online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

BME műszaki kommunikaciós szaknyelvi vizsga

oktatás

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A névelök
Multimédia az oktatasban
Az ezredforduló idegennyelv-oktatasi iranyzatai és a szaknyelvoktatas
Interdiszciplinaris hallgatói projektek az angol üzleti szaknyelv oktatasaban
Szakmaival bővített-e a szaknyelvi vizsga?
A dan üzleti targyalasok jellemző vonasai
 
 

BME műszaki kommunikációs szaknyelvi vizsga

A cikk a Budapesti Műszaki Egzetemen kidolgozott műszaki kommunkációs szaknyelvi vizsgát a következő szempontok mentén vizsgálja:

1    333j93d     333j93d    Elvi alapvetés

2    333j93d     333j93d    Vizsgatipológiai  osztályozás

3    333j93d     333j93d    A vizsga helye a hazai és nemzetközi vizsgák között

4    333j93d     333j93d    A vizsga általános tartalma: készségek és funkciók


5    333j93d     333j93d    A vizsga feladattipusai

6    333j93d     333j93d    A vizsga értékelési rendszere

7    333j93d     333j93d    A vizsga továbbfejlesztésének lehetőségei

Elvi alapvetés

A szakmai nyelvi kommunikáció a kommunikációnak a nyelvtanuló céljai, igényei és szakmai szükségletei felől történő megközelítése. Következésképpen a szakmai nyelv oktatása és mérése az általános nyelvi kommunikáció oktatásával és mérésével elvileg közös módszertani alapokon nyugszik, a döntő különbség a tartalomban rejlik.

A szakmai nyelvi kommunikációt különféle módokon definiálja a szakirodalom. Kutatócsoportunk T. Hutchinson és A. Waters (1989) definíciójából kiindulva határozta  meg a vizsga alapjául szolgáló szaknyelvi kommunikáció fogalmát a következők szerint:

1    333j93d     333j93d    A szakmai nyelvi kommunikáció nem használ az általánostól eltérő nyelvet, bár kétségtelenül vannak jól behatárolható, a szaknyelvre tipikusan jellemző nyelvi struktúrák és funkciók.

ˇ    333j93d     333j93d      A szaknyelv nem pusztán szakszókincs és szaknyelvi nyelvtan összessége, hanem az ezekkel az eszközökkel magasabb minőségű szinten végrehajtott kommunikáció.

ˇ    333j93d     333j93d      A szaknyelv oktatása és szaknyelvi kontextusban történő mérése nem használ az általános nyelvitől eltérő módszertani megközelítést, a különbség a tartalomban van.

A műszaki kommunikációs szaknyelv ezek szerint a műszaki tudományok rendkívül széles skáláján: informatikai, villamosmérnöki, gépészmérnöki, építőmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki, közlekedésmérnöki tudomá­nyok­ban és ezek szakirányaiban használt nyelvet jelenti.

A szaknyelv-felhasználók köre rendkívül heterogén: a művezetőtől kezdve a kutatóig egy teljes gazdasági szféra tevékenységét fedik le a kutatási szakasztól a gyártási folyamaton át a műszaki termék kereskedelmi forgalomba kerüléséig (Richterich, 1980).

A műszaki kommunikációs szaknyelv tehát egyrészt a tudományos ismeretszerzés eszköze, másrészt a gyakorlati gazdasági életben, az iparban használt munkaeszköz. A műszaki kommunikációs nyelvvizsga ezt a széles spektrumot hivatott lefedni.

A műszaki kommunikációs vizsga elvi alapvetésének tehát a következő két pillére van:

2    333j93d     333j93d    Egyrészt a szakmai nyelvi kommunikáció értelmezése: a kommuniká­ciónak a nyelvtanuló céljai, igényei és szükségletei felől történő megközelítése és a kommunikációnak az ebben a szellemben történő mérése.

3    333j93d     333j93d    Másrészt a szaknyelvhasználat elemzése a műszaki élet különböző területein, a szakspecifikus nyelvekben megtalálható közös jellemzők feltárása: a nyelvi kompetencia, a készségek és funkciók, amelyekre a műszaki szakembereknek szakmai kommunikáció során szükségük van.

