online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Differencialas pedagógiaja

oktatás

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanacskozasaról
Interdiszciplinaris hallgatói projektek az angol üzleti szaknyelv oktatasaban
Szakmaival bővített-e a szaknyelvi vizsga?
A dan üzleti targyalasok jellemző vonasai
Egy személyre szabott feladatokkal kibővített szaknyelvi tanterv kifejlesztésének szükségessége, kipróbalasa és tapasztalatai
ZELEMÉRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 4224 BODASZŐLŐ, VÁKÁNCSOS U. 43.
Tavasz –természet - időjaras valtozas, színek, Illatok
Better English with Alternative Texbooks? The Educational Reform in Romania
Szaknyelvi tankönyvek, jegyzetek az egészségügyi felsőoktatasban
 
 

Differenciálás pedagógiája

Gyógypedagógia

Önálló tudomány. Olyan gyermekek oktatásával és nevelésével foglalkozik, ahol rendellenesség, fogyatékosság áll fenn.

A nevelés sajátosságai a gyermekek sajátosságival is magyarázhatóak. A sajátos nevelési folyamat szervezője, irányítója, végrehajtója a gondozónő, óvónő, gyógypedagógus és a szülő.

A sajátos nevelés körébe tartozó legszembetűnőbb vonása a szokásostól eltérő rendellenes testi-lelki-szociális állapot – a fogyatékosság. Nem betegség, hanem állapot.

Ebbe a körbe tartoznak:     

- az értelmileg sérültek

- a gyengén látok és vakok (diflopedagógia)

- nagyot hallók és süketek

- mozgásukban korlátozottak

- beszédükben akadályozottak (logopédia)

- érzelmileg és akaratilag sérültek (oligofrém) (pszichopedagógia)

Az átlag népesség 2 %-a sérült.

Vannak álbetegségek, akiket a társadalom tett azzá. Főleg a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek.


Más tudományokkal való kapcsolata:

            - pedagógia

            - pszichológia

- szociológia

            - biológia

            - orvostudomány

Nevelhetőséget segítő tényezők:

- társadalmi környezet (társadalom) hatalmi formák – tradícionális, racionális (ez segíti), karizmatikus           

- biológiai – súlyossági fokban, milyen mértékben áll fenn a fogyatékosság?           Terhesség előtti, magzati, szülés, születés után.

- nevelés követelményei – pedagógia, nevelés

Értelmileg sérültek (értelmi fogyatékos, értelmi képességében akadályoztatott)

Fogalma: a neuroendokrin (idegrendszer) rendszer öröklött, magzati élet folyamán,

születéskor, vagy a legkorábbi gyermekkorban betegség következményeként létrejött zavara, melynek következtében az egész személyiség fejlődése különleges. A speciális személyiségfejlődés előterében a megismerő tevékenység, az intelligencia, az elvonatkoztatás és az általánosítás (ok-okozati összefüggés) állandósult zavara, amely nehezíti vagy lehetetlenné teszi a társadalmi alkalmazkodást.

Biológiailag:

Az értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem örökletes úton, vagy valamilyen betegség következtében létrejött, visszamaradt, kóros állapot.

Pszichológiailag:

Országos Rehabilitáció Bizottság végezheti.

Annak a vizsgálata, hogy a megismerő tevékenység mennyire sérült? És hogy ez mennyire tartós. Megállapítására intelligenciavizsgáló teszteket használunk.

Pl. Binét-Simon féle – általános tájékozottság, idő- és térlátás, ok-okozati összefüggések meglátása, Loucher (lüser) féle – szín- és forma teszt, Weckler féle, Bender féle, Raven féle – fo 545d38f rma teszt

Intelligencia szint – intelligencia kvóciens – IQ.

            Fogalma: a környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges megismerő

tevékenység legfontosabb funkcióit jelöli. (szubjektív)

Megkülönböztetünk:

            - enyhe értelmi fogyatékosság  IQ: 50-70 (debilitás)

            - középsúlyos értelmi fogyatékosság  IQ: 35-50 (imbecilitás)

            - súlyos értelmi fogyatékosság IQ: 20-35 (súlyos inbecilitás, idiócia határa)

            - legsúlyosabb értelmi fogyatékosság IQ: 20 alatt (idiócia)

Határeset: IQ 70-80

Társadalmi szempont: a társadalom formája, hatalmi megnyilvánulása.

Szemlélet, megítélés, anyagi javak. Milyen rsz-t fejleszt ki?

Okai:   - agyvelő hibás fejlődése vagy más okból fellépő működési zavar – lehet

örökletes – kapott gének, kromoszómák (Down kór), örökletes

anyagcserezavar (fehérje, szénhidrát), fertőző betegségek – idüllt pl nemi

betegség; - heveny – rubeola; toxoplazmózis (élősködő) – alkohol, dohányzás,

drog

- szülési sérülések – elhúzódó szülés, szűk medence – agyvérzés,

oxigénhiány, koraszülöttség, szakadékony érrendszer (20-34 év között), farfekvés, túlhordás, köldökzsinór nyakra való tekeredése, segédeszköz (vákuum, fogó),

- újszülöttkori agykárosodást okozhat: sárgaság – vér összeférhetelenség, agyhártyagyulladás, kanyaró, vízfejű – áramlása akadályozott, lázgörcs – epilepszia, balesetek, és egyéb más betegségek (tüdőgyulladás, fertőző betegségek, mérgek, tej, tápszer, zöldségek)

Értelmi fogyatékosok fejlődése:

- Középsúlyos értelmi fogyatékos IQ 35-50

Jellemzői: anomáliák figyelhetők meg alkatában – koponyadeformitás, arc- és tekintet összbenyomása, mimikai szegénység, testsúly és testmagasság rendellenesség, testtartás és járás, fejlődési zavar megjelenik a mozgásfejlődéseben, szenzomotoros (megismerő tevékenységek) funkciókban, szokáscselekvések kialakulásában, beszédben, játéktevékenységben és a szociális kapcsolatokban.

2008-10-10

- Enyhe értelmi fogyatékosság  IQ: 50-70 (debilitás)

Debilis kisgyermekek fejldősi zavara nem olyan nyilvánvaló, mint  imbecilis kisgyermekeké. Óvodáskor előtt nehéz észrevenni. Testi fejlődésük, magatartásformájuk, hasonló, mint az ép értelmű gyermekeké. A fejlődés zavara csak a magasabb fejlettségi szinteken és a magasabb pszichés funkciókban mutatkozik meg. A debilis gy. legtöbbször ép gy. benyomását kelti.

A debilitáshoz gyakran más fogyatékosság is társul, pl nagyotthallás, beszédzavar, mozgászavar stb.

A debilis gy. értelmi fejlődési zavara főleg azokban a helyzetekben tűnik ki, ahol egy csoporton belül ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint a csoport ép tagjainak.

Fejlődésben mutatkozó zavarok:

1.)   Beszédfejlődés: később jelennek meg a szavak és a mondatok. Az aktív szókincs mellett a passzív szókincs is szegényes. Szűk a mesebeállítottság – kevés ideig képes figyelni. És a rész-egész viszonyában csak a részt veszi észre.

