online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Ady Endre (1877–1919) palyaja 1914-ig

irodalom

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Pilinszky Janos 1921-1981
JÓKAI MÓR: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI
Jules Verne: A dunai hajós
SAMANIZMUS
ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM
Arany Janos
A TÖRTÉNELMI BALLADA
MIKSZÁTH Kalman
A BALLADA MŰFAJI SAJÁTOSSÁGAI. A TÖRTÉNETI TÁRGYÚ BALLADA.
AZ IRODALMI LEVÉL MŰFAJA
 
 

Ady Endre (1877–1919) pályája 1914-ig

 

Versek (1899)

-   &n 838g65i bsp;    Ady ezzel a kötettel nem újítani akar, hanem beilleszkedni.

-   &n 838g65i bsp;    A kötet hangvétele a késő romantika népies dalköltészetéhez igazodik.

-   &n 838g65i bsp;    Célközönség: a vidéki kisvárosok olvasói.



-   &n 838g65i bsp;    Adyt az a tábor üdvözli ígéretes tehetségként, amely később a leghevesebben fordul ellene (Herczeg Ferenc Új Idők, illetve Rákosi Jenő Budapesti Hírlap c. lapja).

-   &n 838g65i bsp;    A versek több szerző hatását is tükrözik.

  • Ábrányi Emil
  • Vajda János
  • Rudnyánszky Gyula
  • Reviczky Gyula

-   &n 838g65i bsp;    Első cikkei és recenziói szintén a kisvárosi olvasók konvenciói szerint íródnak.

-   &n 838g65i bsp;    1900-ban azonban Magyarország egyik legpolgárosultabb városába, Nagyváradra költözik.

  • Gyorsan alkalmazkodik az új környezethez, és néhány hónappal később már fölindult cikkben utasít vissza egy modern irodalom elleni támadást (Nyilatkozat Rádl Ödön támadására).
  • Hamarosan megírja a Fantom (később: Az én menyasszonyom) c. verset, ami már nem népies dalimitáció, hanem Reviczky Perdita-verseit idézi.

Még egyszer (1903)

-   &n 838g65i bsp;    A második kötetben már teljesen háttérbe szorul a késő romantika Ábrányi-féle versalkotás-módja, és eltűnik a népies dalimitáció.

-   &n 838g65i bsp;    Néhány versben megjelenik a később is visszatérő pogányság-motívum; pl. Farsangi dal, Vén faun dala.

-   &n 838g65i bsp;    Az Éjimádóban már fölhangzik az igazi adys „én”-hang:

„Leplét bár váltva öltse, vesse:

Az én világom nincs már messze:

Az én világom el fog jönni:

Hajnaltalan csodás világ lesz,

Én leszek szent különélet.”

-   &n 838g65i bsp;    „… inkább az átmenet verseskönyve volt, mint az első kötet folytatása. Ady Nagyváradon a szellemi átalakulás és a magasabb költészethez szükséges érzelmi kibontakozás éveit élte.” (15.)

-   &n 838g65i bsp;    Nagyváradon politikai gondolkodása is radikalizálódik (a Huszadik Századnak kezdettől olvasója). Tudása egyre bővül, sokat olvas. Pl. Voltaire, Rousseau, Schopenhauer, Spencer, Nietzsche.

-   &n 838g65i bsp;    „… Nietzsche költői prózanyelve érinthette legmélyebben. […] Ady kifejezéskészletének, nyelvi intonációjának átformálódása abba az irányba mutatott, amely a romantika mélyéről indulva Nietzschéhez és rajta túl Stefan Georgéhez vezetett.” (16.)

-   &n 838g65i bsp;    Ezek az évek más szempontból is fontosak.

  • 1902: kapcsolatba kerül a fővárosi modern irodalmi szerveződésekkel (Osvát Ernő leközli Adynak A műhelyben c. színpadi jelenetét a Magyar Géniuszban).
  • 1903: megismeri Lédát.
  • 1904: Párizsba utazik.
  • 1905: Budapestre költözik, és a Budapesti Napló munkatársa lesz.

-   &n 838g65i bsp;    1905-ben kb. ötven novellája, és kétszáz cikke jelenik meg; két fontosabb esszét említhetünk (művészi hitvallása két egymásba fonódó körét fogalmazza meg; az egyik kiemelés a másik rovására Ady későbbi költészetének félreértéséhez vezet).