Vizsgatipológiai osztályozás

A vizsga kommunikatív irányzatú vizsga, ennek megfelelően a következők jellemzik:

1    333j93d     333j93d    A kommunikatív módon elsajátított funkciókat és készségeket kommunikatív módon méri, ezáltal kívánunk összhangot teremteni a mai oktatási és módszertani gyakorlat és a vizsgáztatás között.

2    333j93d     333j93d    A vizsgázók kommunikatív nyelvhasználatát mérjük általános műszaki szaknyelvi szövegösszefüggésben és szövegtípusokon.

3    333j93d     333j93d    A vizsga szóbeli komponense interaktív , viselkedésalapú a szakmai életben jellemző helyzetekben. A vizsgában a hangsúly a szakmai nyelvhasználaton van .

4    333j93d     333j93d    Magába foglalja mind a kompetenciát (a nyelvi formát és annak használatát), mind a performanciát (hogyan használja a nyelvet az adott szituációban).

5    333j93d     333j93d    Az értékelésben kettős skálát ötvöz: az analitikus és holisztikus skálát, hiszen a kommunikatív kompetencia mérése a produktív készségek kvalitatív vizsgálatának irányába megy. A kvalitatív vizsgálatnak a szakmai nyelvvizsgáztatásban különös jelentősége van, mivel elsősorban a performanciát kell mérni. Az értékelés minőségének biztosítására részletes pontozási útmutatót és értékskálát ad.

További tipológiai jegyek:

1    333j93d     333j93d    háromfokozatú : alap-, közép- és felsőszintű nyelvtudást mér;

2    333j93d     333j93d    szakmai nyelvvizsga: a készségeket, funkciókat, nyelvhasználatot szaknyelvi szövegösszefüggésben méri;

3    333j93d     333j93d    kombinálja a szubjektív (tömörítés, esszé) és objektív (feleletválasztós teszt, cloze test) vizsgaelemeket;

4    333j93d     333j93d    kombinálja a produktív és receptív mérést, ezzel kiegyenlíti az egyes mérési módszerek   hátrányait;

5    333j93d     333j93d    komplex vizsga, mert méri a négy alapkészséget valamint a közvetítési készséget, és az adott szinten releváns részkészségeket, mikrokészségeket ;

6    333j93d     333j93d    standardizált vizsga;

7    333j93d     333j93d    kritérium alapú vizsga;

8    333j93d     333j93d    általános nyelvi jártasságot vizsgál: szintező, proficiency test függetlenül a tanult tankönyvektől, azokat a készségeket, funkciókat méri, szakmailag releváns szövegösszefüggésben, amelyek a vizsgaspecifikációban részletesen megtalálhatók ;

9    333j93d     333j93d   kétnyelvű  vizsga: a nyelvek közötti közvetítést különböző feladatok teljesítése révén méri.

Vizsga helye a hazai és nemzetközi vizsgák között

Az alábbi táblázat mutatja be hogyan helyezkedik el a BME műszaki kommunikációs szaknyelvi vizsga az egyéb államilag, illetve nemzetközileg elismert vizsgák rendszerében:


1. táblázat

A műszaki kommunikációs vizsga helye a hazai és nemzetközi vizsgák között

Az Európa Tanács hatfokú



skálájának szintjei

Az államilag elismert nyelvvizsgák szintjei

BME általános

nyelvvizsga

BME műszaki-kommunikációs nyelvvizsga

Mastery

Felsőfok

Felsőfok

Felsőfok

Eff. Op. Proficiency*

Vantage

Középfok

Középfok

Középfok

Threshold

Alapfok

Alapfok

Alapfok

Waystage

Breakthrough



A vizsga általános tartalma, készségek és funkció

A mérendő funkciók, készségek meghatározása, szövegtípusok kiválasztása

A vizsgában szereplő funkciók és készségek meghatározásakor a következőképpen jártunk el:

Egy, a szaknyelvoktatással, vizsgáztatással foglalkozó bőséges szakirodalom alapján összeállított menüt ajánlottuk a felhasználói kérdőívet kitöltő műszaki szakembereknek készségenkénti bontásban. A kérdőíves felmérés eredményeit korábbi szaknyelvoktatási konferenciákon már ismertettem, nyomtatásban is többször megjelent magyarul illetve angolul is. Eredményeit egyébként csatoltuk az akkreditációs kérelemhez.

