Babits Mihaly (1883-1941) költészete

Babits Mihály (1883-1941) költészete

Ifjúsága és szellemi eszmélése

a családra hivatali köznemesség jellemző

• apai dédapja Tolna vármegye főorvosa
• nagyapja a megye főpénztárosa
• apja törvényszéki bíró

A költő a négy gyermek közül az elsőszülött (egyik húga gyermekként, a másik fiatalasszonyként hal meg, István öccse 1983-ban még él).

Szülei: Babits Mihály és Kelemen Auróra (ő nagyon művelt: könyv nélkül tudja a Toldi szerelmét, A délibábok hősét és az Anyegint

: magyar-francia szakos a budapesti egyetemen, majd a franciát latinra cseréli, és rendszeresen hallgat filozófia előadásokat. (Itt barátkozik össze Rédey Tivadarral, aki biztosítja számára az irodalmi és képzőművészeti körök kapcsolatát.)

: Pauler Ákos fölkérésére cikkeket közöl az álomról és az igazság fogalmáról a Magyar Philosophiai Társaság Közleményeiben.

Nagy hatással van rá a filozófus Zalai Béla barátsága.

: Fogarason tanít (itt ismerkedik meg Bergson filozófiájával).

filozófusok, akik hatnak rá

• Bergson
• Immanuel Kant
• Szent Ágoston Vallomásai
• John Locke (ő az érzéki tapasztalásba vetett meggyőződését erősíti meg)
• David Hume vezeti a pszichológiához (a gondolkodás és a személyiség kettőssége)
• Spinoza panteizmusa
• Arthur Schopenhauer korai művei, és elsősorban költői előadása és esztétikai ihletformái hatnak rá (Nietzsche felől is főleg ez a hatás érvényesül)
• Friedrich Nietzsche (Im-igyen szóla Zarathustra
• William James (a pszichológiája alapján)

Tudatlírája és a "lírai festmények" verstípusa

Első három kötete versei időrendje nagyjából ismert.

• : a barátjának, Szilasi Vilmosnak dedikált példányokba beírja a keletkezési időt és körülményeket (a felesége erről később másolatot készít).
• : Szabó Lőrincnek kb. három tucat versről ír.

Angyalos könyv

• Kéziratgyűjtemény; a cím eredete: Török Sophie 1935-ben ráfesti Carpaccio zenélő angyalát.
• Babits 1912-ig ide másolja minden versét.
• : a költő az ekkor írt verseit két részre osztja (1906-ban egy kötet kiadását tervezi).

Ø     I. rész: Troubadour-kor (nem tartalmaz zsengéket)

Ø     II. rész: Újabb költemények

első kötete (Levelek Iris koszorújából, 1909) gerince, de a következő kettőbe is iktat belőlük

ciklusai

v    "Szonettek és canzonék"

v    "Vile potabis"

v    "Lyrai festmények"

mind a tizenegy verse bekerül az első kötetbe

szemléletformája tudatos

jelentősen meghatározza az induló Babits ars poeticáját

Levelek Iris koszorújából (1909)

• , Babits véleménye: "A nagy művész mindig tarka képeket mutat."
• Világképét ekkor még nem Dante, hanem Shakespeare ösztönzi.
• Kompozíciója mintája: Baudelaire-től A romlás virágai
• Kötetnyitó versek ("célzatosan tartott előhangok"): klasszikus versmértékű ódák és egy himnusz.

Ø     In Horatium

alkaioszi óda

a horatiusi "arany középszer" ellen lázad

hat strófája inkább himnusz a kozmológiai erőkhöz

Ø     Óda a bűnhöz

aszklipiadészi óda

a lázadás erkölcsében fedi föl az értékesebb életelvet

a kispolgári jellemtorzulásokat ostorozza

Ø     Himnusz Irishez: a természet és az ember kapcsolatának a méltatása

• A lírikus epilógja

Ø     kötetzáró vers

Ø     a kritika a magánélet lírai pa 717e46h naszának fogta föl, de a vers csak a lírikus általános alaphelyzetét tárgyiasítja

Ø     hatások

a schopenhaueri metafizika problémája: a világ megismerhetetlenségének a gyötrelme ("vak dióként dióba zárva lenni")

a nietzschei étosz megoldása: "Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm. Csak nyílam szökhet rajta át: a vágy." - a "vágy nyila" a Zarathustra boldogságkeresésének egyik kulcskifejezése

• A gondolatritmusok, alliterációk, tőismétlések és szójátékok élénksége még származtatható Nietzsche lírai prózájából, de Babits egyéb írásaiból kiderül, költői önkifejtése egy rendszeres poétikára épül. Fő irányvonala: lélektan:

Ø     Wilhelm Max Wundt

Ø     William James (az "összefüggő képszalag" fogalma az ő tudatfolyam-elméletéből származik) - az ő elméletét kétkedéssel fejti ki; ok: legjobb barátja, Zalai Béla, illetve egy francia pszichológus (Jena Philippe) megingatta az ítéletét

Babits tudatlírájának az alapja: "erkölcsi emlékezet"

• Ennek egyik változata: lappangó emlék a gyermekkorból és a szülővidékről - ez lírai tárggyá, majd tematikává bővülve végigvonul Babits költői fejlődésén.
• pl. Anyám nevére, Sírvers

Ø     az oppozíciók a drámai monológhoz közel álló dikcióban bontakoznak ki

Ø     a líra hagyományos vallomásának retorikus rendeltetésével szemben az alany a szöveg születésének a jelenében olyan ismeretlen, akit a szöveg motívumai fokozatosan rajzolnak ki

Nyilvánvaló: Babits a verset olyan megformált valóságtartalomnak tekinti, amely az élményt asszociációkkal és költői képekkel gazdagított tudatállapotként tolmácsolja.

nyara, itáliai utazása: az ezután írt szonettjei a tudatfolyam általánosabb drámaiságából születnek.

• Itália

Ø     Először Juhász Gyulának ír levelet, majd ennek alapján írja meg a verset.

Ø     A versben azonban az elbeszélés külső élménye belsővé válik.

Ø     A belső élménykifejezés a szemléletestől az ünnepélyesen elégikusig emelkedik.

• San Giorgio Maggiore (1908 szeptembere)

Ø     költői tárgya: Velence panorámájának a megtekintése

Ø     mélyebb jelentése: a föld fölé emelkedő ember szédülete mint tragikus vétség, és rémült visszabotorkálása mint drámai bűnhődés

Ø     Babits a költői énjét drámai hősként állítja elénk, és önmagát másként szemléli (a sors egy lehetőségeként, így a vers a tudatlíra határesete)

Babits objektív költészete a "lírai festményei"-ben teljesedik ki.

• Erre nem egyszerűen a schopenhaueri fölfogás (a pillanatnyi érzelmeken túli, közvetett önkifejezés) jellemző, hanem a végtelenség örökös együttlátása.
• Ez az eszménye Babits első kötetének is.
• Babitsot Walter Pater egy tanulmánya ösztönzi arra, hogy a festészet egyes hatáselemeit fölhasználja lírai szemléletre (Pater ezt a nézetét Browning költészetéből vonja el).
• a lírai festmény jellemzői

Ø     elsősorban drámaian szituált jellemkép

Ø     ugyanakkor önkivetítés is

Ø     sajátossága: Babits a megvalósítatlan én-eseteit éli ki e költeményeiben

Ø     irodalomtörténeti előzménye: a romantika álarcos verse

Ø     Babits a lírai festmények közé sorolja a nagyvárosi képeket is, és Baudelaire mintájára egy egész ciklust tervez budapesti képekből; pl.

A világosság udvara (1904-1905): egy látszat valóságát leplezi le

Régi szálloda

v    a valóság látszatát eleveníti föl

v    sejtelmes (ezt Kosztolányi a dickensi fantázia rémlátással vegyes lélekrajzával találja rokonnak)

v    a versbeli szituáció előképe: Híd-avatás; különbségek:

Arany egyetlen éj krónikájába sűríti a látomást, míg Babits körképszerűen ábrázolja az eseményeket.

A Híd-avatás szimbolikája egynemű, Babits verséé egyrészt ironizált, másrészt disszonáns.

v    befejezése végítéletszerű (Az ember tragédiája váratlan biztatására emlékeztet)

Ø     két csendélet, amely az előző két nagyvárosi képet árnyalja

Asztalfiók

v    A világosság udvarának az ikonja (tárgyi hasonlóságon alapuló jele)

v    a gyermekkori kacatok a nevetségesnek látszó múltat tárják a felnőtt elé

Cumulus

v    a Régi szálloda ikonja: groteszk figurák tömege jelenik meg benne, hasonlóan a másik vers vendégkoszorújához

v    mitológiai; bábu-sémái a véges személyi lét üres jelei

egyéb "nagyvárosi legendák"

• Paris

Ø     alcíme: "Fantázia"

Ø     egy látszat valóságának a megjelenítése

Ø     a fantáziakép kerete: az első és az utolsó versszak beszédhelyzete (egy családi-baráti beszélgetés alig stilizált egyenes idézete)

Ø     nyitás: közvetlen társadalomkritika

Ø     záró versszak: az illúzió Párizsától visszavisz a provinciális látszat-haza mélabújához

Ø     kompozíciós elvének a mintája: középkori latin himnusz (a toposzok litániaszerű fölsorolása)

Ø     poétai "lelke": ritmus

• Mozgófénykép

Ø     a legjellegzetesebb nagyvárosi legendája

Ø     vásári megfogalmazású (ez arra utal, hogy a tragikus cselekmény mulatságos képét fogjuk megismerni)

Ø     rájátszik Aranynak A kép-mutogató c. balladájára

vannak azonos motívumok: lányszöktetés, a szökevények üldözése, a szerelmespár veszte, a zord apa bűnhődése

szöveg szerint

v    Arany: "Még egy kép jön, az utolsó."

v    Babits: "Még egy rémszerű kép a vásznon jó: az utolsó."

Ebben az összefüggésben: a vers egésze önértelmezés, az elődök kritikája, közvetett művészi program és korrajz.

Ø     körkörös szerkezetű (a csillag nyomdai jele utáni ismét megszólal az elvágyódás hangja); a mű szimbóluma: a nietzschei "örök visszatérés"

• Emléksorok egy régi pécsi uszodára

Ø     inkább kisvárosi emlékkép a költő pécsi diákéveiből

Ø     ami jellemzi: naturalista látásmód, amely mozaikká esik szét (Babits maga is gyöngének tartja ezt a művét)

• Messze. messze.

Ø     a nagyvárosi legendák visszavilágító összefoglalása

Ø     belső formájának a mintája Gautier Mit beszélnek a fecskék? c. verse

Ø     mondatszerkesztése: jobbára névszói

• Strófák a wartburgi dalnokversenyből (1904)

Ø     álarcos vers (leplezett vallomás)

Ø     Wolfram éneke: Babits a zene-dráma élményét az érzékek személyesen átélt ébredésének tudatzajlásában adja vissza

• Az Aliscum éjhajú lánya

Ø     igazi belső monológ (a római provincia barbár kurtizánjának a magánbeszéde)

Ø     a vers közelebb áll a drámához, mint a lírai önkifejezéshez; ok: Babits olyan érzelmeket és helyzetet fest, amelyek nem tartoznak énjéhez

Ø     zsánerkép

Ø     költőisége a kor- és jellefestő szókincsből, a helyzetrajzból és a tudatlíra fiziológiás megelevenítéséből fakad

• Galáns ünnepség

Ø     az előző vers ikonja[3]

Ø     alakrajz, költői ábrázolás (nem drámai monológ)

Ø     szókincse: biedermeier

Ø     ritmusa: könnyed, aprózó

Ø     a "csupa sikk" hölgy hasonló a kurtizánhoz: mindkettő élni és szeretni vágyik, de egyikük sem értékesebb kellékeinél; különbség: Az Aliscum éjhajú lányában az irónia a monológ belső tagoló eleme volt, itt kritikai szemlélet

Ø     a költő a "csupa sikk" hölgyet ember formájú bábunak nézi[4]

• Hegeso sírja

Ø     szonett

Ø     a híres athéni sírdombormű szóbeli parafrázisa

Ø     hat rá Reinach egy műve (A művészet kis tükre

Ø     a letisztult, tárgyiasult összhang világát ábrázolja

Ø     Hegeso saját léte üres gépezete, így a bábuk közé tartozik

• Golgotai csárda

Ø     a "persona" határesete

Ø     keletkezésében szerepet játszik bajai élete is (a cisztercita tanártársaival való ivás és kártyázás)

Ø     a keresztre feszítést dolgozza föl, de egy római katona tudatán átszűrve - ezzel megsokszorozza a költői ént

Ø     groteszk ambivalencia (Bahtyin terminusa) jellemzi: a szakrális és az alantas összefogása

Ø     drámai helyzetvers (közel áll egy Browning-vershez, amely az inkvizíció szörnyűségét egy följelentő mindennapjain keresztül mutatja be)

Ø     a passió demitizálása (Babits ezzel már korán foglalkozott, egy évvel előbb írta: "A bibliának a feltámadásról szóló része toldás vagy allegória. Márk még csak a sír ürességét jelzi.")

• Turáni induló

Ø     lírai festmény

Ø     korfestő drámai monológ

Ø     karénekszerű versbeszéd

Ø     költőisége kimerül a couleur locale-ban (Schöpflin véleménye: a vers nem egész - egysíkú)

Az angyal (novella)

• Azáziel: a testi tapasztalatokat örömmel éli át - alakjában Keresztury Dezső a költő önarcképét ismeri föl
• ami itt megvilágosodik (illetve még personáiban, nagyvárosi képeiben is)

Ø     "a tapasztalás mámorával betelni nem tudó gyermeki szív telhetetlensége"

Ø     "a szellemi világból kiszökött lélek keserű" boldogtalansága

Ø     "szomjúság az emberi lét ősforrása után"

ősze: Szegedre kerül, és lírája elkomorul (otthontalanság) - ekkor írja a gondolati tárgyak lírai festményeit.

• Theosophikus énekek: I. Keresztény és II. Indus

Ø     a két vers két világrendet int hatékony tudatformát jelenít meg (mindkét theodiceára jellemző a tagadó-ironizáló előadásmód)

Ø     ikerversek; üzenetük: szintézis (Babits az egyetemi előadásában a buddhizmust a kereszténység rokonának minősíti)

Ø     ami a két verset összekapcsolja: az emberi sors viszontagságaitól megtisztult hit rendszere

Ø     Keresztény

a szekszárdi vakáció alatt írja

iróniája humorba játszik

a képzelt középkori figura groteszk

záró tercina: képzelgés a végítéletről - a gyermetegség kritikája

Ø     Indus

Szegeden írja

ösztönzői: Schopenhauer buddhisztikus nézetei - a versmagatartás mégis ellentétes a boldog semmivé lett élet tanulságával

nyitány: a görög tragédiákból kölcsönzött sorképzés

a nyitány után: stílusváltás - fantasztikum: ez azonban nem cél, hanem csak eszköz egy ismeretlen belső világ átkutatására

• Sunt lacrimae rerum (1907)

Ø     cím: vergiliusi utalás

Ø     a teremtett világ beszédének a tolmácsolása - a költő az anyag lelkét szólaltatja meg

Ø     Babits legfantasztikusabb gondolati tárgyú lírai festménye

Ø     nem egyértelműen komor hangvételű

Ø     tragikomikus animizmus jellemzi

Ø     átpoétizálja a hétköznapi környezetet

• A templom! Röpül!

Ø     merő fantasztikum - ennek az esztétikai helye: a különös és a csoda közt (Tszvetan Todorov

különös eset: ha az érzékcsalódás átmeneti

csoda: az esemény csak a miénktől eltérő törvénnyel magyarázható

Ø     a nyugtalanító történet a költői én tudatának a belső valósága

Ø     a vers titka: a fizika törvényeinek a hirtelen megváltozása (a templom madárrá alakulva eltűnik az éjszakában)

• Húnyt szemmel.

Ø     a gondolkodás látomásainak a programverse

Ø     ami az ars poetica-értéket tanúsítja

a későbbi kurzivált szedés

Babits egy ifjúkori levele, amelyben a lehunyt szemű költést az ihlet egyik magatartásformájának nevezi

Ø     látomás (hunyt szemű alkotás)

a nietzschei tipológiában: a lírai festmény jellemzője is

Babits ezt az egyetemen Goethére hivatkozva tanítja, bár elméletét ekkorra már árnyalja Bergson emlékezet-elmélete: "Az önként jött, nem akarattal előhívott emlékkép [.] háttérbe szorítja az akart képekét."

valójában szimbólum (az erkölcsi emlékezet mélyebb tartományából származó élményforma)

Ø     ez a mű két vers bevezetője is

Fekete ország

Az örök folyosó

• Fekete ország

Ø     egyszerre logikus álom és fantasztikus szimbolika

Ø     alapötlete egy Poe-regényből (Arthur Gordon Pym) ered

a bennszülöttek a tengerészeket tőrbe csalják

a tengerészeket egy szigeten egy földomlás eltemeti - itt minden fekete

a rabságból menekülőket végül egy kozmikus fehérség nyeli el, amely egyszerre az isten és a halál

Ø     1-3. sor: intonáció

Ø     4-35. sor: nyomasztó álomlátás (litániás fölsorolás)

Ø     a versben nincs elbeszélő mozzanat vagy képi folyamatosság

Ø     nyelvi jellegzetessége: az igék elsorvadtak (hiányzik az idő és az élet képzetét jelentő történés és létezés)

Ø     hiányoznak a kapcsoló elemek: ez a törvényszerűségre, a mozdulatlanságra utal

Ø     az idő megállt - ez a léttelenség törvényét sugallja

• Az örök folyosó

Ø     Karinthy Babits egyik jellegzetes alkotásának tartja

Ø     alapötlete: nem különösebben eredeti

Schopenhauer: az önismeretet föld alatti folyosók jelképében örökíti meg

Nietzsche: "örök visszatérés"-elmélet (erre utal a körkörös kompozíció)

Ø     fő hatás: Dante

őrá utalnak a tercinák

a képi megjelenítés dantei képzetekkel és fordulatokkal él

a vers a Pokol új, megíratlan bugyraként jelenik meg[5]

Ø     a vers kettős jelkép

a lét szimbóluma

Babits önszemléletének a jelképe

A fiatal Babits történeti helye a világirodalomban: már az első kötetéből kirajzolódik.

• a tudatmozgás mint a lelki életet jellemző kifejezésmód

Ø     Gertrude Stein (William James tanítványa): az emberalak folyamatosan eleven tulajdonságait ragadja meg (prózában).

Ø     Babits: a kijelentésvariációkat, gondolatritmusokat ő is alkalmazza, de ez a költészetben nem lesz szegényes, sőt a lírai személyiség szervességét szemlélteti.