  • Ismeretlen Korvin-kódex margójára (hosszabb esszé)

Ø   &n 838g65i bsp; Ady nemzeti programtervezetet ad benne.

Ø   &n 838g65i bsp; A magyarság akkor tudott eredetit teremteni, ha Európa felé fordult (most is ezt kell tenni).

Ø   &n 838g65i bsp; Magyarországnak a Nyugatra[1] vezető hídnak kell lennie.

  • A fekete macska (rövid napilapjegyzet)

Ø   &n 838g65i bsp; Ady esztétikai alapvetését körvonalazza.

Ø   &n 838g65i bsp; A művészet egyetemes szerepéről szól.

Ø   &n 838g65i bsp; A művészet által kitágul a megragadható világ.

Az Új Versek (1906)

-   &n 838g65i bsp;    A Még egyszer hat legjobb versét új címmel átteszi ebbe a kötetbe.

  • A csókok titka
  • Vizió a lápon
  • A krisztusok mártirja
  • Szívek messze egymástól
  • Az én menyasszonyom
  • A könnyek asszonya

-   &n 838g65i bsp;    A kötet legtöbb verse 1905-ben íródik.

-   &n 838g65i bsp;    Az új érzések nyomán új versmondatokat, új szavakat alkot. „Kénytelen újat mondani”, vagyis új szavakat keresni. Erről A magyar Pimodán c. művében is ír („muszájos koldusság”).

-   &n 838g65i bsp;    A magyar irodalomban ezzel a kötettel tűnik föl először az a jelenség, hogy az olvasókat nem az osztja meg, hogy tetszettek-e nekik a versek, vagy nem, hanem az, hogy megértették-e őket.

-   &n 838g65i bsp;    A kötet meg nem értése fölháborodást vált ki; a konzervatívok ezt a nemtetszés nyelvére próbálják fordítani, és a költőt nemzetietlennek és erkölcstelennek kiáltják ki.[2]

-   &n 838g65i bsp;    a kötet nyelvezete

  • Fölfokozott képszerűség jellemzi.
  • Minden jel szimbólum (nem index- vagy ikonikus jel, tehát a jelentő és a jelentett közt nincs fizikai kapcsolat vagy hasonlósági összefüggés).
  • Ady fölhasználja a későromantika szóhasználati és képteremtési egyezményeit, de ezeket kiemeli a megszokott környezetből.
  • „Irodalmi utalások, bibliai hivatkozások, mondaelemek, mitológiai nevek, mesemotívumok alkalmazásakor sem a megszokott sémák szerint járt el. A bibliai Góg és Magóg mellé […] odakerült a magyar történelemből ismerős Vazul, akinek énekes mivoltáról azonban nem hallott senki…” (21.)
  • Ez a versnyelv-alkotási szokatlanság nem vezethető le az előző két kötetből, ezért az olvasók számára teljes újdonságot jelent.

-   &n 838g65i bsp;    első vers: Góg és Magóg fia vagyok én[3]



  • Az újszerűségre törekvő költészet ars poeticája.
  • Kifejezi a költő messianikus, mártíriumos sorsvállalását, és hangsúlyozza magyarságát.
  • A nyelvi eszközök és képi asszociációk sűrítve tartalmazzák az újdonságokat.
  • A vers motívumainak az előzményei az előző évek újságcikkeiben találhatók meg (pl. a Góg és Magóg-hasonlat vagy a faldöngetés).

-   &n 838g65i bsp;    A kötet egyik újdonsága: a versek témájává teszi az alkotás belső folyamatát. Ez a téma először az Elűzött a földemben (1903) jelenik meg[4], és megtalálható az Özvegy legények tánca (1906) c. versben is.

-   &n 838g65i bsp;    Adynak ez az első kötete, amely ciklusokban tartalmazza a verseket.

  • négy ciklus

Ø   &n 838g65i bsp; első: Léda-versek

Ø   &n 838g65i bsp; második: a költő helyzetét, társadalmi szituáltságát kifejezők

Ø   &n 838g65i bsp; harmadik: Párizs-élmény

Ø   &n 838g65i bsp; negyedik: azon versek, amelyek az előző három csoportba nem illenek, de összefoglalják a motívumaikat

  • A versek többértelműek, de valamely jelentéssíkjukat kiemelve lettek csoportokba sorolva.
  • A második és harmadik ciklus a magyar viszonyokkal szembeni elégedetlenséget fogalmazza meg.
  • Néhány vers mögött fölfedezhetők életrajzi események; pl. Várnak reánk Délen (riviérai utazás Lédával).
  • A közvetlen benyomások gyakran publicisztikai írásokban fogalmazódtak meg először, és csak később versben. Pl. Ady fölveti, hogy Rodinnek meg kellene mintáznia a Gondolkodó ellentétét, a pénz alakját.

