban is mély bölcsesség rejlik.”

Láthattuk a fenti példákban a gondolatokkal telített szavakat, melyek fordításához a kitalált mesealakok, mitológiai sztárok sem voltak elegendők. A magyar nyelv kifejezőképességét semmivel sem lehet pótolni.

Cairns, 2008 Márciusa

Irodalom:

Pető Imre Hun nyelvi tanulmányok

Jason, Medea, and the Quest for the Golden Fleece as told by Nathaniel Howthorne in the Tanglewood Tales

Ian Ridpath’s Star Tales – Constellation Mythology

Magyar Adorján A csodaszarvas

Lugossy József Ősmagyar csillagismei közlemény

Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára

Mellár Mihály A magyar nyelv gyökrendszerének alapjai

Mario Alinei Ősi kapocs – A magyar-etruszk nyelvrokonság

Varga Csaba A magyar szókincs titka

Fabó László Pál Etruszk jelvarázs



[1] A hozzánk intézett kérdésükre válaszolva, kedves Czuczor és Fogarasi urak, még ma sem szabad a magyarból származtatni. Még mindig a Bach-huszárok uralják a MagyarTalanító Akadémiát.

Találat: 2800