• Maeterlinck: a szimbólum természeti erő - Babits azonban nem vallja a szimbolista iskola irracionalizmusát, hanem a szimbolikus megjelenítést az emberi lélek és kapcsolatok megismerési módjaként alkalmazza.
• Nyelvszemlélete főleg Mallarméval rokonítja; Babits indázó mondatai a gondolatok és érzések többszörös tükrözésére alkalmasak.

Babits elfojtott "duk-duk affér"-ja és következménye: a lírai megújulás kísérlete

-től: a Szeged és Vidékében színi bírálatokat közöl.

• Megint rossz a közérzete (Éder Zoltán szerint igazgatója az Erkölcs és iskola c. reformpedagógiai cikke miatt válik meg tőle könnyen).
• nyár: Itáliában jár
• ősz

Ø     Fogarasra nevezik ki (ezt száműzetésként éli meg, és Ovidius alapján az ő Tomijának nevezi a helyet)

Ø     Juhász Gyula fölkéri, hogy vegyen részt a nagyváradi Holnap c. antológia kiadásában

Az antológia kapcsán sajtóbotrány tör ki.

• Ady Endre

Ø     A duk-duk affér (megjelent: Új Idők, Herczeg Ferenc lapja) c. cikkében megtagadja társait (egy melanéziai törzsről ír, amelynek a vezére nem tudja, mi köze van a mögötte menetelőkhöz).

Ø     Majd megbánja ezt, és A mentő glória c. versében mintegy visszavonja cikkét.

• Babitsot a botrány megrendíti; Kosztolányi véleménye: Babits félreértéséért a válogatás a hibás.
• , Babits vallomása a Világnak: két kritikát tart nagyon igazságtalannak.

Ø     Ady-epigonizmus

Ø     a klasszikus eszmék meggyalázása

• Babitsnak adhat önigazolást: Kemény Simon a Nyugatban bírálja a Holnapot, de Osvát a lábjegyzetben kivonja ez alól Babitsot, sőt utána levélben kéri összes művét a folyóirat számára.

Levelek Iris koszorújából: utolsó versei belső utóiratként egy líraibb periódus előhírnökei

• Sugár

Ø     erotikus vallomás

Ø     a testi szenvedély első költői hírnöke

• Zrínyi Velencében

Ø     álarcos szonett

Ø     a "másik bús magyar" vívódása ürügyén saját keserveit énekli meg

• Darutörpeharc

Ø     a Holnap csatájának igazi szatírája

Ø     drámai és esztétikai ellentétekre épül

Ø     a darvak a konzervatívokat testesítik meg

Ø     a madártávlati irónia Bajzára játszik rá

• Vásár: üde impresszionizmusú kép
• Városvég

Ø     a gyötrő aggodalmak nyers kifejezése

Ø     A világosság udvara gyöngébb rokona

• Októberi ájtatosság

Ø     csak az 1916-os kötetbe kerül be

Ø     a kárvallott legény kitétele a Holnap-botrányra céloz: "Mért zengem a csúf, kór kicsinyek hadát, / a földi szégyent, béka-egér csatát, / a halni készülőknek éltét, / únt bajok újszerű visszatértét?"

• Palinódia (1908)

Ø     a csatározásokon bánkódik

Ø     Babits csak öt év múlva és magyarázó mottóval adja közre, amikor úgy gondolja, már csak egy ártatlan kordokumentumnak tekinthető

márciusától: hagyománytisztelő és teljes világrendet érzékeltető, de líraibb poétikát először ekkori görög tárgyú verseiben alakít ki; hatások:

• gyermekkorából: antik mitológiai metszetgyűjtemény, ami a kedvenc könyve
• középiskola: görögül tanul
• latin szakos, és görög filozófiát is hallgat
• vallomása: Fogarason tanult meg görögül

Ø     ennek jelentése: ekkorra tehető a görög kultúrával való teljes azonosulása (ebben az évben szinte csak görögül olvas)

Ø     itteni kötete eredetei címe: Klasszikus álmok - ebből lesz: Herceg, hátha megjön a tél is!

• Nietzschének a görögségről alkotott képe, az apollói művészet fölismerése (fölolvadás a tiszta szemléletben) - Babitsnak csak két ilyen verse van (Hegeso sírja, Klasszikus álmok), a többi a dionüszoszi szenvedély jegyében íródik.

A megújulás korai kísérlete: A Holnap új versei (1909 áprilisa).

a dionüszoszi szenvedély jegyében íródott versek

• Mindenek szerelme: a világgal egyesítő dionüszoszi önkívületet a pánerotikával próbálja azonosítani
• Csipkerózsika

Ø     Az érlelődő új és az elmúló régi ideig tartó egymás mellett élésének a bizonyítéka.

Ø     Kétszeresen is lírai festmény (Babits a preraffaelita Burne-Jones festményét "fordítja le" a költészet nyelvére).

• A Danaidák

Ø     Antik mítosz, ugyanakkor a lélek végvidékeinek a fölfedezése.

Ø     A férjgyilkos hitvesek bukásának a megjelenítése.

Ø     Mintája egy Swinburne-mű (The Garden of Proserpine

Ø     A folytonos mondatszövés a lelkiismeret rontó-büntető hatalmának a végtelenségét fejezi ki.

Ø     A ritmusterv A holló strófáinak tördelt változata.

Ø     Az "örök visszatérés"-elmélet e műre is jellemző (körkörös ritmus és cselekmény).

• Két nővér

Ø     A Danaidák ikonizált változata (a Bánat és a Vágy gyilkos nővérek).

Ø     A vers mítoszalkotása konkrét vonatkozás nélkül is görögös költemény; ok: ezek a nőalakok a Párkák rokonai, és a vérből életet ivó antik kísértetek.

• A sorshoz

Ø     Beszédhelyzete: a kórusvezetőé; ami erre utal:

időnként többes számú

tragikus gnómák

Ø     Egy bukott titán szituációjában elmondott feddő óda egy olyan felsőbb hatalomhoz, amely az emberi élettel közömbösen játszik.

• Laodameia

Ø     műfaja

Schöpflin: lírai szimfónia

Babits: könyvdráma

Kósa György (1926-ban megzenésíti és színre viszi): "kantáte"

Ø     poétikai elvek együttese (ezzel a tudatlíra stíluseljárásainak a továbbfejlesztése)

Ø     megjelenésekor kezdődik Babits és Szilasi Vilmos barátsága

• A Campagna éneke

Ø     az antikvitás iránti tiszteletadás végakkordja

Ø     jelentős része monológ

Ø     már nem lírai festmény, hanem az önszemlélet formai fikciója

Bergson , a "szabadító": az önkifejezés fölülkerekedése világirodalmi mintákon

-es tanulmány Bergsonról: "Bergsonban a szabadítót kell látnunk, aki oly álmokat hoz vissza, melyeket régen elveszettnek tekintettünk, oly tájakra vezet, melyek felé már nézni se mertünk."

Bergson műveit Fogarason (1908-ban) ismeri meg; pl. Anyag és emlékezet (ez megkülönbözteti az előhívható és az önkéntelen emlékezést).

Esti kérdés

• A "szabadító" eszmény korai példája.
• A szakirodalom általában egy mondatnak olvassa, pedig nem az: a határozószavak utalnak rá, hogy a vers két különböző időpontban keletkezett rész egysége.
• 1-12. sor: nyitány - kettőspont zárja le (ez egyben egy élményformát is lezár).
• Babits emlékezése: nem tudta, hogyan fogja befejezni a verset - ez a kijelentés mutatja az önkéntelenül föltörő emlékek természetét.
• A kérdező önszemlélet folyamatának a magyarázata (Babits Bergson-tanulmánya): "Egy álló kerék küllőit külön megszámlálhatjuk, külön látjuk és állandó egyszínűeknek. Ha a kerék forog, a küllők egybeolvadnak, az egész kereket folytonosnak látjuk, s a küllők száma, nagysága és sebessége szerint más-más színűeknek [.] A múlt a lélek, a jelen a test: az emlékezés a lélek hatása a testre."
• A mellé- és alárendelést egyesítő, indázó mondatfűzés jellemzi.

Vasárnap

• szemléletmódja: rajzó emlékképekben fölismerni önarcképünket
• stíluseljárásai: tudatlíraiak

Ballada Irisz fátyoláról

• műformája fejlődési állomása
• amire a "ballada" utal (Swinburne példája): ajánlással berekesztett hármas strófa-együttes
• szerkezet: a négy évszak változásának a megjelenítésére
• visszanyúl Adonisz mítoszához (ő élete egyik felét a föld alatt, másik felét a föld fölött tölti)

Cigánydal (1911)

• a bergsoni ihletforrás teljesebb értékű fölhasználása
• egyéni és alkalmi mítosz is
• sorsének
• folklorisztikus fogalmazásmód jellemzi
• a vándor cigányasszony a korlátozatlan szabadság szimbóluma
• szókincse többértelmű, és ez megsokszorozza az énnek mint a való részének szimbolikus megélési módjait
• a vers lírai szemléletújítását a Nyugat harmadik nemzedéke már műformaként használja föl; pl.

Ø     Weöres Sándor: Fajankó

Ø     Radnóti Miklós: Gyökér

Ø     Rónay György: Kígyó

Pictor Ignotus

• itáliai képtárak élményeiből
• a benyomások sebesen forgatott könyvének ritmusa maga is a bergsoni "külön idő"

Térhatású lelki képek: Bergson szerint körvonalazatlan élményeink akkor testesülnek meg, ha egy társuló mozzanat kiterjedést ad nekik; ezzel kapcsolatban több Babits-vers is születik.

• Anyám nagybátyja, régi pap

Ø     a művészetközi áttétel eljárása jellemzi: Babits a festészet térbeli elemeiben a fejlődés mozgását ragadja meg

Ø     a vizuális tapasztalatot mint élményformát értelmezi

Ø     a műben élő múlt úgy jelenik meg a versben, mint az ábrázolt arcmáson átütő tudattartalom

• A költő szól: a testetlennek testet adó intuíció verse
• Bolyai

Ø     szonett

Ø     A költő szól víziója alakul benne tovább

Ø     a világot teremtő matematikus álcájában az ember tragikus kötöttségén győztes gondolkodást dicsőíti

• Az őszi tücsökhöz

Ø     ötlete: hasonló, mint a Sunt lacrimae rerum c. versnek (az anyag, az élet lelkét szólaltatja meg )

Ø     Szekszárdon kezdi írni, de Fogarason fejezi be

Alkonyi prológus

• bergsoni és nietzschei ihletésű
• a poème en devenir, a születőben levő vers előképe
• magába foglalja a szöveg születésének környezetét és föltételeit is
• cím: a vers töredékes jellegére utal
• a gondolati kifejtésig azonban nem jut el, mert a vers egy expresszív rámutatással végződik (így nem a végtelenbe mutat)

Éji dal

• bergsoni és nietzschei ihletésű
• a poème en devenir, a születőben levő vers előképe
• magába foglalja a szöveg születésének környezetét és föltételeit is
• strófái befejezése fragmentált - ez a stílus az expresszionizmusra jellemző szóversek, szósorok felé mutat

Arany kísértetek

• jelen: jégvirágos tél
• a múltat úti emlékek pergő képsora idézi föl
• magasabb összefüggésbe rendező gesztus jellemzi: a képek ritmusa a boldog óráit számba vevő ember külön ideje

Ősz, kripta, ciprus, szüret, tánc, kobold: az előző összegző elv hiányzik belőle, így a vers megmarad a dekorativitás szintjén

Olvadás

• szabadon fölfogott szonett
• hangutánzó expresszió jellemzi

Tavasz előtt

• térhatású lelki kép
• lelkiállapotok fantasztikumig emelt összefüggése

A legszemélyesebb ihlet a szerelem: a fogarasi Chyba-cukrászda Emma nevű fölszolgálójával.

• Ez a kapcsolat átnyúlik 1909-re (de 1910 végét már biztosan nem éri meg). "A kapcsolat megszakad, és táplálék híján a vágyakozás szecessziós képzetekkel tölti meg a verseket." _(70.)
• A románc alakulására a versekből lehet következtetni.
• Föltűnik Babitsnál a kentaur vagy a szfinx (ez a századvég számos más irodalmi alkotásában is megvan, pl. Baudelaire, Hoffmannstahl
• A lány lénye végül eszménnyé finomul, és egyre inkább középpontba kerül a századvég szépségkultusza (pl. Óda a szépségről): ezek a versek válnak az előzőek folytatásává.
• januárja: Babits az Emma-élményből egy versfüzért ír (megjelenésük az utolsó kivételével: Recitativ, 1916) - a Beatrice-szituáció ihletformáját használja föl.

Ø     Téli dal: a sorozat összefoglalása (szimbólumokkal van teli).

Ø     Egy dal: ez valósítja meg a legteljesebben a "lírai regény" szemléletformáját.

Ø     Egy rövid vers: a szenvedély jelentéktelen költőiségű önfényképe.

Ø     Egy szomorú vers: az alliterációk egyhangúsága az élet részvéttelen sodrát érzékelteti.

Ø     Naiv ballada: egy preraffaelita motívumot olvaszt az önszemlélet magasabb fokába.

Ø     Szerenád: őrzi Beatrice-Emma testi emlékét.

Ø     Esti imádság

• Babits nem folytatja a sorozatot; okok.

Ø     "A megtisztító szerelem preraffaelita eszménye és a lírai regény szemléletformája [.] egymást megsemmisítő ellentétben áll." _(77.)

Ø     "Nyugtalan [.] természetéhez folyamatos költői ihletformák jobban illettek, mint a lírai regény zárt belső tere." _(77.)

Ø     Szerepet játszhat egy megrázó élménye: 1911 januárjában a szeme láttára lesz öngyilkos egy kedves tanártársa, László Béla (Babits az év első felében keserű hangulatú verseket ír).

• Aranyfürdő, aranyeső, Danaé: Emmát már csak egy képzettársítás idézi.

Új stílusa kiteljesedését az őt körülvevő nyugtalanság is késlelteti: ekkor folyik a "harc" a fővárosba helyezéséért (ezt végül Hatvany tudja elintézni).

Nyáron megismerkedik harmadfokú unokahúgával, Kiss Böskével, de Babits családja ellenzi a kapcsolat komolyra fordulását (a lány tüdőbajos, és lehet, hogy vőlegénye is volt).

• A lány több verset is ihlet (közvetlenül).

Ø     Július (1915): az érzelmek ébredésének külső és belső drámaiságát ábrázolja.

Ø     Augusztus: mélabúsan kezdődik (az elválás miatt), majd föloldódik a játék és humor személytelenségében.

Ø     Pargoletta: "indítéka [.] a szenvedélyes szerelmes szadomazochista indulatának kiélése". _(83.)

• Néhány vers gondolatmenetébe is belejátszik.

Ø     Az életemet elhibáztam: az önsajnálat alanyiságába veszik.

Ø     A költő életének pusztájáról (1913, szonett):

Ø     Játszottam a kezével (1915)

Második ének (1911, verses mesedráma)

• Babits életében csak a III. rész (A vihar) jelenik meg.
• Expozíció és bonyodalom: Babits és Böske egymásra találásának álarcos előadása.
• Közvetett lírai vallomás.
• Egy teljes értékű kisvilág bővérű ábrázolása (hasonlóan a Jónás könyvéhez
• Később a Hadjárat a Semmibe (1913) c. filozófiai költeményével akarja kiadni, ami viszont befejezetlen marad.

"Képek és jelenések" lírája, s regénye, A gólyakalifa

: Babits Újpesten kezdi a tanévet.

Lakást Rákospalotán talál.

Összebarátkozik Schöpflinnel, Tóth Árpáddal, Móriczcal; egyre szorosabb a barátsága Dienes Pállal és Dienes Valériával

Május huszonhárom Rákospalotán (1912)

• A költő a "véres csütörtök" előtt tiszteleg a verssel.
• Igazságszolgáltató kompozíció jellemzi; ez és a vers több fordulata is Az apostol históriai igazságtevésére emlékeztet.
• A Népszava a költő tudta nélkül közli a verset - Babits tiltakozik is ellene.

Atlantisz (vers)

• Alcím: "Egy világ, amely lemosdotta az életet."
• "Álomlátásszerű fikció arról, hogy a költő búvárruhában bolyong egy hajdani, tengerfenékre süllyedt városban." _(91.)
• : a vers első változata (Szeretnél élni kék hullám alatt.), amely még Nemo kapitányra utal.
• Egyéb hatások:

Ø     Poe: The City in the Sea

Ø     Byron: Marino Faliero

• Érdekesség: Eliot egyik versének a befejezése és a költői én szituációja szinte teljesen azonos az Atlantiszéval, azonban a Babits-vers korábbi, így a hatás lehetetlen.

Vakok a hídon

• Allegorikus látomás a fenyegetettnek érzett emberi létről.
• A vak emberek a groteszk menetben egymást lökdösik, közben néhányan a semmibe zuhannak.
• Akik hatnak a vers keletkezésére:

Ø     Bruegel: Vakok

Ø     Baudelaire: A vakok (szonett, amelyet Babits fordít)

Ø     Addison költői víziója a siralomvölgyről

• A legeredetibb újdonsága: "a semmi célképzetét a látás-hallás kioltásának előfeltételétől elválaszthatatlannak tételezi". _(93.)
• A költemény képvers is.

Ø     "Időben megelőzi Apollinaire képverseit, Mallarmé tipográfiai versexpresszióinak alig néhány évvel jár nyomában." _(93.)

Ø     Ötletadója: a XIX. századi Fábchich József

Ø     A vers szedése kirajzolja a híd alakját.

Ø     Szövege vízszintesen és függőlegesen is olvasható: az emberi sors többesélyűségére utal.

A gólyakalifa (fantasztikus regény)

• Megjelenése:

Ø     : Nyugat

Ø     : könyv alakban

• Babits "minden regénye lírájánál is személyesebb forrásokból táplálkozik és önéletrajzibb kifejezésformákkal él". _(94.)
• Úgy tűnik, mintha a történet a romantika Doppelgänger-motívumából eredne, és az élet megoldhatatlan kettősségét szemléltető művészregényekkel[7] állna rokonságban.
• Szóba kerül a személyiségmegoszlás problémája is (az orvos Freudnak az 1900-ban megjelent Álomfejtés c. művére utal).
• A cím eredete: Wilhelm Hauff mesenovellája, amely az Ezeregyéjszaka egyik regényéből ered.
• Babits vallomása (1923): a regény nem egészen a képzelet alkotása, hanem gyermekkora rémei ébrednek föl benne.
• Azt az alaksokszorosítást regényesíti, amely már nagy dilemmát jelent a Játékfilozófia c. esszéjében is.
• Sok emlékkép van benne.

Ø     Helyszínek: Fogaras, Szekszárd, Szeged, Újpest, fővárosi gyárnegyedek.