Ø   &n 838g65i bsp; cikk: A pénz esetei (1903)

Ø   &n 838g65i bsp; vers: Harc a Nagyúrral és Ima Baál Istenhez (1905)

Ø   &n 838g65i bsp; novella: Madame Mai (1903)

  • Az Új Verseket követő négy kötetben[5] az Új Versek ciklusai osztódnak tovább.

Vér és arany (1907)

-   &n 838g65i bsp;    Hat ciklust tartalmaz.

-   &n 838g65i bsp;    A cím utal Ady értékrendszerére. Ezt fogalmazza meg Szabó Dezső is: „Ady volt nálunk az első, aki megmutatta, hogy a szép, a művészet nem holdkóros múzsákból kicsurgó limonádé, hanem abból a vérből fakad, amit a pénz és a nő kitép a tragikus emberből”. (30.)

-   &n 838g65i bsp;    Nemcsak a verseket jellemzi kettősség (élet-halál, múlt-jövő), hanem a ciklusokat is.

  • 1-6: halál - jövő (A Halál rokona - A Holnap elébe)
  • 2-3: társadalmi szituáltság - a versért folytatott harc (A magyar Messiások - Az ős Kaján)
  • 4-5: a pénz gyilkos hatalma - a szerelem mint költészetszükséglet (Mi urunk: a Pénz - A Léda arany-szobra)

-   &n 838g65i bsp;    Az első ciklus halálverseiben a halál általában nem félelmetes élet-megsemmisülés, hanem az ismeretlenbe vezető fölfedező út (pl. A ködbe-fúlt hajók).

  • Halál a síneken: öngyilkos képzelgés, halálvágy
  • Párisban járt az Ősz: a halál puszta érintésére megszépülnek az élet apró eseményei
  • A fekete zongora: a sors várható komorsága
  • Sírni, sírni, sírni: a gyász hangulata a szavak zenéjével

-   &n 838g65i bsp;    Egy csúf rontás: Schöpflin szerint ez Ady egyetlen önkritikus verse.

-   &n 838g65i bsp;    Az ős Kaján c. ciklus

  • A költészetért vívott élet-halál harcról szóló verseket tartalmazza.
  • A versek öntematizálása (vers a versről) a romantika művészi megváltás-akaratából származik.
  • Megjelenik az igazi halál, a csönd, ami Ady számára még a költői elnémulás jelképe.
  • A költészet megszólalására egy mitikussá növelt hatalom kényszeríti, amelyet ős Kajánnak nevez.
  • Ez az ős Kaján hajszolja vissza az önpusztító, mámoros életmódba.[6] Ady ehhez az életmódhoz kétféleképpen viszonyul:

Ø   &n 838g65i bsp; egy romantikus mítosz a művész társadalmi külön életéről

Ø   &n 838g65i bsp; a szakítás óhaja

Az Illés szekerén (1908)

-   &n 838g65i bsp;    Hét ciklust tartalmaz.

-   &n 838g65i bsp;    Folytatódik benne az ellentétező értékszerkezet; ami szerepet játszik ebben a líraalakító szemléletben:

  • pozitivista-impresszionista relativizmus
  • Nietzsche filozófiája, amely az értékek átértékelésére hív

-   &n 838g65i bsp;    Néhány tematikai vonásban különbözik az előző kötettől.

  • Nem alkot külön ciklust az arany-motívum.
  • Csak egy vers szól kifejezetten a pénzről, gazdagságról (A Rothschildék palotája).
  • Megjelenik egy új ciklus az ártó szerelemről (Halálvirág: a Csók); ennek motívumait foglalja össze egy akkori novellája, a Mihályi Rozália csókja.
  • Elmarad az állandó öntematizálás (vagyis: a versről szóló vers).

-   &n 838g65i bsp;    A kötet címe és címadó verse kifejezi a szellemi ember messianikus elhivatottságát.

-   &n 838g65i bsp;    Az első ciklus az istenes verseket tartalmazza; ez jelentheti azt, hogy a modern ember szeretné megtartani az életében a vallás különleges érzését, de a tanokat el akarja tüntetni.

