online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanacskozasaról

oktatás

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A névelök
Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanacskozasaról
 
 

Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanácskozásáról

A szakfordítások, képesítőfordítások elkészítése során gyakran ütközünk olyan nyelvi, terminológiai, fordítástechnikai problémába, melyet egyedül a fordítástechnika eszközeivel képtelenek vagyunk megoldani. Ilyenkor a szakírókhoz, az adott szakterület szakembereihez, illetve a nyelvészekhez fordulunk segítségért.

2002 nyarán a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén úgy véltük, hasznos és időszerű lenne egy olyan tanácskozás, melyen a „dologismerők” és a „nyelvtudósok” (lásd Bajza 1843, idézi Grétsy 2001) együtt, egy időben és egy helyen gondolkodnak a szakmai nyelvhasználat egyes konkrét jelenségeiről és a megoldás lehetőségeiről. Rendezvényünk előtt összeállítottunk egy rövid listát azokból a kérdésekből, melyek az utóbbi hónapok munkája, elsősorban a képesítőfordítások lektorálása során vetődtek fel. Ezt a listát minden résztvevőnek elküldtük. Felkértük a környezetvédelmi szakterület, illetve a nyelvtervezés, helyesírás, szakfordítás, szakkönyvkiadás néhány neves szakemberét, fejtsék ki véleményüket az adott nyelvi jelenség megfelelő magyar fordításáról. A megbeszélésen komoly szakmai vita bontakozott ki e konkrét kérdésekről és természetesen a mögöttük meghúzódó társadalmi, nyelvi, fordítástechnikai tendenciákról is.

Összegzésem célja az, hogy az elhangzottakat rendszerezve beszámoljak a fenti tanácskozásról, és bemutssam, hogy a környezetvédelem szakemberei milyen kérdéseket vetettek fel, illetve milyen alapelveket fogalmaztak meg a szakterület magyar nyelvű terminológiájával kapcsolatban. Befejezésül röviden felvázolom tanszékünk elképzeléseit a környezetvédelmi szaknyelv további kutatásáról.


Az átfogó kérdéskörök összefoglalója

Vendégeinknek három hét állt rendelke 747c24h zésükre, hogy felkészüljenek a kérdések megválaszolására. A tanácskozáson először előadást tartottunk a kérdések hátteréről: bemutattuk azokat a szövegrészeket, melyek a kérdéses lexikai elemeket tartalmazták, illetve beszámoltunk háttérkutatásaink eredményéről (szakmai és fordítástechnikai konzultációk, szakkönyvek, írásos dokumen­tumok, Internet stb.). Ezután arra kértük vendégeinket, hogy kérdésenként mondják el javaslataikat. Az alábbiakban a húsz kérdést hat átfogó kérdéskörbe rendezem.

1. kérdéskör: Mozgószabály-problémák

A mozgószabály: egyre gyakrabban kell alkalmaznunk a szakkifejezések helyesírására. Előnye: a tömörség. Olykor tükörfordításokat „legalizálunk” vele. Ha feloldjuk e jelöletlen szerkezeteket, esetleg túlságosan hosszú jelölt szószerkezeteket kapunk. Megtűri-e ezeket a szaknyelv?

természetierőforrás-gazdálkodás,

folyékonyszennyezőanyag-kibocsátás

környezetgazdálkodási agrármérnök-hallgató

Javaslatok, vélemények:

1        gazdálkodás természeti erőforrásokkal

Kevésbé tömör, de egyszerűbb és magyarosabb forma. Nincs szükség a való szócskára sem (természeti erőforrásokkal való gazdálkodás).

2         A mozgószabály itt említett egyik pontjára akkor van szükség, amikor a kifejezés mást jelent, ha másképpen tagoljuk. A mozgószabállyal írandó szavak elsősorban azért szaporodnak ennyire, mert egyre bonyolultabb fogalmakat alkotunk, tehát egyre bonyolultabb szókapcsolatok, kifejezések jönnek létre. Csökkenteni lehet a számukat: a szabályzat utal arra, hogy ahol lehet, tegyük jelöltté a kapcsolatot.