Ø     személyek

anyja húga, Nenne (Kelemen Ilona), aki a történetben apai nagynéni lesz

gyermekkori dadája (Vivi)

Kiss Böske (Tábory Elemér jegyesének, Etelkának az alakjában)

• "A gólyakalifa tragikus kifejlete ellenére nem szenveleg, mert alapfölfogása drámához illő, föloldhatatlan konfliktusból ered." _(99.)
• A regényt drámai teljesség és viszonylagos epikai bőség jellemzi.
• Tábory öngyilkossága nem származtatható Babits élményéből, hanem a regény cselekményéből és légköréből következik. "A regény összképe ezzel a záróakkorddal is teljesebben illeszkedik a »jelenések« közé, minthogy éppen meghatározó eseményei, fordulatai valószerűtlenek, a megszokott logikával nem magyarázhatók. Ezért A gólyakalifa szerves fejlődési egységet képez az Atlantisz és a Vakok a hídon című versekkel." _(101.)

Isten kezében (1914)

• Fantasztikus, groteszk, sőt szörnyű "jelenés".
• A szöveg filozófiai eredetű.
• Formája: keresztény makáma (az arab irodalomból ismert rímes, ritmikus próza).
• Didaktikus bölcselkedés az ember léthelyzetéről.
• Szójátékok, tréfák, nyelvi játékok jellemzik.
• ". a fantasztikum aszimmetriája és a tudatos disszonanciák formanyelvén teremtett jelbeszéd a létnek ismert feltételeinket megcsúfoló lehetőségeiről." _(103.)
• Filozófiai tanköltemény; a magyar irodalomban van előzménye: "A Vojtina ars poétikájának( utóda, de a családfán közelebb áll Csokonai A lélek halhatatlansága című verséhez." _(105.)
• A műben jelen van az embert felőrlő Isten képzete.

"Az égő puszta": drámai líra és expresszionisztikus regényszatíra, a Kártyavár

Fájó, fázó ének

• Egy fogfájás hétköznapi tapasztalatából bontakozik ki.
• Gyors képzettársítás jellemzi; benne a prózai jelen, a közösségi múlt és az áhított jövő képei reverzíbilisek: függetlenek időrendtől és okságtól (mint a filmben).[8]
• A vers fontos állomás Babits költészetében: a drámai líra elvét a személyes jelenlétben adott belső feszültség költői struktúrává lényegítésével valósítja meg (nem pedig egy másik műfaj összetevőit - monológ, egyenes idézet, konfliktus - használja föl).

hasonló módszerrel íródott versek

• A csengetyűsfiú
• Ecetdal
• Haza a Telepre (1912): újdonsága, hogy prózaian hétköznapi motívumoktól jut el a belső konfliktusokhoz.

Miatyánk (1914)

• A háború elleni indulatos kiállás.
• A legfontosabb dolog a békesség.
• A katolikus Babits az ima református változatát használja föl; ok: bővebb fejezésével "a vers legerősebb világnézeti felhangjával csendül föl". _(116.)
• "A kanonikus szöveg és a személyes parafrázis eggyé ötvöződve a háború sújtotta és vétkes emberiség többes szám első személyben előadott, kétszólamú fohásza." _(117.)

Ekkori versei zaklatottságának oka lehet az is, hogy reménytelenül szerelmes Révész Ilusba (a lány férjhez is megy, de a háború alatt magára marad; Babits ekkor is próbálkozik, de a lány ellenáll).

Recitativ

• Annak a kötetnek a címadó verse, amelyben megjelent.
• Keletkezése oka: a Trisztán és Izolda operai előadása 1915 tavaszán (drámai és jellemrajzi ösztönzés).
• A vers mélyrétegeit áthatja a szerelmi szenvedély és hűség konfliktusa.

Játszottam a kezével

• A vers miatt nagy botrány tör ki a költő körül; ez az a vers, amely először állítja az országos érdeklődés középpontjába Babitsot.
• A múzsa: Török Sophie szerint Kiss Böske, Éder Zoltán szerint Révész Ilus
• A kötetben a Kiss Böskéhez írt versek (Július és Augusztus) előtt található, de több kitétele is a múltra céloz.

, Pesti Hírlap: Rákosi Jenő megtámadja Babitsot (ez az Ady elleni hajsza folytatása).

• Kb. 50 cikk ostorozza vagy védi Babitsot.
• Következmény: tanári állásából fölfüggesztik, és a tankerületi főigazgatósághoz helyezik (itt csak két napot tölt).
• Babits válasza a támadásokra: Versek, előszavakkal (Nyugat, 1915); záró verse a Pro domo, amely hadüzenet a konzervatív tábornak.

Kártyavár

• : a Nyugat elindítja a regény közlését, ami a következő évben megszakad. Ebben több dolog is közrejátszhatott.

Ø     A Játszottam a kezével c. vers miatt indult sajtóhadjárat, amely hazafiatlansággal bélyegezte.

Ø     Ignotus szerint: az újpestiek fölháborodása.

• : ekkor készül el teljesen a mű. "A Kártyavár művészi egyenetlenségének fő oka, hogy hosszú hevertetés után, megváltozott körülmények hatása alatt, eltérő műfaji, sőt világnézeti fölfogásban írt részeket illeszt egymáshoz Babits
• "Művészi gyöngeségének fő oka, hogy írója a századelő Újpestjén szerzett benyomásait az irányregény szintjén és különnemű műfaji fölfogásokban epizálja." _(122.)
• Schöpflin detektívregénynek nevezi a művet.
• Babits egy olyan születő urbanizációt ábrázol, amelyet gyermekbetegségek torzítanak (csalás, provinciális klikkpolitika, bomló erkölcsök).
• A regényben egy jelentős formateremtő kísérlet lappang: Babits "főhőse" egy személytelenül kollektív személyiség, a város - ezzel pedig az expresszionista, illetve az unanimista regény előképének a kialakításával próbálkozik.

A háború ellen és egy harmonikus világrendért

eleje Szabó Ervinnél összegyűlik néhány író, hogy létrehozzon egy háborúellenes akciószövetséget (Babits is köztük van).

Húsvét előtt (1916)

• Babitsot ez a vers állítja az ország nyilvánossága elé.
• A vers végkicsengése szerint "a háború után megteremthető belső ünnep drámai kifejezése". _(132.)
• : Babits azt írja a Beszélgető füzeteibe, hogy a versnek erős németellenes vonásai vannak.
• 1-70. sor: a vers első része; szenvedélyes. Schöpflin az emberiség följajduló lelkét hallja ki a ditirambikus szavakból.
• A vers valóban ditirambusnak indul, hasonlóan a műfaj (békedal) ősképéhez (ez a dionüsziákon félig révületben fölmondott himnusz).[10]
• 1-3. sor: nagy alkaioszi sor (ez a legünnepibb görög sorfaj).
• Ugyanakkor a metrumokat szimultán ritmusra kottázza a költő; a vers ezáltal szilaj gyászénekké válik. "Különben a kötött sorfajok Húsvét előtt-beli szabad váltogatásának mintája a pindaroszi óda, maga is közösségi ének." _(133.)
• A vers befejezése idilli: Babits a lakodalmi köszöntők légkörét akarja fölidézni.
• A gyász vigassággá lényegül át, a pusztulás életté - ez pedig elmélyíti a cím előre jelzett szimbolikus jelentését.

Babits lírájában egyébként az 1916-os év elég gyönge.

• Főleg versfordításokat közöl.
• Megjelenik A literátor (ez egy kevésbé jelentős dráma Kazinczyról).
• Közread néhány kritikát.
• Megjelenik egy részlet A vihar fordításából, amelynek viszont a bevezetője jelentős.

"A Shakespeare-jubileum megünneplése a háború alatt kétszeresen kötelességünk: ha valamikor, a nemzeti elnyomatás korszakában, az irodalom, már puszta létével is, zsarnok önkény és erős cenzúra alatt, a nemzeti kultúra különállásának biztos jele és záloga volt, úgy ma, megfordítva, az európai kultúra elpusztíthatatlan egységét és testvériségét kell, minden önkény ellen, puszta létével, dokumentálnia." _(135-136.)

Fortissimo (1917)

• A vers miatt elkobozzák a Nyugat 1917. március 1-i számát (vallás elleni vétség címén).
• Babits ismét a békéért perel.
• A vers hármas tagozódású.

Ø     fölhívás, amely az anyák könnyeit követeli

Ø     az Istenhez intézett fenyegetés az apák nevében

Ø     egy naturálisan önkínzó föloldás

• Az "Isten" nem a tételes vallások istene, hanem a természet.
• Ezzel a verssel együtt jelenik meg az Egy filozófus halálára c. elégia, amely a neokantiánus filozófus, Emil Lask emlékének lett szentelve.

Zsoltár gyermekhangra (1917 márciusa)

• A vers alapeszméjét a nyitánya jelzi.
• Rónay György szerint Ágoston hatása figyelhető meg ebben a versben.
• Megfigyelhető Kant hatása is (A gyakorlati ész kritikájának alapelvei): a boldogságot a gondviseléshez kötő etika.
• A vers világmagyarázata animisztikusan együgyű.

Zsoltár férfhangra (1918 áprilisa)

• A vers világmagyarázata szerint a mindenség középpontja az ember.
• Ez nem egy szabad vers, hanem a görög tragédiák karénekeinek anapesztussal szöktetett, 7-8 lábú jambusaiból áll, és ez az élőbeszéd hatását kelti.
• A lét összhangját énekli meg.
• Babits a háborút is a gondviselésnek tulajdonítja - ez a De civitate Dei c. Szent Ágoston műből eredő gondolat.
• A vers világszemlélete kozmológiai jellegű; ez két hatásnak is köszönhető.

Ø     Leibniz: Theodicaea - a versben: a háború teleológiája

Ø     Kant

Az örök béke (Babits fordítása)

Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels (Az égbolt általános természettana és elmélete) - a versben: freskószerű képzetek állatokról, tengerekről, planétákról

A jóság dala

• A vers a költő saját lelkiállapotát írja le.
• Az emberiségbe olvadás programverse.
• Közvetlensége és ritmusa már-már prózai jellegű.
• Kant erkölcstana hatja át (mint a Nyugtalanság völgyében megjelent többi versét is).

Éji út

• Az "egyszerű ének" epikusabb változata.
• Egy téli, vasúti utazás költői előadása.
• A mű szimbólum: az ismeretlen végcél felé utazó emberek jelképe.

Dal, prózában

• Ez ismét megüti az "egyszerű ének" hangját.
• A versre panteisztikus életigenlés jellemző.
• Az aktív boldogságtant azonosítja a vegetatív lét örömével.
• Egy tavaszi szekszárdi séta fikciója.

"A Nyugtalanság völgye élén az Előszó az »egyszerűség« költői programját a korábbi motívumoknak mintegy kivonataként, önszemlélete vezérfonalául állítja az olvasó elé. Szinte társalgó élőbeszéde egybevág az 1917 végén közölt Ignotus-kritikájának gondolataival: a művészi egyszerűség eszményét ott »az ősien és állatian egyszerűig való visszaérkezés« lírai gyakorlatával, továbbá »a mindenbe belátás, mindenről lemondás« bölcsességével azonosítja." _(148-149.)

januárjától ismét tevékeny: Székesfehérvárt Kunfi Zsigmond miniszter mellett a pedagógusgyűlés szónoka, illetve Molnár Ferenccel megbízzák egy forradalmi középiskolai olvasókönyv szerkesztésével.

Tagja lesz a bölcsészkari bizottságnak is.

A tanácshatalom időszakának a második felében mégis elfordul az állam irányítóitól.

Babits levele Szabó Dezsőhöz: "Az én világnézetem a proletárdiktatúra alatt teljesen konzervatív irányban tolódott el. De úgy látszik, a konzervativizmust nem egyformán értettük. A forradalmat az eszközök utáltatták meg velem, s ha a visszahatás ugyanilyen eszközökkel dolgozik, akkor az folytatása a forradalomnak." _(150.)

Az ekkor megjelenő egyetlen forradalomellenes verse: Szálló nap után

: Babits vesszőfutásának az éve.

• Kizárják az irodalmi társaságok.
• Megvonják a nyugdíját.
• Kihallgatják a rendőrségen.
• Megjárja a toloncházat.
• Megviseli a Csinszkával való kapcsolat is.

Esszéi mint a gondolkodás és írás dialektikájának problémaelemzései

A forradalmak előtti elvi írásai két kötetben jelennek meg.

• Irodalmi problémák (1917): magyar irodalmi tanulmányok
• Gondolat és írás (1922): világirodalmi tanulmányok

Szagokról, illatokról (1905; legkorábbi esszéje)

• Az élvezet szecessziós elképzelésével függ össze.
• Sok tudós utalás van benne.

Többször ír Kiss Józsefről (pl. a Nyugat 1909-es számáról).

Fogarason fejti ki angol olvasmányait:

• Charles Algernon Swinburne (mondatfűzése lezáratlan, asszociált)
• Shakespeare (figurái lelkéből való lelkek)
• George Meredith (fölfedezi epikus nagyságát)

Az irodalom halottjai (1910)

• Hármas portré, amellyel igazi hatást kelt.
• Komjáthyról, Péterfy Jenőről és Dömötör Jánosról

-ben jelenik meg Bergson-tanulmánya is, amely Bergson addig megjelent fő műveinek a kivonatos, de egységesen látott bemutatása.

Petőfi és Arany (1910; kettős portré)

• Ez a Babits-esszé váltja ki a legnagyobb ellentmondást.
• Legkárhoztatottabb gondolata: "Petőfi nyárspolgár a zseni álarcában, Arany zseni a nyárspolgár álarcában". _(157.)
• Fenyő Miksa pompás tanulmánynak tartja, Ady "hitbuzgó hívei" azonban gondoskodnak az ellentétek szításáról (Ady neve többször is előfordul a műben, és nem a legkedvezőbb szövegkörnyezetben, illetve Babits Ady "túlzott követőit" is éllel említi).

A férfi Vörösmarty és Az ifjú Vörösmarty c. tanulmányai: Vörösmartyt egy mindenben gyönyörködő világszemnek nevezi.

Játékfilozófia (1912)

• Dialogizált esszé; e forma ihletője: Walter Savage Landor Képzelt párbeszédek c. műve.
• Összefoglalja Babits esztétikájának ismeretelméleti alapelveit.

Ma, holnap és irodalom (1916): Kassákkal kialakult vitája.

• Szerinte Kosztolányin kívül ő (Babits) volt az egyetlen a Nyugat nemzedékéből, aki fölismerte az avantgárd és Kassák bizonyos érdemeit.
• "A lényeget mégsem veszi észre. A világirodalmi előzmények (Whitman, Apollinaire) alapos ismerete, nevezetesen a szimultanizmus pontos tudatában sem érzékeli az új formakeresés gyökeresen eltérő, szociális kiindulópontját, melynek fényében a költemény célja, rendszertani helye és értékeszménye is megváltozik." _(164.)
• A Nyugat miatt fejlődésvonalat lát a XIX. századi Vajda Péter prózaversei és a Ma költészete között.

Ágoston (1917)

• Babits egyik legsokrétűbb és tanulságokra nyitott esszéje (az esszé műfajának a mesterműve).
• "Mind következtetései, mind okfejtése módszerének mintadarabjává avatják." _(166.)

Az irodalom elmélete: Babits e korszakának legnagyobb szellemi teljesítménye.

Ady-tanulmánya (1920): az irodalmi életben a legelevenebb hatást kelti (Ady egész életművét szimbolikus univerzumnak nevezi).

Stílustanulmányai: novellák és a Pávatollak -korszak verses fordításai

Karácsonyi Madonna és Kezdődik Éliás testvér hiteles története: a tapasztalatfölöttire adnak szkeptikus, illetve hívő feleleteket; a két novella a misztikus színkeverés miatt áll közel egymáshoz.

Mese a Dekameronból

• A mű stilizálás és példázat együttese.
• . Boccaccio egyik célzatosan választott történetét időről időre narrátori közbeszólással mintegy fölülbírálva, saját képzeteinek tükrében érzékelteti a középkorvégi eset fölfogásának elégtelenségét." _(171.)
• Babits beiktatja az újkori lélekábrázolást, így Boccaccio dévaj hedonizmusát a példázat felé hajlítja.

Példázatra vallanak a drámai döntéseket epizáló novellák vagy a készen kapott mítoszok személyes lírájú parafrázisai is.

• Szerelem: a hős kiszolgáltatja szerelmét a jakobinus terrornak azzal, hogy még egyszer ágyba viszi, ahelyett, hogy menekülni hagyná. Erős a vívódás az önfeláldozó és a csak érzékekre hallgató szerelem között.
• Drága élet: a létezésre vetített paradoxon.

Mythológia

• Héraklész két kalandját ötvözi drámai egységbe.
• A novella művészi ereje Babits személyes fájdalmából ered.
• Lírája alig burkolt.
• A mű egésze szimbólum.

Babits versfordításai:

• Babits stíltanulmánynak nevezi őket.
• A műfordítás filozófiája c. vázlatában két fő gondot említ.

Ø     az idegen szellem tolmácsolása más nyelvre

Ø     az idegen nyelv tolmácsolása más szellemre

• Eszménye a tónushűség, még a szavak, sőt fogalmak rovására is.
• Fordítói célja: a versekben kifejezett egyéni költői világ közvetítése.
• Érettségiző diákként Heinét fordít; kísérletezik: Nietzsche, Leconte de Lisle, Musset, Gautier, Hugo. Majd Baudelaire fordításával lesz céhbeli műfordító (vonzza Baudelaire színes és zenei érzékisége).
• Verlaine-ben a zenei impresszionizmus érdekli.
• Wilde és Jean Richepin iránti érdeklődése a kor ízlésének való "engedelmeskedés".
• Poe-fordításaiban sugalló verszenét próbál ki.
• Kiadatlan Swinburne-fordításai: megtalálható bennük azoknak a babitsos mondatfolyondároknak a előképe, amelyek a költőnél a tudat folyammozgásos másai.
• Próbaképpen másokat is fordít: Wordsworth, Meredith, Dante Gabriel Rosetti[11], Keats, Shelley, Whitman, Browning

Shakespeare-t is fordít.

• : megjelenik A vihar fordítása (Shakespeare-t ekkor elsősorban költőnek olvassa).
• : Hevesi Sándor elmarasztalja a fordítás színszerűtlenségét, nehezen mondható szövegét (a hősszereplők szövege valóban bonyolultabb a kelleténél).
• : Shakespeare-fordításai alapelvéül állítja, ha a szereplők eredeti nyelvezete megkívánja, akkor használja pl. az argót vagy az idegen szavakat.