-   &n 838g65i bsp;    Ady istenes versei

  • Jellemző rájuk a küzdelem; ő azonban (Balassival ellentétben) nem az Isten ellen küzd, hanem érte.
  • Ezeket a verseket helyesebb istenes verseknek nevezni, és nem vallásos verseknek; ok: nem vallási tételekkel fonódnak össze, hanem Istennel.
  • Ady ezekben a versekben távol áll a tételes vallástól; protestantizmusa inkább csak megvallott hagyományként szerepel nála.
  • „Isten Ady számára megtalálható valóság volt, de a vallási tételeket a mondák és mesék képteremtő világába utalta. Isten a ciklus elején fehér fényben jelent meg előtte, a végén a fekete képzetét keltő, sötét »egyetlen és borzalmas Isten«-nek nevezte, közben »borzalmas cethal«-nak hívta, de fehér és fekete közt villózva a kétségtelen valóságot kereste benne.” (39.)
  • „Döbbenetes erővel szólította meg Istent, de Krisztus csak legendák hőse maradt a verseiben. Vatai [László] evvel kapcsolatban azt írta, hogy Ady Krisztus helyett maga akart megváltó lenni.” (39.) – Ez megmagyarázható a költészet felől: Ady örökölte a romantikától a költő-messiás szerepet.
  • Ady az írásnak tulajdonít megváltó szerepet, és kételkedő pillanataiban ebben rendül meg a bizalma.

Szeretném, ha szeretnének (1909)

-   &n 838g65i bsp;    Kilenc ciklust tartalmaz.


-   &n 838g65i bsp;    A kötet versei 1908–1909 közt keletkeztek.

-   &n 838g65i bsp;    Ady ebben a kötetben jelenti be, hogy abbahagyja a versírást (Most pedig elnémulunk). Azt a csöndet választja, amely addig az igazi halál szinonimája volt verseiben.

-   &n 838g65i bsp;    A kötet alaphangja a szeretetéhség, amelyet az akkori évek űzöttsége tovább fokoz (pl. a konzervatívok őt is támadják a Holnap antológia körüli vitában).

-   &n 838g65i bsp;    Megfogalmazza az akkori világhangulat lényegét; ezt fejezi ki a Kocsi-út az éjszakában c. vers („Minden Egész eltörött”).

A Minden-Titkok versei (1910)

-   &n 838g65i bsp;    Hat ciklust tartalmaz.

-   &n 838g65i bsp;    Az egész kötet a megfáradt, keserű költő gondolatait fogalmazza meg (egyetlen forradalmi hangú vers van: A márciusi Naphoz).

  • Hiszek hitetlenül Istenben: vagy az elnémulást választja, vagy utolsó reményként a hit-akaratba kapaszkodik.
  • A tűnődés csolnakján (záró vers): mintha az Új Vizeken járok rezignáltan búcsúzó ellenverse lenne.

-   &n 838g65i bsp;    Ez a kötet összefoglalja Ady eddigi motívumait, de tartalmaz új vonásokat is.

  • Középpontba kerül a minden fogalma, a titok fogalmával összefüggésben. A két fogalom már a címben is összekapcsolódik. A kötőjel arra utal, hogy a titkok a főnévi értelemben vett mindenre vonatkoznak.
  • titok

Ø   &n 838g65i bsp; Régi szava Adynak, de most körülhatároltabb jelentés kapcsolódik hozzá (összekapcsolódik a mindennel, a halállal és Istennel).

Ø   &n 838g65i bsp; Névhelyettesítő szó; azt a nevet helyettesíti, ami el van rejtve (a dolgok lényege rejtőzködik

  • A halál továbbra sem a fizikai megsemmisülést jelenti, hanem az elnémulást.
  • „A tobzódó metaforák, elúszó, álomszerű jelenetsorok, a mítoszokat modelláló képalkotó mód mellett meg-megjelent egy másfajta formaigény is. A legszebb versek között még ott állt az olyan mitizáló vers, mint A rém-mesék uhuja, mely látomásos, víziós képsorával Edgar Poe-ra emlékeztetett, de ezek mellett feltűntek másfajta versek, melyek […] egyszerűbb nyelven szólaltak meg.” (51.) Pl. Életem apadó ere, Nagy sírkertet mérünk.

A menekülő Élet (1912 februárja)

-   &n 838g65i bsp;    Ez a kötet Ady középső költői korszakához tartozik, a következő két kötettel[7] együtt. A három kötetet Földessy Gyula állítja össze.