2.)   Ismeretszerzési igény: nincs benne meg az igény, hogy tudni akarják a dolgok miértjét. Nem mutat érdeklődést az ismeretlen iránt. Nehezen igazodik el térben és időben, az emberi viszonylatokban. 2 éves korban megreked a kettős parancs teljesítésénél.

3.)   Számfogalom kialakulása: a 3 éves gy. mennyiség élménye az egy és a sok differencálódására terjed ki. 7 évesen megreked a 3-as számfogalomnál.

4.)   Játéktevékenység, rajzfejlődés: óvodés korra jut el a funkciójátékig. A szerepjátékban lassan halad előre. 7 évesen sem jut el a szabályjáték betartásáig. Játékában a mozgásos jellegű játék a domináns. Játékát nem egészíti ki verbális elemekkel.

5.)   Magatartás: felnőttekhez való viszonya kiegyensúlyozott. Kapcsolatkészsége jó, de nem tartós. Infantilis magatartás figyelhető meg, pl. az idegenekkel szembeni gátlástalanság.  Félelmeit, szorongásait nehezen oldja. Gyakran láti neurotikus tüneteket: jaktálás – ringatózás; tickelés (szem-orr-száj rángás)

Értelmi fogyatékosok családi nevelése: korán felismeri az imbecilis gy-t. Sok védőnő és gyerekorvos mondja, hogy elnővi. A felismerést hosszú ideig tartó szorongások, remények és elkeseredettség váltja egymást. A szülők nap, mint nap figyelik gy-ük megnyilvánulását és azt összehasonlítják az ép gyerekekével. Gy. szempontjából az a helyes, ha időben fordul a szülő orvoshoz és ha az orvos időben küldi a regionális szakértői bizottsághoz. A fejlesztés attól az időponttól megilleti, amikortól a szakértői és rehabilitációs bizottság a fogyatékosságot megállapította. A felismerés súlyos és fájdalmas megrázkódtatásokkal jár együtt. A tények elfogadása vagy elutasítása hangulati tényezőket hoz magával, amelyek hosszú időn keresztül hatnak a család életére, befolyásolják a szülő, testvér kapcsolatát.

Ha korai fejlesztésben vesz részt, a gyógypedagógus szakember tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogy hogyan biztosítsák a szülők a biztonságos érzelmi légkört, illetve, hogy mik azok a tárgyi feltételek, amivel a személyiségük fejleszthető.

Nem betegek ezek a gyerekek!

Szükségük van a társas környezetre.

Család feladata, hogy olyan szituációkat teremtsen, amelyben a gyermeket mozgásra, beszédre és játékra ösztönzi. Alapjátékok elsajátíthatóak. Hosszú időn keresztül szükséges a mondókák, énekek tanítása, gyakorlása. A szülőknek lehetőséget kell keresni arra, hogy az értelmileg sérült kisgy. találkozzon, azonos korú ép társakkal. Nem magányosodik el se a gyermek, sem a szülő.

Ép testvér kapcsolata a fogyatékos testvérhez: jó kapcsolatuk legyen, ép testvér ne érezze, hogy háttérbe szorul.

Nagyon fontos a szokások kialakítása, a következetes napirend összeállítása, s meg kell tanítani az alapvető önkiszolgálási feladatokra.

- Hallássérült

Akiknél a hallássérültség anomáliás állapotot von maga után, és emaittsajátos nevelésre való ráutaltság alakul ki. Ált. beszéd hiányában jelentkezik. Kialakulhat sérülés miatt, amelyik a külső- és a középfülben következik be. Ez javítható, gyógyítható. A csigában, a hallóidegben és az agykárgi hallóközpontban keletkező sérülések maradandóak.

A hallássérülés formái:

- siketség -> élettani szempontból teljes hangérzékelési hiány áll fenn

- nagyott hallás -> olyan hallásromlás, amikor a beszéd tagolt észlelését és hallás útján történő elsajátítását valamilyen szinten, de az ép hallókhoz viszonyítottan csökkent mértékben lehetővé teszi. 40-80 dB

2008-11-08

- Látási (diflo) fogyatékosság

A látási analizátorok (szem látópályája, kérgi izmok) vmely részének különböző kórokok hatására létrejött organikus vagy funkcionális elváltozása.

2 formája van: - súlyosabb a vakság -> látóképesség hiánya. A látóképesség

     mértéke a látásélesség=vízusz (V)

                           -enyhébb a gyengénlátás -> a látóképesség csökkenését jelenti

- Mozgásszervi fogyatékosság (szomatológia)

Azok, akiknél aktív vagy passzív mozgásszervi szervrendszeri, kóros elváltozás következtében a helyzetváltoztatási és a manipulációs készség tartósan korlátozott.

3 csoportba oszthatjuk:

1.) veleszületett (méhen belül lehet örökletes eredetű, vagy káros hatások miatt) –Első 3 hónap a legfontosabb. A mozgást beidegző idegrendszer ne sérüljön. (nagy agy, agytörzs, gerincvelő, perifériás idegrendszer)

2.) szerzett – szülés közben, betegségből eredő

3.) baleset okozta

Megjelenési formája szerint:

1.) gerincdeformitás, gerincferdülés. -> Oka, hogy gyengén fejlődik a csont- és izomrendszer, és ezt túlterhelik. (3 kg lehet csak a hátizsák!!)

2.) csípőficam -> Járás tanulás előtt szűrik, és prevencióval gyógyítható. A combcsontok fejének rendellenes nagysága és annak illeszkedése. Jól javítható.

3.) izületi bántalmak ->gyakran a gyulladásos megbetegedések szövődménye gyermekeknél. Gyakori a szívizomgyulladás. Jó eredménnyel szűrik. Kis szívzörej esetén szakorvoshoz küldik.

4.) vérzékenység következtében kialakuló mozgásszervi fogyatékosság -> térd, boka, könyök bevérzése, és elmeszesedhet egy idő után.

5.) agyhártyagyulladás utáni állapot -> görcsös bénulása izomzat

6.) Little kór-> idegrendszeri bénulás gyüjtőneve. Előfordulhat szülés közben, szülés után is. Nagyobb a veszély, ha nagy a baba.

Gerincsérülések – veleszületett (nyitott hátgerinc), baleset következtében, gyulladás-dagant következtében. Végtagok pettyhüdtek lesznek.

Izomsorvadásos gyermekek. - Gyakori az örökletesség. Óvodás korban felhívó jel a fokozott fáradékonyság. Intézei elhelyezésük gyakori, mivel speciális fejlesztő foglalkozások szükségesek. Emiatt korán izolálják a gyermekeket. Szurdopedagógus és a konduktor (kognitív funkciók fejlesztése) sokat segítenek.

- Beszédfogyatékosság

Beszéd megtanulásának feltételei:

- biológiai – ép beszédképző szervek, ép hallási és idegrendszeri működés

- pszichológiai  - megfelelő érzelmi, gondolati életté

- szocializációs – megfelelő környezet

A beszédfejlődés: a beszéd nem velünk született képesség, hanem a fejlődés eredménye.

