online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az epikus színhaz Bertolt Brecht egy dramajanak elemzése

irodalom

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Honoré de Balzac Goriot apó címü müvének elemzése és értelmezése
Az ODL-modellező nyelv
MIKSZÁTH KÁLMÁN: A BÁGYI CSODA
Kölcsey Ferenc 1790-1838
A MAGYAR TÖRTÉNELMI DRÁMA
AZ ELÉGIA MODERN VÁLTOZATA
A BALLADA MŰFAJI SAJÁTOSSÁGAI. A TÖRTÉNETI TÁRGYÚ BALLADA.
ESZMÉK SZEREPE A DRÁMAI KÖLTEMÉNYBEN
A ROMANTIKUS REGÉNY
Az 1848-as forradalmi hullam
 
 

Az epikus színház Bertolt Brecht egy drámájának elemzése

Bertolt Brecht német író a dráma münemének megújítója. Az 1920-as évek elején Berlinben a legjelentösebb színházi rendezök mellett nyílik lehetösége megismerni a színpad törvényeit. Eleinte kritikus, majd dramaturg, késöbb drámaszerzöként ér el sikereket. Az 1928-ban írt Koldusopera címü müvével világhírnévre tesz szert. A hitleri fasizmus idején emigrációba kényszerül, majd a második világháború befejezése után visszatér Kelet-Berlinbe, és önálló színházat alapít.

Ő maga nevezi müveit ep 959j98j ikus drámáknak, színházát epikus színháznak. Drámafelfogása valóban más, mint ami Szophoklész vagy Shakespeare nyomán kialakult Európában. Természetesen Brecht darabjai, akár a Koldusopera, akár a Kurázsi mama és gyermekei a dráma münemébe tartoznak, annak ellenére, hogy az író másképpen kezeli a konfliktusokat, mint elödei és szakít a cselekmény felépítésének hagyományos drámai formáival.

Brecht egy tanulmányában fejti ki az epikus színház lényegét. A leglényegesebb változás az, hogy a korábbi szerzök olyan drámai világ megteremtésére törekedtek, hogy a nézö beleélje magát a cselekménybe, és érzelmi viszonyokat alakítson ki a szereplöket. Brecht viszont arra törekszik, hogy a nézö mindvégig örizze meg függetlenségét a cselekménytöl, és érzelmektöl mentesen ítélje meg a szereplök magatartását. Ezt a távolságtartó nézöi magatartást szolgálják Brecht színpadi világában az úgynevezett elidegenítö effektusok. Az író rendezöként megkövetelte a színészektöl, hogy ne éljék át szerepüket, ezzel is hangsúlyozva a nézök elött, hogy nem a való életet, hanem döntéseket kikényszerítö színpadi játékot látnak. Nem Brecht vezeti be a színpadon a narrátor szerepeltetését, de ö sokkal nagyobb hangsúlyt helyez rá, mint korábban bármelyik színpadi szerzö. A narrátor nála szinte azt, a célt szolgálja, mint az antik müvekben a kar. A cselekménybe beépített songokkal ironikusan közelít a megjelenített eseményekhez. Brecht szívesen alkalmazza a feliratokat, hogy egy-egy gondolat nagyobb hangsúlyt kapjon.

Színházából kirekesztödik minden szórakoztató szándék, helyette politikai irányultságú tartalom jelenik meg színpadán, és ez a törekvés alapvetöen más nézöi magatartást igényel, mint ami korábban az évszázadok során kialakult. Ezért hallatlanul nehéz rendezöi feladat darabjait a szerzöi szándéknak megfelelöen színre vinni.

Brecht a Kurázsi mama és gyermekei címü darabját 1939-ben, állampolgárságától megfosztva az emigráció körülményei között írta. A második világháború elöszele már jól érzékelhetö volt ekkoriban, s az író figyelmeztetésül szánta darabját a készülö veszedelmekkel szemben. De hiába a figyelmeztetö szó, mire a darab 1941-ben színpadra került, már fegyverek dörögtek mindenütt a világban.