-   &n 838g65i bsp;    Földessy az 1911-ben írt verseket osztja hat ciklusba (a megszokott témák szerint), és nem emel ki vezérverseket.

-   &n 838g65i bsp;    „A kötet körkörös értékszerkezetű volt, az egymás után következő ciklusok mentén nem történt előrehaladás, a fölvetett aggodalmak újra és újra előrekerültek, a utolsó ciklus utolsó verse ugyanahhoz a keserű és kétes önbiztató szóhoz jutott vissza, ahonnan az első ciklus első verse elindult.” (53.)

-   &n 838g65i bsp;    Itt jelennek meg az utolsó Léda-versek (pl. Áldásadás a vonaton).

-   &n 838g65i bsp;    Még külön ciklust alkotnak az istenes versek, amelyek hangvétele többféle; pl.

  • komor ószövetségi parafrázis: Dühödt, halálos harcban
  • hálaadó ének: Köszönöm, köszönöm, köszönöm

-   &n 838g65i bsp;    Tematikai-hangulati zéró pont: a tökéletes magány megvallása; pl.

  • Én, szegény Magam
  • A szűz Pilátus
  • A menekülő Élet

-   &n 838g65i bsp;    Megjelenik az életszeretet is; pl.

  • Köszönet az életért
  • Óh, életek élete

A magunk szerelme (1913 márciusa)

-   &n 838g65i bsp;    A vezérvers hirdeti: a költői érdeklődés két nagy témája a politika és a szerelem. Ez a témamegjelölés Petőfire emlékeztet, és jelzi a romantikus költői szerepekhez való hűséget.

-   &n 838g65i bsp;    első ciklus (A visszahozott zászló)

  • A szebb eszmékhez való visszatérést sugallja, és az újrakezdésről beszél.
  • Az ifjúkori harcos ideálokat akarja életre kelteni.
  • A ciklus címadó versében írja: „Lelkem a kor Gusztáv Adolfja”.
  • Határozottabban fordul a politikai események felé.

-   &n 838g65i bsp;    A kötet szerkezete nem körkörös: nem tér vissza a kiindulóponthoz, hanem fölemelkedik (Megállt a sors: „S az ember istenként talpára áll”).

-   &n 838g65i bsp;    Az utolsó ciklus (Szent Lélek karavánja) tartalmazza az 1912-es év politikai eseményeinek naplószerűen megírt verseit.

  • Rohanunk a forradalomba
  • Új, tavaszi sereg-szemle
  • A Tűz csiholója
  • Rengj csak, Föld (Tisza Istvánt „bujtó, új, kan Bátori Erzsébet”-nek nevezi)
  • Enyhe, újévi átok (megátkozza Tisza Istvánt)

-   &n 838g65i bsp;    Több vers azonban antimilitarista jellegű.

  • A mezőhegyesi háború: pacifista hitvallás
  • Mi kacagunk utoljára: a közelgő világégésre figyelmeztet

-   &n 838g65i bsp;    Elbocsátó, szép üzenet



  • Első megjelenése: Nyugat, 1912. május 16.
  • A vers a költő kilencéves kapcsolatát zárja le.
  • Ady nemcsak Lédától válik el, hanem régi életétől is (ezt az értelmezést adja Bölöni György és Király István is).
  • A Léda-szerelem újfajta hangot hoz a magyar költészetbe: „Ady sok mindenben őrizte és folytatta a romantikus költői szerepek különféle magatartásformáit, de a Léda-versekben éppen nem romantikus módon nyilatkozott meg. […] Ady sok másról is beszélt, amiről addig nem beszéltek. A kitárulkozó merész őszinteség szavával szólt a szerelmi harcról, az egymást felsebző küzdelemről, a másikban megvalósuló önkeresésről. Tépett, hajszolt, zaklatott szerelemről, szerelmi önzésről.” (57.)
  • A Léda-versek Ady legmodernebb versei közé tartoznak (később konvencionálisabb szerelmi verseket ír).

-   &n 838g65i bsp;    A kötetben központi szerepe van a Magamnak.

  • Kötetcím: nem két ember szerelmét, hanem a magára hagyatkozó individuum önszeretetét jelenti.
  • A motívum régi eredetű Ady költészetében.

Ø   &n 838g65i bsp; 1904, Midász király sarja: a létige E/1-ének erőteljes hangsúlya („Vagyok királya, vagyok büszke hőse”).