Az újszülött első hangjai tagolatlanok. Kiáltások, sírós hangok, még nem kifejezettek. Elmosódott a, e, u, k , r  színezetűek. Általában kellemetlen érzéseiket fejezik ki az újszülöttek. Ez a differenciált sírásban fejeződik ki. Kb 1 hónapos korig tart.

2. hónaptól az anyák el tudják különíteni a panaszjelző sírást a megelégedett kiáltásoktól – magánhangzókat artikulál. Beszédhangra differenciáltan kezd el figyelni.

3. hónapban kezdetét veszi a gagyogás. Megjelennek a mássalhangzók. Lényeges, hogy a gagyogott hangok sokaságából emelkedik ki az anyanyelv hangbázisa. Kezdi felhasználni gagyogását a felnőttekkel való kapcsolatteremtésre.

5-6 hónapos kortól a gagyogás fejlettebb szakaszba lép. Saját maga által kiadott hangokat játékos formában ismételgeti.

8-9 hónapos korban szótagokat ismétel. (ba-ba, ma-ma, pa-pa, me-me). Megerősítést kap a szülő által.

10 hónapos kor tájékán megjelenik az első értelmes szó, amikor tudatosan használja a nyelvet. (baba, mama, memme, papa)

10-11 hónapos korra 4-5 szót tud mondani, szavakat utánozza. Megérti, végrehajtja a szóbeli útmutatást.

1 éves korra 16 szava van már. Megérti a tiltást, alakul a beszédmegértése.

Megjelenik a szócsonkítás, szótorzítás, a szituatív beszéd (adott helyzetben érthető csak a mondanivalója).

1 éves kor után, óvodás korra megjelennek a rövid tőmondatok és elindul egy rendkívűl intenzív szógyarapodás. -> Hol, ki, mi ez?

Cselekedeteiket már szóval is jelölik, a különbségek felismerésének fejlődésével a különböző tárgyak neveinek differenciálásával, annak elsajátításával kialakul a tárgyi beszéd.

Óvodás kor végére a kontextusos (összeföggő) beszéd elsajátítása az elvárt. Fontos a beszéd fejlődésének üteme sok, egyéni változást mutat. 3 éves korra meg kell tanulni beszélni. Innentől számítják a beszédfejlődést.

Lányok beszédfejlődése gyorsabb, mint a fiúké.

Fejlődési (élettani) pöszeség – 3 éves kor alatt pontatlanul képez egyes hangokat; dadogás – 3 éves kor alatt, 3 éve skor környékén a hangképzéshez szükséges levegővel nem tud jól gazdálkodni, ezért megakad, és szótagokat ismétel;

hadarás – érzelmi túlfűtöttség vagy ha sok mindent szeretne elmesélni, elmondani. Elharapja a szótagokat, hangokat. Javítani tilos! Nem szabad rászólni. Mintaadással tud segíteni a nevelő. A gyereket oldja.

Beszédzavar: a beszédképesség rendellenességét értjük alatta. Amiatt alakul ki, mert sérül a beszédmozgásokat vezérlő központi idegrendszeri terület.

Beszédhiba formái:

1.)   beszédfejlődés zavarai – megkésett beszédfejlődésűek

2.)   kiejtés zavarai – pöszeség, orrhangzós beszéd

3.)   ritmuszavarok – dadogás, hadarás



1.) Megkésett beszédfejlődésűek

Akkor beszélünk, ha a gyermek 3 éves kora után tanul meg beszélni, vagy kezd el beszélni. Megjelenési tünetei: beszédfélelem; alacsony szókincs; agrammatizmus – ragokat, képzőket, toldalékokat helytelenül használja; szócsonkítás; makacs pöszeség. Örökletes okai is lehetnek, és gyakran apai ágon öröklődik. Kialakulhat akkor is, ha kemény szájpadon hasadék van. Kialakul magzati korban, szervi fejlődési zavar vagy magzatfekvés miatt is.

2.) Pöszeség

Tünetei:

- torzítás (diszlália) - raccsolás

- helyettesítés-hangcsere (paralália) – amelyik hangot nem tudja kiejteni ott azt mondja, amit ki tud pl.  róta (róka)

- kihagyás (alália) – számára ki nem ejthető hangot kihagyja pl. asút (vasút)

Okai:

- fejlődési rendellenesség – nyelfék, fogak, szájpad, nyelv

- hallászavar

- értelmi fogyatékosság

- betegség stb.

2 féle pöszeség van:

- szenzoros -> akkusztikus figyelmetlenség

- motoros -> a nyelvi kivitelezés, beszédteljesítmény zavara

Orrhangzós beszéd

Amikor a hangrésen kiáramló levegő a garatba onnan a szájüregbe vagy az orrüregbe kerül. Artikulációs zavarról van szó. Nazális hangokra érvényes (m, n, ny). Lágy szájpad nem jól zár, ezért kerül az orrüregbe.

3 formája van:

- nyílt

- zárt

- vegyes

Foniáter vagy logopédus segítsége kell.

3.) Dadogás

Súlyos beszédhiba. Az esetek nagy többségében koragyermekkorban kezdődik. Sok esetben a fiziológiás dadogás rögzül. Hátterében gyakran pszichés eredet húzódik.

Tüneti megjelenését illetően beszélünk:

 - görcsös megakadás -> légzés során fellépő görcsök közül a hangszalagok és rekeszizomgörcsök jelentkeznek. Általában a szó elején jelentkezik.

- ritmuszavar -> a hangsúlyos szavak szótagjaira esik a dadogás, a szótag közben jelentkezik

- együttmozgás -> vmi mozgás is kíséri pl, ajakmozgás, pislogás, nyelvkiöltés, mimikai izmok mozgása

- pszichés zavar -> dadogó átéli beszédhibáját és kialakul a beszédfélelme

Zárkózottak vagy agresszívak. Gyakori a kisebbrendűségi érzés.

Hadarás

Beszéd ritmusának és ütemének a zavara.

Nevelési problémás vagy nehezen nevelhető gyermek

 

Kialakulásának okai:

- biológiai ártalmak – terhesség alatt (intrauterin) pl. vírusos fertőzés, szülés közbeni (perinatális), szülés utáni (posztnatális) pl. lázgörcs, éhezés, kiszáradás

- pszichoszociális ártalmak

 – környezeti ártalmakat 4 csoportba oszthatjuk:

1.)     családi ártalmak (ingerszegény környezet, érzelemszegény 

      környezet, deviáló család) norma=törvény szegés

      (bűnözés, garázdaság – súlyos agresszivitás; alkohol, drog,

      öngyilkosság, lelki betegségek – egyén tudata nélkül okoz a társas

      környezetében ártalmat -> hisztérikus, tudathasadásos) Pesszimista 

     a magyar társadalom.

2.)     intézményi ártalmak,

3.)     nevelőotthoni ártalmak, és

4.)     társadalmi, közvetlen környezeti ártalmak

Megfigyelhetők mindenhol a nevelési ártalmak:

Brutális, túlvédő, következetlen és hazug légkörben való nevelés.