Dante Isteni színjáték c. művének a fordítása

• Az első formahű fordítás Szász Károlyé: ezt sok kritika érte (pl. a szócsonkítások miatt).
• Ami Babitsot újabb próbára sarkallhatta: ". Péterfynek elődjére vágó néhány észrevétele, vonzhatta ugyanakkor a műnek a »tarkaság« eszményéhez közel álló, enciklopédikus bősége, a szereplőnek és ítélkezőnek benne is meglevő kettőssége, a látomásosan antropomorf világkép." _(182.)
• Babits Dantét elsősorban mint költőt csodálja: a Pokolt plasztikus, a Purgatóriumot festői, a Paradicsomot zenei stílusnak fogja föl.
• Pokol (1912)

Ø     Babits tudatosan törekszik a népi és szinte naturalisztikus képszerűségre.

Ø     Eszköze: a megelevenítő szóalak és a köznapi kiszólás.

Ø     A kritika fölrója a fordításnak a dekadens, baudelaire-es színkeverést, de Babits elsősorban élő és vonzó költészetnek akarta olvastatni a művet.

Ø     A fordítás sok helyen költői.

• Purgatórium

Ø     Képzetfűzése és nyelvi fantáziája természetesebb (ebben közreműködik a funkcionális szemlélet).

Ø     Érezhető A vihar-fordítás tanulságainak a hatása: "a dialógushoz, jellemhez és helyzethez szabott nyelv példája". _(184.)

Ø     Hangneme végig bensőségesen meghitt.

Ø     Kevesebb benne a tükörkifejezés és az új szószerkezet, ehelyett az igék kapnak új igekötőt.

Ø     Elmaradnak az archaizmusok, és csak néhány dekadens jelző tűnik föl.

Útkeresése a forradalmak után

augusztusa: kormányrendelet érvényteleníti Babits professzori kinevezését.

Visszautasítja a fajvédő Magyar Írók Szövetségéhez való csatlakozást, ezért Szabó Dezső és Lendvai István is támadja.

eleje: Osvát ismét átveszi a Nyugat szerkesztését, és csakhamar kiéleződik ízlésbeli különbségük.

júniusától kb. másfél évre szinte otthonába fogadja Szabó Lőrincet

Megismeri, majd feleségül veszi Török Sophie-t.

Timár Virgil fia

• Tárgya az a pedagógiai szenvedély, amelyet Timár érez Vágner Pista iránt.
• A mű kisregény, de nem terjedelme vagy műfaja, hanem belső formája miatt.
• Gyergyai Albert párhuzamba állítja André Gide kisregényeivel, "hiszen ezek is egyetlen lelki bonyodalom zárt belső terében játszódnak, és a világból szintén csak annyit jeleznek, amennyi a tárgy vetülete". _(189.)
• A lelki eszmélés tragédiájának a következménye: a mű legárnyaltabb figurája Timár és Vitányi Vilmos.
• Vitányiban Ignotus magára ismer (később Schöpflin is megállapítja, hogy a figura néhány vonása valóban Ignotus
• Babits több tanárban is egy-egy szegedi vagy bajai kollégájának az emlékképét mintázta meg.
• A drámaiságot meghatározza a koncepció freudizmusa is: ". Babits a szeretetadás éhségének elfojtásában, majd szükségszerű kudarcában a pszichoanalízis egyik alaptételét szem előtt tartva bonyolította Timár Virgil sorsát." _(192.)

Lírája a kettes csöndtől az emberek életéig

: két verse jelenik meg.

• Karácsony elé Inkának
• Dante (kettős szonett)

Ø     Első szonett: a lélektani megfigyelés erejével vetíti elénk az embert mint vándor állatot.

Ø     Második szonett: az Isteni színjáték egy-egy elemének szimbolikus utalása mitikusan általánosító távlatot ad a lírai vallomásnak.

A Pesti Naplóban közöl egy Dantéról szóló cikket, amely költészettana akkori legfőbb törekvéseit fogalmazza meg.

Régen elzengtek Sappho napjai

• Egyetlen 1922-ben publikált verse.
• A verset nyáron írja feleségéhez.
• Szerelmes vers, de föl akarja hívni a figyelmet a társadalmi problémákra is.
• Fő célja a szónoki ráhatás.

Ketten, messze az ég alatt: ez a verscím lehetne az esztergomi szerelmi líra jelképe is.

A hitvesi szerelem ábrázolásában megfigyelhetők a mélylélektan erővonalai is.

"A szellemi-lelki kalanddá váló szerelmi líra legszemléltetőbb darabja a Szökevény, renitens idill" _(202.), amelynek nyitánya most is önfénykép.

Babits '20-'30-as évekbeli lírájának jellemképe: a lelki élet fontossága és a benne tükröződő külvilág szimbolikája.

Közéleti költészetének forrása: a Petőfi-centenárium. 1923. január 1., Nyugat: megjelenik a Petőfi koszorúi, amely Babits válasza a hivatalos államvezetés magatartására, és általános politikai irányelveire is.

A Babits lírájában megjelenő politika forrása egyébként a háborúellenes kiállás.

Személyes állásfoglalása azért paradox, mert a társadalom jelenségeit nem egy jobb társadalmi gépezethez méri, hanem az abszolút kantiánus erkölcsi törvényhez.

: önálló folyóiratot akar indítani Magyar Gondolat címmel.

Legnagyobb költői ereje a Móricz köszöntésére írt Gyémántszóró asszonynak van.

őszén kezdődik komoly betegségei sorozata.

Szekszárdi lábadozása eredménye Hazám! c. verse, amely a haza és az emberiség együttes szeretetét már nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő fogalompárnak tartja.

Babits közéleti lírájának két forrása:

• az erkölcstani fölismeréssel a filozófiából magáévá tett világnézet (politikai gondolkodása eredeteként)
• a változó eseményekre való szocializált érzékenysége

Ádáz kutyám

• Ebből a versből megérthető Babits költészetének a filozófiai eredete.
• A vers a költő és kedves foxterrierje egyoldalú beszélgetése.
• A mű az emberi lét példázatává teljesedik ki.
• Babits katolikus hitének az eleve elrendelés elvével igen rokon változatát hirdeti, teljesen Szent Ágoston szellemében.
• A vers párrímes.
• Trocheusai végig egyneműek.

A gazda bekeríti házát (1925, allegória)

• A hatalmon levő világnézettől határolja el magát.
• Babits az allegória üzenetét néha önmegszólítással élénkíti föl.
• "A költő hagyományőrzése nem politikai állásfoglalás, hanem az erkölcs oltalmazása egy etikátlan társadalmi környezetben." _(215.)

: Sziget és tenger - ez a kötet bemutatja öt év lírai termését.

: meghal Baumgarten Ferenc Ferdinánd, aki alapítványt tesz magyar írók javára. A két kurátor Basch Lóránt és Babits lesz. Az alapítvány megmenthetné a költőt anyagi gondjaitól, de a sok betegség minden pénzét fölemészti.

: kiosztják az első Baumgarten-díjakat.

: Az istenek halnak, az ember él c. kötet megjelenése.

A Halálfiai kidolgozásával egy időben föltűnnek Babits verseiben a szimbólumok (a szimbólumvers egymásban tükrözteti a lelki mozzanatot és a tapasztalati világot).

• Szobafestés: a múlt eltüntethetetlenségének és a zaklatott bűntudat kivetítésének a szimbóluma.
• A mandarin réme: a roppant öntudatú szellemi ember hatalmas szorongásainak a jelképe.
• Dániel éneke: az előző vers költői tárgya színezi tovább a bibliai legendát.
• Három angyal: a vers a tisztaságot eszményíti, és az én szemérmességét vallja meg.
• Vasárnapi impresszió, autón
• Psychoanalysis Christiana: Babits legnagyszerűbb szimbóluma.

A szimbólumversekkel párhuzamosan megszaporodnak Babits önszemléleti költeményei.

• Csak posta voltál
• Szelek sodrában (expresszionisztikusan zaklatott vers)
• Elég a kóstoló (elégikusabb, metafizikusabb hangvételű)
• Cigány a siralomházban

A Halálfiai

Nemzedék- és családregény, amely a magyar közelmúlt társadalomképét ábrázolja.

A téma kidolgozásához házasságkötése után fog hozzá.

, Pesti Napló: megjelenik egy igénytelenebb változat.[12]

• egy balul sikerült házasság története (de Babits már ekkor sem egy magánéleti tragédiát akar elbeszélni)
• szegényes motiváció
• finomítatlan szerkezet

Végleges alakja: 1926 vége.

A regény megjelenése: 1927.

A regény ideje: 1880-1910.

A mű egy olyan tragédiával kezdődik, amely a cselekmény logikai előföltétele (Rácz Józsi halála megindítja a hajdani nemzetfönntartó réteghez tartozó család bomlását).

"Bukásában halálfia lesz az ifjú Sátordy Imre is valamennyi szereplőhöz hasonlóan. Testi haláluk [.] oka az, hogy nem nőttek föl az élet követelményeihez, feltételeiken sem tudnak úrrá lenni. Passzívak, lelki kiskorúságban szenvednek." _(236.)

A két legkövetkezetesebb jellem: Cenci néni és Döme bácsi.

A regény fogadtatása: felemás.

• Ignotus (Nyugat): fél szívvel dicséri, és kétségbe vonja az üzenete realitását.
• Tóth Aladár: az új magyar szellem megszólalásának tartja a regényt.
• Kecskeméti György (Századunk): hiányolja a műből az útmutatást (ahogyan Ignotus is).
• Császár Elemér (Magyar Szemle): hibáztatja a művet.
• Farkas Gyula (Magyar Szemle): elismeri a regényt.
• Kassák: körülhatárolt vidéki esetnek tartja a művet, és úgy véli, a téma túl passzív, a forma laza, a történés pedig szakadozott, így nem éri el a társadalmi regény célját.
• Kolozsvári Grandpierre Emil: a regény szerkezete alvajáró alakok sora, így a fordulat soha nem ott következik be, ahol várni lehetne.
• Németh László: a legsorsszerűbb alak Hintáss Gyula.
• Rédey Tivadar: Cenci alakja a magyar regény egyik legteljesebb diadala.

A fő mondanivalót nem a cselekmény hordja, hanem lelkek háborgása.

". az a kettősség, mely főképp a kompozícióra áll, Babits öntudatlan kézjegye. A gólyakalifában téma volt, a Kártyavárban a civilizációs ugrás szociális szakadékának alapeszméjéhez tartozott, a Timár Virgil fia a polarizált lelki alkatok ellentétében hozta felszínre, itt azonban a műnek mintegy élettani elve [.] Mindez itt-ott megbontja a regény egyensúlyát, de gazdagságának bizonyítéka és művészi igazságát nem csorbítja." _(246.)

A két világháború közti irodalom "őrszeme"

Babits forradalmak előtti és utáni pályájának a legélesebb választóvonala: kritikai fölfogása.

Gondolat és írás (1922): főleg korábbi írásokat tartalmaz, de a cím jelzi az új programot; amit meg kell ragadni:

• a művészetként megélt élet gondolati folyamata
• az "írás" formavilága

Először a fölfedezés érdekli: új tehetségekre akar rátalálni (pl. Szabó Lőrinc

után kevesebb kritikát és több irodalompolitikai esszét ad közre.

Sárközi Györggyel és Szabó Lőrinccel való vitája tudatosítja benne a magyar írók közti nemzedékváltást.

Új klasszicizmus felé (1925): ténynek tekinti a divatos válságfilozófiákat, és az ösztönélet elhatalmasodását kárhoztatja.

A kettészakadt irodalom (1927)

• Válasz Berzeviczy Albertnek.
• Célja: kísérlet a magyar irodalom egységének a helyreállítására.

Tanulmány a magyar irodalomról (1927)

Az írástudók árulása (1928)

-ben fokozottabban kerül az irodalmi élet sodrába.

Megír egy Dante-kismonográfiát.

Osvát halála után Móriczcal átveszik a Nyugat szerkesztését.

• Babitsé a vers és a kritika, Móriczé a regény és a novella.
• Babits pozícióját fölhasználva elhódítja a Napkelettől Halász Gábort, majd Németh Lászlót, az esszéisták közül Szerbet, illetve a harmadik nemzedék költőit, sőt prózaíróit, illetve a Dokumentum köréből Illyést, "csakhamar legkedvesebb »fiát«, aki a főszerkesztő betegségének súlyosbodtával gyakorlatilag a Nyugat szerkesztője lesz". _(255.)

-tól egyedül szerkeszti a Nyugatot.

• Ankétot indít a Nyugatban: "Mit tegyen az író a háborúval szemben?"
• Megjelenik Az európai irodalom története első kötete (1760-ig).

: világirodalmi felolvasássorozatot tart a Rádióban (hangja miatt itt figyelnek föl betegségére).

: megjelenik Az európai irodalom történetének a második kötete.

Az európai irodalom története

• A második kötet legfiatalabb méltatottjai: Yeats, Luigi Pirandello és Paul Valéry
• Babits fejlődési szakaszának ez a kritikai főműve.
• Bár van koncepciója, és világnézeti színezete, mégis inkább olvasónaplónak nevezhetjük.
• A mű nemzedéki vitát vált ki Halász Gáborral: Halász szerint Babits szellemi otthona a századforduló, és a stílus varázsát mindennél többre becsüli. Babits viszont Halász nemzedéki lázadását és konzervatív világszemléletének elfogultságát pécézi ki.

Babits példatárat és olvasókönyvet tervez irodalomtörténete kiegészítéséül (munkatársnak Halász Gábort kéri föl).

Szekfű Gyula Mi a magyar? címmel tanulmánygyűjteményt szerkeszt, és közreműködésre kéri Babitsot is, aki megírja A magyar jellem c. művét.

Pajzzsal és dárdával c. műve Németh László "mélymagyar-hígmagyar" elméletét cáfolja.

Írók két háború közt (1941): Babits utolsó esszégyűjteménye, amely kortársairól írott kritikáit, vitáit tartalmazza.

Drámafordításai és kései szépprózája mint az önkifejezés második szólama

A forradalmak után Babitsot már csak alkalmak késztetik a külföldi líra tolmácsolására.

megjelenik "mesekönyve", az Aranygaras

Szophoklész Oidipusz királyát 1924-ben adja közre a Nyugatban, majd 1931-ben könyv alakban. Szophoklész azért nyűgözte le Babitsot, meg ő volt az első, aki az ember belső életét drámai összeütközés színhelyévé változtatta.

: lefordítja Goethe Iphigenia Taurisban c. drámáját.

A Nyugat 25. évfordulójára tisztelgő külföldiek közül főleg angolokat fordít.

Egységes, nagyobb vállalkozása: Amor Sanctus (1933, középkori himnuszfordításai gyűjteménye).

Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933; negatív utópia): a politikai események kibontakozásának a prófétikus regényítése.

Hatholdas rózsakert (1937)

• Önéletrajzi ihletésű regény, amelyet Babits Kosztolányi halála után kezd írni.
• A mű középpontjában Gruber Franci áll, aki a Halálfiai egyik mellékalakja volt.

A lelkiismeret-vizsgálat költészete

: Babits Bergson etikáját elemzi.

Babits a megismerés költőjeként indult, de kíváncsisága végül a valóság felszíne alá hatoló igazságkeresésnek bizonyult.

Versenyt az esztendőkkel! c. kötete (1933)

• A kötetbe fölveszi az előző kötet függelékében közölt nyolc versét; pl.

Ø     Gondok kereplője (a bélpoklos kereplője a leküzdhetetlen egyedüllét jelképe)

Ø     Isten gyertyája (az egyszeri lét keservei miatti pörlekedés Istennel)

Ø     Az álom kivetett

Ø     Elgurult napok

• Hat, dőlt betűvel szedett verset is közöl. J. Soltész Katalin észrevétele: a kurziválás szerepe nem a kiemelés, hanem a kötet tagolása.
• Mint kutya silány házában

Ø     ". az ólára kárhoztatott házőrző eb helytállásával az egyszeri létbe zárt test és a határain túl sóvárgó lét dialektikájának ditirambikus kifejezése." _(282-283.)

Ø     A kötetben a verset a bezártság és a kitörés motívumára épülő költemények következnek.

Vers a csirkeház mellől

• Annak a töretlen öntudatú embernek az erkölcsi választási drámáját közvetíti, aki a prózai külvilágba lépett.
• A konfliktus a teljes embert érinti.
• Az expozíció animisztikus.

Utolsó verseinek is nagy a költői ereje.

• Restség dícséreti (a Babits-hagyatékban föllelhető esszétöredékekből vonta ki és rendezte verssé)
• Búcsú a nyárilaktól (a vers antropomorf szimbolikáját a haláltudat teszi tragikus erejűvé)
• A meglódult naptár (versfüzér; a Verses napló átképzeléses újjáéneklése)
• Ősz és tavasz között (a Hatholdas rózsakert befejezése)
• Balázsolás (ez a vers a kétes kimenetelű műtét légkörében keletkezik)

Jónás könyve

• A mű terve még a műtét előtt megérlelődik Babitsban, és még a betegágyán leírja.
• Első megjelenése: Nyugat, 1938.
• Sem a téma, sem a mű eszmei magva nem jelent fordulatot Babits fejlődésében, csak magasabb fokozatot.
• A témának több magyar és világirodalmi előzménye van.

Ø     Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása

Ø     Nietzsche: Zarathustra

• Eszmei előzménye a Babits-életműben: Az írástudók árulása
• Az árnyaltabb értelmezéshez a bibliai szöveggel való összevetéskor jutunk.
• A mű szókincsén végig érezhető a lírai vallomás, mégis epikus alkotás.

: Babits a Jónás könyvéhez fűzi a Jónás imáját

Babits halála után Illyés Hátrahagyott versek címmel ad ki posztumusz kötetet.

. augusztus 4.: meghal Babits. A Nyugat szeptember-októberi kettős száma akar emléket állítani, de mivel a lapengedély Babits nevére szólt, a folyóirat nem jelenhet meg a költő halála után. Emlékszám helyett Illyés kiadja a Babits Emlékkönyvet

Sipos Lajos : Babits Mihály

"Életem egy kis vidéki városban kezdődött."

Születése: 1883, Szekszárd.

Szekszárd: nagy múltú város

• Kr. e. III­-II. század: kelták
• Kr. u. I. század: római település (Alisca vagy Aliscum)
• a XIX. század vége: tizenötezer lakosú nagyközség, megyeszékhely
• : "rendezett tanácsú város" lesz

a Babits-család története (Babits István, a költő testvére visszavezetése szerint): a XIX. századig

• Kezdetben az Adriai-tenger mellékén éltek.
• A mohácsi vész után egy Coborc (Varasd megye) nevű faluba költöznek.

• Babits Mihály I. (1768-1830): a költő dédapja

Ø     Nagykanizsán születik.

Ø     : Szekszárdra költözik.

Ø     Tolna megye főorvosa, a szekszárdi Ferenc Kórház igazgatója.

• Babits Mihály II. (1812-1872): a költő nagyapja
• Babits Mihály III. (1844-1898): a költő apja

Ø     Visszatér Szekszárdra.

Ø     Verset ír és kitűnően hegedül.