3         környezetgazdálkodási agrármérnök hallgató

A hallgató szó előtti kifejezés főnévi jelző. A szabályzat szerint ha a főnévi előtag egyszerű minőségjelzőként áll, akkor külön kell írni: mérnök kolléga, mérnök hallgató, rendőr őrnagy, környezetgazdálkodási agrármérnök. A mozgószabály alkalmazható erre a kifejezésre, azonban elképesztően furcsa alakulat jönne létre. Mivel a mozgószabály nem itt befolyásolja a megértést és az egyértelműséget, nem fontos alkalmazni.

2. kérdéskör: Egyetlen idegen eredetű szóval történő fordítás

Bizonyos kifejezéseket általában egyetlen idegen eredetű szóval fordítanak, pedig széles jelentéskörük olykor eltérő fordítást kíván.

policy (Európai Uniós és egyéb nemzetközi alkalmazásban) - politika, politikák,        irányelvek, alapelv, célkitűzés stb.

Coastal Policy – a tengerpartok kezelésére vonatkozó politika

State Rivers and Estuaries Policy – az államban található folyók és torkolatok kezelésének politikája

Javaslatok, vélemények:

1         a tengerközeli terület(ek) kezelési szokásai / szabályai / tapasztalatai / előírásai / elvei / eljárásai

a policy címszó lehetséges jelentései közül: 1. politika, államvezetés; 2. előrelátás, óvatosság, okosság 3. elv, eljárás(mód). Az utóbbi öt kifejezés alkalmazható a politika helyett is, miközben a politika mindezeket tartalmazhatja. A tartalmat híven kifejező fordításra kell törekedni.

2         a tengerpartok kezelésére vonatkozó politika

Ha nem a politika kifejezéssel élünk, szűkítjük, konkretizáljuk, a fogalom jelentését. Szűkebb a gyakorlat, eljárás, szokás vagy irányelv, mint a politika. Ezek csak részei a fogalomnak, önmagukban nem fejezik ki az egészet.

1         rendezési elvek

A politikák szó ’rendezési elvet’ jelent. Ebben benne van az is, hogy milyen akciók, tennivalók vannak.

3         kezelési elvek

A rendezési elvek logikája szerint. A rendezés is lehet kezelés. De: többek szerint a kezelés szűkebb, mint a rendezés.

4         átfogó terve, átfogó kezelési elve stb. 

Az átfogó szót tegyük be az adott kifejezés elé.

5        Összegzés: Nem lehet mindig ugyanúgy fordítani a policy-t.

3.  kérdéskör: Kormányprogramok, stratégiák, egyezmények, szerződések stb. nevének fordítása.

Helyesírás: csupa nagy kezdőbetű / kis kezdőbetűk / a név első eleme nagy kezdőbetűvel?

Convention on Biological Diversity – Biológiai Sokféleség Egyezmény / a biológiai sokféleségről szóló egyezmény / a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény / Egyezmény a biológiai sokféleségről / Biodiverzitás Egyezmény / Biológiaisokféleség-egyezmény

Kyoto Protocol – Kyotói / Kiotói Egyezmény / Jegyzőkönyv / Protokoll; Tokyo – Tokió

Javaslatok, vélemények:

6         Megállapodás az élettani sokféleségről

7         nemzetközileg elfogadott Megállapodás az élettani sokféleségről



A magyar szövegben ne használjuk az angol írásmódot, ahol a nagy kezdőbetűk a fogalom kiemelését szolgálják. Ehelyett kövér betűkkel vagy csupa nagybetűvel is kiemelhetjük a nevet.

1           A csupa nagy kezdőbetű annyira terjed, hogy már helyesnek tekinthető. 1994-ben a szabályzat az intézménynevek kategóriájába bekerült három újabb megnevezés: a pártok, tömegszervezetek és alapítványok neve. Folyószámlákat, biztosítási „csomagokat” stb. is nagybetűvel írnak a gyakorlatban. Nem kifogásolják ezt a helyesírási szabályok.

