online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

ESZMÉK SZEREPE A DRÁMAI KÖLTEMÉNYBEN

irodalom

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Dsida Jenő 1907-1938
Szabó Lőrinc 1900 - 1957
A magyar nyelv történetének fö korszakai
ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM
ESTERHÁZY PÉTER: PÁPAI VIZEKEN NE KALÓZKODJ
Ady Endre 1877-1919
MIKSZÁTH Kalman
AZ ÉN MEGSOKSZOROZÓDÁSA A KÉSEI MODERNSÉG LÍRÁJÁBAN
Saly Noémi: A budapesti kavéhazak története
 
 

ESZMÉK SZEREPE A DRÁMAI KÖLTEMÉNYBEN

            A drámai költemény (illetve emberiség-költemény) eredetileg nem színpadi előadásra szánt mű, ezért sok tekintetben szabadabb, mint a többi drámai műfaj. Terjedelmileg is hosszabb, hiszen nem korlátozza a színpadi idő, a színhely is sokszor 212b16c változhat. A gondolati, bölcseleti tartalom miatt inkább olvasásra alkalmas. Többnyire verses formájú alkotások, bennük a költő a világról vallott felfogását, történelem-bölcseleti eszméit mondatja el a különböző szereplőkkel. Szerkezetileg is hatalmas kompozíció, eszmei síkon pedig teljes világképet adnak. Tipikusan romantikus műfaj, ennek nagy kérdéskörei: boldogságvágy, szabadság, szerelem, pénz, küzdés, nagy tettek.

Irodalmunk egyik kiemelkedő alkotása MADÁCH IMRE: Az ember tragédiája című műve. Műfajilag drámai költemény, párbeszédes formájú verses mű. Filozófiai tartalmakat hordozó költői alkotás. Közvetlen műfaji előzménye a világirodalom egyik legnagyobb alkotása, Goethe Faustja. Madách problematikája mégis egészen más. Goethe azt kutatja: mi a célja az ember életének, az emberi cselekvésnek, Madách arra keresi a választ: van-e célja, értelme. Más történelmi körülmények szülték Madách művét, ezért kérdésfeltétele is más. Társadalmi és egyéni csalódások sorozata (vidéki középbirtokos családban született, aljegyzőként élesen támadja a megyei állapotokat, majd - pár évi közszereplés után - visszavonul birtokára. Közéleti kiábrándultságát magánéleti válsága csak fokozza: Fráter Erzsébettel kötött házassága válással végződik. A szabadságharcban betegsége miatt nem vehetett részt, a bukás azonban súlyosan érintette, személyesen is. Egyik öccse a forradalom alatt szerzet betegségébe hal bele, testvérének apósát kivégzik, nővérét és családját kegyetlen útonállók mészárolják le. Ő maga fogságot szenved, mert Kossuth titkárát rejtegette) s egy elbukott forradalom után írja meg a Tragédiát, belesűrítve egy válságos korszak csalódásait és hinniakarását. A mű keletkezési éve 1860-as évek eleje, egy csüggedés-korszak végén és egy újra reménykedő korszak hajnalán alkotta meg. A mű „ellentmondásossága” a pesszimista eseménysorozat és az optimista befejezés a megírás időpontjának társadalmi közérzetéből fakad.

A mű eszmeiségét formáló filozófiai és tudományos hatások:

§         A Hegel-i filozófia hatása, mely szerint egy-egy eszme megjelenik, kibontakozik (tézis), de a történelemben való megvalósulása során eltorzul, embertelenné válik (antitézis), s ebből az ellentétből egy új eszme születik (szintézis) ű ami azonban kimarad Madáchnál. Az alapkonfliktus az állítás-tagadás, a reál-ideál ellentéte,(az Ádám képviselte nagy, szent eszmék és az eszméket megtagadó Lucifer); a hinniakarás és kiábrándultság belső vitája.

·        A determinizmus jelentkezése: az ember rendelkezik-e szabad akarattal, változtathat-e sorsán, vagy az előre elrendelt úton jár? Az ember a körülmények áldozata? Madách szerint van szabad akarat, de ezt meghatározza az isteni akarat (ami miatt kiűzettek a Paradicsomból, hiszen megszegték az isteni parancsot) és a világ anyagi törvényszerűségei (pl. hatalom utáni vágy, irigység, önzőség.)

·         A kor tudományos nézetei: a természeti végzete elkerülhetetlen, a Nap kihűl, a földi lét megszűnik, az emberi faj elpusztul. A genetika határozza meg, hogy mivé válhat az ember, melyen értékeket birtokol.

A hit és kétely motívuma minden színben jelen van, a cselekményben (Ádám hisz egy eszmében, csalódik, kiábrándul, de vállalja az újrakezdést); a szereplőkben (Ádám hisz, Lucifer kételkedik, Éva a harmóniát teremtő erő). Ugyanígy találkozunk a sors és végzett motívumával: az emberi sorsvállalás kötelesség, még akkor is küzdeni kell, ha a végzett elkerülhetetlen. A küzdés maga a lét értelme. Az ember és a nemzet, a nemzet és az emberiség sorsa elválaszthatatlan.

Találat: 1784