Ø     Rajong Zoláért

Ø     Felesége: Kelemen Auróra (az ő szülei: Kelemen József és Raácz Innocencia, Cenci néni

• Babits Mihály III. és Kelemen Auróra elsőszülött fia: Babits Mihály László Ákos

Babits szülőházát még Kelemen József vásárolta 1852-ben; a házról való emlékek több műben is megjelennek; pl.

• Halálfiai
• Régi kert
• Régi friss reggeleim
• Hazám!

A család ősei közt több művész van.

• Babits Anna, a költő nagynénje: az általa rajzolt és hímzett posztóterítővel aranyérmet nyer.
• Babits István, a költő öccse: verset ír, fordít.
• Kelemen László drámaíró, az első magyar színtársulat igazgatója.
• Kelemen József pécsi kanonok, nagyprépost, az irodalom mecénása; Babits utal rá az Anyám nagybátyja, régi pap c. versében.

a gyermekkor külső kerete

• a szülői ház (vö. a Régi kert leírása): három nő felügyelete alatt áll

Ø     Cenci néni

Ø     Kelemen Ilona Klára (Nenne)

Ø     Kelemen Auróra

• a Bartinán levő szőlő és présház

Babits a gyermekkorából szorongásos élményeket őriz meg.

• Fél az elalvástól, ezért tűvel szurkálja magát, hogy ne aludjon el.
• Gúnyverseket ír az általa gyűlölt ételekről.
• Lord nevű kutyájuk megharapta, és beteg lett.
• Fél az ágya fölötti képen levő vitéztől, aki egy kéményseprőre hasonlít, ezért elnevezi Kefe Benkének, és úgy képzeli, kedveli a kígyós agyagüregeket (ilyeneket pedig a szőlő felé lát).
• Fél a rókavonítástól és a kutyáktól.

: megszületik húga, Angyal Irén Sarolta, akivel nagyon sokat játszik.

: a család Budapestre költözik.

: Babitsot a szekszárdi római katolikus elemibe íratják, de két hét után átíratják Budapestre.

nagy élményei

• a Nemzeti Múzeum Képtára, főleg a Néró felgyújtja Rómát c. kép
• az Én Újságom, amelyet apja járat neki
• első olvasmányai

Ø     Mária és Tamás

Ø     Madarassy László: A majomkirály (1893, regény)

• egy mesedélután a Vigadóban, amelyen Pósa Lajos és Mikszáth Kálmán is részt vett

: a család Pécsre költözik; itt meghatározó a költő számára: a Zirc-Ciszterci Rend Pécsi Római Katolikus Főgimnáziuma (ma: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma).

• 1. osztály: kedvenc tárgya a latin.
• 2. osztály: újságot szerkeszt (Szekszárdi Szépirodalmi Lapok).[13]
• 3. osztály: nem tanul, de sokat olvas (Verne, Jókai, Vas Gereben
• 4. osztály: tanul, és év végén osztályelső lesz.
• 5. osztály: apja meghal, anyja Szekszárdra költözik, de Babits Pécsett marad.
• 6. osztály: megjelenik irodalmi hajlama (sokat olvas, pl. Petőfi, Arany, Vörösmarty, illetve fordít is).[14]
• 7. osztály: után versciklust ír (Első szerelem
• 8. osztály: már több verse is van; ezeknek Babits a Troubadour-kor címet adja, végül Angyalos könyv néven jelenik meg.
• : az önképzőkör alelnöke; szeptembertől februárig nagyon aktív (sokat szaval, szervezkedik), végül lemond. Koraérettsége már ekkor föltűnik.

"Bizonyos tárgyakat elhanyagolt [.] nem törekedett arra, hogy »praematurus« legyen [.] hanem megelégedett a »bene maturus« minősítéssel. Az utolsó két év közszerepléséből látszik, hogy az ismeretszerzésben, a szellemi tevékenységben az énkifejezés alkalmait kereste. Nem adta fel a szövegmondás lehetőségét, ugyanakkor rátalált a szövegalkotás örömére. Az az érzés erősödhetett meg benne, hogy fizikai gyengesége, testi ügyetlensége, az apa halála utáni magánya az irodalmi alkotásban, a szóban oldható fel csupán." _(18.)

"A lázas tanulás kora volt ez"

Babits az érettségi előtt (a külvilág szemében) jogi pályára készül (a családi hagyomány miatt).

Végül tanári pályára lép - így szembekerül addigi környezetével: a történelmi múltú Szekszárd és Pécs után Budapestre érkezik, ami egy hagyomány nélküli, vegyes etnikumú és vallású nagyváros.

Kicsinyes nagybátyja, Kelemen Imre csak azért segíti, mert egykor őt is támogatták Babits szülei.

Babits a nagybátyjánál egy hideg szobában lakik (a tüzelőre valót könyvre költő - ehhez hasonló szituáció: a Halálfiaiban Sátordy Imrus helyzete).

Visszaemlékezése (Magyarország, 1923): "Katolicizmussal átitatott, de hitében hamar megtört lelkem [.] kerete az új dogmát, melybe kapcsolódhatott [.] A lázas tanulás kora volt ez. Egyszerre kinyílt szemem körülnézett az egész világban. Megdöbbenve ébredtem rá a magyar középosztály, az egész akkori magyar társadalom elmaradottságára. Ez a kor a magyar szellemi életnek nagy apálya volt." _(21-22.)

egyetemi tanulmányok

• Eredetileg: magyar-francia-latin-görög (a franciát elhagyja).
• Elmélyül a filozófiában.

Ø     Alexander Bernát és Pauler Ákos előadásait hallgatja.

Ø     Többeket tanulmányoz.

Spinoza

David Hume

Herbert Spencer

Nietzsche

Ernst Mach

William James

Ø     A Magyar Filozófiai Társaság tagja lesz.

• Az iskolás professzorok (Gyulai Pál, Beöthy Zsolt vagy Dézsi Lajos) előadásait kerüli.
• Többekhez kötődik.

Ø     Bodnár Zsigmond

Ø     Simonyi Zsigmond

Ø     Négyesy László

• Négyesy szemináriuma: Magyar stílusgyakorlatok

Ø     -tól a modern magyar irodalom egyik legfőbb fóruma.

Ø     A szeminárium tagjai eltérően vélekednek az irodalomról; amiben megegyeznek: a magyar költészetet új útra kell vinni.

Oláh Gábor: "Messiásnak" gondolja magát, és álmában az egész világ dicsőségére vágyik (pl. Anyám, légy büszke; Az én hírem

Vágó Béla és Bresztovszky Ernő: a költészet szociális tett.

György Oszkár: Baudelaire-t és a korabeli francia költészetet tekinti mintának.

Kosztolányi: a költészetnek ne legyen se szociológiai, se nemzeti funkciója.

Ø     Juhász Gyula hat félévig volt a titkára.

Ø     Babits mind a nyolc félévben fölvette; szereplései:

februárja: Heine-fordítások bírálata, saját fordításai bemutatása

ősze: Goethe-fordítások

: Baudelaire-, Leconte de Lisle és Poe-fordítások, Taine-előadás

Babits korai versei, illetve a Heine- és Sturm-fordítások mutatják, hogy a költő teoretikusan elhárítja a századvég élmény- és hangulatköltészetét, de versei mégis ehhez a beszédmódhoz kapcsolódnak.

akik hatnak rá (verselméleti gondolkodás - versalkotó gyakorlat)

• György Oszkár (vele beszél először költészettani kérdésekről), akit 1901-ben ismer meg, és össze is barátkozik vele (ezt tanúsítja 1903-1904-es levelezésük).
• Zalai Béla (levelezésük: 1904, főleg olvasmányélményekről ).
• Kosztolányi (levelezésük: 1904-1911); Babits 1936-os nekrológja:

Ø     A kifejezés eszközét ő is a nyelvben keresi.

Ø     Az irodalmat modernebbé, tartalmasabbá akarta tenni.

Ø     A nyelv és a verselés föltétlen újszerűségére törekszik.

Ø     ami hatással van a fölfogására

a klasszikus modernség költészetértelmezése

a parnasszista ideál

Théophile Gautier

Leconte de Lisle

Hérédia

Kosztolányi és Babits "szellemi ikertestvérek" (Kosztolányi kifejezése). Az irodalom megújítását viszont nem azonos módon képzelik el. "A különbözésnél azonban erősebb volt a közös vágy, hogy a korszak divatos költőivel, az »etikai« és »nemzeti tartalmak«-at szólamokban kifejező Prém Józseffel, Jakab Ödönnel, Lampérth Gézával, Endrődi Sándorral, Kozma Andorral, Szabolcska Mihállyal és a Herczeg Ferenc-féle Új Időkkel szemben új poézist teremtsenek." _(28.)

az egyetem befejezése

• szakdolgozata: Arany János az 1877. év második felében (ezt és a szóbeli vizsgát Négyesy minősíti, "kitűnő" osztályzattal)
• magyar nyelvészetből

Ø     Helyesírásunk eredete és fejlődése c. dolgozata

Ø     szóbeli tétel: Arany János nyelve

Mindkettőt Simonyi Zsigmond minősíti ("kitűnő").

• Latinból ("kitűnő") és görögből ("jó") Bartal Antal vizsgáztatja.

Gyakorló tanár lesz Baján (a ciszterciek főgimnáziumában).

A Petőfi u. 56-ban lakik; a ház Baja egyik kedvelt társasági találkozóhelye (teáznak, kártyáznak). Az összejöveteleket Szuper Mihályné (Ilka néni) szervezi.

Ilka néni Babitsot is pártfogásába veszi, és ki is akarja házasítani (Wzentek Irénnel), végül Babits ijedten és gyorsan hagyja el Baját.

egyéb okok, amiért Babits elhagyta Baját

• Nem tanárnak való (tanártársa, Palotai Ireneusz János véleménye: nem tudott leereszkedni a gyermeki lélekhez).
• Nem kedvező diákjai megítélése sem.

Ø     Ruppert Miklós: kopott külső, túl szigorú (sokat buktat, bonyolult fordításokat ad).

Ø     Udvardi-Heckenshoffer Lázár: rideg, száraz egyénisége van.

• Nem tudott rendesen fölkészülni a pedagógiai záróvizsgára; okok:

Ø     órákra való fölkészülés

Ø     baráti összejövetelek

Ø     irodalom; Kosztolányi őt tartja alkalmasnak a változtatásra (lekicsinyeli Adyt, Mohácsi Jenőt, Juhász Gyulát és György Oszkárt), és állandóan sürgeti a költőt, aki így szinte egy egész kötetnyi verset küld neki.

• A záróvizsgán csúfos kudarc éri.

Ø     zárthelyi vizsga: A klasszikus nyelvek tanításának jelentősége ("dicséretes")

Ø     szóbeli ("jó")

Kant: A tiszta ész kritikája

a constans deductio módszere

a tudat problémája

a bizonyítás elmélete

Ø     pedagógia ("még elégséges"; vagyis: majdnem elégtelen)

a Toldi tárgyalása a IV. osztályban

Cicero: De oratore

Quintilianus

• A vizsga után a bajai gimnázium kijelenti, hogy a következő tanévben nem tart igényt Babitsra.

Babits Szabadkára szeretne kerülni, de ezt még az ottani igazgató, Kosztolányi apja sem tudja elintézni.

Végül a szegedi főreáliskolában lesz helyettes tanár; kollégái kiváló emberek.

• Homor István igazgató (az országban a legelsők közt végez kísérleteket röntgensugárral)
• Csonka Ferenc paprikavegyész
• Bérci Ede, egy "félbemaradt zseni"
• Borosnyai Károly
• Kún József gépészmérnök (nagybátyja Kiss József); Babits útját A Hét felé egyengeti

Fontos számára Juhász Gyula barátsága, aki bevezeti a Szeged és Vidéke szerkesztőségébe (főszerkesztő: Balassa Ármin

Az iskolában nagyon elégedettek vele, így javasolják állandó tanárnak, illetve külföldi ösztöndíjra. Utóbbit végül (valószínűleg) kultúrpolitikai okokból nem kapja meg. Barkóczy Sándor ugyanis érvényesíteni akarja a katolikus szervezetek szerepét, így előnyben részesíti a katolikus tanárok kinevezését.

: a Szeged és Vidékében megjelenik egy névtelen cikk, amely szerint a szegedi középiskolások éjszakáznak és italoznak. Barkóczy szerint ez valótlanság. Az ő írására válaszol Babits az Erkölcs és iskola c. művével.

• A tanár rendőrködéssel nem befolyásolhatja a gyermekek erkölcsi fejlődését.
• Az iskolának biztosítania kell a tanulók egymásra hatását, és hogy a tanár valóban tudja formálni a diákot.
• Le kell mondani a megtorláson alapuló fegyelmezésről.

Lehetséges, hogy e cikk következménye is volt, hogy Babitsot eltanácsolták a gimnáziumból, és Fogarasra helyezik. Ő erről a döntésről a Budapesti Közlönyből (1908) értesül.

"Országos hírű poéta lettél"

: Babits Olaszországba utazik , és ezután érkezik Fogarasra.

Fogaras (Babits a Fogaras c. esszében ír róla)

• idézi Erdély történelmét (a település közepén vár áll)
• a századelő világát mutatja (magyarok, szászok, románok közös élete)

Ø     magyarok: hivatalnokok

Ø     szászok: társaságokat szerveznek (turistaegyletek, dalárda)

Ø     románok: többnyire a környező falvakban élnek

Babits úgy érkezik Fogarasra, hogy azt gondolja, ő majd kiemeli a szegényeket a nyomorúságos életükből.

Kezdetben történelmet és latint tanít, illetve vezeti az ifjúsági könyvtárat, majd görögpótló irodalmat és görög nyelvet.

Részt vesz a kulturális életben (pl. előadást tart Shakespeare-ről, a stilisztikáról és a retorikáról).

Visszavonultan él, csak néhány barátja van (pl. Ambrózy Pál, Fridrich András, László Béla és Kontesveller Károly; Fridrichhel és Kontesvellerrel jár Német- és Olaszországban, Párizsban).

A Ciba-féle cukrászdában reggelizik, ahol megismer egy cukrászlányt (Emma), akinek a teste nagyon vonzó, egyébként hideg, ostoba és közömbös.

ősze: két fontos esemény

• a Holnap antológia megjelenése
• a Nyugat hívása

a Holnap c. antológia

• Februárban kezdik szervezni (Juhász Gyula, Antal Sándor, Dutka Ákos
• Megállapodnak Adyval.
• Kosztolányi és Oláh Gábor elutasítja a részvételt.
• A cím a májusi terv szerint: Hétmagyarok.
• a megjelentetett szerzők

Ø     Ady (39)

Ø     Balázs Béla (3)

Ø     Dutka Ákos (15)

Ø     Emőd Tamás (7)

Ø     Juhász Gyula (12)

Ø     Miklós Jutka (6)

Ø     Babits Mihály

Turáni induló

Theosophikus ének

Vérivó leányok

Golgotai csárda

Feketeország [!]

• A Holnap Irodalmi Társaság mutatja be.
• "A versgyűjtemény visszavonhatatlanul a nagyközönség elé vitte Babitsot. Egyrészt odakapcsolta őt az irodalom megújítóihoz, másrészt ki is emelte a többiek közül." _(45.)
• Ady mellett róla írnak külön kritikát.

Ø     Hatvany Lajos: értékeli a Fekete ország [!] és a Golgotai csárda vizionárius erejét.

Ø     Kemény Simon fanyalog.

Ø     Osvát Ernő: "A Babits Mihály nagy tehetsége csodálatos jeleinek a felmutatása oly érdeme a Holnapnak, mely említetlenül nem hagyható." _(45-46.)

Ø     Lukács György: "Babits Mihály ritmusában megszólal valami, amit nálunk még nem lehetett hallani; valami vad gazdagság, a látások izzó részegsége és az érzések mélységes, komplikált és mégis töretlen primitivitása." _(46.)

novembere, Nyugat: három Babits-vers jelenik meg.

• A csendéletekből
• Himnusz Irishez
• Messze. messze.

Nyugat

• Osvát két korábbi folyóiratának (Magyar Géniusz és Figyelő) a kiteljesítése.
• az Osvát által először hívott munkatársak:

Ø     Elek Artúr

Ø     Gellért Oszkár

Ø     Fenyő Miksa

Ø     Ady Endre

Ø     Kaffka Margit

Ø     Krúdy Gyula

Ø     Kosztolányi Dezső

Ø     Cholnoky Viktor

Ø     Kemény Simon

• Osvát ebbe a körbe hívja Babitsot (Nagy Lajossal, Móriczcal és Füst Milánnal együtt). Babits csatlakozása a leglátványosabb, és a decemberi szám már vele indul:

Ø     Örök folyosó

Ø     Sunt lacrimae rerum

Ø     Hegeso sírja

Ø     Szőllőhegy télen

Ø     kritika Balázs Béla Halálesztétikájáról

vélemények Babitsról:

Ø     Kún József: "Országos hírű poéta lettél [.] irodalmi és művészeti körökben [.] egyébről sem beszéltek, mint a Nyugatban megjelent verseidről." _(47.)

Ø     Juhász Gyula: "Rákosi Jenőtől, Kenedi Gézától, Lampérth Gézáig és Szabolcska Mihályig mindenki rólad ír, beszél, dalol és dadog, a Nyugatnak - akarod, nem akarod - szellemi primadonnája lettél és Kiss József azt mondotta rólad nekem - már ő is -, hogy nagy poéta vagy!" _(47.)

Ø     Kosztolányi Dezső: "Az egész fiatal Magyarország terád tekint." _(47.)

: a Nyugat vezérkara kizárólagos munkatársi viszonyt ajánl neki.

Osvát célirányosan válogatott témákról kér tőle bírálatokat.

• Szagokról, illatokról (a XIX. századi francia irodalom viszonyrendszerében értelmezi a költészet lényegét)
• tanulmányok

Ø     Swinburne-ről

Ø     Meredithről

Ø     Bergsonról

• a Futurizmus c. recenzió
• magyar irodalomtörténeti nagyesszék

Ø     Arany-Petőfi-hagyomány

Ø     Arany-életmű

Ø     Vörösmarty-hagyomány

Ø     Reviczky Gyula költészete

Ø     Komjáthy Jenő költészete

: az újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban lesz tanár.

Újpest

• : Károlyi István gróf alapítja Új-Megyer néven.
• : nagyközség lesz.
• : rendezett tanácsú város (itt található a monarchia egyetlen izzólámpagyártó cége).
• A gólyakalifa és a Kártyavár c. művekhez ad helyszín-, alak- és beszédelemeket.
• Lapjai közül több lelkesen fogadja Babitsot (Újpest, Újpest és Vidéke, Ellenzéki Hírlap), az Újpesti Figyelő azonban valósággal denunciálja.

Az Újpestre helyezéssel kapcsolatban vita alakul ki az országos lapokban.