A felmérés eredményei, szakirodalmi és saját közel harmincéves szakmai nyelvoktatási tapasztalataink alapján választottuk ki azokat a készségeket, mikrokészségeket, szövegtípusokat és funkciókat, amelyek a tervezett vizsga specifikációjában szerepelnek.

A vizsga általános tartalma

A vizsga azokat a készségeket és funkciókat méri, amelyekre az írásos és szóbeli kommunikáció során a gyakorlati és elméleti területen dolgozó mérnököknek és műszaki szakembereknek szükségük van.

1    333j93d     333j93d   Készségek

2    333j93d     333j93d    Írott szöveg értése: A vizsgázó képes elolvasni, megérteni és értelmezni szakmailag            releváns műszaki, illetve tudományos jellegű szövegeket, amelyek a szövegtípusok széles      skáláját fedik le az adott szintnek és funkciónak megfelelően.

3    333j93d     333j93d    Szövegtípusok: jelek, feliratok, utasítások, figyelmeztetések, kezelési és használati utasítások, levelek, faxok, e-mailek, jelentések, kézikönyvek, szakkönyvek, folyóiratcikkek, jegyzőkönyvek, stb.

4    333j93d     333j93d    Íráskészség: A vizsgázó képes gondolatait írásban kifejezni szakmailag releváns szituációkban és témákban az adott szintnek megfelelő írásbeli műfajokban, az odaillő regiszter, szókincs, nyelvtani szerkezetek, szóhasználat alkalmazásával.

5    333j93d     333j93d    Szövegtípusok: Utasítások, nyomtatványok, levelek, faxok, konferenciajelentkezések, feljegyzések, laboratóriumi jelentések, jegyzetelés, összefoglaló készítése, cikkírás, előadásírás, stb.

6    333j93d     333j93d    Beszédértés: A vizsgázó képes megérteni és értelmezni szakmailag releváns szituációkban és műfajokban az adott szintnek megfelelő nehézségű hallott gépi szöveget, s az abból          nyert információt feladatok megoldására felhasználni képes.

7    333j93d     333j93d    Szövegtípusok: Utasítások tiltások, figyelmeztetések, bejelentések, telefononbeszélgetések, információcsere, hivatalos és baráti megbeszélések, értekezletek és tárgyalások menetének követése, elóadások, konferenciarészvétel, szakrnai továbbképzés követése, stb.

8    333j93d     333j93d    Beszédkészség: A vizsgázó képes a különböző szinteknek megfelelő regiszterben, stílusban, szókinccsel, nyelvhasználattal a részletes leírásban megtalálható szituációkban             és témákban interakciót folytatni.

9    333j93d     333j93d    Szituációk és funkciók: Utasítások adása, figyelmez­teté­sek, javaslatok, tiltások, magyarázatok , telefonbeszélgetés, infor­máció­csere, termékleírás, előadás részlete, vita, szakmai megbeszélésen részvétel, tárgyalás, érvelés, meggyőzés. stb.

10    333j93d   Közvetítés: A vizsgázó képes anyanyelve és a célnyelv közötti tartalmi és formai átváltásra írásbeli illetve szóbeli kommunikáció során.

11    333j93d   Nyelvismeret, jártasság:A nyelvismeret mérésekor a megfelelő grammatikai szerkezetek, rutinok, kohéziós elemek, mondattani ismeretek, lexika ismeretét mérjük, amelyekmegfelelnekayadott kommunikációs szándék kifejezésére az adott szinten.