Tüneti megnyilvánulásai:

a.)   érzelmi élet és indulati élet zavarai

b.)   neurotikus megnyilvánulások

c.)    disszociális magatartás

d.)   értelmi fejlődés zavarai

a.) érzelmi élet és indulati élet zavarai

1.) Hospitalizmus (Harlow és Spitz kutatásai)

Kórházi ártalom: a gyermek fejlődésében igen nagy mértékben hátráltatott kóros, pszichoszomatikus állapot alakul ki. Minden esetben megfigyelhető, hogy a kisgyermekeknél érzelmi elhanyagoltság tapasztalható. Kezdetben kórházban kényszerült kisgyermekeknél figyelték meg, hogy a fejlődésük súlyosan retardálódott, mert a pszichés szükségletük kielégítetlen maradt.  (anyával vagy anyahelyettessel való érzelmi kapcsolat hiánya)

Tünetei:

- szomatikus fejlődési zavar -> lassú súlygyarapodás, rossz alvás, fertőzésekkel szembeni ellenállás csökken, étvágytalanság

- pszichés és szociális fejlődési zavar -> olyan nagyfokú lehet, hogy az értelmi fogyatékosság látszatát kelti. Megfigyelhető az érdektelenség, szomorúság, szocializációjában magányosság, társtalanság. Általában ezek a gyerekek ügyetlenebbek, gyakori a beszédhibájuk. Kapcsolati kötődéseik szertelenek, szenvedélyesek, kötődésképtelenek. Ha serdülő korukban sem változik a környezetük, akkor felnőttként agresszívek, gyakori skizoidok, gátlástalanok, bűnözésre hajlamosak lesznek.

2.) Félelmek, szorongások, gátlások

A kisgyermek legalapvetőbb félelme, hogy édesanyja elhagyja, vagy megvonja tőle a szeretetét, védelmét. A kóros félelem kiindulópontja, hogy a gyermek nem kapja meg a szülőtől a szeretetet, biztonságot, magányosságba, bizonytalanságba taszítja.

Megnyilvánulási formái: családi viszály, megrázó élmények, fenyegetések, haláleset, betegség.

A gyermek érzelmi elhanyagoltsága mellett félelmi és szorongásos állapotot okoz  a szülő/gondozó türelmetlensége, teljesíthetetlen követelményei, szigorú, durva, aggodalmaskodó bánásmódja.

Szorongásos állapotában szorongását képzelt lényekre vetíti ki. Félhet háziállatoktól, lepkétől, kutyától.

Általában nyugtalan alvásban, étvágytalanságban, körömrágásban, arcrángásban nyilvánul meg. Szorongásos rohamok alakulnak ki, ha a szülő nem oldja. Pl. halálfélelem, hipochondria, különböző neurotikus megnyilvánulások.

A szorongás a gyermek a társas kapcsolataiban és iskolai munkájában is megnyilvánul.

Gátlásnak nevezzük a szorongás következtében fellépő figyelemösszpontosítási, emlékezetbevésési és felidézési zavarokat. ->Rövidzárlat

2008-12-05

Nevelési nehézséget okozó gyermekek

A személyiségfejlődésben biológiai éréssel összefonódó szocializációs folyamat a  konfliktusok sorozatából áll.

Általánosságban : a nevelési nehézség nem csak szocializációból eredhet, hanem létrejöhet környezeti ártalomként is.

MCD (minimális celebrális diszfunkció)– problémák vezethetnek ide.

Előidézhetik biológiai és pszichoszociális ártalmak is. Ezek a biológiai ártalmak hatnak intrauterin (életmód, fertőzés) életben, perinatális (oxigénhiány, vákum, fogó, nehéz vagy elhúzódó szülés) és posztnatális (fertőzések, lázgörcs, baleset) életben.

Nevelési ártalmak:

- brutális nevelés

- túlféltő nevelés

- következetlen nevelés

- inkongruens nevelés (hazug légkörű)

Nevelési nehézségek megnyilvánulásában előforduló tünetek (fajtái):

1.)   érzelmi és indulati élet zavarai

2.)   neurotikus megnyilvánulások

3.)   disszociális magatartás

4.)   értelmi fejlődési zavarok, mentális retardáció,  tanulási nehézségek

Érzelmi és indulati élet zavarai

1.) Hospitalizáció: hosszas kórházi tartózkodás esetén és állami nevelésű gyerekek Anyától való elszakítás okoz a személyiségfejlődésben hasonlóan káros tüneteket. Érzelmi elhanyagolás súlyos retardációkhoz vezetett. Az anyával vagy az anyahelyettessel való érzelmi és szociális kapcsolat szükséglete kielégítetlen maradt. A hospitalizációs tüneteket alátámasztotta Harlow majomkísérlete és Spitz börtönanya kísérlete.

Tünetei

Szomatikus fejlődés zavara: lassú súlygyarapodás, rossz alvás, fertőzésekkel szembeni ellenállása erősen csökkent, étvágytalanság,nemi identitás kialakulásának zavara, ál értelmi fogyatékosság látszata érdektelenség, szomorúság, beszédkészség zavara, interperszonális kapcsolat kiépítés zavara, szociális kapcsolatok retardációja, szertelenség, kötődés képtelenség. Gyakori deviancia.

Kóros szoronságok, gátlások

A kóros félelmek kiindulópontja olyan nevelési helyzet, amikor a gyermek nem kapja meg a szülői szeretet biztonságát. Legerősebb félelmkeltő környezeti ártalom a gyermek érzelmi elhanyagolása, türelmetlenség, túlzott követelmények, durva bánásmód. A tárgytalan félelem=szorongás. A kisgyermek szorongását képzelt lényekre vetíti.

Gátlás

A szorongás következtében fellépő figyelemösszpontosítási zavar. Pl. fellépésre készülés, iskolában verstanulás.

Dac, agresszió, indulati törés

3  éves kor körül a gy. fejlődése jelentős állomáshoz érkezik. Kialakul az éntudat. Szeretne mindent egyedül csinálni, és igyekszik akaratát érvényesíteni, de nem rendelkezik azokkal a technikákkal, amelyeket a környezete elvár, ezért konfliktus alakul ki felnőtt és gyerek között.  Ez általános, de nem kóros jelenség. Csak abban az esetben lesz kóros, ha a felnőtt meg akarja törni a gy. akaratát és szigorúan büntet az ellenszegülésért. Erre a gy. rövidzárlatos, heves és agresszív indulati kitöréssel válaszol.

Az érzelmi élet zavarainak korrekcióját csak az agressziót kiváltó okok feltárása alapján lehet megtervezni. A frusztráció mindig agressziót szül, az agresszió pedig frusztrációt minden életszakaszban.

A hangulati labilitás, bohóckodás, szertelenség

Ha a környezet nem fogadja el a gy. egyéniségét, ha kiélezi a hibáit, megszégyenítik, akkor kialakul a kisebbrendűség érzése, amiből a hangulati labilitás, szertelenség és bohóckodás következik.

Hangulati labilitás megnyilvánulási formái:

- váltakozva éli át a bizonytalanságot, a kudarcot és a győzelmet.