Ø   &n 838g65i bsp; Az Új Versek prológusa: Góg és Magóg fia vagyok én.

Ø   &n 838g65i bsp; Vér és arany

§   &n 838g65i bsp;   Beszélgetés egy szekfűvel

§   &n 838g65i bsp;   Absolon boldog szégyene

Ø   &n 838g65i bsp; Efelé mutat a személyes névmás nagy kezdőbetűs írása (pl. Aki helyemre áll).

  • A „Magam”-motívum látszólag a „Minden” ellentéte.
  • A szóhasználat rokonságot mutat más szerzőkkel.

Ø   &n 838g65i bsp; Barrès „culte du Moi”-motívuma[8]

Ø   &n 838g65i bsp; Nietzsche: Ecce homo (vö. Ady: A megunt csatazaj)

  • „Ady egész költészete tulajdonképpen egy szakadatlan önvallomás, szüntelen, fáradhatatlan színezése, tökéletesítése egy önarcképnek.” (60.)
  • A verseiben megjelenő lírai én azonban nem a romantikus személyiségeszmény újjáalkotója, hanem egy modernebb versszemélyiség. „Ő volt az első költő, aki ráérzett a modern személyiség-felfogás lényegére: az »én« örökös átváltozásban lévő, próteuszi mivoltára.” (61.)
  • korábbi személyiségelméletek

Ø   &n 838g65i bsp; Hume: szkepszis az individuum integritásával kapcsolatban

Ø   &n 838g65i bsp; impresszionizmus: az én állandóságát tagadó nézetek (pl. Ernst Mach)

Ezeknek azonban nincs köze Ady személyiség-pluralitásához; az ő verseiben nem a változó érzéki benyomások bontják föl az „én” változatlan lényegét, hanem a versbeli szerepek hívják életre az újabb és újabb szubjektumokat (ezek egymás mellett vannak jelen).

  • A modern szerepelméletek szerint az igazi én nem a költői szerep levetésével mutatkozik meg, hanem a személyiség a szerepekben bontakozik ki.
  • Ady szerepei valóságos életviszonylatokat fejeznek ki, de nem egyszerűen „én”-formát öltenek, hanem „én és…”-formát (pl. „én és a világ”).

-   &n 838g65i bsp;    Ady „kötetköltő” volt: elszórtan megjelenő versei nem keltettek nagy föltűnést, kötetei viszont igen (ráadásul a versek kötetbe szerkesztve más megvilágításba kerültek). Ciklusait a szerepfölfogások rendezik egybe.

  • dekadens (betegség, halál, rossz szerelem)
  • új, modern esztéta
  • ősi, régi, folytató
  • vátesz
  • nemzetőrző
  • radikális
  • plebejus
  • hívő, hitkereső, Istenhez menekülő
  • antifeminista férfi a szerelemben
  • szeretetre, harmóniára vágyó ember
  • a szerepvállalás kényszere (a „muszáj Herkules” motívuma)

„Köteteinek ellentétező szerkezete, az egyik versben mondott igen és a másikban mondott nem arra vallott, hogy mindez együtt volt az, akit a versekben Ady Endrének nevezünk.” (65.)

-   &n 838g65i bsp;    A kötet szerelmes versei Bisztriczky Józsefnéhez és Böhm Arankához (Arany-versek) szólnak.



[1] A Nyugat Ady fölfogásában: kultúrateremtő, szellemi és erkölcsi princípium.

[2] Nemzetietlennek, mert bírálja a millennium utáni Magyarország állapotát, illetve erkölcstelennek, mert túlmegy a későromantika megszokott témáin.

[3] Ady a Vér és arany és A menekülő Élet kivételével minden kötetében kiemelt egy-egy verset (ezeket vezérversnek nevezzük; a vezérversek jellegzetességeit a legteljesebben Schweitzer Pál írta le Ady vezérversei. Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján c. tanulmányában).

[4] Halász Előd szerint ide sorolható még A vár fehér asszonya, a Búgnak a tárnák és A Mese meghalt.

[5] Ezt a négy kötetet Németh László a kibontakozás köteteinek nevezi.

[6] A mámor pillanataiban megihletődő művészi alak egyike a romantikus művészpózoknak.

[7] A magunk szerelme (1913) és Ki látott engem? (1914)

[8] Bár Ady a publicisztikájában Barrès nevét mindig negatív jelzőkkel látja el.

Találat: 4837