A jártasság mérésekor azokat a nyelvhasználattal kapcsolatos interkulturális,  
szociolingvisztikai elemek szintnek megfelelő ismeretét és alkalmazását mérjük, amelyek nem tartoznak a nyelvismeret, a készségek és funkciók kategóriájába, ugyanakkora hatékony; szakmai kommunikáció szempontjából elengedhetetlenek.

10    333j93d Funkciók

A szövegelemzés és az ismételt felhasználói igényszint-mérés alapján kiválasztott szaknyelvi retorikai funkciók a következők:

ˇ    333j93d     333j93d    definíció

ˇ    333j93d     333j93d    leírás

ˇ    333j93d     333j93d    osztályozás, kategorizálás

ˇ    333j93d     333j93d    időbeli és térbeli viszony kifejezése

ˇ    333j93d     333j93d    folyamat, trend leírása, értelmezése

ˇ    333j93d     333j93d    ok-okozat kifejtése

ˇ    333j93d     333j93d    összehasonlítás, fejlődés, ellentét

ˇ    333j93d     333j93d    érvelés, meggyőzés

ˇ    333j93d     333j93d    feltételezés, hipotézis

ˇ    333j93d     333j93d    következtetés

ˇ    333j93d     333j93d    elemzés



A vizsga feladattípusai

A feladattípusok kiválasztása

A szaknyelvi nyelvtudás mérését az általános nyelvtudás mérésétől az a fontos különbség választja el, hogy a mérést a vizsgázó szakmai céljai, igényei és szükségletei felől közelíti meg. A szakmai nyelvvizsga feladattípusait - kivéve az általános nyelvvizsgából átvett beszédértési feladatokat - kifejezetten ebből a szakmai meggondolásból válogatjuk ki a kommunikatív típusú vizsgákon használt és jelenleg korszerűnek tartott feladattípusokból (Alderson et al., 1995). A feladattípusok kiválasztása a következő szempontok figyelembevételével történik:

ˇ    333j93d     333j93d    a feladatok feleljenek meg a mérési céloknak;

ˇ    333j93d     333j93d    egy feladat egy részkészséget mérjen;

ˇ    333j93d     333j93d    a produktív-improduktív feladatok aránya megfelelő legyen egy mérési egységen belül;

ˇ    333j93d     333j93d    a feladat nehézsége feleljen meg az adott szinten jellemző és elvárható      feladattípusoknak;

ˇ    333j93d     333j93d    a feladatok egy mérési egységen belüli súlyozása olyan legyen, ami                         megfelel a kommunikativ irányzat elvárásainak.

A feladatok a szintleírásoknak megfelelően épülnek egymásra. A témakörök és a társalgáshoz stimulust biztosító képsorok szándékosan azonosak mindhárom szinten, ugyanis a szakmai nyelvben a szaktudás és a nyelvtudás között semmilyen korreláció nem figyelhető meg. Emellett a vizsga explicit célja nem a szaktudás, hanem a nyelvtudás merése szakmai jellegű szövegösszefüggésben.  Azaz, ha valaki alapfokú nyelvvizsgát akar tenni, az még nem azt jelenti, hogy a szakmai tudása is alapfokú. Egyszerűen arról van szó, hogy egy feladatot nyelvileg alapszinten tud megoldani. Ugyanígy, közepes szakmai tudással is jelentkezhet valaki felsőfokú nyelvvizsgára, tehát a feladatot nyelvileg felsőfokon tudja megoldani.

A tapasztalatok szerint a  bemelegítő társalgásban illetve a képi stimulushoz feltett részletes, szintekre lebontott, nyelvi nehézségben gondosan elkülönített alaposan kidolgozott kérdéssorok és a hasonló  nyelvi szintkülönbséget mutató válaszok nyelvileg jól elkülönítik a szinteket.

Az egyes mérési egységekben az adott szint, készség, funkció függvényében az alábbi feladattípusokból merítettünk:

ˇ    333j93d     333j93d    értelmezés

ˇ    333j93d     333j93d    témakifejtés

ˇ    333j93d     333j93d    jegyzetelés

ˇ    333j93d     333j93d    hozzárendelés

ˇ    333j93d     333j93d    irányított fogalmazás

ˇ    333j93d     333j93d    kifejtés, esszé

ˇ    333j93d     333j93d    információs transzfer

ˇ    333j93d     333j93d    módosított cloze

ˇ    333j93d     333j93d    transzformáció, stb.

