online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

IMPRESSZIONIZMUS 1874

irodalom

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
JÓKAI MÓR: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI
ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK
Szabó Lőrinc 1900 - 1957
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773-1805)
Áprily Lajos 1887-1967
RENOIR 1841-1919 (Élt 78 évet)
KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN
A 'haborús bunös' (Novella a Magyar örökség címu kötetbol)
 
 

                                                                                IMPRESSZIONIZMUS 1874

A festészetnek ez az irányzata Franciaországban alakult ki a 19 sz. második felében.

Rendszerük olyan ,amely az érzékelés által közvetített benyomásokat jeleníti meg tisztán és egyszerűen. A művész a tárgyakat saját személyes benyomásain kere 959c21j sztül mutatja be ,a szabadban fest ,ecsetkezelése darabos ,nyers és szaggatott, kizárólag a prizma tiszta színeivel dolgozik.

Az impresszionistáknak voltak régebbi és közvetlen előfutárai is :

                           - A velencei reneszánsz festők ,akik az eleven valóság ,a lüktető élet kifejezésére törekedtek ,élénk színeket alkalmaztak.

                           - Néhány spanyol festő - El Greco ,Velazquez vagy Goya művészete mélyen befolyásolta Manet és Renoir festészetét is.


                           - Az angol tájképfestők - Constable ,Turner - szintén fontos előfutárok voltak. Constable már Monet előhírnöke volt ,amikor kijelenti ,hogy festményeiben a fényt ,a harmatot ,a szellőt és az üdeséget jeleníti meg.

                          - A francia mesterekre is érzékenyen reagáltak. Cézanne Pussin módjára akarta megfesteni a természetet. Renoir viszont Watteau illékony művészete vagy Boucher és Fragonard stílusa iránt volt fogékony. A források közül legközvetlenebb Delacroix ,aki azt állította ,hogy a festészetben minden reflex. Már különbséget tett a helyi szín és a fénnyel átalakított szín között. Vibráló vonalvezetést is alkalmazott.

                          - Azok a tájképfestők akik Barbizonban dolgoztak (különösen Daubigny és Diaz) ,szintén erősen hatottak az impresszionisták művészetére. Daubigny az első barbizoni festők közé tartozott : hajójával végigutazott az Oise folyón ,s így megteremtette a plen-air festészetet.

                          - Corot és Courbet is nagy szerepet játszott. Corot számára a művészi szép az az igazság ,amely megmártózik a természet megpillantásakor szerzett benyomásokban. Először a fény vonzotta ,később egyre inkább azon dolgozott ,hogy kifejezze egy adott helyszín sajátos légkörét : ehhez a szürke szín rendkívül változatos árnyalatait használja fel. De ezt nem a fekete és fehér színből akarja előállítani, hanem a színértékek igen kifinomult játékát hozza létre. Courbet elsősorban a fény festője volt. „Fesd amit látsz ,amit akarsz ,amit érzel.” Bár kizárólag műteremben festett, a fényintenzitás iránt rendkívüli érzéke volt. Festészete főleg Bazille és Manet festészetére hatott.

                         - Még egy motívum hatott az ifjú festőkre: a japánosság. 1854-től Japán felvette a kapcsolatot a világgal ,így a francia művészek felfedezhették a fametszés japán mestereit: Utamarot ,Hokusait és Hirosigét.

Tördelési módszerüknek ,dőlt irányú vagy ferde kompozícióiknak, sematizált formáiknak ,a szintézis szellemének és kifinomult színeiknek nagy volt a vonzerejük.

Manet részt vett a Visszautasítottak Tárlatán, a Reggeli a szabadban c. képével. Az új forradalmi irányzat szószólójává vált (bár ő ezt csöppet sem akarta). Csak későn kezdett plen-air festészettel foglalkozni. Makacsul távolmaradt az impresszionisták mind a 8 tárlatától ,így bizonyítva ,hogy ő „független”.

Kétértelmű helyzete megegyezett Degas-éval. Noha ő a „modern élet klasszikus festője” volt és 7 kiállításon is szerepelt a 8-ból ,mégsem volt hajlandó a szabadban festeni.

Az alkotás új technikájával ,a fényképpel ezúttal a művészek is versenyre kívántak kelni ,hogy ők is megragadják a múló pillanatot ,a reflexek pillanatszerűségét.

Az impresszionizmust a festőművészet új kifejezési módjának kell tekinteni ,amely a látásmód megújulása nyomán született ,s a közvetlen és tiszta érzékelés védőbeszédjeként lépett fel.

Egy ösztönös és vizuális művészetről van szó. Ez a folyamatosan megújuló látás a fénynek és állandó változásainak a függvénye , a kép igazi tárgyává a fény válik. Minden egyéb téma helyét a táj foglalja el. A természet kedvéért a művészek a szabadban dolgoznak ,a motívum előtt (sur le motif) ,a lehető leggyorsabban. Mindenekelőtt a reflexekre és a folyékony elemekre figyelnek. Azért alkotnak sorozatokat ,hogy a szüntelenül megújuló formákat és színeket pillantsák meg.