A dráma cselekménye a harmincéves háború (1618-1648) idején játszódik. Az író nem a hagyományos felvonásokra bontást választja, hanem 12 jelenetre tagolja müvét. A konfliktusos drámákban a cselekmény rövidebb idöszakaszt ölel át a szereplök életéböl, ebben a darabban viszont a brechti drámafelfogásnak megfelelöen az elsö és az utolsó jelenet között tizenkét esztendö telik el.

Kurázsi mama markotányosnö, akinek a cselekedeteit egyetlen cél vezérli: túlélni a háborút, és hasznot húzni a háborúból. Neve beszélö név: arra a bátorságra utal, amellyel az erényre nem sokat adó asszony általverekszi magát a háborús veszélyeken. Gyermekeivel, akiknek mind más-más az apjuk, húzza csatahelyröl csatahelyre ekhós szekerét, amely raktáruk és otthonuk is egyben.

Mint a népmesében, neki is három gyereke van, mindhármat egyformán szereti, pontosan ismeri erényeiket és hibáikat. Eilif okos és rafinált, kész a hösiességre; Stüsszi ostoba, de becsületes; Kattrin pedig néma, de megbízható és jószívü.

Kurázsi mama nem képes átlátni helyzete lényegét, azt, hogy a háború ugyan a létfeltétele, de a háború természetéböl következöen fosztja meg öt elöbb-utóbb emberi lététöl is. Hiába a gyermekei iránti szeretete, hiába a ravaszkodása a cédulákra rajzolt, halált jósoló fekete keresztekkel, sorra elveszíti mindegyiket.

A tábori pénztárat elrejtö Stüsszit az ellenség elfogja, de váltságdíj fejében hajlandó lenne szabadon engedni. Kurázsi mama hosszan alkudozik a fizetendö összegröl, és ez alatt a fiút kivégzik. Másik fia, Eilif hasonlóképpen jár: korábban kitüntették, amiért vágóállatokat zsákmányolt, de ugyanezt teszi a béke körülményei között is, és nem kegyelmeznek neki. Kurázsi mama pedig éppen üzletel, amikor a fia el akar búcsúzni töle.



Az asszony végül harmadik gyerekét is elveszíti. Kattrin tökéletes ellentéte az anyjának: a kalmárszellem helyett benne a humanizmus él. Kurázsi mama a végletekig alkudozik még a fia életéért is, Kattrin pedig azonnal odaadná anyja féltett ingeit kötözöszernek, s ö az, aki minden szerencsétlenen szánakozni tud. Halála hösi halál, mert ö, a néma „kiált” a leghangosabban a háború ellen: a háztetön dobolva felébreszti Halle városának alvó lakóit, akikre így nem tud váratlanul rátörni az ellenség. Csak úgy tudják a katonák elhallgattatni, hogy lelövik.

A Kurázsi mama és gyermekei befejezö jelenete elgondolkodtató olyan szempontbál is, hogy vajon itt is érvényesül-e Brecht új típusú, elidegenítö szándékú dramaturgiája. Egy bizonyos: Kurázsi mama „altatódala” nem ironikus, nem távolságtartó, hanem fokozza azt a megrendülést, amit Kattrin halála kivált a nézöböl. Katartikus hatású befejezés ez ugyanúgy, mint a hagyományos tragédiáké.

A verbuváló örmester a következöképp fakad ki a darab elsö jelenetében: Látszik, itt rég nem volt háború. Honnan is volna bennük erkölcs, kérdem én. A béke az disznóól, rend csak a háborúban van. Békében a nép elvadul.

Brecht fanyar, keserü iróniája tükrözödik ezekben a sorokban. Az írói szándék itt is és késöbb is jól érzékelhetö: nem a harmincéves háború elembertelenítö hatását akarja megmutatni, hanem minden háborúét, helytöl, idötöl, hadviselö felektöl függetlenül. 

 

     

Találat: 1565