·   Biológiai sokféleség Egyezmény

A hatályban lévő egyezménynek, amelynek elkészült a hivatalos magyar fordítása, megvan a hivatalos címe, csak ezt használhatjuk. Pontosan meg van határozva, hogy az egyezmények és a hozzájuk kapcsolódó jegyzőkönyvek nevét hogyan fordítjuk: az első szó nagy kezdőbetűs; az egyezmény, a jegyzőkönyv vagy a keretegyezmény kifejezés nagy kezdőbetűs lesz, akkor is, ha a cím közepén vagy a végén szerepel; az összes többi szó kis kezdőbetűs.

1         Kiotói Jegyzőkönyv; Kiotói Egyezmény

A szabályzatban, illetve a legtöbb szövegben pontos i-vel szerepel.

1         Kyotói Jegyzőkönyv

Az Egyezmény abszolút rossz. A törvények mellett végrehajtási utasítások, az egyezmények vagy a keretegyezmények mellett jegyzőkönyvek vannak. A hivatalos fordítás y-nal írja.

2         kiotói Megállapodás 

Ha nem hivatalos dokumentumban szerepel.

Összegzés: Fontos fordítási elv: ha egyszer már valamit lefordítottak, akkor azt úgy kell idézni. Ezért nagy a felelőssége az első fordítónak, mert amit rosszul fordít le, az úgy lesz a továbbiakban. De ha valamit nagyon rosszul fordítottak le, kell lennie később lehetőségnek a változtatásra.

4. kérdéskör: A kifejezés szaknyelvi alkalmazása eltér a helyesírási szabályoktól

szennyezőanyagok / szennyező anyagok (HÍSZ, 1999)

savasülepedés (Környezet- és természetvédelmi lexikon, 2002) / savas ülepedés

Javaslatok, vélemények:

1        szennyezőanyagok

A szenny fogalma: valami nemkívánatos dolog tapad valamihez. Ebben az alkalmazásban a szennyes, szennyező szó alkalmi jelző. Az anyagtudomány területén azonban igen nagy szerep jut az „elválaszthatatlanul beépült” szennyezőanyagoknak, amelyekkel a kívánt tulajdonságok elérhetőek. Itt a jelző és a jelzős kifejezés kapcsolata szerves. Meg kellene teremteni ilyen esetekben a helyesírás és a helyes írás múltba tűnt kapcsolatát!

2        szennyező anyagok / szennyező anyagok

A szabályzatban folyamatos melléknévi igenévi jelzős kapcsolatok szabálya (112. pont), kellően át nem gondolt szabály, így szerepel a Magyar helyesírás szabályai 11.kiadásában a különírt forma, melyre hivatkoztak. A folyamatos melléknévi igenév egybeírható, ha jelentéstömörítés van, vagy bármiféle jelöletlenséget érzünk.

3        savas ülepedés

Szakemberként nem jelent semmivel se mást, ha egybeírom a savasülepedést, mint hogyha különírnám.

1         savas ülepedés

Alapvetően külön kell írni. De ha többet jelent annál, mint amit szó szerint, akkor egybe is írható. Csak az tudja eldönteni, hogy jelentéstömörítésről vagy minőségjelzős kapcsolatról van-e szó, aki érti, hogy mit jelent a kifejezés.

5. kérdéskör: Hiányzik a magyar terminológiai egység

Több fordítási változat lézetik:

wetlandvizes terület, vizes élőhely

Analóg magyar kifejezés, vitatható tartalommal:

bycatch – mellékfogás

Javaslatok, vélemények:

1         nedves vidék, a bővizű tartomány, a vizes tájék

Egyenértékű fordításnak tűnnek.

4        mocsár

Ebbe a nedves vidék, a vizes tájék egyaránt beletartoznak. Mindegyik ugyanazt jelenti: mocsár

5        vizes élőhely 

6        vizes terület

7        nedves terület

Az a nedves terület is wetland, ahol nem él semmi.

1         „halászat során kifogni nem szándékozott nemkívánatos állatfajok”

Nem kötelező egy szóban kifejezni.

2         De: a körülírás nem fér meg a szaknyelvben, nem teszek eleget a szaknyelvi tömörség követelményének.  

3         szeméthal



A hazai halászatnak ez erre a szakszava.