Technikai újításuk az ,hogy már nem úgy akarják bemutatni a formákat és színeket ,ahogy hitük szerint léteznek ,hanem úgy ,ahogy a fény átalakító hatása nyomán látják őket. Így elhagyják a körvonalakat és darabos, szaggatott ,egymás mellé helyezett ecsetvonásokkal helyettesítik. A perspektíva nem geometriai szabályon alapul ,hanem az előtérből a horizont vonaláig a tónusok elhalványodásán keresztül valósul meg. Felhagynak a clair-obscurnek és éles kontrasztjainak a használatával. Palettájukról hiányoznak a fekete ,szürke ,földszínek ,csak a prizma színeivel festenek. Szerintük a szem elsődleges ,mert annak közvetítésével történik az alkotás és befogadás.

Diffúz (szétszórt) és illékony festészetet hoznak létre. Diagonális színcsíkokkal ,színhorgokkal dolgoznak. Fontossá válik számukra a faktúra.

Az impresszionizmus az első igazi izmus ,mivel egyetlen esztétikai elvet vett alapnak. Egy elv abszolutizálása:

1-  Közel férkőzni a jelenségvilághoz : a szabadban festeni

2-  A jelenségvilág regisztratív megjelenítése ,a látvány elfogadása ,a jelenség és a lényeg egybeesése, ez a pozitivizmus.



                3- Nem a megszokottat adják vissza ,mellőzik az értelmet és  frissen ,spontán rácsodálkoznak a világra. Ez a szem „fiziológiai ártatlansága”

                  4- Központi élményük a tárgy előtti élmény : szín és folt élmény ,ami nem kapcsolódik kifejezetten a  tárgyi dolgokhoz. (Leonardo falas kísérlete, ahol a képzeletet ingerli a folt.)

A képek a színek atmoszférájában kezdenek el élni ,ez a levegő fogja össze a képeket. Itt egy színes fényfestészetről van szó. Elhanyagolják, elvadítják a formát, így vázlatszerűek lesznek a képek. Ettől kezdve növekszik a vázlat rangja a festészetben. A formák nyitott formájúak és emancipáltak  lesznek (maguknak sok mindent megengedők).

Hitvallásuk : kortársnak lenni. Fessd azt, ami van!                                        

Az impresszionista művészek a Gleyre-műteremben tanultak, a Svájci Akadémián - Manet, Monet ,Pissarro ,Cézanne ,Guillaumin - ők alapították meg az első csoportot. Majd Gleyre szabadiskolájában alakult meg a második : Bazille  ,Monet ,Renoir és Sisley társulásával.

Első nyilvános fellépésük 1874-ben történt, Nadar fényképész műtermében. A kiállításon 30 művész vett részt. A nyolcadik kiállításukra 1886-ban került sor ,a résztvevők száma 17 volt, köztük a neo-impresszionisták és a szimbolisták.

A maga korában lebecsült impresszionizmus 50 éven belül divatba jött. De már a csoporthoz tartozó néhány művész felismerte az új festészeti eljárás hiányosságait ,hibáit: Renoir visszatért a rajzhoz s a formák stilizálására törekedett. Cézanne a nagy szintézis létrehozására törekszik, a spontaneitást szigorral ,a pillanatszerűséget a tartalommal ,a színeket a formákkal egyesíti. A látszatok mögött megpróbálja újjáalkotni a világ lényegét.

A neo-impresszionista művészek nem vetették el Monet és barátai kutatásait ,folytatni akarták művüket ,de nem fogadták el a tisztán ösztönösségre épülő művészi koncepciójukat és pusztán véletlenszerű felfedezéseiket. Racionális ,igen szigorú szabályok szerint kidolgozott módszert fogalmaztak meg. Signac divizionizmusról beszél ,s ezt esztétikának tekinti ,szemben a bizánci mozaikok által inspirált pointilizmussal ,amely csupán technikai segédeszköz.

Végül meg kell említeni néhány művészt, akik részben az impresszionizmus ,részben a neo-impresszionizmus hatása alatt álltak : Van Gogh és Toulouse- Lautrec.

A szimbolisták szakítottak az impresszionistákkal. Bár Gauguin és barátai gyakran vettek részt a kiállításaikon ,festészeti és esztétikai elveiktől elhatárolták magukat. Az érzéki benyomásokról lemondtak az Eszme kedvéért ,a vizuális valóságot és a naturalizmust felváltotta az intellektuális spekuláció és a szimbólum. A szaggatott és vibráló ecsetkezelés helyébe az egyöntetűen színezett és körvonalaktól határolt festésmodor lépett.

Az impresszionizmus, a nyitott, oldott forma minden bizonnyal legszerencsésebb megnyilvánulása, valószínűleg a „legfőbb szép" egyfajta pótlékát jelenthette a 19. század számára. Vitathatatlan az a tény is, hogy a nyitott forma az energikusabb és invenciózusabb, hogy ez kedvez a formai eszközök autonómiájának.

Találat: 1370