• A Világ utalása: Babits a karrierje érdekében bizonyára belépett a Mária-kongregációba, és ezért kapta új állását (a lap ezzel az ürüggyel újabb támadást indít Barkóczy államtitkár ellen).
• Bresztovszky Ernő a Nyugat, Babits és a kongregáció elleni indulatait összekapcsolva fordul a kormány ellen.
• Gellért Oszkár (Nyugat): elhárítja a kongregáció-vádat, és hitet tesz Babits költői rangja mellett.
• Babits reakciói

Ø     Világ: elutasítja, hogy köze lenne a kongregációhoz.

Ø     Nyugat (Művészet és szabadság c. írása): a személyét ért támadásokat elméleti síkra tereli.

Elutasítja a politikát (amely egyre inkább egyet jelent a múltba fordulással, a retorikává szűkülő negyvennyolcassággal és a Kossuth-kultusszal).

A politikuslét korlátozza a szabadságot.

A művész az intuíció révén képes megismerni a világ lényegét; ő a teljes szabadság embere.

Újpestre érkezve Babits közel kerül az irodalom központjához.

• a Nyugat szerkesztőihez
• a szerzők közül: Móriczhoz, Schöpflinhez
• a Dante-szakértő Kaposi Józseffel (amikor az Isteni színjáték fordításán dolgozik)
• Tanulmányaival[17] az irodalmi viták részese lesz.
• Kapcsolatba kerül Jászi Oszkárral, az ő révén pedig a Társadalomtudományi Társasággal és a Huszadik Századdal.

Babits Újpesten is számottevő emberek közé kerül.

• Klima Lajos igazgató (ifjúsági regényeket és pedagógiai tanulmányokat ír)
• Erkel Sándor énektanár (Erkel Ferenc unokája)
• Dékáni Árpád (a halasi varrott iparművészeti csipke tervezője)
• Szigeti Gyula (görög szótárat állít össze)
• Fischer Izidor (klasszikafilológus)
• Hendel Ödön egy szaklexikon számára megírja az olasz szabadságharc magyar résztvevőinek életét)

Babits Rákospalotán bérel lakást (nem szobát), amelyben a bútorok nagy része Szekszárdról származik.

Rákospalotát több művében is megörökíti.

• A gólyakalifa
• Kártyavár
• Palotai est
• Május huszonhárom Rákospalotán

A költő nem akar Újpesten maradni: egyrészt zavarja a "szennyes Kis-Amerika", másrészt messze van a Nyugat szerkesztőségétől és a kávéházaktól.

: Babits (elsősorban Dienes Pál támogatása révén) a budapesti tisztviselőtelepi gimnáziumba kerül.

• Az intézmény alapító-igazgatója: Gaál Mózes
• Itt tanít Dienes Pál (matematika-fizika), aki feleségül veszi Babits másod-unokatestvérét, Geiger Valériát
• A Széchenyi-önképző kört Babits vezeti.

: megjelenik a Pokol fordítása; a következő két évben 21 ismertetés és bírálat foglalkozik vele.

A költő népszerűségét növeli A gólyakalifa megjelenése (1913).

Ekkoriban bővül Babits baráti köre.

• Rendszeresen együtt ebédel Dienes Pállal és feleségével.
• Jászi Oszkár és felesége, Lesznai Anna
• Madzsar József orvos és Madzsarné Jászi Alice, a női testkultúra hazai úttörője
• Szilasi Vilmos
• Komjáthy Aladár, aki az újpesti gimnáziumban járt Babits osztályába (együtt utaznak Velencébe, Veronába, a Garda-tóhoz, Milánóba, Észak-Olaszországba, Svájcba és Franciaországba)

"Az én életemben a legnagyobb fordulópont a háború volt"

Babits visszaemlékezése (1939) a hadüzenet napjára: "Ebéd után hirtelen elborult [.], szinte egészen sötét lett, mint ítélet napján, a fák derékban megcsavarodtak, az udvar közepén hatalmas portölcsér emelkedett, s az emeletről egy ablaktábla csörömpölve zuhant a pázsitra. [.] Minden olyan volt, mintha csakugyan valami kozmikus erő ragadta volna meg a világot, s az elemek harcával jelentené be, hogy ezentúl minden másképp lesz [.] A vonat valószínűtlenül késett." _(66.)

-ra kb. tízezer "háborús vers" íródik; Babits versei:

• Gyermekek és háború (kétségbeesését fejezi ki a lelkes tömeg láttán)
• Fiatal katona (az első áldozatokról való jelentések alapján írja)
• Miatyánk (ima-parafrázis, az Istenhez való könyörgés)

A háború 1915-től Babits számára teoretikus problémát is jelent.

• B. F. huszárönkéntes: elesett az északi harctéren, 1915. június (cikk a hősi halált halt Békássy Ferencről): a költő elutasítja a háborút, mert az "nem természetes küzdelem".
• Ágoston-esszé (1917): a harc antiintellektuális élet.
• Leibniz mint hazafi: "»a nemzeteken felülálló, igazságos és mindent egyformán értő« »Rend«-ért emelt szót". _(68.)
• Veszedelmes világnézet (1918): a háború az antiintellektualizmus következménye.
• Lefordítja Kant Az örök béke c. művét, amelyet egy tanulmánnyal egészít ki (Kant és Az örök béke

Közben többen támadást indítanak a költő ellen.

• Rákosi Jenő a Játszottam a kezével c. Babits-vers ürügyén támadja (1915).
• Burján Károly (Magyar Kultúra) Babitsot "a nemzetölés céltudatos kitervezői vak eszközének" tartja.
• A Petőfi Társaság évi tagválasztó gyűlésén Juhász Gyulával és Krüzselyi Erzsébettel együtt ő kapja a legkevesebb szavazatot (4, 3, 2).
• januárja: Babitsot fölfüggesztik a tisztviselőtelepi gimnáziumban.

"Babits 1916 áprilisától 1917. január-februárjáig nem írt verset. 1917 februárjában írta meg a Fortissimót. Az anyák sírását, a férfiak káromlását, a »drága fiúk« pusztulását közömbösen szemlélő Isten képét felvillantó vers miatt elkobozták a Nyugat 1917. március 1-jei számát." _(72-73.)

Burján a Fortissimót káromkodásnak mondja, az Élet újságírója férges almához hasonlítja.

"A Fortissimo-ügy elmarasztalás nélküli megszüntetésére-lezárására, dr. Váry Albert sajtóügyész jóindulatú segítségével, 1917. augusztus elején került sor." _(73.)

: Babits a VI. kerületi főgimnázium tanára.

fordulójától: Babits vasárnap délutánonként összejövetelekre jár.

• Itt többekkel találkozik, pl.: Dienes Pál, Dienes Valéria, Madzsar József, Madzsarné Jászi Alice, Balázs Béla, Lukács György, Gábor Andor, a Galilei Kör néhány tagja, a Tett és a Ma munkatársai.
• Babits, Jászi Oszkár és Szabó Ervin megfogalmaz egy kiáltványt (Európa Lovagjai), amellyel a még harcoló nemzetek szellemi embereit akarják egyesíteni. Ezt a fölhívást "1918 szeptemberében kívánták közzétenni. Úgy gondolták, ezzel hozzájárulhatnak a háború befejezéséhez, az örök békét és az emberiség méltóbb jövőjét biztosító föderális rend kialakításához." _(78.)

: az elmúlt két év irodalmi sikerei miatt a Petőfi Társaság felülvizsgálja az 1915-ös döntést.[19] Decemberben pedig be is választják a tagok közé.

"Magyar költő kilencszáztizennyolcban és kilencszáztizenkilencben"

• Október 17.: Tisza István miniszterelnök bejelenti a háború elvesztését.
• október 24.

Ø     Katonatisztek tüntetést szerveznek Károlyi Mihály és a béke mellett.

Ø     Megalakul a Nemzeti Tanács.

• Október 30.: a Nemzeti Tanács fölszólítja a katonákat, hogy csatlakozzanak az új politikai hatalomhoz. A katonák azzal jelzik a proklamáció elfogadását, hogy őszirózsát tűztek a sapkájukra.
• Október 31.: Károlyi Mihály miniszterelnöki megbízást kap a királytól, és megalakítja a polgári kormányt.

Babits október elején elintézi nyugdíjazási kérelmét, és ekkor még elfogadja a közvetlen társadalmi cselekvés lehetőségét is. Megfogalmaz egy erősen királyellenes röpiratot is Éljen a köztársaság! címmel.

Egy novemberi nyilatkozata szerint már csak az irodalomnak él: dolgozik a Dante-fordításon, átveszi a Nyugat szerkesztését (válogatja a kéziratokat, tárgyal az írókkal, tanulmánytémákat jelöl ki).

A Nyugatban átszervezi a Figyelő rovatot, és az egyes számokban is megsokasodnak a Babits-művek.

Több társadalmi feladat is jut neki; több szervezetbe is beválasztják

• a Hetilapírók Szindikátusának Intéző Bizottsága
• a Nemzeti Tanács Közoktatási Szaktanácsa
• a Vörösmarty Akadémia alelnöke
• Irodalmi és Művészeti Szakbizottság
• a Középiskolák Kulturális Egyesülete

Több gyűlésen részt vesz, néhányon föl is szólal. Egy ilyen beszédvázlatából nyilvánvaló: "Babits erősen hitt a tudomány és az igazság teremtő- és korlátozó erejében, Kant világbéke-eszméjében; változatlanul úgy képzelte, hogy a politika és az erkölcs világában az erkölcsé marad a domináló szerep." _(82.)

Az igazi haza (Cikk a Szózatról) (1919, Új Világ)

• Ezt az írást az emberi méltóságba vetett hit hatja át.
• Babits új haza-fogalmat alkot benne: "Vörösmarty ellenében elvetette a földet mint a történelmi sors és az egyéni élet emlékeinek kizárólagos színterét. [.] A haza, eszerint, nem maga a terület; »a föld csupán lakhely, üzlet, gazdaság«. A haza az emberek emlékeiben, nyelvükben, gondolataikban, a kultúrában él. A haza ebben az értelmezésben tisztán szellemi és semmiképpen sem politikai fogalom." _(83.)

Az őszirózsás forradalom után a kormányt a társadalom többsége támogatja. Az ország zászlósurai leteszik a hivatali hűségesküt, több katolikus főpap pedig földosztásra ajánlja az érsekségek és káptalanok birtokait.

A Kommunisták Magyarországi Pártja viszont a világforradalom győzelmére számít, és tagjai mindent megtesznek azért, hogy elvegyék Károlyitól a hatalmat.

• Ellehetetlenítik a földosztást.
• Megakadályozzák az új hadsereg megszervezését.

Babitsnak is fölajánlják a tagságot (biztatják, ha hatalomra kerülnek, megkapja a kultuszminiszteri tárcát).

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyesülése után 1919. március 21-én kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot. "A hatalomátvétel, mely felszámolt egy kibontakozó demokratikus rendet, a legelső időszakban - a hatalomgyakorlás külsőségeinek folyamatosságát demonstrálva - nem sokkolta a közvéleményt. Babitsot se." _(84.)

Az első intézkedések növelik az új rend iránti bizalmat.

• Írói testületeket alakítanak.
• Biztosítani akarják a folyamatos fizetést a "kultúra munkásai"-nak.
• A színházakban csak a klasszikus (és a forradalmi) darabok maradhatnak műsoron.
• Babitsot, Fülep Lajost, Dienes Pált és másokat is kineveznek a budapesti egyetemre tanárnak (Babits a modern magyar irodalom és világirodalom tanszéket kapja meg).

Babits előadásai

• Hétfőn és szombaton tartja őket.
• Barta János, Nagy Sándor Kálmán és Szabó Lőrinc az ő kedvéért iratkozik át a műszaki egyetemről a bölcsészkarra, de az ő előadásait hallgatja Fábry Zoltán is.
• Az előadások kiindulópontja: Fernand Baldensperger La littèrature (1913) c. könyve; az inspirálók közt van pl. Taine, Bergson, Thomas Carlyle, Ferdinand Brunetiére
• az Ady-szemináriumok

Ø     "Babits »satnya, epigon«-irodalomnak nevezte a századelő költészetét, hangoztatta Ady egyedülvalóságát, »a kiválasztott ember rettenetes magányosságá«-t. Ebből származtatta Ady alapérzését, a dacot." _(87.)

Ø     Hallgatók álltak még a folyosón is, végül a terembe csak azokat engedték be, akik az indexükbe is fölvették az órát. "Babits fejtegetése [.] »annyira újszerű és érdekes« volt [.] hogy időnként »megállt a toll« a hallgatók kezében, s »elfelejtkeztek a jegyzetelésről is«." _(87.)

Ø     Az órák érdekességét növeli, hogy Boncza Berta is részt vesz rajtuk.

Babits 1919 júniusáig nem hárítja el a Petőfi-szerepet. A Szálló nap c. versében még csak az illúziók elvesztését regisztrálja a költő.

Egy júliusi versében (Szíttál-e lassú mérgeket) már megtagadja "»az ábrándokba-hurkoló, álomharanghuzó, biborszinű, tömjénszagú, trombitahangu« szavakat". _(90.)

Június végétől elhárítja az új hatalommal való közösségvállalást, és nem fogadja el az új rendszer folyóiratainak, újságainak a szerkesztői állásait, és nem lép be a Magyar Írók Szövetségébe sem.[20]

Magyar költő kilencszáztizenkilencben (1919)

• Az iratnak két része van: Vallomás és Vita.
• Egyformán elutasítja a vörös- és a fehérterrort, a forradalmat és az ellenforradalmat.
• "Ellenszenvesen mutatta be a »szélkakas költő«-t, azaz Balázs Bélát, az őt Luciferként megkísértő »esoterikus Filozófus«-t, azaz Lukács Györgyöt, a »Tömegek diktatúrájá«-t »fojtogató, iszonyatos csönd«-ként emlegette." _(91.)
• A kortársak elutasítják az ebben megjelenő gondolatokat, főleg a bécsi emigránsok. Ezt bizonyítja két levél.

Ø     Stern Jolán (Hevesi Gyula népbiztos felesége): "Babits Mihály: Magyar költő kilencszáztizenkilencben cimü mosakodásához küldöm a törülközőt »A költőnek« aki sohasem alkotott. A költősége pedig ringyó finomkodásban csucsosodik, miközben tehén módjára kérődzik." _(92.)

Ø     Szilágyi Jolán (Szamuely Tibor felesége): "Te felkínálkozó »senki által meg nem értett szegény költő mimóza«! magyarúl írva miindenféle mással magad szépiteni akaró jellemtelen kutyadisznó! Azt gondolod, hogy »Költő« neved ok arra, hogy ez után a kínálkozás szépítgetés után enyhébbek legyenek veled szemben? [.] Kell látnod még a te löttyös Szemeiddel is, hogy ki vagy! De te nem látod, mert agyad egy romlott konzerv." _(92.)

• "A szerveződő konzervatív rendszer számára is elfogadhatatlan volt Babits szellemi pozíciója. [.] A Gondolat október 5-én például cikkben támadta az írószövetségi tagságot elutasító költőt, szemére hányva, hogy nem őszinte és nem eléggé nemzeti, hogy zsidó társaságban elítéli a faji harcot, és nem tanult semmit »a kommunizmusnak nevezett héber svindli után sem«." _(92-93.)

". minden érdeklődésével az irodalom felé fordult"

Babits 1922 végéig támadások kereszttüzébe kerül. "Minden, amit 1914 végétől, különösen pedig 1918 közepétől 1919 júniusáig írt és tett, a »keresztény, magyar és úri érzés« elárulásának számított." _(95.)

• Erre hivatkozva zárják ki a költőt (Móriczcal együtt) a Petőfi Társaságból.
• Az igazi haza (Cikk a Szózatról) c. cikk és az egyetemi tanárság elfogadása miatt elveszik nyugdíját.
• Eljárást indít ellene a rendőrség (valószínűleg a Fortissimo c. verse miatt).
• őszén már nem taníthat a budapesti egyetemen.

Babitsnak egyetlen munkája van: a Nyugat szerkesztése.

• novembere: a Nyugat hathónapnyi szünet után indul újra (a román cenzúrahivatal engedélyével).
• A külsőségek (tördelés, szerzők azonossága) azt sugallják, a Nyugat tovább él.
• A folyóirat pénzügyei bizonytalanok.
• Számítani kell az olvasótábor megcsappanására.
• A Nyugat körül ellenséges légkör alakul ki.

Ø     Négyesy László: megkérdőjelezi a folyóirat nemzeti jellegét.

Ø     Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Császár Elemér, Pintér Jenő: a háborút előidéző és követő szellemi válságért a Nyugatot teszik felelőssé.

Ø     Több lap[22] (Milotay István cikke alapján): a háborúhoz és az ország szétdarabolásához vezető "irodalmi patkánylázadás" a Nyugat számlájára írható.

• A lapot veszélyezteti Osvát és Babits eltérő fölfogása is.

Ø     Osvát Ernő: a XIX. századi klasszicizmust tekinti normának, és az irodalmi művekben a meggyőző ábrázolást keresi.

Ø     Babits: a Nyugat állandó megújulását akarja, és más irányba is nyitni akar (pl. Sárközi György, Erdélyi József, Szabó Lőrinc

: fontos év Babits "irodalmi" életében; több kötete jelenik meg.

• Pávatollak (válogatott műfordítások)
• Karácsonyi Madonna
• a Purgatórium fordítása
• a Nyugtalanság völgye c. kötet
• a Nyugatban folyamatosan: versek, fordítások, novellák, tanulmányok

"A bús élet a kettős csöndbe menekül"

Pesti Napló, Szózat, Világ stb. (1921): hírül adják, hogy Babits és Tanner Ilona házasságot kötnek.

A hír meglepő.

• Dienes Valéria visszaemlékezése: Babits Tisztviselőtelepen még a házasság gondolatát is elveti, mert nem tudja elképzelni, hogy valaki állandóan vele legyen.
• Költészet és valóság: csak rendes agglegényéletet akar, és a szerelmet megveti.

Babitsék az ötödik találkozáskor határozzák el, hogy összeházasodnak; eljegyzésüket Komjáthy Aladár és Szabó Lőrinc társaságában tartják meg (ők lesznek a tanúk is).

A házasság után magyarországi és külföldi utazásokat tettek, majd meglátogatták a családot Szekszárdon (ők csak az újságokból értesültek a költő életének nagy eseményéről).

A házaspár márciusban Bécsen keresztül Olaszországba utazik. Tarvisión és Velencén át Firenzébe érkeznek. "Firenzében és a város melletti Fiesoléban (talán) befejezte a Timár Virgil fiát, és (bizonyosan) elkezdte írni nagy regényét, a Halálfiait

"A sziget nem elég magas."