- szenvedélyesen keresi azt a szerepet, amiben dícséretet kaphat, a figyelem középpontjábakar kerülni, ezért hangosan beszél, kiabál, szeszélyeskedik.

Megszűntetésének legjobb eszköze az önérvényesítési törekvések.

2.) Neurotikus állapotok

Érzelmi élet zavarainak súlyosbodása következtében lépnek fel:

- éjszakai felriadás –> a gyermek alvásból hirtelen felriad, de nem ébred fel teljesen, összefüggéstelenül kiabál, izgatottan dobálja magát, rémülten húzódik el szüleitől, nem ismeri fel őket, néhány percig tartó roham után újból elalszik, és reggel nem emlékszik semmire -> súlyos szorongásos megnyilvánulás.

A konfliktus egy részét saját akarata érvényesítése, másrészt az alkalmazkodás vágya közötti állandó feszültségben tartja a gyermeket. Nappal agresszivitásukat elfolytják.

- éjszakai ágybavizelés -> pszichés eredetű ágybavizelés abban nyilvánul meg, hogy a hólyagkiürítési feltételes reflex helyébe a csecsemőkorra jellemző feltétlen reflex működése lép. Majdnem minden éjszaka bevizel, és az előidéző okok nem specifikusak. Általában szeretethiány, elhanyagolás, túlzott korlátozás, túl szigoró elvárás, nagy önérvényesítési hajlam, harcolnak a szeretetért,  gyakran féltékenykednek testvéreikre, nagyon gyakori a hospitalizált eredetű

Elsősorban a gyermek konfliktusainak megoldása mozdítja elő. Kapjon gyengédséget, bizalmat, biztatást a környezetétől. Az éjszakai felkeltés nagyon ritkán vezet eredményre.

A gyógyszeres kezelés is csak részmegoldást jelent.

- ismétlődő túlmozgások -> fej vagy a test elalvás előtti himbálása, ujjszopás, körömrágás, tick, szájharapdálás, hajtépés, ujjtördelés, lábrázás.

Körömrágás mögött gyakori félelmi állapot húzódik meg, ami rendszerint erősödik. Izgalmi állapotában is rághatja.

Tick a legsúlyosabb ismétlődő túlmozgások. Az izomzat akaratlan és gyors összehúzódásából keletkező arc- vagy testrángás. Rendszertelen jellegű kényszermozgás, ami fintorban, pislogásban, krákogásban, görcsös fej-, láb- és kézmozdulatokban nyilvánul meg.

- általános nyugtalanság, hipermotivitás -> csecsemőkorban megnyilvánuló tünetei alvás és táplálkozási zavarok, sok sírás, hadonászó mozgás, lassú fejlődés -> biztonságérzetet növelni kell. Fel kell venni a síró gyermeket.

Bölcsődés és óvodás korban: semmilyen munkában vagy játékban nem tud elmerülni, céltalan izgés-mozgása állandósul. Figyelemösszpontosítási nehézségei vannak.

Okai: krónikus, érzelmi konfliktus, kielégítlen mozgásszükséglet

Kezelés: megértő bánásmód, következetes napirend, sok mozgás

- öngyilkosság

Iskolás korában van már. Súlyos szorongása depressziót vált ki, érzelmileg leszakad a környezetétől.

3.) Disszocialitás

Prepubertás vagy pubertás korban jelentkezik, mikor erkölcsileg megrendülnek. Antiszociális környezetbe kerülnek, gyermekkorukban gyökértelenek, magányosak, érzelmileg retardáltak voltak. Serdülőkorra az elfolytott sérelmek újobbakkal összekapcsolódnak.



Előidéző pszichoszociális ártalmak:

1.)   korai gyermekkorban rossz anya-gyerek kapcsolat

2.)   rideg, brutális bánásmód

3.)   szociális beilleszkedésre képtelen család

4.)   érzelmi katasztrófa (pszichés trauma – váratlan válás, haláleset)

5.)   deviancia

4.) Értelmi fejlődés zavarai, tanulási nehézségek

Értelmi vagy mentális retardáció: a korai gyermekkori hospitalizáció a későbbi környezeti ártalmak, a hosszan tartó, ismétlődő betegeskedés, a koraszülöttség, az intrauterin és a perinatális károsodások előidézhetnek lassúbb ütemű, szomatikus ill. Pszichés fejlődésmenetet.

Nem téveszthető össze az idegrendszeri elváltozásokon alapuló értelmi fogyatékosággal, mert a mentálisan retardált gy. személyiségszerkezete, intelligencistruktúrája megegyezik a normális gy. pszichikus struktúrájával. Az elmaradás ténye abban mutatkozik meg, hogy az új értelmi és szociális sajátosságok az átlagos életkornál jelentősen később érlelődnek meg. Nem jelent egész életre szóló hátrányos helyzetet, ha megkapják a szükséges pedagógiai, pszichológiai és szociális segítséget.

2009-01-30

Fogyatékkal élő kisgyermekek bölcsődei gondozásának lehetőségei

1986 előtt fogyatékos kisgyermekkekl a gyógypedagógusok családban foglalkoztak. 1986-ban kezdték kísérleti jelleggel a bölcsődei gondozást gyógypedagógusok bevonásával. A bölcsőde a fogyatékos gyerek elhelyezésével lehetőséget biztosít, hogy a fogyatékos gyermeket nevelő családok rövidebb vagy hosszabb időre segítséget kapnak a gyermekük fejlesztéséhez. A másik lehetőség, hogy a szülő munkát vállalhat, ezáltal lehetőséget kap a társadalomba való visszailleszkedéshez.

A bölcsőde a fogyatékkal élő kisgyermekek számára optimális fejlesztést nyújtó intézmény lett a gyógypedagógusokkal való szoros együttműködés révén.

A gyermek bölcsődei életének fejlődésmenetének megfigyelése lehetőséget biztosít a gyógypedagógus számára a pontos diagnózis felállítására, valamint a gyermekek rendszeres, folyamatos fejlesztéséhez.

Logopédus: beszédfejlesztő

Oligofrém pedagógus: pl. Down-os gyermekhez

Konduktor: mozgást fejleszti

Történetét tekintve 1989-ben BOMI (bölcsődék országos módszeretani intézménye)

elkészítette azt a módszertani anyagot film formájában, ami bemutatta a fogyatékos kisgyermek bölcsődei gondozását és 1991-ben került szakanyagként a bölcsődékhez.

1993-tól fogadják a bölcsődék a fogyatékkal élő kisgyermekeket.

A fejlesztési terv összeállításánál figyelembe kell venni:

- a gyógypedagógus útmutatását

- a fejlődés minőségében mutatkozó különbségeket

- a fő fogyatékosságból eredhető részfejlődési zavarokat

A kisgyermeknek akkor segítünk hatékonyan, ha bölcsődei gondozását minél fiatalabb életkorban kezdjük, és adaptált fejlesztő programmal (a szakmai programokat a gyermek egyéni fejlesztéséhez kell igazítani) fejlesztjük személyiségét.

Fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek együttléte mindkét gyermekcsoportra állandóan és kölcsönösen ható helyzeteket biztosít.

Fogyatékos gyermekek a bölcsődében

Bölcsődei csoportok illetve az ott gondozott gyermekek napközbeni életében meghatározó jelentősége van a bölcsődei gondozást-nevelést segítő alapelveknek.

Ezáltal biztosítani kell a gyermek nyugalmát, aktivitását, játéktevékenységét és önkiszolgálásának fejlesztését. Az egyik legfontosabb alapelv a saját gondozónői rendszer biztosítása mivel a fogyatékos kisgyermek számára az új környezethez való alkalmazkodás a megváltozott napirend megismerése, megszokása számára megterhelő.

A bölcsőde érzelmi támaszt nyújtson a szülőnek, aki mindenben segíti. A beszoktatáskor az adaptációs tünetek megjelenése és erőssége függ a gyermek értelmi szintjétől. Minél nagyobb egy gyermek értelmi fejlődésbeni elmaradása látszólag annál könnyebben zajlik le a beszoktatás, ami nem azt jelenti, hogy a szülőkhöz kevésbé ragaszkodnak, hanem az, hogy könnyebben elfelejtik őket. A fokozatos szülővel való beszoktatás a gondozónő számára jó lehetőség a gyermekekkel illetve a szülővel való ismerkedésre. A gondozónőnek meg kell ismernie a szülők és a gyermekek között kialakult kommunikációs formát. Mindezek megismerésével a gondozónő a szülővel közösen kialakítja a gyermek fejlettségi szintjének legmegfelelőbb kommunikációs formát (nonverbális kommunikáción van a fő hangsúly egy Down-os kisgyermeknél).

A szülő számára új életformát jelent gyermekének bölcsődébe kerülése. Újra szocializálódik, mert:

- lehetősége nyílik arra, hogy  az addigi zárt környezetből kimozduljon.

- introvertált személyiségből extrovertált személyiséggé válik

- gondozónőkkel, szakemberekkel, szülőtársakkal való beszélgetés során megerősítést, segítséget kaphat problémái megoldásához

(helyes napirend betartása)

Figyelemmel kísérheti és aktívan segítheti gyermeke beilleszkedését az új környezetbe. Tapasztalhatja, hogy gyermekét minden megnyilvánulását fontosnak tartják és másságát elfogadva egészséges gyermektársaihoz hasonló ellátásban részesül.

Másság elfogadása:

- ép gyermekeknek

- szülőknek

- egész intézménynek

A napirend a beépülő gondozási helyzetekkel biztosítja a fogyatékos gyermek fejelsztési lehetőségeit. A gondozási műveletek rendszeresen ismétlődve így a gyermekek idő- és helyzetismerete könnyebben alakul ki, hiszen a családi élet több szálon futó napirendjéhez képest a bölcsődei napirend könnyebben áttekinthető és tanulható.

A gondozási műveletek során lehetősége adódik a gyermek tanulásának, önellátási önkiszolgálási szintjének együttműködési készségének fejlesztésére, éntudatának kialakulására, a beszédfejlődés segítésére és a finommozágások megfelelő fejlesztésére is.

A pelenkázás és a kézmosás során megismerkedik testrészeivel, ruhadarabjaival, amit adogathat, megtanulhatja a nevüket, tulajdonságait, használatát.

Az étkezés illetve annak előkészítése során is nagyon sok olyan szituáció, beszéddel kísért mozdulatsor jelenik meg, ami a gyermek több irányú fejlődését segítheti.

Normál csoportban az étkezési-gondozási közti időszakot a játék tölti ki a szobában illetve az udvaron. Speciális csoportban a délelőtt folyamán egyéni illetve csoportos fejlesztő foglalkozások váltják egymást. A fogyatékos gy-ek a foglalkozások során elfáradnak, ezért fontos számukra a szabad játék is, ahol lehetőségük van a gyakorolt funkcióikat használni, önállóan játszani és felfedezni egymást.

A gondozónő figyelemmel kíséri a gyermekek tevékenységét, ha szükséges segítik a játékot oly módon, hogy ez a gyermek saját ötleteinek megvalósítását tegye lehetővé.

2009.02.14

Étkezés

Speciális módszerek:

 A figyelem felkeltése:

- a rágásra

- a nyelésre,

- az evőeszköz használatára,

- a pohár megfogására

- a folyamatos ivás megtanítására.

Ebben az esetben a gondozónőnek direktebb módszereket kell alkalmaznia. Következetesebbnek kell lennie, nem megy el onnan amíg meg nem győződik arról, hogy a gyerek folyamatosan tud inni.

Az ép értelmű gyerekeknél elég, a feltételek biztosítása a kanál megfogásához, a merítéshez, a szájhoz emeléshez és hogy rágni kezdjen.

 A fogyatékkal élő kisgyereknél szükség van minden mozzanat megtanítására, apróbb mozdulatok rögzítésére, a figyelem, az érdeklődés állandó fenntartására.

Minden esetben szükséges a verbális megerősítés annak érdekében, hogy a gyermek számára minél előbb elérhetőbb legyen és megtanulható legyen, amit kívánnak tőle.

A fogyatékkal élőkisgyerek egy asztalnál étkezzen az ép értelmű kisgyerekekkel . Így lehetősége van az egymás megfigyelésére , az utánzásra és segíti az összetartozás hangsúlyozását, a családias légkör megteremtését.

Étkezés során az alábbi funkciókat gyakorolhatjuk:

 Nagymozgás fejlesztése:

- odamegy az asztalhoz

- leül és feláll az asztaltól

- kihúzza a széket, beteszi azt

A kéz finom mozgásainak fejlesztése:

- tányért fog

- pohár megfogása ( csak füles pohár lehet, két füllel)

- kanál helyes megfogása

- kanál felemelése a szájhoz ( szem-kéz koordinációt is fejleszti)

- A csíptetés begyakorlása (normális nagyságot törjön, ez már a ceruzafogás előgyakorlata)

Nem szabad ott hagyni a gyereket!!!!!! ( direkt nevelés)

Figyelem és a beszédértés fejlesztése:

- Megismerő folyamatok fejlesztése. ( észlelés, érzékelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet, képzelet, tanulás)

- Minden egyes folyamatot, műveletet meg kell nevezni az étkezés elejétől a befejezésig.

- Mindig nevén nevezzük a gyermeket.(Ez az Én-kép fejlődése miatt fontos.

A jelével nem nevezhetem meg, csak azért mondhatom a jelét hogy tájékozódni tudjon a dolgai között.

A foglalkozások:

Kétféle alapvető foglalkozás van :

1) egyéni

2.) csoportos

Egyéni foglalkozást csak szakember indíthat. A szakvélemény alapján tervezetet dolgoz ki, felkészíti a gondozónőt, hogy mit kell fejlesztenie.

1.) Egyéni foglalkozás:

Minden fejlesztő , gyógypedagógiai diagnózis magában foglalja az útmutatást a fogyatékkal élő gyerek egyéni fejlesztéséről.

Az útmutatás lefordítása és bemutatása a gyógypedagógus feladata, a kivitelezésébe a gondozónőt is be kell vonni.