3        mellékfogás

Ezzel megelőzhetjük, hogy a bycatch magyar szóvá váljon.

4        Melléfogás, vakfogás

(Humoros javaslatok)

6. kérdéskör: A terminust idegen szó átvételével pótolják

1         predation: ragadozás /predáció / zsákmányolás / zsákmányszerzés
Tükörfordítás: pre-dispersal seed predation – pre-diszperzális magpredátor, rövid alakban: pre-DSP / pre-DMP / magfogyasztó

2         biodiversity (natural and biodiversity)

3         disturbance: diszturbancia / zavarás, bolygatottság, diszturbált állapot, 
            diszturbancia faktor

4         kompetíció – verseny, versengés, küzdelem, vetélkedés: interspecifikus/
            intraspecifikus kompetíció/ fajok közötti versengés / interspecifikus verseny

5         abundance - abundancia / egyedsűrűség: relatív abundancia / viszonylagos sűrűség / viszonylagos gyakoriság / relatív egyedsűrűség / viszonylagos egyedsűrűség;

abundancia változások, abundancia eloszlások, abundancia-mintázat, „közepesen abundáns”, élőhelyfolt-abundancia, kumulatív relatív abundancia diverzitás, kumulatív relatív abundancia görbék, faj-abundancia eloszlás)

Javaslatok, vélemények:

1         természeti és élettani változatosság

2        diverzitás stb.

Nem mondhatunk tömegességet vagy biológiai sokféleséget. Ha azt mondom, diverzitás, akkor mindenki a fajok diverzitására gondol, de ha azt mondom, hogy sokféleség, akkor tarkaruhás nénikre stb. gondolnak.

1        tömegesség

Az abundanciát lehet magyarul mondani. Ráadásul az abundancia alak többértelmű: a németből vettük át ’egyedszám’ jelentéssel; a növényökológiában mást jelenthet, mint az állatökológiában.

A szakemberek által megfogalmazott alapelvek

A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a fenti kérdések tükrözik a mai magyar környezetvédelmi szaknyelv helyzetét. A „dologismerő” és a nyelvész közös feladata a megfelelő új magyar szakszó megalkotása és elfogadtatása vagy az idegen szó tartalmi jelentésének szabatos körülírása. A vélemények összegzése a következőkben bemutatott két témakörbe rendezhető.

A problémák okát, illetve az előrelépés lehetőségét a meghívott szakemberek a    következőkben látták:

1         Ma a Magyarországon működő 2000 kiadóban nincsenek a nyelvhez, illetve a helyesíráshoz értők, sőt még szakszerkesztők sem.

2         A kiadók csak arra törekednek, hogy egy könyvön belül egységes legyen a terminológia.

3         Az élettel, a fejlődéssel lépést tartó helyes írás abban a száz esztendőben, amíg keveset foglalkoztunk a magyar nyelvvel, elvált a hivatalnoki kezelésű helyesírástól. A Helyesírási tanácsadó szótár tanácsadó, irányadó jellegű, és hozzá kell tenni az egyes szakmákban kialakult szóírásmódot. (Pl. a szőlészet nyelvéből: rajnai rizling,             olaszrizling.)

4         A magyar nyelvbe beilleszthető idegen nyelvű szakkifejezés honosítható, nem minden esetben kell lefordítani.

5         Lehet köznyelvi idegen szavakat alkalmazni a szakszövegekben, ha alkalmas a kifejezés.

6         Az angolban megvan a sűrítés képessége, az a lehetőség, hogy ne fejezzünk ki különféle relációkat. A magyar nyelv eltérő jellegű, nem képes olyan rövid, tömör terminusokat alkotni, mint az angol. Ezért is fontos, hogy a szakemberek             együttműködjenek a nyelvészekkel, fordítókkal a szakszavak megalkotásában.

7         Az angol a köznyelvi kifejezéseket sokkal szélesebb körben alkalmazza szaknyelvi kifejezésként, mint a magyar. (A latin eredetű szavak pedig sokkal jobban részeivé váltak a köznyelvnek, mint a magyarban.) Körülbelül ugyanaz a viszony a magyar köznyelvi sűrűség és a szaknyelvi értelemben vett sűrűség között, mint az angol abundancia esetében.