Timár Virgil fia

• : az első változat
• : a második változat (a kézirat bővítése, átformálása)
• , Nyugat: a regény megjelenése
• ". a konzervatív katolikus sajtó és a zsidó újságok egyformán éles szavakkal utasították el." _(108.)

Halálfiai

• : a megírás terve a házasság utáni szekszárdi látogatáson fogan meg a költőben (ekkor u­gyanis több családi történet elhangzik a "háromnemzedéknyi" időből).
• Alapmodell: Dienes Valéria apja, Geiger Gyula, akit Babits a műben Hintás Gyulának nevez.
• A regényt Mikes Lajos a Pesti Naplóban akarja folytatásokban megjelentetni. Babits kezdetben rendszeresen küldi a részleteket, majd el-elmarad a folytatás, illetve nagyon rövid szövegű lesz. Ok: Babits teljesen belefeledkezik a munkába. Még az emigrációból író Szilasi Vilmos első levelére sem válaszol, és a másodikra is csak Török Sophie (az író rövid kiegészítésében főleg a regényírás nehézségeiről számol be).

Itáliából hazatérve a házaspár a Reviczky utcai lakásba költözik be, ahol megélénkül az élet.

• egy külön társaság, amely csütörtök vagy vasárnap délutánonként szokott összejönni

Ø     Ignotus Pál

Ø     Gyergyai Albert

Ø     Turóczi-Trostler József

Ø     Tóth Aladár

Ø     Sárközi György

Ø     Illyés Gyula

Ø     Szerb Antal

Centrál kávéház

• Babits életének fontos terepe (valódi szellemi központ).
• : már a Nyugatnak is van itt törzsasztala (pedig a szerkesztőség törzshelye a New York kávéház karzatán van).
• -től egyre inkább a Centrálban van a székhely.
• : az itteni "Nyugat-törzsasztal" lesz a folyóirat hivatalos helye.[25]

"1920 után Babits »irodalmi élete« a Nyugat folyóirathoz kapcsolódott." _(116.) A szerkesztés érdemi munkáját Babits (versrovat) és Osvát (prózarovat) végzi (közös: tanulmányok és kritikák).

• Babits azonban egyre kevésbé tud érvényt szerezni akaratának, pl. nem tudja megjelentetni György Oszkár, Békássy Emma vagy Aradi Szabó István írásait.
• Az első nemzedék szerzői kisebb teret kapnak; a folyóirat vezető költője Gellért Oszkár lesz.
• "A lapot most, ugyanúgy, mint az 1910-es évek legelején is, Osvát az abszolút kezdők (József Attilával szólva) »hülye versei« előtt nyitotta meg." _(116.)
• : Babitsnak mindössze 17 verse jelenik meg, és Osvát a Timár Virgil fiát is csak Fenyő Miksa határozott föllépésére hajlandó közölni.
• : Osvát már Babits irodalmi ítéletét is korrigálni akarja.
• Babits mégsem akarja kenyértörésre vinni a dolgot (illetve nem akarja gyöngíteni a Nyugat pozícióját), és több más állást is visszautasít.

Ø     a Napkelet c. irodalmi és kritikai folyóirat főszerkesztői állása (Bethlen István ajánlata)

Ø     a Magyar Gondolat szerkesztése

• : Petőfi-év (különös fejezet a Nyugat (és Babits) történetében; két értelmezés.

Ø     Petőfi a legendák költője; pl.

Madarász Viktor festménye: a költő a segesvári csatatéren fekszik nyakravaló nélkül, körülötte papírok, az égre tekint, ahonnan egy angyal néz le.

Lotz Károly festménye: egy kősziklával föltámasztott, leplen fekvő halott, mellette a költészet istennője egy összetört lanttal.

Ø     A korszak Magyarországa számára: a centenárium alkalom a világ felé nyitásra.

Hivatásos szónokokat küldenek több európai nagyvárosba, akik viszont az emigráns magyarok tüntetése miatt sokszor nevetségessé váltak; pl. Pekár Gyula Párizsban.

A kormány törvényjavaslata: "Petőfi Sándor emlékének törvénybe iktatásáról".

Minden városban és községben megünneplik.

Babits januárban kétszer mond beszédet; zárás: Petőfi koszorúi

• : Babits személyesen is részt vesz Móricz köszöntésében.
• vége: a Nyugat Ignotus-emlékszámot ad ki.
• Babits (főleg a Nyugat szerkesztése miatt) egyre inkább a középpontba kerül.

Ø     Reményik Sándor: irodalmi ügyekben a legnagyobb bizalommal Babitshoz lehet fordulni.

Ø     Szabó Lőrinc: Ady-rajongását ekkor váltja föl a Babits-tisztelet.

Ø     Sárközi György, Erdélyi József: tőle várnak segítséget.

Ø     Több kezdő (pl. Tanner Ilona) tőle reméli a költővé avatást.

• Több portré készül Babitsról.

Ø     Rippl-Rónai József (1923)

Ø     Martyn Ferenc (1925)

Ø     Pérely Imre (1925)

• Babits ekkor már több betegséggel küszködik (amúgy is gyönge fizikumú, rémálmokkal küszködő gyerek volt).

Ø     alacsony vérnyomás

Ø     neuraszténia

Ø     gyomor- és bélpanaszok

Ø     epebaj

Ø     gyakori hörghurut (állandóan köhög)

Ø     ízületi bántalmak

Ø     szívizomgyulladás

• -től Kaposy Ferenc az orvosa (ő a Dante-kutató Kaposy József fia), aki mindennapos vendég lesz náluk.
• A betegség mint személyes panasz vagy általános emberi sors több versében is megjelenik.

Ø     Csövek, erek, terek

Ø     Rekonvaleszcencia

Ø     Télutó a Sédpataknál ("Testem csupa fájdalom még, lelkem csupa félelem")

Ø     Ádáz kutyám

• Babitsék 1924-ben vesznek házat Esztergomban, az előhegyi László utcában (ma: Babits-hegy és Babits utca).

Ø     A költő 1923-ban jár Esztergomban, és nagyon megtetszik neki a város (a dombok Szekszárdra, a girbegurba utcák Itáliára emlékeztetik).

Ø     Elkezdik a pénzgyűjtést: az egyik kiadótól kapott összeget Nagy Zoltán ügyvéd a tőzsdén helyezteti el, olyan szerencsésen, hogy a papírok két hét múlva a duplájukat érik. Ezt dollárrá váltják, ami újabb két hét múlva annyira "kiugrik", hogy lehet gondolni a házvételre.

Ø     Kárpáti Aurél és Tipary Dezső tájképfestő és grafikus segítségével kinéznek egy házat az Előhegyen.

Ø     Török Sophie naptárából nyomon követhető, ki és mikor látogatta meg őket.

Az elsők közt: Tipary Dezső, Féja Géza, Bányai Kornél

Elsőként készít vele interjút: Szini Gyula és Kárpáti Aurél

június: Sárközi György, Gellért Oszkár, Szini Gyula, Féja Géza

július: Tóth Árpád

augusztus: Nagy Zoltán, Sárközi György, Komjáthy Aladár, Bányai Kornél, Gaál Mózes

szeptember: Fenyő Miksa, Schöpflin Aladár, György Oszkár, Tipary Dezső, Kárpáti Aurél

Ø     Jó barátságba kerülnek Einczinger Ferenccel, aki segít nekik kölcsönt szerezni (a ház és a kert bővítéséhez). "Segédkezett a kert rendben tartásában, a friss élelmiszerek beszerzésében, a tűzifavásárlásban. Ő közvetített később a város hivatalai, intézményei, kulturális egyesületei és Babits között. És az ő, Bánomi úton álló pincéjében, a borozószoba bejáratától jobbra volt az aláírás-fal, amelyik az ötletet adta Babitsnak egy hasonló aláírás-fal megvalósítására a teraszon." _(131.)

Ø     Török Sophie minden aláírást újraírt tojássárgájába kevert festékkel, így azok nem halványodtak el.

: több könyv és fordítás is készül ebben az időben.

Ø     Timár Virgil fia (Nyugat)

Ø     a Halálfiai első változata (Pesti Napló)

Ø     Goethe A napló c. művének a fordítása

Ø     az Erato c. gyűjtemény összeállítása

Ø     Timár Virgil fia (könyv alakban)

Ø     Gondolat és írás (válogatott tanulmányok)

Ø     az Isteni színjáték harmadik része, a Paradicsom

Ø     Aranygaras (mesegyűjtemény)

Ø     Kártyavár

Ø     Baudelaire: A romlás virágai (Babits, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordításában)

• : az Isteni színjáték mindhárom részének a megjelenése (Révai Könyvkiadó)
• : megjelenik a költő ötödik, Sziget és tenger c. kötete

Ø     A sziget és a tenger motívuma az egész kötetben visszatérő elem.

Ø     Pesti Napló, 1925: "Boldogabb korokban [.] az emberi sorsok habjai voltak egy nagy sorstengernek: ma úgy állunk korunkban idegenül, mint sziget, melynek a körüle zajló tengertől csak félnivalója van." _(132.) [28]

"Versenyt az esztendőkkel!"

• A késő modernitás korának második szakasza.
• Ekkorra végleg átalakul a versbeszéd, megváltozik a lírai én és a szöveg viszonya.

Ø     Szabó Lőrinc: dialogikus versforma (a monologikus helyett).

Ø     József Attila: megalkotja a "tömény vers"-et

Ø     Illyés Gyula: ábrázoló jellegű és folyamatosan elbeszélő.

Ø     Kassák Lajos: szemlélődő attitűd (a dadaista tipográfia és a merész asszociációk helyett).

• Változás következik be Babits verselméleti gondolkodásában, illetve prózájában. "Esszéiben, tanulmányaiban pedig a magyar irodalom egyetemes érdekeinek képviselete lesz a meghatározó." _(134.)

Babits tekintélye 1925-től tovább nő; továbbra is sok műve jelenik meg (Révai Kiadó, Athenaeum, Magyar Szemle Társaság, Nyugat Kiadó).

Ø     az Isteni színjáték teljes fordítása

Ø     Halálfiai

Ø     Groteszk és arabeszk (Poe-fordítások)

Ø     Versek. 1902-1927

Ø     Élet és irodalom (tanulmánygyűjtemény)

Ø     Az istenek halnak, az ember él (verseskötet)

• : Dante. Bevezetés a Divina Commedia olvasásához

Ø     Oedipus király és egyéb műfordítások (gyűjtemény)

Ø     A torony árnyéka (mesék és novellák gyűjteménye)

Ø     Timár Virgil fia

Ø     Timár Virgil fia

Ø     Amor Sanctus (középkori keresztény himnuszok fordítása)

Ø     A gólyakalifa

Ø     Versenyt az esztendőkkel! (gyűjtemény) - A kötetet sokan a legnagyobbra értékelik.

Weöres Sándor érzékeli a "meztelen hús és vér jajgatását". _(137.)

Gyergyai Albert szerint ez a kötet minden korábbihoz képest a legszebb.

Illyés Gyula "irodalomtörténeti eseményt" emleget.

Ø     Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (tudományos-fantasztikus utópia)

• Benedek Elek véleménye: "Mirólunk rég nem fogja senki sem tudni, kik voltunk, amikor Babits Mihályt az iskolában fogják tanítani." _(136.)
• Babits több társaságnak is a tagja lesz.

Ø     Kultúrszövetség

Ø     Kisfaludy Társaság

Ø     Magyar Írók Egyesülete (igazgatótanácsi tag)

Ø     Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság

Ø     Janus Pannonius Társaság (Pécs)

Ø     Ady Társaság (Debrecen)

Babits ismertsége külföldön is nő.

• Verseit és prózáját több nyelvre fordítják le.

Ø     versek: angol, eszperantó, francia, német, olasz, orosz, spanyol, szerb

Ø     novellák: eszperantó, francia, német, olasz, svéd

Ø     regények

Kártyavár (német)

A gólyakalifa (eszperantó)

Timár Virgil fia (francia)

• Babits külföldi népszerűsítői

Ø     Stefan I. Klein, a Nyugat első nemzedékének a fordítója (német nyelvterület)

Ø     Gino Sirola (olasz nyelvterület)

Ø     Antonio Widmar (olasz nyelvterület)

Ø     Gara László (francia nyelvterület)

Ø     Aurelien Sauvageot (francia nyelvterület)

Ø     : a hatvanéves Romain Rolland-t köszöntő kötetben (Liber Amicorum) helyet kap a Húsvét előtt francia változata.

Ø     : megjelenik egy kanadai professzor, Watson Kirkconnell antológiája (The Magyar Muse. An Anthology of Hungarian Poetry 1400-1932), amelyet Babits javaslatára kiegészít Tóth Árpád-, Ady- és Juhász Gyula-versekkel, illetve Babitstól nem egy, hanem négy verset közöl.[29]

Messze. messze.

Hegeso sírja

Régen elzengtek Sappho napjai

Szentjánosfő

• Előadásokat is tart (Pozsony, Érsekújvár, Losonc, Rimaszombat, Kassa, Berlin).

: Babits kéri megvont nyugdíja újrafolyósítását.

: tárgyalás a kérvényről.

• Babits érvei

Ø     Elutasította a kommunista pártba való belépést.

Ø     Az egyetemi tanári kinevezést csak foganatosította a kommün, a döntés korábbi volt.

Ø     Az Igazi haza (Cikk a Szózatról) c. írásával kapcsolatban Herczeg Ferenc Híd c. művére hivatkozik, amelynek hazafogalma azonos az övével.

• A fegyelmi bizottság a költő fölmentését javasolja, de ezt nem hagyja jóvá a minisztériumi tanács.
• A minisztériumi tanács döntését viszont a miniszter, Klebelsberg Kunó nem veszi tudomásul, így fölmenti a költőt.

közt Babits szerepe a Nyugatnál is megváltozik.

• -ig szerkesztőként szerepel (Gellért Oszkár és Osvát Ernő mellett).
• Osvát öngyilkossága után kétségessé válik a lap jövője; ok még: a 24 ezer pengős adósság miatt a lapnak csődeljárást kellene kezdeményeznie maga ellen.
• : Babits és Móricz együtt jegyzi a lapot, Gellért Oszkár a felelős szerkesztő lesz. A két szerkesztő ellentéte miatt várható volt a konfliktus.

Ø     Más ideálok vonzzák őket.

Móricz a XIX. század végi realista próza, a naturalista regény- és embereszmény és a pozitivizmus hagyományait követi. Adyt mondja a legnagyobb zseninek. Megvan benne a közvetlen politizálás vágya.

Babits kezdettől az autonóm irodalom és kritika elveit hirdeti.

Ø     Nem egyformán értékelik a folyóirat múltját és jövőjét.

"Móricz kevesellte, időnként hiányolta a nemzeti irányultságot, túlzottnak tartotta a lap »exkluzivitás«-át, kárhoztatta arisztokratizmusát, »perverz pesszimizmusá«-t." _(145.) Célja: egy olvasmányos közlap, amely közelebb áll a magyar élethez. Bővíteni akarja az olvasótábort, pl. a határokon túlra.

Babits: "Folyamatosan és egyformán ellenezte az olvasóknak teendő engedményeket. Változatlanul hirdette az önelvű és öntörvényű művészet eszméjét." _(145.)

Ø     Csak három számot állítanak össze konfliktus nélkül.

• Babits 1930-ban kilép a szerkesztőségből, és a lap vers- és kritikai rovat vezetője lesz (bár az impresszumban továbbra is szerkesztőként szerepel).
• A Nyugat a költő helyzetétől függetlenül továbbra is fontos fórum számára; itt jelennek meg pl. az Ady-hagyomány értelmezéséhez kapcsolódó írásai.

Ø     A kettészakadt irodalom (1927)

Ø     Személyi ügy?

Ady újraértékelése

• Ennek intézményes igénye 1928-ban jelentkezik; kezdeményezők: a csehszlovákiai Balogh Edgár, a székely Csoma Jenő, Gergely Pál és Hajdú Dénes, valamint a jugoszláviai Herceg János (egy nagy Ady-ünnepet akarnak szervezni).
• Hevesi András (Széphalom, 1928): "Legfőbb ideje, hogy mindenki elismerje Adyt [.] és meginduljon az Ady-kritika, az Ady-revízió nagy munkája." _(148.)
• A revíziót az 1929-ben induló A Toll kezdeményezi.

Ø     Vészi József cikke

Ø     Kosztolányi: Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről. Ezt többen Kosztolányi 1906-os dühe és féltékenysége folytatásának vélik (akkor émelyítő, kiállhatatlan és üres poseur-ként jellemezte).

Ø     Babits válasza Kosztolányi cikkére: Személyi ügy? (Ebben Adyt a Vörösmartyk és Petőfik közé sorolja.)

"Babitsot Kosztolányi megszólalása erősen érintette. [.] valamikori egyetemistatársa birtokában volt az 1906. február 21-22-én kelt válaszlevele, melyben az Új versekről ezt írta: »Igaza van: Ady Endre émelyítő poéta: ez a legtalálóbb szó rá: azt hiszem nincs a világirodalomnak alakja, akinek művei oly intenzív hatással volnának a hányószervekre.« Tarthatott attól, hogy ez az írás bármely polémiában felmutatható. (Kosztolányiban később fel is merült ez a gondolat. Babits a levél közzététele esetén komolyan foglalkozott az öngyilkosság gondolatával.)" _(149.)

Ø     A kérdéshez többen is hozzászólnak, pl. Zilahy Lajos, Márai Sándor, Kassák Lajos, Ignotus, Dutka Ákos, József Attila, és a zárócikket (Az Ady-ankét vége) író Zsolt Béla

• Az Ady-vitához kapcsolódik Az írástudók árulása c. Babits-írás is (Nyugat, 1928).

Baumgarten "örökalapítvány"

• : meghal Baumgarten Ferenc Ferdinánd, aki alapítványa irodalmi végrehajtójának Babits Mihályt kérte föl.
• "Az alapítvány azonban csak két évvel később kezdette meg a működését. A végrendeletet ugyanis »elmezavar, illetéktelen befolyásolás, hibás örökösmegnevezés« címen a fivérek, Baumgarten Sándor és Ignác megtámadták. Magyarországon és Németországban is sajtóháború kezdődött." _(154-155.) (A felek végül megegyeznek.)
• Az alapítvány mellett megalakul egy tanácsadó testület, amelynek első elnöke Ambrus Zoltán lesz.
• Az alapítványi ügyvivő Basch Lóránt lesz, az irodalmi végrehajtó Babits
• Az alapítólevél meghatározza, ki kaphat támogatást.

Ø     A díj nem a tehetség utólagos jutalmazása.

Ø     Nem karitatív segítség.

Ø     ". olyan alkotók felszabadítása, »akiknél minden reménység megvan arra, hogy ezt az anyagi könnyebbséget« »eszményi célú munkák alkotására« használják föl." _(185.)

Ø     Nem kaphat díjat, akinek a munkája nyilvánvalóan politikai agitációs eszköz.