A gyermek egyéni fejlesztési területeinek összeállítása a gyógypedagógus bölcsődei munkakörének legfontosabb része.

A fogyatékkal élő gyerekre vonatkozó fejlesztési terveknél meg kell állapítani:

- hogy a fejlődő funkció milyen szinten áll?

- a fejlesztéshez mire van szükség?

- Milyen eredményt szeretnénk elérni?

A terv tehát nem külső parancsként, hanem személyes feladattervként szerepel, amely arra neveli a gyereket, hogy a meglévő és tanult ismeretekre hogyan támaszkodhat az új ismeretek befogadásában. Amikor a gondozónő megérti és megismeri a gyerek viselkedését, akkor segíti a legközelebb elvárható teljesítmény felé.

2.) A csoportos fejlesztő foglalkozás lényege:

- hogy az együtt mozgással együtt járó játékos énekekkel, mondókákkal kísért feladatokat végezzen együtt, a gondozónő a gyerekekkel. Ezeknek a foglalkozásoknak jó hangulatúnak kell lenni annak érdekében , hogy segítse az utánzást, azért, hogy az egyéni foglalkozás során figyelmet alig mutató gyermek érdeklődését felkeltsük a környezete iránt.

A csoportos foglalkozás megszervezése is a szakember feladata.( aki egyes fogyatékossági ágakra kiképzett)

- logopédus (beszéd)

- szurdopedagógus( mozgás)

- konduktor( komplex fogyatékosságot kezelő szenzomotoros és a kognitív funkciók fejlesztése)

- origofrén pedagógus (

- pszichopedagógus ( indulatilag, akaratilag, érzelmileg sérültek)

- tiflopedagógus ( látás)

Fontos, hogy ezeknek a módszertani alapelveire, szerkezetére rámutasson, a gyerek szintjére rátaláljon és ezeket a gondozónővel ismertesse.

Ő is először vizsgálni kezdi a gyereket, a teszt eredménye alapján kezdi el fejleszteni a gyereket, kezd el dolgozni.

Nevelési módszerek és alkalmazásuk:

 

Fogyatékkal élő gyerek nevelése során a direkt nevelési módszereket alkalmazzuk a tevékenységben és a beszédben is.

Ha indokolt, akkor a gondozónő beszéde a megszokottól eltérő minőségi jegyeket hordozhat:

- rövid és tömör gesztusok

- egyszerű szerkezetű mondatok

- a kéréseket és az utasításokat hangosabb és artikuláltabb szövegmegformálással mondjuk

- mindaddig ugyan azokat a szavakat használja, amíg fokozatosan a gyerek értelmi fejlődésének megfelelően nem tudja bővíteni

- a gondozónő leggyakrabban a kérést, felszólítást, tiltást használja

- csak ritkán tudják használni a megelőző figyelmeztetést, meggyőzést és a választás felajánlását

- a gyermek számára a legnagyobb hajtóerő a további munkához a dicséret és a taps.

(ritmikus tapsra a gyerek megnyugszik)

Gyakran szükség van a cselekvések közös kivitelezésére is.( megfogja a kezét, s mutatja a mozdulatot)

Fogyatékos gyermek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei:

1; Teljes integrációban

2; Részleges integrációban

3;Speciális csoportban

( integráció= behelyezés)



1;Teljes integráció:

Normál bölcsődei csoportban. Egy gondozónőre nyolc gyereket lehet számítani. Egy csoportban nyolc ép értelmű és kettő fogyatékkal élő lehet.

A gyakorlatban saját csoportjukban részesülnek egyéni és csoportos foglalkozásban. A saját csoport napirendje nem változik, a fejlesztést a gyógypedagógus jelenlétében a napirendbe foglalva folyamatosan kell biztosítani.

2; Részleges integráció:

A fogyatékos gyermeket fejlesztő szobában helyezik el. A másik szobába, pedig az ép gyerekek vannak. Akkor használják ezt, ha a fogyatékosság súlyosabb.

Itt egy gondozónőre három gyerek jut. A különválást délelőtt szervezik, a fürdőszobai gondozás ebédeltetés, alvás, délutáni játék alatt vannak együtt a gyerekek. Mindez azért van így, mert az utánzásra lehetőséget kell adni a gyereknek.

Nagyon körültekintő és pontos szervezés szükséges a napirend összeállításához, hogy az egyéni és a csoportos foglalkozás hol kapjon helyet. Azért, hogy ép értelműek számára ne legyen terhes a fogyatékkal élő jelenléte, az ép gyerek fejlesztése ne szenvedjen kárt és biztosítani kell minden gyerek számára a kibontakozás lehetőségét. Az integráció akkor sikeres, ha a bölcsőde minden dolgozója elfogadja a speciális feladatot , és az ép értelmű gyerekek szülei elfogadják, hogy fogyatékkal élő gyerek kerül a bölcsödébe.

3; Speciális csoport:

Elsősorban halmozottan károsodott gyerekeket gondoznak, nevelnek hat éves korukig. A segítő szakemberek által javasolt egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat a gondozónő napi rendszerességgel és önállóan végzi.

A gondozónő- gyerek arány 1:3

Fontos, hogy ne azonos súlyosságú gyerekek legyenek egy gondozónőnél. A súlyos mellett legyen kevésbé súlyos is.

Milyen előnyei és hátrányai  vannak a teljes és a részleges integrációnak?

Előny:             - mintakövetés ( könnyebb szocializáció)

- a szülő könnyebben elfogadja a gyermek fogyatékosságát

- a szülő látja az ép gyermek szüleinek magatartás mintáját

Hátrány:         - másság elfogadása

- a tárgyi feltételeket nehezebb biztosítani

- igen nagy szervezést kíván és tele van felelősséggel és rizikófaktorral( előítélet, stigma, játszma, bizonyos fokú szorongás, bizonyos fokú agresszió)

A speciális csoport előnye:

- olyan szakemberek fognak jelentkezni, akiknek az érdeklődése ráhangolt

- hatékonyabb fejlesztő foglalkozások szervezése

- kevesebb gyerek

Hátránya:

- nincs minta

- a stigma rögzül( manifesztálódik)

 

Segítő szakemberek a bölcsődében

A fogyatékkal élő gyereket gondozó bölcsődék legfontosabb feladata, hogy felvegye a kapcsolatot a tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs és szakértői bizottsággal annak érdekében, hogy megállapítsák a fogyatékosságot, illetve kizárják azt.

Mindehhez a szülő engedélye kell!!!

A szakembereknek teamban kell dolgozni. ( különböző szakterületekről érkeznek a szakemberek) Általában havonta egyszer üléseznek, ahol esetmegbeszélés során kicserélik véleményüket és a gondozónővel közösen kialakítják a gyermeket fejlesztő programot és azt a szülővel megbeszélik.