A vizsga értékelési rendszere

A vizsga numerikus értékelésű. Az egyes mérési egységeken belül szereplő feladatokat pontokkal értékeljük 0-5 skálán. A részletes értékelési szempontokat, az elérhető pontszámokat illetve a részletes értékelési skálák leírását az egyes szintek értékelésénél adjuk meg a Módszertani füzetben. Az egyes mérési egységeken belül a feladatok értékei összeadódnak.

Részvizsgák: Szóbeli és írásbeli részvizsgát is kiadunk. Az egyes részvizsgák akkor tekinthetők sikeresnek, ha a vizsgázók az adott részvizsgán elérhető összpontszám 60%-át elérik.

Ha a vizsgázó komplex vizsgát kér, akkor tekinthető sikeresnek a vizsga teljesítménye, ha mind az A, mind a B típusú vizsgán a vizsgázó eléri az egyes részvizsgákon elérhető összpontszám 60%-át.

A sikeres vizsgának 2 fokozata van a teljesítmény százalékos arányában:

megfelelt:                            60 % -79  %;

kiválóan megfelelt:               80 % -100 %.

A vizsga továbbfejlesztésének lehetőségei

Amint az eddigiekből már remélhetőleg egyértelműen kiderült a BME műszaki kommunikációs vizsgának semmi esetre sem a szaktudás, hanem a szaknyelvi kompetencia és performancia mérése a célja. Sokkal tisztábban és egyértelműbben mérhető a nyelvi kompetencia, ha azonos stimulus alapján mérjük, ugyanis ilyen esetben kizárólag a nyelvtudás szintje dönti el, hogy milyen színvonalon képes a vizsgázó a feladat végrehajtására. Erősen korlátozott nyelvi kompetenciával is végre lehet hajtani a feladatokat, de nyilvánvalóan a nyelvi performancia alacsonyabb lesz. A  magasabb szinteken külön súlya van a nyelvi kompetenciának, ezért külön is mérjük.

Kiemelendő, hogy a beszédkészség mérésénél minden szinten alkalma van a vizsgázónak, hogy saját szakterületéről hozzon példákat és fejtse ki véleményét, igy lehetősége van, hogy szakspecifikus szókincsbeli jártasságáról úgy tegyen bizonyságot, hogy a vizsga diszkriminációmentessége ne sérüljön.

Ugyanakkor éppen az egyes műszaki szakspecifikus nyelvek közös vonásaira alapozott specifikáció teszi lehetővé - felmerülő igény esetén -, hogy a vizsgát bármely műszaki szakspecifikus mérésre alkalmassá lehet tenni a szövegek változtatásával.

Mivel a  vizsgarendszer a minden szaknyelvben közös jellemzőkre épül - készségek és funkciók - ezért lehetséges további elágazó szakmai  vizsgák beépítése a rendszerbe. Jelenleg a gazdasági kommunikációs szaknyelvi vizsgánkon dolgozunk, amelyet a BME legfiatalabb karán, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon tanuló hallgatóink igényeinek kielégítésére  fejlesztünk ki.

Hivatkozások

Alderson, J.C. et al (1995): Language Test Construction and Evaluation.  CUP, Cambridge

Bachman, L.F. (1990): Fundamental Considerations in Language Testing. Oxford University Press, Oxford

Douglas, D. (ed.) (1990): English Language Testing in US Colleges and Universities. DC: NAFSA, Washington

Hutchinson, T. - Waters, A. (1989): English for Specific Purposes.  CUP, Cambridge

Richterich, R. - Chancerel, J.L. (1980): Identifying the Needs of Adults Learning a Learning a Foreign Language. Pergamon Press, Oxford

Robinson, P. (1991): ESP Today: A Practitioner`s Guide. Prentice Hall, New York

Weir, C.J. (1990): Communicative Language Testing. Prentice Hall, New York

Találat: 1177