Ø     Az sem kaphat díjat, aki csak az irodalmi divatot követi, vagy célja a könnyű érvényesülés.

Ø     Korlátozást jelent a "kormányhatósági főfelügyeleti jog"; vagyis: nem kaphat díjat, aki büntetett, vagy per folyt ellene. Pl. Pap Károly és Kassák Lajos, akik végül a minisztérium megkerülésével, segélyként kaptak egy, a díjhoz hasonló összeget.

• január végétől díj- és segélykérő levelek árasztják el a költőt. "Babits Mihály és Basch Lóránt dr. már szinte alig mernek kimozdulni a lakásukból." _(157.)

Ø     Déry Tibor számára nagynénje kér támogatást.

Ø     Révész Béla, Marconnay Tibor és a nyomorgó Zelk Zoltán és Nagy Lajos önmagának kér.

Ø     Osvát Ernő és Berda József öngyilkossággal fenyegetőzik.

• Szilasi Vilmos gratuláló levelet ír Babitsnak: "Végre egy látható jele annak a hálának, mellyel neked az egész magyar nemzet tartozik. Főleg annak örülök, hogy lehetőséget kaptál a magyar irodalom egész fejlődésére befolyást gyakorolni, s hogy - amire talán még ember soha annyira nem született, mint te, - a jövendő irodalmi generatio nevelője lenni." _(157.)
• Az első díjazottak (1929): Elek Artúr, Erdélyi József, Farkas Zoltán, Juhász Gyula, Kárpáti Aurél, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő. Rendkívüli segélyt kap Gulácsy Irén és Harsányi Kálmán, Horváth Henrik

: Babitsék örökbe fogadják Török Sophie testvérének, Tanner Bélának és Babitsék cselédlányának gyermekét, Ildikót

"A halál pitvarában."

Babits 1920-tól rendszeresen betegeskedik, többször kell befeküdni klinikákra, szanatóriumokba.

februárja: Móricz bejelenti Babitsnak, hogy kilép a szerkesztőségből, és ha Babits veszi át a lapot, eltekint a Nyugattal szembeni tizenhatezer pengős követelésétől.

Babits és Gellért Oszkár lesz a szerkesztő, de Babitsnak minden közleményre nézve vétójoga van. (Babits így gyakorlatilag a Nyugat egyszemélyi irányítója lesz.)

Babitsnak el kell hárítania a csődveszélyt is; az 1933-as adósság nagy részét barátai segítségével össze tudja szedni, egy kisebb összeget viszont nem.

• Ehhez barátja, Kornfeld Móric báró segítségét kéri (Kornfeld adományával sikerül elkerülni a csődöt).
• Folyamatosan segít Hegedűs Lóránt és köre is.
• A pénzügyi nehézségek megmaradnak, így 1935-től havonta csak egyszer jelenik meg a folyóirat.
• A megjelenést nehezíti Babits betegsége is.
• A szerkesztésben többen is segítenek, pl. Schöpflin Aladár és Illyés Gyula.
• ". 1938-tól, Babits állapotának fokozatos rosszabbodásától, egyre inkább Illyés Gyula »szerkesztette« a Nyugatot." _(182.)
• a Nyugat 1933-1941 között

Ø     Őrzi az első generáció szellemét (a szerzők művei közlésével, a róluk írt nekrológokkal és tanulmányokkal).

Ø     Változás: a vezető műfaj az esszé lesz; okok:

a műfaj európai térhódítása

Huizinga, Ortega és Julien Benda népszerűsége

a műfaj magyarországi előtörténete (pl. Kemény Zsigmond, Péterfy Jenő, Németh László és Szekfű Gyula művei)

A Nyugatban föltűnik egy "esszéíró-nemzedék": Halász Gábor, Cs. Szabó László, Szerb Antal, Hevesi András. "Ők nemcsak művelték a »szép írás«-t, hanem tágították is annak határait." _(184.)

-től szívpanaszai egyre fokozódnak, és vesekőrohamok is kínozni kezdik.

végén a Magyar Rádió hangtechnikusa hívja föl Török Sophie figyelmét férje asztmatikus nehézlégzésére. Több gégevizsgálat után megállapítják, hogy Babitsnak nem asztmája van, hanem gégerákja.

Babits nem akarja megoperáltatni magát.

Egy orvos azt ajánlja Baschnak, hogy a vizsgálatok megismétlésére és a gégeműtét elvégzésére Rudolf Nissen specialistát kérjék föl. Nissen 1937 szeptemberében érkezik Budapestre.

Babits már számít a halálra, a fulladásra; ezt több versében is megjeleníti.

• Tizenhárom párvers
• Balázsolás

, Nyugat: Nemzet és Európa (tanulmány).

• Babits ezzel az írásával Julien Benda Beszédek az európai nemzethez c. könyvéhez kapcsolódik.
• Benda elképzelése: ". a nemzetek helyébe lépő »európai nemzet« megvalósításához az egyeseknek fel kell áldozni a maguk identitását, ezelőtt azonban létre kell hozni »az egységes európai nemzet lelki feltételei«-t." _(169.)
• Amit Babits elfogad: "a nemzeteket arra kell nevelni, »hogy tudjanak áldozatot hozni az emberiségért«". _(169.)
• Viszont az egységes európai szellemnek a nemzeti kultúrákból kell fölgazdagodnia, és az európai nemzetnek magában kell hordania az egyes nemzetek örökségét.

Babits a háborús végveszélyről több írásában is szót ejt.

• Mit tegyen az író a háborúval szemben? (1934) Kezdete: "Szörnyű katasztrófa fenyegeti a világot. Ami küszöbön áll, az emberi kultúra öngyilkossága." _(170.)
• Békekiáltvány (1935; az előző szavakkal indítja ezt a fölhívást is)
• Mai magyarok - a régi magyarokról (1936)
• egy Széchenyi-tanulmánya
• Tömeg és nemzet (esszé): előrevetíti az európai jövőt, amikor Magyarországot is elárasztja a zsarnokság és a barbárság.
• Áldás a magyarra (vers): szembeszegül a közhangulattal.

: Babits fölkérést kap Romániából, hogy vegyen részt egy ankéton és egy írói találkozón.

• A költő ezt örömmel veszi (végiglátogatná fiatalkora kedves városait: Nagyváradot, Kolozsvárt, Brassót és Fogarast).
• A román kultuszminisztérium azonban nem engedélyezi a költő számára a beutazást, még Erdély művészeti "főfelügyelője", a Nyugat egykori munkatársa, Emil Isac sem tudja ezt elérni.

: aktuális probléma lesz a nemzeti létezés és önmeghatározás.

• Magyarok könyvtára címmel elkezdenek öt füzetet terjeszteni.

Ø     Illyés Gyula: Ki a magyar?

Ø     Szabó Zoltán: Két pogány közt

Ø     Féja Géza: Kurucok

Ø     Ortutay Gyula: Rákóczi két népe

Ø     Erdei Ferenc: Kossuth Lajos azt üzente

• Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar? (1940)

februárja: a költő Balázs-áldást kap, megáldoz, és Nissen másnap megműti. Babits a műtét következtében elveszti hangját, amelyet csak május elején nyer vissza.

"A nyarat Esztergomban töltötték. Az utolsó »derűs nyár«, ahogyan Török Sophie emlékezett rá később, nem remélt nyugalomban és munkában telt." _(165.)

novembere: a költő megkezdi a hosszadalmas rádiumkúrát; erről ír Gondolatok az ólomgömb alatt c. esszéjében (a kis kamrával szembeállítja a világot, amely egy roppant kínzókamra).

tavasza: az első bécsi döntés értelmében visszacsatolnak területeket Magyarországhoz, illetve megszületik a két "zsidótörvény" (ezek előbb húsz-, majd hatszázalékos kvótát engedélyeznek bizonyos értelmiségi és ipari-kereskedelmi szakterületeken; zsidónak tekintenek mindenkit, ha a két szülő közül egy, vagy a négy nagyszülő közül kettő zsidónak született).

Központi probléma lesz a faji kérdés.

• Szekfű Gyula: Időszerű történeti munkák (tanulmány; Magyar Szemle, 1939 márciusa); a szerző a középosztály nem magyar származású részének a magas arányával foglalkozik, illetve a magyaros magyarok problémáival.
• Németh László: Kisebbségben (1939)

Ø     Szekfű cikkének a fölszólítására íródik ez a tanulmány.

Ø     Németh az asszimiláció problémáját kivetíti a magyar irodalomtörténet egészére.

Ø     Fogalomhasználata: "mélymagyar" - "hígmagyar" - azt értelmezi, hogyan veszett el a magyar a magyarban.

• Többen elhatárolják magukat Németh tanulmányától (pl. Cs. Szabó László, Gogolák Lajos
• Babits válasza Németh írására: Pajzzsal és dárdával (Nyugat, 1939 augusztusa)

Pajzzsal és dárdával: "Egy egész korszakot el lehet marasztalni, mert az ősi, sűrű magyar íz hiányzik íróiból; viszont néha az is gyanús, ha megvan, idegen vérre vall, neofita buzgalomra, mint Dugonicsban, Gvadányiban; Kisfaludy Károly elég jó osztályzatot kap, sőt Petőfi apjává lép elő, noha tudjuk, hogy Petőfi nem sokra tartotta mint írót. De hát az irodalmi érték nem számít ebben az osztályozásban. Eötvösről például elismerhetjük, hogy nagy író, mégis baj van vele, mert barátai Pepinek hívták. Igaz, hogy Széchenyit is Stefinek hívták, Széchenyi azonban tragikus hős, aki, mint Berzsenyi, mint Kemény, mint Ady, elfulladt a saját dicsőségében, a környező »híg szellem« csapdáiban, nyilván mert nem volt eléggé hígmagyar. Ellenben ha Vörösmartyval, Arannyal történt ugyanez: az természetesen azt mutatja, hogy nem voltak eléggé mélymagyarok. Így akár Petőfi fölé állíthatom valamelyik mai kedvencemet, mert ő már azt is ismeri a népköltésből, amit csak Bartókék tártak föl." _(173.)

• Szilasi Vilmos írása Török Sophie-nak Babits válaszáról: "Miska cikke a Nyugatban nagyon boldoggá tett. Bámulatos, hogy mindig bátor az igazságok mellé kiállni, ily szépen és ily meggyőzően, mikor azok a legnépszerűtlenebbek." _(174.)

A Szellemi Honvédelem Naptára ("nemzeti breviárium")

• Szabó Zoltán kezdi szervezni 1939 novemberében.
• Célja: demonstrálni, hogy a legjobb magyar költők és írók melyik oldalon állnak a politikai gondolatok háborújában.
• Szabó írást kér és kap a következő szerzőktől:

Ø     Illyés Gyula

Ø     Kassák Lajos

Ø     Kodolányi János

Ø     Márai Sándor

Ø     Móricz Zsigmond

Ø     Sík Sándor

Ø     Szabó Dezső

Ø     Cs. Szabó László

Ø     Tamási Áron

Ø     Veres Péter

• Babits e naptár számára írja meg Ezerkilencszáznegyven c. versét, amely "vezércikk helyett vezérvers" lesz.

A költőnek 1940 elejétől ismét légzési nehézségei vannak, október közepén ismét elveszti a hangját, és december közepéig csak néha tud megszólalni. "Ettől kezdve a halála pillanatáig tudott ugyan beszélni, a beszéd azonban nagyon fárasztotta." _(167.)

Amikor Babits nem tud beszélni, környezetével írásban érintkezik (Beszélgető füzetek

Babits továbbra is elhatárolja magát a napi politikától (szerinte a politikai szerepvállalás ellehetetleníti a szakmai közösségvállalást), és ezért nem ad egyetlen sort sem a Nyugat ellenében alapított Napkeletnek.

Babits a "szellem emberének" tudja magát, pl. Szekfű Gyulával vagy Kodály Zoltánnal együtt. Ők a maguk eszközeivel akarják befolyásolni a politikát, és részt akarnak venni a jövő formálásában. "Úgy voltak hűek nemzetükhöz, hogy folyamatosan az emberiség részének tekintették magukat." _(169.)

A Nyugat szerkesztőségében fölmerül a gondolat, hogy értelmezni kellene a korszak alapkérdését, az "egységes magyarság" problémáját. Magyarországi és romániai magyar írók írják meg a véleményüket, majd 1941 januárjában Babits készít egy összegző írást.

Babits a betegsége alatt is sokat dolgozik.

• : Az európai irodalom története (első kötet)
• : Az európai irodalom története (második kötet)
• : Az európai irodalom története (átdolgozott és bővített kiadás)
• : Hatholdas rózsakert (novellagyűjtemény)

Ø     Keresztül-kasul az életemen

Ø     Jónás könyve

• : Isteni színjáték
• : Írók két háború közt

Babits és József Attila kapcsolata

• : első találkozásuk (Juhász Gyula jubileumán).
• József Attila abban reménykedik, hogy Babits ismeri a Szépség koldusát, és talán véleményt is mond róla neki. Az ünnepség miatt azonban a "legnagyobbnak mondott élő magyar költő" ideges, és ezt a fiatal diák személyes mellőzésnek érzi.
• : következő találkozásuk a Fiatal írók előadóestjén. Az est után József Attila is megjelenik Babitséknál.
• , Palota-Újpest c. lap: Acsády Károly a Szépség koldusa és a Nem én kiáltok kötetek alapján József Attilát jelentős költőnek tartja, és reklamálja a költő Baumgarten-díjának elmaradását. Ráadásul a Napkelet pályázatán a költő "csak" dicséretben részesül, és úgy érzi, ebben benne van Babits ellenérzése is.
• Így József Attila 1929-ben Babits megtámadására készül; több dolog is növeli indulatát:

Ø     Babits és Móricz leveszi a Nyugatról az általa becsült Ignotus nevét.

Ø     Németh László erősen elmarasztaló kritikát ír a Nincsen apám se anyám kötetről, amely mögött József Attila Babitsot sejti.

Ø     Ehhez hozzájárul a többi fiatal költő és író indulata Babits "túlhatalma" ellen.

Ø     Hozzákezd Az istenek halnak, az ember él c. kötet bírálata megírásához; ennek közreadásáról Komlós Aladár és Németh Andor megpróbálja lebeszélni, a még mindig megbántott Hatvany pedig rábeszélni.

Ø     József Attila tanulmányát végül A Toll jelenteti meg (1930).

"Ha kezdő költő lett volna Babits Mihály [.] s ez lett volna az első könyve, akkor meg azt írnám, hogy néhány sora kétségtelenül tehetségre vall. De a könyv egésze mégis kétségessé teszi a tehetség kifejlődését. Sokat kell még tanulnia. Verseit pedig tartsa hét esztendeig az asztalfiában és ne adja ki barátai unszolására sem. Hogy hozzáértőkkel való érintkezése mégis legyen, egyik-egyik kísérletét be-beküldheti módjával valamilyen kisigényű lapnak." _(192-193.)

• József Attila később elmondja Babitsnak a cikk történetét, de az idősebb költő (aki Török Sophie szerint igazán haragudni sem tudott), nem haragszik. Ennek bizonyítéka, hogy Babits javasolja József Attila két versének fölvételét az Új anthológia. Fiatal költők 100 legszebb verse (1932) c. gyűjteménybe.
• A fiatal költő később engesztelésül több verset is küld Babitsnak, illetve bocsánatkéréssel segélyt kér tőle (kap is 300 pengőt, amelyért nagyon hálás).
• Jelek, hogy Babits tényleg nem haragudott a költőre:

Ø     Az 1933 márciusában küldött verseiből a Lassan, tűnődve címűt áprilisban közli a Nyugatban.

Ø     A júniusban elküldött Ódát a júliusi számban közli.

Ø     A Versenyt az esztendőkkel! c. kötetet a következő dedikációval küldi el József Attilának: "József Attilának szívesen küldi Babits Mihály" _(194.)

• József Attila is megbánja a konfliktust; ez több versében is megjelenik.

Ø     [Magad emésztő.] - fölsejlik az elmulasztott találkozások lehetősége

Ø     Mint a gyermek - Ez a vers 1935-ben jelenik meg a Nyugatban (József Attila a következő két évben nem ad verset a folyóiratnak).

• Babits 1932-től figyelemmel kíséri József Attila pályáját.
• József Attila a Medvetáncért megkapja a Baumgarten Alapítvány kisdíját (1000 pengő).
• -ban úgy döntenek, hogy a Baumgarten Alapítvány évdíját Kassák és József Attila kapja. Kassák azonban a múltja miatt nem részesülhet a díjban, József Attila viszont maga teszi lehetetlenné a jutalmazást. Ugyanis A Reggel c. újságban megjelenik Én nem tudtam c. verse, "Babits Mihálynak hódolattal" ajánlással. Ez viszont csapdahelyzetbe hozza az irodalmi kurátort, mert éppen akkoriban azt híresztelik, hogy csak az kap Baumgarten-díjat, aki verset ír Babitshoz. Így a döntést meg kell változtatni.[30]
• : Babits megígéri Szántó Juditnak, hogy József Attila megkapja a díjat 1938-ban.

"Hozzám már hűtlen lettek a szavak"

februárja: Babits tudomást szerez róla, hogy nehézlégzését gégedaganat okozza.

februárjában megműtik, hangját elveszti, majd májusban visszanyeri.

Nyáron jobban érzi magát, és feleségével Esztergomba utazik.

nyara: megírja a Jónás könyvét

• Bóka László: "a holtig helytálló, a békén szenvedő, az igazság győzelmében rendületlenül hívő, az Istenben elpihenő ember művét" dicséri benne. _(200.)
• Lukács György: a művet "az egész babitsi élet megtagadásaként, késői rádöbbenésként értékelte, annak beismeréseként, »hogy az igazi költői nagyság prófétai elemek nélkül nincs és nem is lehet«". _(200-201.)
• A mű azonban nem én-kifejezés, hanem egyetlen történet három változatát[31] lényegíti át.
• E "hosszú vers" célja az önelvű szövegalkotás.

: távoli rokonoktól megkapja az "árja származást" igazoló iratokat.

: "San Remóban a költő átvette az 50 ezer lírás irodalmi díjat, mellyel »azt a külföldit jutalmazzák, aki az olasz szellem külföldi megismertetése terén szerzett legtöbb érdemet«." _(202.)

. augusztus 4.: Babits nem sokkal éjfél előtt meghal.

"A Kerepesi úti temetőben temették el augusztus 7-én a főváros által adományozott díszsírhelyen. A ravatalozóban és a sírnál a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Nyugat folyóirat, a Baumgarten Alapítvány, az Országos Sajtókamara, a Vajda János Társaság és a Francia Becsületrend képviselője búcsúztatta. A halálhír órájában Szabó Lőrinc ezt írta róla: »Az emberiségnek néhány évezred során csak húsz-harminc olyan költőzsenije született, mint ő.«" _(205.)