Szakemberek:

 

Gyógypedagógus, Konduktor, Gyógytornász

Feladatuk:

a.) A gyermek vizsgálata a felvétel előtt és a fejlesztő munka során.

b.) A fejlesztő munka tervezése.

c.) A fejlesztő munka irányítása.

d.) Kapcsolattartás a gondozónővel, a gyerekorvossal és a gyerek pszichológussal, védőnővel, ifjúságvédelmi felelőssel.

e.) Kapcsolattartás a szülőkkel.

Gyermekorvos

Feladata:

a.) Az orvosi és pedagógiai anamnézis megismerése és kiegészítése az általa végzett vizsgálatokkal.

b.) havonta kontrol vizsgálatot végez.

c.) kapcsolattartás a szülővel, háziorvossal, a speciális szakterület orvosával, fejlesztő szakemberrel.

d.) különböző szakterületek javaslatainak összehangolása.

Pszichológus:

Feladata:

a.) A bölcsődei felvétel előtti pszichológiai vizsgálat elvégzése.

b.) A gyermek személyiségének nyomon követése, és a gyerek bölcsődei beilleszkedésének nyomon követése.

c.) A gyerek családban nevelkedésének pszichés támogatása.

d.) Családterápia.

e.)A gondozónő pszichés támogatása.( pl. kiégés ellen)

Fejlesztő munka a bölcsődében:

A gyermek fejlesztéséhez a csoportos és egyéni foglalkozások adnak lehetőséget. Ezt a gondozónő végzi a segítő szakember irányításával. A fejlesztés átfogó, az egész személyiségre ható, de fontos sérülésspecifikus szempontokat is figyelembe vesz, amelyekben a gyerek speciális fejlesztési igényeinek megfelelően különböző fogyatékossági területek szakemberei nyújtanak segítséget.

Oligofrém pedagógus – értelmileg sérült

Szurdo pedagógus – hallás sérült

tifló pedagógus – látás sérült

Szomatológus – mozgás sérült

Logopédus – beszéd

Pszichopedagógus – indulati élet zavarai

A gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet állít össze minden gyereknél, azt megbeszéli a gondozónővel, megfigyeli a gondozónő által végzett fejlesztő foglalkozásokat. Ellenőrzi és vezeti a szükséges dokumentációkat. Fejlesztő foglalkozásoknak igazodni kell a bölcsőde napirendjéhez, szem előtt kell tartani a gyerek személyiségét és óvakodni kell az egyoldalú fejlesztéstől.

 

Fejlesztést segítő eszközök és játékok:

A fejlesztő eszközöket játékokat úgy kell csoportban elhelyezni, hogy azok ne okozzanak konfliktushelyzetet. Minden gyerek számára lehetőséget kell biztosítani, hogy egyszer vagy rendszeresen kipróbálhassa.

Alap játékok és eszközök

Nagymozgást fejlesztő eszközök:

- bordásfal

- labdák

- zsámoly

- kötél létra

- guruló deszka

- torna pad

- torna szőnyeg

- bújó alagút

- ugrókötél

- járó korlát

- fizióball labda

- lépcső és lejtő

- egyensúlykorong

- tipróka

- falba épített kapaszkodók

- nagy méretű tükör

Finom mozgást fejlesztő eszközök:

- montessori torony

- pötyi

- legó, dupló

- gyurma

- vastag zsírkréták

- fűzős macik

- búgó csiga

- fakocka különböző méretben

- gyöngyök, műanyag zsinór

- poharak

- hallás és ritmusfejlesztő eszközök( dob, xilofon, furulya, cintányér, triangulum, síp csörgő, csengő, tikk fa, csörgő labdák , magnó, lemezjátszó)

Természetes anyagok:

- babzsák ( érzékeléshez)

- rongylabda

- termések

- szappanbuborék fújó

- flakonok, dugó

- gyertya( fújáshoz)

Utánozó játékok:

- babák

- főző edények

Szülőkkel való kapcsolattartás:

A fogyatékos gyereket nevelő családoknál a család életvitelének megváltozása, lelki trauma feldolgozása, a társadalom negatív reakciói következtében kialakult elszigetelődés miatt a családokban válságok alakulhatnak ki. A fogyatékos gyerekkel való foglalkozás, a különböző vizsgálatokra járás, a kezelések hatásai megnehezítik a szülők helyzetét. Mindezek feldolgozásában segíthet a bölcsőde. A gondozónőknek a gyermeken kívül figyelni kell a szülő problémájára is. Úgy kell segítséget nyújtani, hogy azt érezzék, hogy komolyan vesszük a problémáikat, és a bölcsőde mindent megtesz adott keretek között. A szülő a team-nek fontos tagja. A gyerek fejlődéséről, a kilátásokról részletes tájékoztatást kell adni.

A gondozónő kompetenciája a szülővel kapcsolatban:

- Az önellátás és önkiszolgálás

- Kommunikáció

- A gondozási műveletek közbeni együttműködés alakulásáról

- Étkezésről és szobatisztaságról

Speciális tájékoztatást a fejlesztések hatásairól csak a speciális segítő szakember adhat.

A szülőkkel való kapcsolatteremtés formái:

- családlátogatás

- reggeli átvételkor

- délutáni átadáskor beszélgetés

- szülő igénye szerint megfigyelési lehetőség (üvegfal) biztosítása és az ott látottak megbeszélése

- szülő csoportos beszélgetés ( gondozónővel esetmegbeszélés általánosan a problémáról)

- önsegítő csoport( azonos problémával küzdő szülők tréner segítségévek) = (kibeszélés, mely hármas tagolásúnak kell, hogy legyen: bevezetés, téma, levezető beszélgetés)

- családi délelőtt ( kirándulás, együtt játszás, a szülők, gondozónők , gyerekek kötetlen formában együtt vannak)

Mikor kerülhet bölcsődébe egy fogyatékkal élő kisgyermek?

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye kell hozzá.                        

Ez tartalmazza:                                                                                                                                                     - személyes adatokat                                                                                                                                       - korelőzményt                                                                                                                                                 - vizsgálatokat                                                                                                                                                            - diagnózist                                                                                                                                                                        - IQ-t                                                                                                                                                                                     - szülők beleegyezését                                                                                                                                                                                 Erről a már többször módosított 1993-as 79. Közoktatási Törvény rendelkezik.

 

Fogyatékossági szint IQ alapján:

- 0-25: A legsúlyosabb értelmi fogyatékosság - idiócia. A szokásos pedagógiai módszerekkel nem fejleszthető.

- 25-35: Súlyos értelmi fogyatékosság – súlyos imbecilitás. Szokásos pedagógiai módszerekkel nehezen nevelhető.

- 35-50: Középsúlyos értelmi fogyatékosság – imbecilitás. Szokásos pedagógiai  

  módszerekkel még fejleszthető – foglalkoztató iskolában fogadják őket.

- 50-70: enyhe értelmi fogyatékosság – debilitás. Szokásos pedagógiai módszerekkel, sajátos neveléssel fejleszthető – Kisegítő Speciális Általános Iskolák.

- 70-80: Határeset- áldebilitás: függhet a szociális helyzetétől.

- 75-85: Mentális retardáció

- 80-90: Alacsony.

- 90-120: Átlagos.

- 120-140: Magas

- 140 felett: Zseni.

Találat: 2380