8         A szakterületek a kifejezései átcsúsznak a köznyelvbe. Ez óriási felelősség a szakterület művelőinek, hogy mit adnak át a köznyelvbe.

9         Tudomásul kell vennünk, hogy mindegyik szaknyelvünk bátran von magába a köznyelvből és más szaknyelvekből is szavakat, kifejezéseket, amelyeket más   értelemben használ.

10     A szaknyelvnek rétegei vannak. Aszerint kell megválasztanom a nyelvezetet, hogy kinek szól az írás (nómenklatúra, terminológia, köznyelvi alak).



11     A szakemberek az újabb tudományágak területén bizonyos kifejezéseket külföldön tanultak meg idegen nyelven. Most nehéz számukra magyar szót találni, időveszteséget elent, és nem is biztos, hogy megtalálják a megfelelő, a lényeget kifejező szót.

12     Idehaza a szakkönyvekben, tankönyvekben is az idegen szakkifejezések szerepelnek. Ha a szakemberek nem tudják magyarul kifejezni magunkat, akkor másoktól sem várhatjuk el. Ez a felelőssége azoknak, akik a szakmát művelik.

13     A szaknyelvnek stiláris követelménye, hogy egy szakcikk vagy tanulmány tömör legyen. A szerző nyilvánvalóan olyan szakmai közönségnek szánta az írását, amelyhez valamilyen szinten tartozik, tehát nem fogja körülírni a dolgokat, ha azokat három szóval ki lehet fejezni. Ha én mint fordító az igényes magyar nyelvre törekszem, akkor a szakfordítást nem fogadják el, mert nem felel meg a célnak.

14     Általában nem elég jó az anyanyelvi tudása a magyar szakembernek. Ha ezen javítunk, több jó születik az együttműködésből.

15     Bajza fent idézett gondolatából, miszerint a dologismerő és a nyelvismerő dolgozzon együtt: az igazi az, ha a kettő egyben van. Ez ma Magyarországon nagyon ritkán valósul meg. Az ágazati szakfordítóképzésnek éppen az az előnye, hogy az egyetem            egyszerre képez környezetvédelmi és szakfordító szakembert.

Helyesírási és nyelvhelyességi kérdésekben a következő vélemények hangzottak el:

1         Mozgószabály alkalmazását elkerülhetjük, ha ahol lehet, jelöltté tesszük a kapcsolatot. Nagyon sok vitatott forma különírttá válik, ha a jelentéstömörítő vagy jelöletlen szerkezeteket feloldjuk. Alkalmazzuk a ragozó magyar nyelv alapvető sajátosságát, a toldalékokat!

2         Az 1999-es Magyar helyesírási szótárban megindult a mozgószabály fellazulása. Nem fontos alkalmazni a mozgószabályt, ha nem befolyásolja a megértést és az egyértelműséget, és túl bonyolult alakot kapnánk (például angol nyelvtanfolyam, nem pedig angolnyelv-tanfolyam).

3         A különírás nemcsak angol hatás lehet, hanem magyar belső fejlemény is: a mai magyar helyesírásban idegen hatástól függetlenül is különírnak egyébként egybeírandó szavakat.

4         Egy sor olyan példa szerepelt a kérdések között, amit azért nem lehet megfelelően leírni, mert nem természetes, magyarosan megszerkesztett fogalom: nem alapeset, hanem bonyolítás.

5         Ha eltérés található bármelyik egyéb kiadvány (például a Magyar helyesírási szótár vagy a Helyesírási kéziszótár) adatai és a szabályzat között, akkor A magyar helyesírás szabályai az irányadó.

6         Ha új szóval találkozunk, analóg példákat kell keresni: ha más hasonló, alaktanilag azonos összetételt vagy szókapcsolatot találunk, ahhoz viszonyítsunk.

7         Az intézménynevek kategóriájában a csupa nagy kezdőbetű annyira terjed, hogy már helyesnek tekinthető, és nem kifogásolják ezt a helyesírási szabályok sem.

8         Legyen Magyarországon egy adatbankunk, ahova folyamatosan töltjük be a már megszületett megállapodások nevét, hogy mindenki egyformán használja.

9         Ami szaknyelvi elem, arról megállapodás születik a szakemberek között, s már nem lehet akárhogyan írni. Tehát a szaknyelvekben is szerepe van a helyesírási szabályozásnak: nem lenne elfogadható, ha a szaknyelvben valamit többféleképpen értelmeznénk, mondanánk vagy írnánk.

10     A terminus technikust nem lehet szinonimával helyettesíteni. Ez legfeljebb csak akkor tehető meg, ha tényleg ugyanazt jelenti a magyar meg a latin. A szaknyelvben a szóismétlés nem hiba, és nem lehet elkerülni.

11     A szavak többszöri ismétlése ugyanabban a mondatban nem biztos, hogy pontosabbá teszi a szöveg érthetőségét. Arra is utalhat, hogy a szöveg írója szakmailag nem kezeli önállóan az anyagot. (Például: ha egy szakkifejezés egy mondatban háromszor szerepel, majd a következő mondat azzal a szóval kezdődik, mint amelyikkel az előző befejeződik: az egyik állítmány, a másik meg alany.)

12     A fordító nem terminus technikusokkal dolgozik, hanem az adott mondat értelmét kell visszaadnia: akár szakkifejezésekkel, akár közszavakkal. Ha az értelmet visszaadta, jó, ha nem adta vissza, a legszebb szakszóval is hiába élt. Ha a legésszerűbb magyar szerkezetekkel fordítja le a szöveget, akkor nem lehet a helyesírást sem elhibázni.

Összegzés, kitekintés

A terminológia egységesítése, hiányainak pótlása révén a szakemberek munkáját segítjük. Céljaink közösek, a tudományos élet napi gyakorlatából fakadnak. Egymás szövetségesei vagyunk, csak együtt érhetünk el eredményt. Ennek a ténynek a felismerése hatotta át a tanácskozást, s erre a tényre alapul a környezetvédelmi terminológia további kutatása is. Tanácskozásunk bebizonyította, mennyire fontos, hogy együtt gondolkodjunk: a szakértők egymás javaslatait gondolták tovább, s így jutottunk el egy-egy általánosabban elfogadott szóalakhoz.

A fenti rendezvény a tanszékünkön folyó terminológiagyűjtési program első lépése volt. A SZIE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke ugyanis felvállalta egy tudományos alapokon nyugvó környezetvédelmi szakszótár létrehozását. A fent összegzett gondolatok természetesen korántsem merítik ki a terminológia kezelésének, értékelésének alapelveit. A következő lépésben kialakítjuk az új terminus technikusok létrehozásának, a régiek gyűjtésének, a szakszavak rendszerezésének, minősítésének és tárolásának módszereit. Ebben a munkában továbbra is együttműködünk a környezetvédelem, a nyelvészet, illetve a nyelvtechnológia szakembereivel. 2001-ben az I. Szaknyelvoktatási Szimpóziumon hangzott el, hogy kívánatos lenne, ha szaknyelvi, szakfordítási kérdésekből is folyna tudományos diákköri munka. Ezzel mi is egyetértettünk, s a környezetvédelmi terminológiagyűjtemény háttérkutatásait már a TDK-ra készülő hallgatóinkkal közösen végezzük. Remélem, hamarosan  lényeges előrelépésről számolhatunk majd be.

Hivatkozások:

A magyar helyesírás szabályai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984 (11. kiadás)

Bajza, J. (1843): Nyelvünk míveléséről. Idézi Grétsy (2001)

Deme, L. – Fábián, P. – Tóth, E. (szerk) (1999): Magyar Helyesírási Szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest

Grétsy, L. (2001): A szakmai nyelvekről – a szakmai nyelvekért. Elhangzott: I. Magyar Szakmai Anyanyelvi Tanácskozás, MTESZ, 2001. október 17.

Helyesírási kéziszótár. (szerk.: Deme L. – Fábián Pál) Akadémiai Kiadó, 1988, Budapest

Környezet- és természetvédelmi lexikon (2002): Akadémiai Kiadó, Budapest

Találat: 1419